A lengyel pilot elsősorban a BSI_4Women Interreg Baltic Sea Region projekt tapasztalataira épült, amely a menekült és migráns nők vállalkozóvá válását és gazdasági önállóságát támogatta. A CTS nem egyszerűen átvette az eredeti modellt, hanem annak legfontosabb elemeit a lengyel jogi, adózási, intézményi és társadalmi környezethez igazította. A programba a SIREE Interreg projekt közösségépítésre és kölcsönös tanulásra épülő elemei is bekerültek. Mivel a résztvevők szakmai tapasztalata, lengyel nyelvtudása és vállalkozási tervei jelentősen eltértek egymástól, két egymást kiegészítő támogatási útvonalat alakítottak ki. Az egyik a vállalkozási ötletek kidolgozására és az indulás előkészítésére összpontosított, a másik a résztvevők szakmai és vállalkozói lehetőségeinek felmérésére összpontosított. A program csoportos és egyéni támogatást egyaránt kínált: többek között vállalkozási workshopokat, üzleti és karriertanácsadást, szakértői konzultációkat, digitális és e-közigazgatási képzést, gyakorlati munkatapasztalatot, kapcsolatépítési lehetőségeket, valamint tájékoztatást az elérhető támogatási és finanszírozási lehetőségekről. A vállalkozói készségek fejlesztésére nem kizárólag egy új vállalkozás elindításának eszközeként tekintettek, hanem a foglalkoztathatóság, az önállóság és a gazdasági függetlenség erősítésének egyik lehetséges útjaként is.

Az értékelés minden vizsgált területen pozitív változást mutatott. A résztvevők átlagos önértékelése a program kezdete előtti 3,0-ról a program végére 3,6-ra emelkedett. Különösen sokat fejlődött a vállalkozással és az elérhető támogatási lehetőségekkel kapcsolatos tudásuk, a lengyel nyelv szakmai és üzleti helyzetekben történő használata, az önálló cselekvéshez szükséges magabiztosságuk, valamint a közintézményekkel való kapcsolattartás képessége. A résztvevők a program végére tisztábban látták azt is, milyen következő lépésekre van szükségük szakmai vagy vállalkozási terveik megvalósításához. Valamennyi résztvevő elégedett volt a pilottal, és úgy nyilatkozott, hogy hasonló helyzetben lévő más nőknek is ajánlaná. A bevezető vállalkozási workshopok, a tanácsadás és a digitális modulok szintén kiemelkedően jó értékelést kaptak.

A lengyel tapasztalatok azt mutatják, hogy a menekült és migráns nők eredményes támogatásához összetett, személyre szabott és hosszabb távon is elérhető segítségre van szükség. Önmagában egy képzés nem képes kezelni azokat a nyelvi, intézményi, pénzügyi, szervezési és társadalmi akadályokat, amelyekkel a résztvevők szembesülnek. A jövőbeni programokban ezért fontos szerepet kell kapnia az egyéni szükségletek felmérésének, a személyre szabott támogatási utaknak, a szakértői segítségnek, a nyelvi és digitális készségek fejlesztésének, a kapcsolatépítésnek, az intézményi eligazodás támogatásának és az utánkövetésnek. A lengyel pilot így gyakorlati tapasztalatokkal járul hozzá ahhoz, hogy a SIMPLE projektben azonosított európai társadalmi innovációkat más országok és helyi környezetek igényeihez is hozzá lehessen igazítani. 

A SIMPLE projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az ESF+ Social Innovation+ kezdeményezés keretében, hat ország – Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Belgium, Horvátország és Magyarország – partnereinek részvételével valósul meg.  További információ a SIMPLE projekt honlapján érhető el.

Finanszírozási nyilatkozat

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Szociális Alap Ügynökség álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé értük.

