Magyarországon a nagyobb rendezvények, vásárok, fesztiválok megtartásáról a nyári hónapok előtt még biztosan nem lesz szó a koronavírus járvány miatt. HÉTFA Kutatóintézet becslése szerint minden egyes fesztiválra el nem költött forint körülbelül 7 forintot von ki a gazdaságból a tovagyűrűző hatások miatt, így ha az idei fesztiválok elmaradnak, akkor az emiatt a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár GDP közel 1%-át is elérheti. [1]
Elemzésünket a Portfolio is közzétette, ide kattintva pedig nyomtatható pdf-ként is letölthető.
Magyarországon évente több mint háromezer fesztivált rendezünk és látogatunk a KSH adatai szerint. A leghíresebb, legnagyobb ilyen rendezvények hazánkban is a könnyűzenei fesztiválok. Ezek sok esetben több ezer látogatót vonzanak évről-évre, belföldről és külföldről egyaránt – a sikerükkel pedig a turizmus és a gazdaság látható, markáns szegmensévé tették a fesztiválszektort.
A koronavírus járvány okozta válság miatt viszont az idei évben arra számíthatunk, hogy a tavaszi és nyári hónapokban többségüket nem lehet majd megrendezni. Emiatt a fesztiválszektor szereplőinek várhatóan komoly visszaeséssel kell majd megbirkózniuk. Jövedelem és munka nélkül maradhat a fesztiválszektor több ezer foglalkoztatottja – a színpadok építőitől a zenészekig és a programszervezőkig. Nem csak a fesztiválok dolgozói maradnak hoppon, hanem a fesztiválokhoz kapcsolódó szállásadó és vendéglátós vállalkozók is: országszerte tehát komoly bevételkieséssel lehet számolni a turisztikai szegmensben.
Ezzel párhuzamosan pedig a fiatalok tömegének kell gondolatban elengednie az idei év fesztiváljait, a kikapcsolódás és közösségi élmény egyéb, járvány idején kevésbé kockázatos formáit keresve. Az alábbiakban a fesztiválszektor leállásának várható hatásait járjuk körbe röviden.
A fesztiválok leállását az egész gazdaság/turisztikai szegmens megérzi
A nyári fesztiválszezon a zenészek és a zeneipar legfőbb bevételi forrását jelenti. A zenészek az élőzenei fellépesekből szerzik zenéhez köthető jövedelmük legalább felét, az élőzenei fellépések nagyrésze pedig a nyári szezonra tehető. A Music Hungary Szövetséggel együttműködve úgy becsüljük, az évre előrejelezhető összes fellépés 70%-a marad el a március elejétől szeptember végig tartó időszakban. Ha az egész élőzene-iparág bevételeit tekintjük, a 70%-os csökkenés mintegy 28 milliárd forint közvetlen bevétel kiesést jelent a szektorban. Ebből a bevételből éltek eddig a fesztiválok közvetlen közreműködői – például a szervezők, az építők, a hangosítók és a zenészek.
Az iparági szereplők szerint a fesztiváloktól nehezen elválasztható helyszíni étel- és italfogyasztás még legalább ekkora bevételt jelent az ott jelenlévő vállalkozók számára. Ez nem meglepő, ha belegondolunk abba, hogy a magyar fiatalok 2019-ben átlagosan napi 10 ezer forint költőpénzzel készültek a fesztiválokra, melyből legtöbbet az italokra és az étkezésre szántak. Ráadásul a fesztiválokat ma már nem csak a magyar fiatalok látogatják, jónéhány fesztivál célozza meg a középkorú és idősebb kikapcsolódni vágyókat is. A legtöbbet pedig valószínűleg a legnagyobb zenei fesztiváljainkat látogató külföldi turisták költenek. A Nemzetgazdasági Minisztérium egy korábbi felmérése alapján az országba látogató turisták 10-12 százaléka a fesztiválok miatt érkezett. Költési hajlandóságuk pedig többszöröse a hazai fesztiválozóknak, akár 40-100 ezer forintot is elérhette 2015-ben naponta.
A fesztiválszervezés, illetve a hozzá kapcsolódó vendéglátás elmaradása tehát hozzávetőleg egy 55-60 milliárd forintos bevételkiesést jelent a szereplők számára. De ezzel még egyáltalán nem a teljes összegnél járunk, hiszen a fesztivál-látogatók nem csak a fesztiválok területén költenek. Látogatásuk során megszállnak környező települések valamelyikén, költenek utazásra, meglátogatják a környék nevezetességeit, boltjait, éttermeit és turisztikai célpontjait.
