Elkészült a CARES (Caregivers Advancing Regulatory Environment and Skills) Erasmus+ projekt keretében az „European Outlook on Care” című kutatási beszámoló, amely rámutat, hogy a társadalom gyors ütemű elöregedése egyre fokozódó nyomást helyez a gondozási rendszerekre Magyarországon és az Európai Unió egészében egyaránt. A jelentés szerzője Koltai Luca, a HÉTFA elemzési igazgatója. A CARES projekt célja a szociális ágazatban dolgozók támogatása – egy korábbi cikkünkben olvashat a projektről részletesebben. Jelen cikkünkben az Európai Unió gondozási rendszereinek helyzetét elemző jelentés összefoglalóját mutatjuk be.
Az időskorúak, azaz a 65 éves és idősebb lakosok, aránya folyamatosan emelkedik: az EU-ban 2022-re elérte a 21,1%-ot, és előrejelzések szerint 2050-re meghaladhatja a 30%-ot. Mindezek következtében a szociális ellátórendszerek, és kimondottan a tartós ápolást-gondozást nyújtó szolgáltatások fenntarthatósága központi kérdéssé vált. A kutatási beszámoló hangsúlyozza a szociális gondozást és ápolást nyújtó infrastruktúra sürgős átalakításának szükségességét annak érdekében, hogy az megfeleljen az idősödő népesség és a gondozók változó igényeinek. Becslések szerint jelenleg az EU-ban 24 millió embernek van szüksége tartós ápolásra és gondozásra, ez a szám 2050-re várhatóan 33 millióra emelkedik majd, beleértve a bentlakásos intézményben élőket, az otthonukban gondozási szolgáltatásban részesülőket/gondozottakat, valamint azokat is, akik semmilyen formális támogatást nem kapnak. Az informális (nem hivatásos) gondozás továbbra is a rendszer egyik alappillére: körülbelül 52 millió európai nyújt rendszeres gondozási segítséget családtagjainak, rokonainak vagy barátainak, többségében nők. Ez a rendszer ugyanakkor egyre sebezhetőbbé válik az idősödő gondozók, a nemek közötti egyenlőtlenségek, valamint a rendelkezésre álló munkaerő-állományt csökkentő elvándorlási/migrációs trendek miatt.
Maguk a gondozási szektorban dolgozók is válságban vannak. Az EU-ban körülbelül 12 millió ember dolgozik gondozási területen, 90%-uk nő. Sokan közülük alacsony bérért, ideiglenes vagy be nem jelentett munkaviszonyban dolgoznak, és magas a kiégés kockázata – ezek a tényezők mind a munkavégzés minőségét, mind pedig a nyújtott gondozás színvonalát rontják. Az Európai Bizottság egyes kezdeményezései, mint például az Európai Gondozási Stratégia, az Idősödésről szóló Zöld Könyv, és a Készségfejlesztési Paktum ezekre a problémákra keres megoldást a magas színvonalú gondozáshoz való hozzáférés elősegítésével, a szakmai fejlődés támogatásával, és a nemek közötti egyenlőség szektoron belüli erősítésével. A gondozást nyújtó ellátórendszer korlátozott erőforrásokkal és egyenlőtlen hozzáféréssel küzd, különösen a vidéki térségekben. A nemzeti stratégiák jelenleg nem érik el az Európai Unió szakpolitikai keretrendszereinek ambícióit, ami rámutat az uniós ajánlásokkal és irányelvekkel való szorosabb összehangolás szükségességére.
Bár az EU-s kezdeményezések szilárd alapot nyújtanak a reformokhoz, a jelentés konklúziója, hogy az EU tagállamoknak fokozniuk kell a nemzeti erőfeszítéseiket a gondozási infrastruktúrába történő befektetések, a gondozók támogatása, és a szolgáltatásokhoz való egyenlő és méltányos hozzáférés biztosítása érdekében. A gondozási szolgáltatások fenntarthatósága nem csupán a demográfiai változásokhoz való alkalmazkodástól függ, hanem egyaránt múlik a stratégiai, befogadó szakpolitikai döntéseken és a gondozói munka professzionalizációján.
A kutatási beszámoló teljes szövege elérhető ezen a linken keresztül, angol nyelven.
Legutóbbi hozzászólások