Kollégánk azt vizsgálta, hogy a COVID-19 járvány milyen gazdasági és munkaerőpiaci hatásokat okozott rövid és középtávon Európa NUTS3 régióiban, valamint Magyarország településein és járásaiban. Szakirodalmak és területi statisztikai adatok elemzésén alapuló elemzése rámutatott, hogy a COVID-19 válság által okozott gazdasági és munkaerőpiaci zavarok 2020-ban jelentősek voltak, de ezeket gyors fellendülés követte 2021-től kezdve. Ugyanakkor a válság bizonyos területeken hosszútávú, strukturális változásokkal járt. Európában a fiatalok foglalkoztatásának jelentős visszaesése, a munkavégzés speciális formáinak elterjedése, egyes ágazatok elhúzódó válsága volt kiemelhető, míg Magyarországon a hosszútávú munkanélküliség megnövekedése, valamint a meglévő strukturális kihívások felerősödése (pl. munkaerőpiaci tartalékok kimerülése, a magánszektor alacsony hozzáadott értékű munkahelyeinek leépülése) jelentett speciális kihívást. E változások gyengítették az ország ellenállóképességét a következő sokkhatásokkal szemben és elsősorban a (fél)periférikus térségekben okoztak problémát.

A képzési program a SIMPLE Kapacitásfejlesztési Stratégiájának része. Bár a stratégia véglegesítése még folyamatban van, a képzési anyagok már most elérhetők, így a projekt utolsó szakaszában a partnerek és az érintett szakemberek tesztelhetik őket. A visszajelzések a stratégia végleges változatának kialakítását is segítik. A program a SIMPLE projekt során összegyűlt tapasztalatokra épül, többek között az olasz és lengyel pilotprogramok eredményeire, valamint a szakmai szereplőkkel folytatott konzultációkra.

A képzés négy online modulból áll:

• Az első a SIMPLE modell és a változáselmélet megértésében, valamint a modell más környezetben történő alkalmazásában segít.
• A második modul a helyi együttműködések és partnerségek fejlesztésére fókuszál. 
• A harmadik a munkáltatók bevonásához és a gazdasági integráció támogatásához ad gyakorlati útmutatást. 
• A negyedik modul abban segíti a szervezeteket, hogy hozzáférhetőbb, befogadóbb és a résztvevők szükségleteire jobban reagáló szolgáltatásokat alakítsanak ki.

Minden modulhoz interaktív önértékelő eszköz kapcsolódik. Ezek segítségével a szervezetek négy területen mérhetik fel saját felkészültségüket: a SIMPLE modell adaptálása, az érintett szereplők közötti együttműködés, a magánszektor bevonása, valamint a befogadó szolgáltatások tervezése terén. Az eredmények alapján személyre szabott javaslatokat kapnak, és a rendszer a számukra leginkább releváns tananyagokhoz irányítja őket.

A képzési program és az önértékelő eszközök nyílt oktatási segédanyagként, ingyenesen érhetők el. Az eszközök célja, hogy hosszabb távon is segítsék a SIMPLE megközelítés alkalmazását és továbbadását más szervezetek és helyi közösségek számára.

A képzési program és az önértékelő eszközök itt érhetők el:
https://simpleinnovation.eu/toolkit.php?lang=EN

A SIMPLE projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az ESF+ Social Innovation+ kezdeményezés keretében, hat ország – Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Belgium, Horvátország és Magyarország – partnereinek részvételével valósul meg. A projekt célja olyan jó gyakorlatok azonosítása, új környezetben történő kipróbálása és szélesebb körű hasznosítása, amelyek hozzájárulhatnak az Ukrajnából érkező menekültek – különösen a nők – munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedéséhez. A projektben a HÉTFA Kutatóintézet a kutatási elemek megvalósítását koordinálja.

További információ:
https://simpleinnovation.eu

Finanszírozási nyilatkozat

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Szociális Alap Ügynökség álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé értük.

