A DECONSTRUCT projekt lezárását egy budapesti nemzetközi szakmai esemény is kísérte, amelyet 2026. április 15-én rendeztek meg az Európa Pontban. A rendezvényen a projektben részt vevő országok oktatási szakemberei, kutatói, döntéshozói és civil szervezeteinek képviselői közösen gondolkodtak a holokauszttorzítás jelenlegi kihívásairól és a projekt eredményeiről. A program során bemutatták a DECONSTRUCT kutatásainak legfontosabb megállapításait, az elkészült oktatási eszközöket, valamint olyan hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat is, amelyek hatékonyan segíthetik a történelmi tudatosság és a kritikus gondolkodás fejlesztését. 

A nemzetközi szakmai eseményen ismertették a Záró értékelési jelentését is, amelyet a HÉTFA Kutatóintézet Közpolitikai és Hatásvizsgálati Irodájának munkatársai készítettek. A jelentés a diákok és pedagógusok visszajelzései alapján vizsgálta a projekt oktatási anyagainak és képzéseinek hatását, különös tekintettel a holokauszttorzítás felismerésére, a kritikus gondolkodás fejlesztésére és a médiatudatosság erősítésére.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása szerint a pedagógusok továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a holokausztról szóló ismeretek átadásában, miközben a fiatalok egyre nagyobb arányban tájékozódnak online felületekről és közösségi médiából. Az értékelés kiemelte az IWitness tanulási modulok jelentőségét is, amelyek túlélők és szemtanúk személyes videóinterjúin keresztül segítették a diákokat a történelmi események mélyebb és emberközelibb megértésében. A visszajelzések alapján a személyes történetek nemcsak a történelmi tudatosságot erősítették, hanem hozzájárultak az empátia és a kritikus reflexió fejlődéséhez is.

A DECONSTRUCT projekt keretében kidolgozott oktatási anyagok és kutatási eredmények az IWitness platformon érhetők el.

A program első előadását a European Social Network (ESN) vezető szakpolitikai szakértője, Martin Lichte tartotta. Az előadás átfogó képet adott az európai szociális szolgáltatások helyzetéről, a szektorban tapasztalható munkaerőpiaci trendekről, valamint azokról a strukturális kihívásokról, amelyek egész Európában érintik a szociális szolgáltatásokat.

Az előadás rámutatott arra, hogy a szociális szolgáltatások területén dolgozók az Európai Unió teljes munkaerejének mintegy 5%-át teszik ki, miközben a szektor jelentős része alulfinanszírozott, és nehezített munkakörülmények jellemzik. A prezentáció külön kitért arra is, hogy a szektor dolgozóinak 80-90%-a nő, az átlagéletkor sok országban meghaladja a 45 évet, miközben Európa-szerte növekszik a hosszú távú gondozási szolgáltatások iránti igény.

Az előadás több innovatív európai jó gyakorlatot is bemutatott, többek között a prevenciót támogató közösségi gondozási modelleket, a gondozást végző családtagokat rövid pihenőhöz juttató („respite care”) programokat, valamint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia szerepét a szociális szolgáltatásokban. Az előadás hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlesztéseknek emberközpontúnak, hozzáférhetőnek és etikusnak kell maradniuk, miközben támogatják az önálló életvitelt és csökkentik az adminisztratív terheket.

A rendezvény második részében Claudia Petrescu (Center for Not-for-profit Law), a CARES projekt vezető partnere mutatta be a projekt transznacionális összehasonlító jelentésének főbb eredményeit, amelyek a projektpartnerek országainak – Magyarország, Olaszország, Litvánia és Románia – szociális és egészségügyi ellátórendszereit vizsgálták. A kutatás rámutatott arra, hogy az elöregedő társadalom, a növekvő gondozási szükségletek és a munkaerőhiány együttesen egyre nagyobb nyomást helyeznek az ellátórendszerekre.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy a szociális ellátórendszerekben dolgozók továbbra is erősen elkötelezettek a munkájuk iránt, ugyanakkor a kiégés, az érzelmi túlterheltség és a másodlagos traumatizáció szintje különösen magas több országban, köztük Magyarországon is. A résztvevők által jelzett legfontosabb problémák közé tartoztak a túlzott munkaterhelés, az alacsony bérezés, a szakemberhiány, az adminisztratív terhek és az elégtelen szervezeti támogatás.