Figyelembe véve a más szektorokba tovacsorduló hatásokat is, a fesztiválszektor leállásának a magyar gazdaság egészére vonatkozó hatásait a Hétfa Kutatóintézet makrogazdasági hatásvizsgálati modelljével, a HÉTFA-CGE modellel adunk becslést. Modellünk becslése szerint minden egyes fesztiválra el nem költött forint körülbelül 7 forintot von ki a gazdaságból a szektorok közötti tovagyűrűző hatásoknak köszönhetően. Tehát ha az idei fesztiválok elmaradnak a nyáron, az emiatt a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár a 442 milliárd forintos összeget is elérheti. Ez közel 1%-át jelentené a 2019-es magyar GDP-nek.
Ezek a veszteségek főként a fesztiválszervezőket is tartalmazó alágazatból, illetve a hozzá legszorosabban kapcsolódó turisztikai ágazat visszaeséséből következnek. A modellezés természetesen leegyszerűsíti a fesztiválszervezési iparág működését, így idén a becsültnél kisebb is lehet a más szektorokba túlcsorduló hatás, ha a fesztiválok szervezői egyes költségeket már előre kifizettek beszállítóiknak. Ez ugyanakkor hosszabb távon lényegesen nagyobb veszteségekhez is vezethet, ha ezáltal az idei fesztiválok elmaradása a fesztiválok szervezőinek csődjéhez és így néhány fesztivál jövőbeni elmaradásához vezet.
Fesztiválok mindenhol az országban
A magyar fesztiválszektor egyik jellemzője, hogy az ország minden részén elérhető valamilyen fesztivál a nyár folyamán. Néhány jól bejáratott fesztivál a legkisebb környékbeli településből is kulturális központot tud varázsolni egy-két hét erejéig, erre jó példa a Balaton-felvidék kistelepülésein közel 30 éve megrendezett Művészetek Völgye fesztivál. Ilyenkor a fesztiválok életet lehelnek a környező településekbe és jövedelemhez juttathatják a helyieket a vendéglátáson, a szálláskiadáson vagy a program szervezésén keresztül.
Az Artisjus adatai segítségével térképre raktuk az ország zenés fesztiváljait – azaz azokat a fesztiválokat, ahol valamilyen élőzenei koncert elhangzott (tehát nem csak a szigorúan vett könnyűzenei fesztiválokat). 2018-ra vonatkozóan 1151 ilyen fesztivált azonosítottunk az országban, ezek 11%-át szervezték Budapesten 124 fesztivállal, és további 10%-ot Pest megyében. A megyék többségében legalább 40 fesztivált rendeztek egy évben – ami, ha belegondolunk, rengeteg ilyen eseményt jelent országszerte.
Amint az a lenti térképen is látható a járások többségében megtalálhatóak ezek a fesztiválok. A területi központok fontos tevékenysége lett fesztiválok szervezése, a fesztiválok pedig fontos közösségi és gazdasági funkciót látnak el szerte az országban. Egy-egy térségben ezért a fesztiválok elmaradása lényegesen nagyobb gazdasági és közösségi veszteséggel is járhat, mint amit ezen fesztiválok elmaradásának az országos súlya jelent.
A fiataloknak fog leginkább hiányozni a fesztiválszezon
Bár ma már egyre több olyan fesztivált szerveznek országszerte, melyek programjaikkal a középkorúakat és az idősebbeket is célozzák, a fesztiválok fő életkori célcsoportját továbbra is a fiatalok jelentik. A K&H tavalyi ifjúsági indexe alapján a 19-29 éves korcsoport legalább 40%-a tervezett ellátogatni valamelyik fesztiválra. Többségük csak egy-két napra váltott volna jegyet valamelyik nagyobb rendezvényre, bérletet közülük kevesen terveztek vásárolni. Köztük a legnépszerűbb az EFOTT fesztivál volt, hiszen a válaszadók 14%-a jelezte, hogy tervezi a részvételt, de szorosan követte a Strand fesztivál és a Sziget fesztivál is.