A szakmai tapasztalatcsere kapcsán a résztvevők azt vizsgálták, mitől válhat egy ilyen alkalom valódi szakmai tanulási folyamattá. Gyakran inkább az eredmények és a jól működő megoldások kerülnek előtérbe, miközben kevesebb figyelem jut a megvalósítás során felmerülő nehézségekre, a szükségessé váló változtatásokra vagy a kevésbé sikeres megközelítések tanulságaira. A nyílt és minőségi tapasztalatcserét az idő- és kapacitáshiány mellett az intézményi érdekek és a forrásokért folyó verseny is nehezítheti. A résztvevők ezért azt is megvitatták, milyen keretek és együttműködési formák teremthetik meg a szükséges bizalmat ahhoz, hogy a szervezetek megosszák ezeket a tapasztalatokat, és mások is hasznosíthassák őket saját munkájukban.

Az érintettek érdemi részvétele kapcsán a résztvevők azt vizsgálták, hogyan kaphatnak a menekültek egy már kialakított program véleményezésén túl tényleges szerepet annak alakításában. Kitértek az ezt segítő módszerekre, a visszajelzések szakmai hasznosítására, valamint azokra a függőségi és hierarchikus helyzetekre, amelyek korlátozhatják az érdemi részvételt. Arra is rámutattak, hogy az eltérő élethelyzetek, társadalmi pozíciók, a kisebbségi csoporthoz való tartozás és az eltérő sérülékenységi helyzetek jelentősen befolyásolhatják a felmerülő szükségleteket és a társadalmi beilleszkedés során tapasztalt akadályokat. Az inkluzív programtervezésnek ezért ezekből a különbségekből és az ezekből fakadó eltérő szükségletekből kell kiindulnia. Az érdemi részvétel pedig azt jelenti, hogy a különböző helyzetű érintettek saját tapasztalataik és szempontjaik alapján maguk is alakíthatják az őket érintő programokat.

A SIMPLE – Social Innovation Models to Promote Learning and Employability – projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az ESF+ Social Innovation+ kezdeményezés keretében valósul meg. Célja olyan társadalmi innovációs jó gyakorlatok azonosítása, adaptálása és szélesebb körű hasznosítása, amelyek támogatják az Ukrajnából érkező menekültek – különösen a nők – munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedését.

További információ: https://simpleinnovation.eu

Az Európai Unió finanszírozásával. A közölt nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k)től származnak, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az European Social Fund Agency (ESFA) hivatalos álláspontját. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé értük.

A HÉTFA munkatársa, Verhás Evelin a jó gyakorlatok átadhatóságát meghatározó módszertani és kontextuális tényezőkről tartott előadást. Az előadás során a HÉTFA partneri részvételével megvalósuló SIMPLE (Social Innovation Models to Promote Learning and Employability) projekt keretében végzett, korábbi társadalmi innovációs kezdeményezéseket vizsgáló elemzés megállapításaira épült. Az elemzés egyik fontos tanulsága, hogy a projektek céljai és tevékenységei általában jól dokumentáltak, miközben jóval kevesebb információ áll rendelkezésre arról, hogyan zajlott a megvalósítás, milyen módosításokra volt szükség, milyen tapasztalatokat szereztek a résztvevők, illetve milyen eredményeket ért el és milyen változásokhoz járult hozzá a program. Ennek hiányában nehéz megítélni, hogy egy jó gyakorlat mely elemei vihetők át más környezetbe, és melyeket kell az új feltételekhez igazítani. Az előadás ezért arra is rámutatott, hogy a folyamat- és hatásértékelés, valamint a megvalósítás következetes dokumentálása fontos alapot ad ehhez a mérlegeléshez. Az így megszerzett tudás nemcsak az adaptív projektmenedzsmentet és a szervezeti tanulást támogatja, hanem megalapozottabbá teszi a jó gyakorlatok új környezethez való adaptációját is.