A moderált kiscsoportos beszélgetések során a résztvevők saját országos tapasztalataikat is megosztották. A magyar csoportban különösen hangsúlyosan jelent meg a szociális munka társadalmi elismertségének hiánya, a szakmai együttműködések erősítésének szükségessége, valamint az a probléma, hogy sok területen megfelelő szakirányú végzettség nélkül is be lehet tölteni szociális munkaköröket. A résztvevők kiemelték a felsőfokú szociális képzések megerősítésének fontosságát, valamint a szociális, egészségügyi és oktatási ágazatok közötti szorosabb együttműködés szükségességét.

A beszélgetések során megfogalmazott ajánlások között szerepelt a bérek és munkakörülmények javítása, a dolgozók mentális jóllétének intézményi támogatása, a továbbképzések és mentoringrendszerek fejlesztése, valamint a szociális szakmák társadalmi megbecsülésének növelése.

A projekt a következő hónapokban további szakmai eseményekkel és egy második online szakpolitikai rendezvénnyel folytatódik, amelyek célja a nemzetközi tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok bemutatása egyéni prezentációk keretében.

A közelgő eseményekről hamarosan további információkat is megosztunk Önökkel honlapunkon, illetve közösségi média oldalainkon: Facebook, LinkedIn.

A CARES projekt transznacionális összehasonlító, angol nyelvű jelentése a szociális ellátás ágazatairól országos és uniós szinten az alábbi linken olvasható: CARES_Benchmark_report_on_social_care_sectors_Transnational

Az EARMA Akadémia online moduljai egy tágabb digitális tanulási ökoszisztéma részét képezik, amely rugalmas, önálló ütemezésű képzéseket kínál az Európai Bizottság által tavaly elindított Kutatásmenedzserek Európai Kompetencia Keretrendszeréhez (RM COMP) igazodva. Az EARMA Akadémia különböző szintekre épül – az alapozó (RM1) szinttől a haladó (RM3) szintig –, és a fogalmi tudást esettanulmányokkal, gyakorlati feladatokkal és értékelési elemekkel ötvözi. Ez a felépítés lehetővé teszi a kompetenciák fokozatos fejlesztését, miközben szoros kapcsolatot tart fenn a kutatási és innovációs projektek menedzsmentjének valós működési környezetével. Az eredmény egy olyan e-learning modulrendszer, amely nemcsak a folyamatos szakmai fejlődést támogatja, hanem hozzájárul a kutatásmenedzsment és -adminisztráció szakma európai szintű professzionalizációjához és elismeréséhez is.

Az online tanulási felület itt érhető el: https://formation-rma.eu/earma-academy/
Az EARMA Akadémiáról további információ itt található: https://earma.org/earma-academy/

A DECONSTRUCT projekt célja a társadalmi tudatosság növelése és a kritikai gondolkodás fejlesztése a holokauszttorzítás kapcsán. A projekt átfogó kutatást végzett a holokauszttorzítás megnyilvánulásairól és az oktatásban való megjelenéséről Görögországban, Magyarországon, Olaszországban és Portugáliában. A kutatási eredményekre alapozva innovatív oktatási anyagokat és online kampányokat hoztunk létre a társadalmi tudatosság növelése és a kritikai gondolkodás fejlesztése érdekében, kiemelt figyelemmel a holokauszttorzításra vonatkozóan.

A budapesti találkozón a partnerek áttekintették az elért eredményeket, beleértve az egyes munkacsomagok főbb teljesítéseit, valamint értékelték a projektmenedzsmentet, a megvalósított tevékenységeket és azok hatását. A Zachor Alapítvány és a HÉTFA Kutatóintézet vezetésével megvalósuló interaktív World Café szekciók során a résztvevők megvitatták a projekt tartalmát, eredményeit, valamint a felmerült kihívásokat és tapasztalatokat.

A HÉTFA Kutatóintézet partnerként vesz részt a projektben, és aktívan hozzájárul a szakmai tartalom fejlesztéséhez, a projekt értékeléséhez, valamint a végső jelentés és a fenntarthatósági terv előkészítéséhez. A találkozó második napján a HÉTFA iránymutatást adott a partnereknek a végső jelentés elkészítéséhez, valamint a Zachorral közösen vezette a fenntarthatósági terv kidolgozását és a záró egyeztetéseket.

