Az ESPON szeminárium első napja a területi kohézió, a regionális versenyképesség és ellenálló képesség jövőjét állította középpontba. Az előadások kiemelték, hogy a régiók fejlődésének kulcsa az innováció, a tudásmegosztás és az együttműködést gátló „kognitív távolság” csökkentése, miközben az ESPON projektek a globális értékláncok, az ellátási láncok ellenálló képessége, valamint a mediterrán térség és a szigetek sajátos kihívásait vizsgálták. A második napon a regionális képességek fejlesztése, a fenntartható átállás és a tudományos eredmények szakpolitikai hasznosítása került a fókuszba, amelyeket a digitális átállásról, a zöld gazdaságról, valamint a lakhatási és területhasználati kihívásokról szóló workshopok egészítettek ki. A rendezvény az ESPON 2027 utáni programjának irányait és a bizonyítékokon alapuló területfejlesztési együttműködés fontosságát is felvázolta.

A magyar valóság

A beszélgetést Katona Gergely moderátor (Baptista Diakóniai Központ, Szociális Szájjegyzet) nyitotta meg, bemutatva a szektor aktuális állapotát tükröző statisztikai adatokat. Magyarországon becslések szerint körülbelül 90 000 fő dolgozik a szociális ellátórendszerben, ám közülük mindössze 20% rendelkezik diplomával. Bár a hivatalos statisztikák 582 000 Ft körüli bruttó átlagbért mutatnak, a dolgozók ezt inkább – a pótlékok és egyéb kifizetések egyenetlensége miatt – bruttó 400 000 Ft körülire teszik. Országosan 20%-os, bizonyos területeken pedig a 40%-ot is meghaladó létszámhiány tapasztalható. A szakirányú végzettséget szerzők mintegy 40%-a már a diploma megszerzése után sem a szociális szférában helyezkedik el.

Reziliencia – több mint rugalmasság

A beszélgetés központi fogalma a reziliencia volt, Dr. Ádám Szilvia (Semmelweis Egyetem) a rezilienciát úgy határozta meg, mint azt a képességet, amely révén válsághelyzet után az egyén vagy szervezet képes újraépülni, sőt akár fejlődni is. Kővári Erzsébet (BMSZKI) a COVID-járványt, a menekültválságot és a rezsiválságot hozta példaként, ahol a jó kommunikáció és összefogás segített az intézményeknek. Dr. Hídvégi Zsófia (Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága) idegtudományi szempontból kiemelte: az ember társas lény, így a másokhoz való kapcsolódás az idegrendszer megnyugtatásának fontos eszköze.

Miért mennek el a kollégák?

A szakértők egybehangzó véleménye szerint a pályaelhagyás hátterében nem csak a bérkérdés áll, hanem a munkakörülmények, a pozitív visszajelzés hiánya és a munkahelyi légkör. A szupervíziós esetek 85–90%-ában a problémák forrása nem az ügyfelekkel való nehézség, hanem a kollegális feszültségek és a vezető–beosztott viszony. A megoldás kulcsa a „pszichológiai biztonság” megteremtése – egy olyan közeg, ahol hibázni is lehet.

Szupervízió: nem luxus, hanem mentálhigiénés alapvetés

A szupervízió egy szakmaközi reflexiós folyamat, amely négy dimenzióban segíti a segítők mentális gondozását: én és a szakmám, én és a munkatársam, én és az ügyfelem, én és a rendszer. A szakértők egyetértettek abban, hogy a szupervíziónak a szakmai szocializáció részévé kellene válnia. Kővári Erzsébet elmondta, hogy a BMSZKI-ban 2020 óta központilag szervezett szupervízió érhető el. Ugyanakkor a mentális egészség megőrzése nemcsak ezen múlik: a munkaidő-beosztás, a szabadságok kiadása és a kommunikációs csatornák milyensége legalább ennyire fontos.

Jó gyakorlatok és személyes stratégiák

A résztvevők számos előremutató kezdeményezésről számoltak be: ilyen a BMSZKI és MOME együttműködése, a közösségi pszichiátriai programok, a relaxációs szobák kialakítása, valamint a vezetőképzés és rezilienciatréning. A beszélgetés végén a szakértők saját megküzdési stratégiáikat is megosztották: a tudatos öngondoskodás, a földelési technikák, a reakcióidő tágítása, a pozitív fókusz és a támogató kapcsolatok mind hozzájárulnak a segítők mentális egyensúlyának megőrzéséhez.