A SIMPLE projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az ESF+ Social Innovation+ kezdeményezés keretében, hat ország – Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Belgium, Horvátország és Magyarország – partnereinek részvételével valósul meg. A projekt célja olyan jó gyakorlatok azonosítása, új környezetben történő kipróbálása és szélesebb körű hasznosítása, amelyek hozzájárulhatnak az Ukrajnából érkező menekültek – különösen a nők – munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedéséhez.

További információ: https://simpleinnovation.eu

Az Európai Unió finanszírozásával. A közölt nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k)től származnak, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az European Social Fund Agency (ESFA) hivatalos álláspontját. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé értük.

A Horizon Europe program által támogatott MAPIT projekt célja, hogy áthidalja az innovatív kis- és középvállalkozások, a kutatóhelyek és az európai kutatási és innovációs hálózatok közötti távolságot, és fenntartható nemzetközi partnerségeket alakítson ki. Digitális innovációs központok létrehozásával és a kutatási és innovációs menedzserek szakmai fejlesztésével a MAPIT erősíti az egyetemek és a vállalkozások együttműködését, támogatja a nemzetköziesítést, és segíti a kutatóhelyek bekapcsolódását a Horizon Europe programba és az Európai Kutatási Térségbe. A HÉTFA a projektben a Future Studies Programért felelős 4. munkacsomag vezetője.

Az Isztambuli Egyetemen megvalósuló tanulmányút lehetőséget adott a MAPIT partnereknek és a törökországi kutatásmenedzsereknek a tudásátadásra, közös platformot teremtett a jó gyakorlatok megosztására. Zsár Virág a kutatásmenedzsment szakma fejlődéséről, az RM Roadmap felmérésének eredményeiről és az Európai Kutatási Térség szakpolitikai összefüggéseiről beszélt. Lázár Beáta a HÉTFA kutatásmenedzsmenthez kapcsolódó Horizon Europe projektjeit mutatta be, köztük a SECURE2, az RM Framework és a MAPIT projektet. A partnerek találkoztak az egyetem kutatásmenedzsereivel és a TARMA, a török kutatásmenedzsment-közösség képviselőivel is. A szakmai egyesületek jelentőségéről, előnyeiről és kihívásairól szóló beszélgetésben Zsár Virág a HUNARMA – Magyar Kutatásmenedzserek és Adminisztrátorok Szövetségének – nemrég megválasztott elnökeként megosztotta a hazai szervezet létrehozásának tapasztalatait, ezzel is támogatva a török kollégák kezdeményezését.

A program Izmirben folytatódott, ahol Zsár Virág és Lázár Beáta megtartotta a Future Studies Program záró képzését. A HÉTFA által vezetett program első része a szervezetfejlesztés kihívásaira és a projekt tanulságaira összpontosított, majd a résztvevők intézményi tevékenységi terveket készítettek kutatástámogató irodáik számára. A képzés a HÉTFA hiányelemzésére építve többek között a kutatásmenedzsment-stratégia, a folyamatok, a tudásmenedzsment, a szolgáltatások és a szakmai hálózatok fejlesztésével foglalkozott. A záró konzorciumi találkozón a HÉTFA bemutatta az általa vezetett 4. munkacsomag (Future Studies Program) eredményeit, köztük a képzési programot, a tanulmányutakat és a rövid távú szakmai kiküldetéseket. A partnerek megosztották mobilitási tapasztalataikat, értékelték a kétéves projekt munkáját, és fenntarthatósági, valamint jövőbeli együttműködési terveket készítettek.