A projekt az Európai Unió CERV programjának támogatásával valósul meg. Ezúton is köszönjük minden partner elkötelezett munkáját és együttműködését, amely lehetővé tette a projekt sikeres megvalósítását.

Az esemény célja, hogy teret biztosítson a szakértők és a területen dolgozó szakemberek közötti párbeszédnek, valamint elősegítse a szektor jövőjéről való közös gondolkodást.

A program Martin Lichte, a European Social Network (ESN) vezető szakpolitikai szakértője által tartott előadással indul, amely a szociális szolgáltatások területén megfigyelhető aktuális munkaerőpiaci trendeket mutatja be. Az előadás kitér az ESN új kezdeményezésére is, amely a szociális szolgáltatások minőségét támogató keretrendszert dolgoz ki, külön hangsúlyt helyezve a szolgáltatást igénybe vevők és a dolgozók bevonására (co-production). Ezt követően a projekt vezető partnere, a Center for Not-for-profit Law (CLNR) bemutatja a CARES projekt transznacionális jelentésének főbb megállapításait, amelyek megalapozzák a projekt további tevékenységeit.

Az esemény interaktív részében a résztvevők kisebb, nemzeti nyelvű csoportokban dolgoznak majd, moderált beszélgetések keretében. A csoportmunka során lehetőség nyílik a különböző nemzeti tapasztalatok megosztására, a legfontosabb problémák azonosítására, valamint szakpolitikai ajánlások megfogalmazására.

A rendezvény végén a projekt moderátorai összefoglalják a csoportokban elhangzott legfontosabb megállapításokat, amelyek hozzájárulnak a projekt további szakmai munkájához.

Az esemény különösen hasznos lehet mindazok számára, akik a gondozási szektorban vagy szakpolitikai területen dolgoznak, vagy érdeklődnek a szektor jövője iránt.

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: https://us02web.zoom.us/meeting/register/Llb1SYWrSeGkw2RUFYaaEA

A webinárium során a Duna-régióban kidolgozott és kipróbált gyakorlati eszközök és tananyagok válogatását mutatjuk be, amelyek célja a fiatalok mentális egészségének és jóllétének támogatása, többek között az alábbi témák mentén:

• stressz- és érzelemkezelés
• társas kapcsolatok és kortársi támogatás
• digitális tudatosság és online biztonság

Az esemény konkrét, a gyakorlatban alkalmazható megközelítéseket ismertet, különös tekintettel az interaktív és élményalapú módszerekre, amelyek az oktatásban, ifjúsági munkában és tanácsadásban egyaránt hasznosíthatók.

A webinárium elsősorban pedagógusoknak, ifjúsági szakembereknek, tanácsadóknak és minden, fiatalokkal dolgozó szakembernek szól.

Időpont: 2026. május 7. | 13:00–14:30
Formátum: online | Zoom
Regisztráció: https://forms.gle/sceBxHgDnn6Lg9V18

A pilotképzés célja a résztvevők készségeinek fejlesztésén túl a projekt keretében kidolgozott eszközök valós környezetben történő tesztelése és finomhangolása. A módszertan vegyes, tanulóközpontú megközelítésre épül: az online tanulást személyes műhelymunkákkal, gyakorlati feladatokkal és egyéni mentorálással kapcsolja össze. Kiemelt szerepet kap benne a mikrotanulás, vagyis a rövid, jól körülhatárolt modulokra épülő tanulási forma, amely lehetővé teszi, hogy a gondozási területen dolgozó szakemberek rugalmasan, könnyen hozzáférhető módon fejlesszék tudásukat. A modulokat olyan esetalapú gyakorlatok és valós életből vett helyzetek egészítik ki, amelyek a mindennapi gondozási munka kihívásaira reflektálnak.

A képzési útvonal 15 mikrotanulási modult tartalmaz, amelyek közül a pilot időszakban 8 modul elvégzése kötelező. A tananyag digitális készségeket, személyes és szakmai készségeket, társadalmi vállalkozási ismereteket, valamint zöld és fenntartható gyakorlatokat is lefed, emellett hangsúlyos jólléti elemeket is tartalmaz. A legnagyobb tematikus egység a kiégéshez és a jólléthez kapcsolódik: külön modulok foglalkoznak többek között a stresszkezeléssel, a dühkezeléssel, a munka és magánélet egyensúlyával, valamint a pszichológiai elsősegéllyel.