A kerekasztal-beszélgetés legfontosabb tanulsága, hogy a segítő szakma fenntarthatóságához elengedhetetlen a „segítők segítése”. Ahogy a repülőgépeken is oktatják: először saját magunkra kell feltennünk az oxigénmaszkot.

A beszélgetés podcast változata itt hallgatható meg: CARES projekt – A segítés ára: Kerekasztal beszélgetés a magyar szociális és gondozási szektorról

Az első alkalommal megrendezett, „Where are we heading? Answers” mottójú fórum két nap alatt több mint hetven előadót és közel kétszáz helyszíni, illetve online résztvevőt vonzott. A program hat plenáris ülésből és tizenhat tematikus panelből állt. A tudományos élet, az üzleti szféra, a diplomácia, a közigazgatás és a civil társadalom képviselői a kortárs társadalmakat, a politikát, a gazdaságot és a kultúrát formáló folyamatokat vitatták meg.

A SIMPLE projekt paneljében a HÉTFA Kutatóintézetet Verhás Evelin képviselte, a projekt két további partnerének, a Civitas Egyetemnek és az IDP European Consultantsnak a szakértői mellett. A projektben résztvevő szervezetek képviselőin túl az előadók között szerepelt Dr. Olena Sukmanova, Ukrajna korábbi igazságügyi miniszterhelyettese, valamint Weronika Marczuk, az Ukrajna Barátai Társaság elnöke és az ukrán ombudsmani hivatal lengyelországi képviselője is.

A SIMPLE-panel középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen akadályok nehezítik a közszféra, a tudományos élet, a gazdaság és a civil társadalom együttműködését az Ukrajnából érkező menekültek támogatásában, és hogyan lehet ezt az együttműködést eredményesebbé tenni. A résztvevők kitértek arra, hogyan lehet egyértelműbben meghatározni az egyes szereplők feladatait és felelősségi köreit, összehangolni a különböző támogatási formákat, valamint az érintetteket már a programok tervezésébe is bevonni. Hangsúlyozták, hogy az Ukrajnából érkező menekültek tudása és tapasztalatai nemcsak a valós igények jobb megértését segítik, hanem a társadalmi innováció fontos forrásai is lehetnek.

A SIMPLE projektben a HÉTFA partnerként vesz részt. A közszféra, a tudományos élet, a gazdaság és a civil társadalom együttműködésében megvalósuló SIMPLE projekt célja az Ukrajnából érkező menekültek – különösen a nők – munkaerőpiaci beilleszkedésének elősegítése és gazdasági önállóságuk támogatása, máshol már bevált társadalmi innovációs modellek helyi gyakorlatba történő átültetésével és tesztelésével. 

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az European Social Fund Agency (ESFA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem vonható felelősségre miattuk.

Konferencia időpontja 2026. október 1.

Konferencia helyszíne Budapest, Északi Járműjavító (Közlekedési Múzeum)

A konferencia témája: ÚJRATERVEZÉS – Új konszenzusépítés az urbanisztikában

A megváltozott politikai környezet lehetőséget teremt arra, hogy a régóta halasztott legfontosabb urbanisztikai kérdések is napirendre kerüljenek. Idén ősszel ezért nemcsak szakpolitikai problémákról, hanem szerkezeti kérdésekről is szükséges lesz nyíltan beszélnünk – legyen szó akár az önkormányzati rendszerről, akár a területfejlesztés intézményi kereteiről és jövőképéről. Jó válaszok azonban csak nyitott, tabuk nélküli szakmai párbeszédből születhetnek, amelynek az Országos Urbanisztikai Konferencia kíván teret adni.

Konferenciánk célja, hogy fórumot teremtsen az urbanisztikához kapcsolódó szakemberek, döntéshozók és gondolkodók közös eszmecseréjének, válaszokat keresve a magyar urbanisztikai rendszerünk strukturális és szakpolitikai kérdéseire. 

További részletek: https://ouk2026.hu/

Találkozzunk a konferencián!

A MUT és a HÉTFA csapata

A Horizont Europe által támogatott STREAM IT projekt célja, hogy elősegítse a lányok és nők részvételét a STEAM-oktatásban, a kutatásban és az innovációban inkluzív oktatási lehetőségek, mentorprogramok és tudománykommunikációs tevékenységek révén. A STREAM IT projekt koordinátoraként a HÉTFA felel a projekt szakmai és operatív megvalósításának koordinációjáért, valamint aktívan közreműködik az oktatási és mentorprogramok, a tudománykommunikációs tevékenységek és a nemzetközi együttműködés megvalósításában. 