Tudj meg többet a projektről itt: https://mapitproject.eu/ 

A tanulmány bemutatja, hogy a térbeli diffúziókutatásnak napjainkban már egyre inkább összefonódó elméleti keretei és elemzési módszerei vannak. A COVID-19 járványhoz, információterjedéshez és a vakcinációhoz kapcsolódó empirikus eredmények rámutatnak, hogy míg a vizsgált terjedési folyamatok időbelisége leírható volt a diffúziós hullámok modelljével, addig a terjedések térbeliségét leíró hierarchikus és szomszédsági terjedési mintázatok csak részint voltak megfigyelhetők. Ez utóbbi a jelenségek terjedéséhez használt hálózatok felépítésének, valamint egyes terjesztők szerepének volt köszönhető. A terjedési folyamatok eredményeként területi különbségek rajzolódtak ki, újratermelve a meglévő centrum-periféria egyenlőtlenségeket. Továbbá a cikk rámutatott, hogy a járvány, a vakcinák és az információk terjedése között változatos interakciók is megfigyelhetők voltak.

Az ESPON szeminárium első napja a területi kohézió, a regionális versenyképesség és ellenálló képesség jövőjét állította középpontba. Az előadások kiemelték, hogy a régiók fejlődésének kulcsa az innováció, a tudásmegosztás és az együttműködést gátló „kognitív távolság” csökkentése, miközben az ESPON projektek a globális értékláncok, az ellátási láncok ellenálló képessége, valamint a mediterrán térség és a szigetek sajátos kihívásait vizsgálták. A második napon a regionális képességek fejlesztése, a fenntartható átállás és a tudományos eredmények szakpolitikai hasznosítása került a fókuszba, amelyeket a digitális átállásról, a zöld gazdaságról, valamint a lakhatási és területhasználati kihívásokról szóló workshopok egészítettek ki. A rendezvény az ESPON 2027 utáni programjának irányait és a bizonyítékokon alapuló területfejlesztési együttműködés fontosságát is felvázolta.

A magyar valóság

A beszélgetést Katona Gergely moderátor (Baptista Diakóniai Központ, Szociális Szájjegyzet) nyitotta meg, bemutatva a szektor aktuális állapotát tükröző statisztikai adatokat. Magyarországon becslések szerint körülbelül 90 000 fő dolgozik a szociális ellátórendszerben, ám közülük mindössze 20% rendelkezik diplomával. Bár a hivatalos statisztikák 582 000 Ft körüli bruttó átlagbért mutatnak, a dolgozók ezt inkább – a pótlékok és egyéb kifizetések egyenetlensége miatt – bruttó 400 000 Ft körülire teszik. Országosan 20%-os, bizonyos területeken pedig a 40%-ot is meghaladó létszámhiány tapasztalható. A szakirányú végzettséget szerzők mintegy 40%-a már a diploma megszerzése után sem a szociális szférában helyezkedik el.

Reziliencia – több mint rugalmasság

A beszélgetés központi fogalma a reziliencia volt, Dr. Ádám Szilvia (Semmelweis Egyetem) a rezilienciát úgy határozta meg, mint azt a képességet, amely révén válsághelyzet után az egyén vagy szervezet képes újraépülni, sőt akár fejlődni is. Kővári Erzsébet (BMSZKI) a COVID-járványt, a menekültválságot és a rezsiválságot hozta példaként, ahol a jó kommunikáció és összefogás segített az intézményeknek. Dr. Hídvégi Zsófia (Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága) idegtudományi szempontból kiemelte: az ember társas lény, így a másokhoz való kapcsolódás az idegrendszer megnyugtatásának fontos eszköze.

Miért mennek el a kollégák?

A szakértők egybehangzó véleménye szerint a pályaelhagyás hátterében nem csak a bérkérdés áll, hanem a munkakörülmények, a pozitív visszajelzés hiánya és a munkahelyi légkör. A szupervíziós esetek 85–90%-ában a problémák forrása nem az ügyfelekkel való nehézség, hanem a kollegális feszültségek és a vezető–beosztott viszony. A megoldás kulcsa a „pszichológiai biztonság” megteremtése – egy olyan közeg, ahol hibázni is lehet.