A szórakozás és a gőzkiengedés mellett fontos közösségi funkciót is betöltenek ezek az események, hiszen ezek alkalmával baráti társaságok egyesülnek újra, sokan itt veszik fel az egymás közti fonalat a hosszú nyári szünetben. A fesztiválok állandó résztvevői különböző nonprofit és civil szervezetek (például környezet- és állatvédő szervezetek, lelkisegély szolgálatok, hagyományőrzők, helyi civil kezdeményezések stb.), sokan az ilyen rendezvényeken ismerkednek meg az öntevékenység szervezett formáival, a civil világ fontos szereplőivel és ügyeivel.
Azonban a fesztiválok helyett idén valószínűleg más programok után kell néznie az érdeklődőknek, hiszen a júniusi és júliusi rendezvények egy részét már most lemondták vagy áttették másik időpontra. A fesztiválok funkciója pedig egyre fontosabb lesz ahogy húzódik az otthonmaradás időszaka, hiszen egyre távolibbá válik a szabadságban megélt közösségi együttlét élménye. Ha idén nem lehet a fesztiválokat megtartani, akkor elsősorban a huszonéves korosztálynak kell más kikapcsolódási formát találnia erre a nyárra. Kérdés, hogy sikerül-e megtalálniuk a fesztiválok otthonról is elérhető vagy kiscsoportos helyettesítőjét vagy jövő nyárig tartogatják a fesztiválozásra elraktározott energiáikat és feszültségeiket?
A felszínen maradáshoz szükség van támogatásra
Akárhogyan is alakulnak a következő hónapok, az egyértelműnek tűnik, hogy a fesztiválszféra szereplőit is komolyan érinti majd a járvány okozta válság. Ahogyan a turizmus sok más szegmensének is, valószínűleg nekik is időre és támogatásra lesz szükségük ahhoz, hogy az eddigiekhez mérhető működéshez majd visszatérjenek a válság után. Elképzelhető, hogy sok fesztivál segítség nélkül nem él túl egy kieső szezont. De azoknak is lesznek nehézségeik, akik valamilyen halasztással vagy szerencsével meg tudják oldani a fesztivál megtartását. Előfordulhat, hogy a külföldi fellépőket nem tudják leszervezni az új időpontokra, vagy hogy egy időpontban lesznek olyan fesztiválokkal, mely komoly versenytársuknak tekinthető. Van esély arra is, hogy az élőzenei előadásoknál szabályozzák a közönség megengedett maximális méretét, és csak kis koncerteket lehet tartani szellős nézőtérrel. Lehet, hogy bizonyos hónapokban meg lehet majd tartani az élőzenei eseményeket, majd az utána következő hónapokra megint szigorú korlátozások lesznek érvényben. Mivel a korlátozások a gazdaság összes szektora közül feltehetően a fesztiválipart fogja a leghosszabb pihenőre kényszeríteni, ezért az ő esetükben van a legnagyobb veszélye annak, hogy segítség nélkül nem csak egyszerűen az idei veszteségük lesz jelentős, de a szektor kapacitásai tartós veszteséget is szendvedhetnek, ami hosszú távon is komoly kiesést fog okozni az országnak.
Élőzenei koncertek, fesztiválok lelkes látogatóiként úgy segíthetjük majd leginkább a kedvenc eseményeinket, ha egyrészt elmaradó fesztivál esetén nem ragaszkodunk a jegyünk visszaváltásához, másrészt igyekszünk majd jelenlétünkkel a megvalósuló eseményeket és fesztiválokat támogatni.
Átmeneti megoldásként elképzelhető, hogy kisebb, lokális események megtartására lesz majd lehetőség akkor is, amikor nagy tömegrendezvények megrendezése szóba se jöhet, hiszen a kisebbek megvalósulásukhoz nem feltétlenül szükséges az előadókat messziről utaztatni és az érdeklődők is a helyi lakosok. Most sokat jelenthet, ha részvételünkkel a helyi kezdeményezéseket és művészetet támogatjuk. Idén például nem biztos, hogy érdemes a külföldi előadók koncertjeihez ragaszkodni, és menjünk el akkor is a fesztiválra, ha a headliner nemzetközi előadók helyett magyar zenészeket tudnak csak leszervezni. Most a hazai zenészeknek és iparági szakembereknek amúgy is nagyobb szüksége van a támogatásra, ha lesz rá lehetőségünk, segítsük őket.
[1] Szerző: Főző Zsolt (HÉTFA Kreatívipari Műhely), a GDP-becslést Szabó Tamás (HÉTFA Kutatóintézet), a térképeket Igari András készítette (HÉTFA Kutatóintézet)
Legutóbbi hozzászólások