A módszertan további fontos eleme a személyre szabott mentorálás és az önálló tanulást támogató anyagok beépítése. A pilot képzéshez alapul szolgáló online platformon kézikönyvek, információs kártyák és gyakorlatorientált segédanyagok is elérhetők, amelyek segítik a résztvevőket abban, hogy a megszerzett tudást a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Ez a felépítés hosszabb távon is támogatja a szakmai fejlődést és a gondozási szektorban dolgozók rezilienciájának erősítését.

A CARES projekt partnersége 2026. májusában a pilot képzések megszervezésére helyezi a hangsúlyt. A további képzési tevékenységekkel, tanulási lehetőségekkel és a pilot képzések megvalósításával kapcsolatban honlapunkon, illetve Facebook-oldalunkon kaphatnak aktuális tájékoztatást.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

A „Drivers of Marginalisation in Rural Areas” című jelentés összegzi a partnerség által összegyűjtött tudást ESIRA projekt keretében létrehozott pilot területek és az ott kialakult közösségek helyzetével kapcsolatban. Az elemzés bemutatja a kiválasztott országok és régiók pilot területein élő lakosság helyzetét, kiemelve az őket érintő kihívások társadalmi és gazdasági hasonlóságait és különbségeit. Mindemelett feltárja a hátrányos helyzet és a társadalmi kirekesztés kialakulásához hozzájáruló főbb tényezőket, figyelembe véve a különböző földrajzi területek és népességcsoportok sajátosságait.

A jelentés teljes szövege ide kattintva elérhető angol nyelven.

A SIMPLE projekt célja, hogy társadalmi innovációs megoldásokra építve támogassa az ukrán menekültek – különösen a nők és az idősebb korosztály – foglalkoztathatóságát és társadalmi beilleszkedését. A varsói megbeszélés középpontjában az állt, hogyan fordíthatók át a projekt korábbi, elemzési és tervezési szakaszában kidolgozott szakmai eredmények konkrét, helyi környezethez igazított beavatkozásokká. A projekt a kísérleti projektek, az érintettekkel való együttműködés és a bizonyítékokon alapuló szakmai tervezés összekapcsolásával olyan továbbvihető és más környezetben is alkalmazható modellt kíván kialakítani, amely hosszabb távon is hozzájárulhat a menekültek integrációjához.

A HÉTFA a projektben partnerként vesz részt, és vezető szerepünk volt a második munkacsomagban (WP2), amely az új megközelítés szakmai megalapozását szolgálta. Ennek részeként közreműködtünk a módszertan kidolgozásában, a probléma- és kontextuselemzésben, az ígéretes társadalmi innovációk azonosításában, valamint az ezekre épülő Theory of Change alapú stratégiai keret kialakításában. A varsói találkozón a partnereinkkel a WP2 eredményeire építve az érintettek bevonásának és kapacitásfejlesztésének következő lépéseit is áttekintettük.

A SIMPLE projektet az Európai Unió társfinanszírozza az ESF+ program keretében.

A projekt első hazai stakeholder találkozójához kutatási, vállalkozásfejlesztési, szakpolitikai, közösségépítési és gyakorlati támogatási területekről érkező résztvevők kapcsolódtak be online. A beszélgetés során világossá vált, hogy sok tudás, tapasztalat és kapcsolat már most  jelen van ezen a területen, ám szükség van arra, hogy ezek jobban összeérjenek, és valódi szakmai együttműködéssé váljanak.

A résztvevők a kutatás és a gyakorlat összekapcsolásáról, a szakpolitikai tanulságokról, a közös tanulási lehetőségekről értekeztek. Számunkra ez a találkozó fontos első lépés volt afelé, hogy a női vállalkozások támogatásával foglalkozó szereplők között tartósabb szakmai kapcsolódások létrejöttét segíthessük elő.

Az alábbi regisztrációs űrlapon várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az IMPACTA stakeholder csoportjához: https://forms.gle/CNSWbnbEBH3FQ93x8