Szupervízió: nem luxus, hanem mentálhigiénés alapvetés

A szupervízió egy szakmaközi reflexiós folyamat, amely négy dimenzióban segíti a segítők mentális gondozását: én és a szakmám, én és a munkatársam, én és az ügyfelem, én és a rendszer. A szakértők egyetértettek abban, hogy a szupervíziónak a szakmai szocializáció részévé kellene válnia. Kővári Erzsébet elmondta, hogy a BMSZKI-ban 2020 óta központilag szervezett szupervízió érhető el. Ugyanakkor a mentális egészség megőrzése nemcsak ezen múlik: a munkaidő-beosztás, a szabadságok kiadása és a kommunikációs csatornák milyensége legalább ennyire fontos.

Jó gyakorlatok és személyes stratégiák

A résztvevők számos előremutató kezdeményezésről számoltak be: ilyen a BMSZKI és MOME együttműködése, a közösségi pszichiátriai programok, a relaxációs szobák kialakítása, valamint a vezetőképzés és rezilienciatréning. A beszélgetés végén a szakértők saját megküzdési stratégiáikat is megosztották: a tudatos öngondoskodás, a földelési technikák, a reakcióidő tágítása, a pozitív fókusz és a támogató kapcsolatok mind hozzájárulnak a segítők mentális egyensúlyának megőrzéséhez.

A kerekasztal-beszélgetés legfontosabb tanulsága, hogy a segítő szakma fenntarthatóságához elengedhetetlen a „segítők segítése”. Ahogy a repülőgépeken is oktatják: először saját magunkra kell feltennünk az oxigénmaszkot.

A beszélgetés podcast változata itt hallgatható meg: CARES projekt – A segítés ára: Kerekasztal beszélgetés a magyar szociális és gondozási szektorról

Az első alkalommal megrendezett, „Where are we heading? Answers” mottójú fórum két nap alatt több mint hetven előadót és közel kétszáz helyszíni, illetve online résztvevőt vonzott. A program hat plenáris ülésből és tizenhat tematikus panelből állt. A tudományos élet, az üzleti szféra, a diplomácia, a közigazgatás és a civil társadalom képviselői a kortárs társadalmakat, a politikát, a gazdaságot és a kultúrát formáló folyamatokat vitatták meg.

A SIMPLE projekt paneljében a HÉTFA Kutatóintézetet Verhás Evelin képviselte, a projekt két további partnerének, a Civitas Egyetemnek és az IDP European Consultantsnak a szakértői mellett. A projektben résztvevő szervezetek képviselőin túl az előadók között szerepelt Dr. Olena Sukmanova, Ukrajna korábbi igazságügyi miniszterhelyettese, valamint Weronika Marczuk, az Ukrajna Barátai Társaság elnöke és az ukrán ombudsmani hivatal lengyelországi képviselője is.

A SIMPLE-panel középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen akadályok nehezítik a közszféra, a tudományos élet, a gazdaság és a civil társadalom együttműködését az Ukrajnából érkező menekültek támogatásában, és hogyan lehet ezt az együttműködést eredményesebbé tenni. A résztvevők kitértek arra, hogyan lehet egyértelműbben meghatározni az egyes szereplők feladatait és felelősségi köreit, összehangolni a különböző támogatási formákat, valamint az érintetteket már a programok tervezésébe is bevonni. Hangsúlyozták, hogy az Ukrajnából érkező menekültek tudása és tapasztalatai nemcsak a valós igények jobb megértését segítik, hanem a társadalmi innováció fontos forrásai is lehetnek.

A SIMPLE projektben a HÉTFA partnerként vesz részt. A közszféra, a tudományos élet, a gazdaság és a civil társadalom együttműködésében megvalósuló SIMPLE projekt célja az Ukrajnából érkező menekültek – különösen a nők – munkaerőpiaci beilleszkedésének elősegítése és gazdasági önállóságuk támogatása, máshol már bevált társadalmi innovációs modellek helyi gyakorlatba történő átültetésével és tesztelésével. 

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az European Social Fund Agency (ESFA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem vonható felelősségre miattuk.