A nemzetközi döntőt megelőző projektpartneri találkozón a STREAM IT konzorcium tagjai áttekintették a projekt előrehaladását, megosztották tapasztalataikat, és egyeztettek a projekt zárásához kapcsolódó szakmai és kommunikációs feladatokról. A délutáni verseny során a döntősök nyolc percben mutatták be kutatásukat úgy, hogy a tudományos pontosság megőrzése mellett közérthetővé és figyelemfelkeltővé tegyék azt a szélesebb közönség számára. Az előadásokat szakmai zsűri értékelte a tudományos tartalom, az előadásmód, a kreativitás és a kommunikációs készségek alapján. A zsűri tagjai Dr. Molnár Bálint, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kommunikációs igazgatója és egyetemi adjunktusa, Bozsik-Nagy Nikoletta, a Telex tudományos és technológiai újságírója, valamint Dr. Abrankó-Rideg Nóra, a Magyar Táncművészeti Egyetem pályázati és projektigazgatója, vegyész, oktató és a Milestone Institute mentora voltak.

A versenyen a mesterséges intelligenciától és a biotechnológiától kezdve az orvostudományon, a fenntartható mezőgazdaságon és az anyagtudományon át egészen a repüléstechnikai kutatásokig számos tudományterület képviseltette magát. Az első helyet Daryna Aihars (Yuriy Fedkovych Chernivtsi National University, Ukrajna) nyerte el Modern Approaches to Solving the Problem of the Sonic Boom in Supersonic Flight című előadásával. A második helyezést Agnes Warmuth (Lund University, Svédország) érte el Every Dot Counts című prezentációjával, míg a harmadik helyen Solveiga Samulenaite (Vilnius University, Litvánia) végzett The Role of the Gut Microbiota in the Development of Eating Disorders című előadásával. A verseny ismét rámutatott arra, hogy a tudománykommunikáció kulcsszerepet játszik abban, hogy a kutatási eredmények közérthető, érdekes és a társadalom számára is releváns formában jussanak el a nagyközönséghez. 

Az előadások felvételei elérhetők a STREAM IT YouTube-csatornáján.

A műhelymunka a Zachor Alapítvány Tanár Nagykövet és Ifjúsági Nagykövet Programjának értékelését támogató kutatási folyamat része. Az értékelés célja, hogy átfogó képet adjon arról, milyen változásokat indít el a program az oktatási intézményekben, a pedagógusok szakmai munkájában és a diákok tanulási folyamataiban. A Zachor Alapítvány Nagyköveti Programját a Conference on Jewish Material Claims Against Germany támogatja.

A Zachor Alapítvány Nagyköveti Programja olyan, a holokausztoktatás iránt elkötelezett pedagógusokból és fiatalokból álló közösséget épít, amely helyi, országos és nemzetközi szinten is együttműködik a hiteles emlékezetpedagógia erősítéséért. A program emellett hozzájárul az antiszemitizmus, valamint a holokauszttagadás és -torzítás elleni fellépéshez, elősegítve a kritikus gondolkodásra és a demokratikus értékekre épülő oktatást.

A résztvevők részvételi módszerek segítségével közösen gondolkodtak arról, hogyan kapcsolódnak a nagyköveti tevékenységek az iskolák mindennapi működéséhez, milyen tanulási és közösségi folyamatokat ösztönöznek, valamint mely pontokon jelennek meg a program rövid és hosszú távú hatásai. A pedagógusok tapasztalatai különösen értékesek az értékelés szempontjából, hiszen olyan intézményi és pedagógiai változásokat is érzékelnek, amelyek a diákok számára kevésbé láthatók.

A kézikönyv átfogó elemzést nyújt a fiatalok mentális egészségének jelenlegi helyzetéről, és bemutatja azokat a legfontosabb kihívásokat, amelyekkel a fiatalok és az őket támogató rendszerek napjainkban szembesülnek. A kutatások szerint a mentális problémák 50%-a már 14 éves kor előtt, míg 75%-a 24 éves kor előtt jelentkezik. A világjárványok, a digitalizáció, a gazdasági bizonytalanságok és a társadalmi változások tovább növelték a fiatalokra nehezedő terheket, ezért különösen fontos a megelőzés és a korai beavatkozás erősítése.

