A 2020-tól kezdődő turbulens időszak nemcsak hazánkban, de a világon is jelentős kihívásokat jelentett: a 2010-es évek gazdasági fejlődését egy súlyos világjárvány, az ahhoz köthető gazdasági visszaesés és egy kibontakozó háború, valamint energiaválság törte meg. E kihívásokhoz kapcsolódnak a HÉTFA Járásszékhely Monitor 2025 legfőbb kérdései, hogy mely járásszékhelyek tudtak jól reagálni a 2020-tól kezdődő társadalmi-gazdasági kihívásokra, és hogy melyek fejlődését, életminőség-növekedését törte meg az elmúlt időszak?
A HÉTFA Járásszékhely Monitor 2025 teljes terjedelmében ITT olvasható, míg a COVID-19 járványhoz és más válságokhoz kapcsolódó elemzéseink a HÉTFA Reziliencia Platformon érhetők el.
A HÉTFA Járásszékhely Monitor 2025 Magyarország 174 járásszékhelyét vizsgálja, amit indokol, hogy a járási rendszer 2013-as bevezetését követően egyre szélesebbé vált az általuk ellátott térségközponti feladatok köre, érdemben befolyásolva e városaink életminőségét, kihatva a térségeikben élőkre is. A települések életminőségét korábbi elemzésünk, a HÉTFA Járásszékhely Monitor 2020 által bevezetett HÉTFA Városi Életminőség Indexe vizsgálja nyolc dimenzió mentén, 50 indikátor segítségével. Ezek a városok által kínált lehetőségek és szolgáltatások körét, illetve minőségét, valamint a település társadalmi-gazdasági jellemzőit írják le. Jelen vizsgálat 2022-es adatokra támaszkodik, összehasonlítva azokat a korábbi elemzésben szereplő 2012-es és 2018-as értékekkel.
Az elemzés rámutat, hogy Magyarország járásszékhelyeinek életminősége összességében tovább javult 2018 után, de lassult a 2012 és 2018 között tapasztalt emelkedéshez képest: a 2010-es évek életminőség-növekedését a COVID-járványhoz kapcsolódó krízis több dimenzióban (szociális biztonság, erős gazdaság, civil társadalom) is megtörte. Az egyes térségek eltérő pályát jártak be: a legfejlettebb térségek közé számító, és már korábban is lassuló fejlődésű Északnyugat-Magyarországon erősen érződött a gazdasági és életminőségi megtorpanás 2018 és 2022 között. Ugyanakkor Budapest agglomerációjában és a Balaton tágabb térségében található járásszékhelyek kifejezetten rugalmasan reagáltak a COVID-válságra. A korábban is nehézségekkel küzdő térségek közül a Dél-Dunántúl legtöbb járásszékhelye ebben az időszakban sem tudott jelentős lépéseket tenni a felzárkózás érdekében, míg a Tiszántúl legtöbb járásszékhelye, valamint az északkeleti országrész számos járási központja érezhetően tudta erősíteni életminőségét.
Legutóbbi hozzászólások