Múlt héten jelent meg a Zeneipari Jelentés 2024, amelyet a ProArt megbízásából immár hetedik alkalommal a Hétfa Kutatóintézet készített el. A nyári bemutatóhoz méltó módon az első szakmai beszélgetésre a Strand Fesztiválon került sor, ahol Nagy Klára, a Hétfa munkatársa és dr. Horváth Péter, a ProArt igazgatója ismertették a tanulmány főbb megállapításait, Horváth Gergely, a Dalszerző főszerkesztőjének részvételével. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért egy évtizede következetesen dolgozik azon, hogy a magyar könnyűzeneipar állapotát, fejlődési irányait és gazdasági jelentőségét feltárja és bemutassa.
A kutatás a MAHASZ, az EJI és az Artisjus közreműködésével, valamint a Hétfa Kutatóintézet szakmai irányításával valósult meg, egy új, makroökonómiai megközelítésre támaszkodva. A vizsgálat során a kutatók nemcsak a szektor közvetlen teljesítményét, hanem annak szélesebb gazdasági beágyazottságát is értékelték: elemzésre kerültek a foglalkoztatási és költségvetési hatások, valamint a kapcsolódó iparágakra gyakorolt multiplikátorhatások. A tanulmány részletesen bemutatja a módszertani megközelítést, a felhasznált adatforrásokat és a hazai zeneipar strukturális jellemzőit is. A tanulmány illeszkedik a legfrissebb nemzetközi zeneipari kutatások sorába, egyfajta hazai adaptációja az IFPI 2024-es, „Zeneipar az EU-ban” című kiadványának.
A legfrissebb Zeneipari Jelentést a www.zeneipar.info oldalról lehet letölteni.
Az Hétfa elemzése szerint a magyar zeneipar minden 1 milliárd forintos közvetlen költésből 2,04 milliárd forintnyi gazdasági aktivitást generál, így kétszeresére növeli a gazdaságban létrejövő értéket. A szektor közvetlen forgalma 2023-ban meghaladta a 137 milliárd forintot – ezzel nagyobb teljesítményt mutatva, mint a könyvpiac –, míg a teljes ökoszisztéma több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket termelt, ami a GDP mintegy 0,3%-át adja. A zeneipar több mint 17 ezer embernek biztosít munkát, jellemzően mikro- és kisvállalkozások keretében. A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet a szektor kettős szerkezetére: bár a cégek többsége mindössze néhány főt foglalkoztat, a bevételek döntő hányada koncentráltan, a legnagyobb szereplőknél összpontosul. Ez a helyzet egyfelől rugalmasságot és dinamizmust ad a szektornak, másfelől gyengítheti az érdekérvényesítést és növeli a szakemberek kiszolgáltatottságát. A kutatás hangsúlyozza: a pandémia utáni talpra állást követően elengedhetetlen a zeneipar rendszeres és részletes nyomon követése, amely a megalapozott döntéshozatal és a hatékony szakpolitikai beavatkozások kulcsa lehet.
A Dalszerző online magazin összefoglalóját a tanulmány főbb állításairól ezen a linken lehet olvasni.
Legutóbbi hozzászólások