A kiadvány részletesen ismerteti a jelenlegi ellátórendszerek legfontosabb kihívásait, köztük a szakemberhiányt, a területi egyenlőtlenségeket, a mentális problémákhoz kapcsolódó megbélyegzést, valamint azt, hogy a marginalizált fiatalok – például a korai iskolaelhagyók vagy a roma közösségekhez tartozó fiatalok – gyakran nehezen jutnak hozzá a megfelelő támogatáshoz. A problémák feltárása mellett a kézikönyv gyakorlati ajánlásokat, jó gyakorlatokat és szakpolitikai javaslatokat is bemutat, amelyek hozzájárulhatnak a fiatalok mentális jóllétét támogató rendszerek fejlesztéséhez.

Az Ifjúsági Mentális Egészség Kézikönyv az alábbi linken érhető el.

A kézikönyv mellett elkészült egy magyar nyelvű vezetői összefoglaló is, amely a kiadvány legfontosabb megállapításait és ajánlásait foglalja össze. Az összefoglaló az alábbi linken olvasható: Ifjúsági Mentális Egészség Kézikönyv Vezetői Összefoglaló.

A SECURE 2 célja az Európai Kutatói Életpálya Keretrendszer (European Framework for Research Careers – ERCF) ajánlásainak tesztelése és gyakorlati bevezetése. A projekt célja, hogy támogassa a kutatást végző szervezeteket (RPO-k) és a kutatásfinanszírozó intézményeket (RFO-k), elősegítve ezzel a kutatók szakmai fejlődési és mobilitási lehetőségeit, valamint karrierbiztonságuk növelését.

A kiadvány bemutatja a projekt legújabb kutatási eredményeit a munkahelyi biztonság, a karrierutak és a foglalkoztatási feltételek aktuális európai kihívásairól a kutatói életpályák kapcsán, egyúttal bemutatja a projekt közelmúltbeli tevékenységeit, rendezvényeit és publikációit. A hírlevél betekintést nyújt azokba a szakpolitikai és kutatási folyamatokba, amelyek hozzájárulnak a jövő kutatói munkaerőpiacának és a fenntartható szakmai életutak alakításához.

A projekt a HÉTFA partnerségével a Horizont Europe támogatásával valósul meg.

A második hírlevél az alábbi linken érhető el:
https://secureproject.eu/wp-content/uploads/2026/06/SECURE2-Bulletin-draft-JUNE-2026.pdf 

A SECURE2 projekt tevékenységeiről, eredményeiről és legfrissebb híreiről a projekt hivatalos honlapján olvashatnak bővebben: https://secureproject.eu/

A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy a 2024–2025-ös jelentős bérfejlesztések hatására a pedagóguspálya vonzereje rövid távon egyértelműen javult. Míg 2021 és 2023 között még csökkent a pedagóguslétszám, 2023 után fordulat következett be: a foglalkoztatottak száma abszolút értékben és a gyermekszámhoz viszonyítva is emelkedni kezdett.

A kutatás rávilágít, hogy a bérrendezés nemcsak a pályán maradást segítette, hanem ösztönözte a korábbi pályaelhagyók visszatérését is. A kérdőíves felmérések alapján a visszatérők körében az anyagi motiváció súlya 5,7%-ról 23,6%-ra nőtt.

A pozitív trendek mellett a szakértők jelzik, hogy a szakmai elégedettséget több tényező is árnyalja. A pedagógusok és hallgatók körében a legkritikusabb pontot a (napokban felfüggesztett) teljesítményértékelési rendszer (TÉR), a magas adminisztrációs terhek, az autonómia és a társadalmi megbecsültség hiánya jelentik. A jelentés hangsúlyozza: a vonzerő fenntartásához a bérszínvonal megőrzése mellett szükség van további strukturális kérdések rendezésére is.

A teljes értékelő jelentés letölthető az alábbi linken: https://www.palyazat.gov.hu/informacio/ertekelesek/szechenyi-terv-plusz-ertekelesei

A projekt egyik fontos eredménye a MindCraft játék, amely interaktív formában segíti a fiatalokat a mentális egészséggel kapcsolatos témák megismerésében. A játék célja, hogy közelebb hozza a mentális jóllét kérdését a fiatalokhoz, ösztönözze az önreflexiót, valamint támogassa a tudatosabb és nyitottabb gondolkodást a mentális egészség témájában.

A fejlesztés a projektpartnerek együttműködésében valósult meg, figyelembe véve a Duna-régió fiataljainak tapasztalatait és szükségleteit. A játék számos nyelven elérhető, köztük a projekt partnerországainak nyelvein, angolul, valamint több roma nyelvi változatban is, ezzel elősegítve a szélesebb körű hozzáférést és a befogadó szemlélet érvényesülését.

A játék itt érhető el: https://www.meetmindcraft.eu/en