A HÉTFA Kutatóintézet a CARES Erasmus+ projekt keretében kérdőíves vizsgálatot végzett a szociális ágazatban dolgozók szakmai és digitális készségeivel, valamint a munkahelyi jóléttel kapcsolatos szükségleteivel kapcsolatban. A CARES (Caregivers Advancing Regulatory Environment and Skills) Erasmus + projekt célja, hogy képzési programok, online anyagok és szakpolitikai ajánlások révén támogassa a szociális munkásokat és informális gondozókat jólétük, mentális egészségük és digitális készségeik fejlesztésében. Jelenlegi cikkünkben a kérdőíves vizsgálat magyarországi vonatkozásait foglaljuk össze.
A kérdőívet 143 Magyarországon dolgozó szociális szakember töltötte ki. A válaszadók többsége (88%) nő, és többségük 36 év feletti. Többségük szociális munkás egyetemi végzettséggel rendelkezik (66%), és túlnyomórészt a közszférában dolgozik (83%). A válaszadók 55%-a havi 1000 euró alatt keres, míg 43%-uk 1000-2000 euró között.
A kiégés és az érzelmi megterhelés jelentős probléma körükben, mert bár sokukat elégedettséggel tölti el a segítő hivatás és az, hogy segíthetnek másokon (58% gyakran, 31% nagyon gyakran), és fontos számukra, hogy kapcsolódnak a kollégáikhoz, mégis jelentős arányban érzik magukat túlterheltnek – 43% néha, 27% gyakran. A szociális segítő munka érzelmi hatásai közé tartozik a traumatizáló stressz érzése (33% néha, 9% gyakran).
A hatékony segítő munkához elengedhetetlennek tartott legfontosabb készségek közé tartozik a gondozottak méltósággal és tisztelettel való kezelése (72%), a problémamegoldás (72%), a kommunikáció (64%), a konfliktuskezelés (61%), az empátia (60%), az elfogulatlan hozzáállás (58%), a rugalmasság (57%) és a csapatmunka (53%). További alapvető készségek a reziliencia (50%), az érzelmi intelligencia (50%) és az elemző gondolkodás (47%). A fenntarthatósági és zöld készségeket mérsékelten tartják csak fontosnak (47-47%) a kérdőívet kitöltők, ezek a területek kevesebb prioritást élveznek, mint az interperszonális és problémamegoldó kompetenciák.
A kiégés fő stresszforrásai közé tartozik az alacsony fizetés (50%), az elégtelen szakmai irányítás (39%), a túlzott munkaterhelés (31%) és a korlátozott munkahelyi támogatás (29%). A kommunikációs problémák és a nem megfelelő felkészültség az új kihívásokra szintén gyakori problémaként jelent meg a válaszadók körében. A nyílt válaszokban a válaszadók további nehézségeket is említettek, például az elavult informatikai rendszereket, a magas fluktuációt, a nem egyértelmű feladatkiosztást, a nem megfelelő jogi kereteket és az elégtelen társadalmi elismerést. A válaszadók számos fejlesztési javaslatot tettek: magasabb bérek, elismerés, támogató vezetés, jobb fizikai munkakörülmények, modern eszközök és informatikai infrastruktúra, hozzáférhető szakmai képzések, szakmai szupervízió, jogi védelem, egyértelműbb szabályozás és a munkatársak létszámának növelése. Fontosnak tartották továbbá a rugalmasabb munkarendet, a jobb csapatmunkát és az adminisztratív folyamatok egyszerűsítését a munkateher csökkentése és a munkahelyi elégedettség növelése érdekében.
A digitális és fenntartható gyakorlatok terén a válaszadók szorgalmazták a kötelező digitális rendszerek és eszközök bevezetését a napi feladatok támogatására, valamint a dolgozók számára szükséges digitális képzések biztosítását. Sokan hangsúlyozták a fenntarthatósági intézkedések, például az energiahatékony megoldások bevezetésének és a hulladékgazdálkodási rendszerek javításának fontosságát a költségek csökkentése érdekében. A válaszadók olyan szakmai fejlődést támogató tényezőket emeltek ki jelentősként, mint a szolgáltatásfejlesztés érdekében folytatott párbeszéd, a jó gyakorlatok megosztása, valamint a különböző nyelvű szakirodalomhoz való hozzáférés. A szélesebb körű problémák között a nem megfelelő bérezés, a társadalmi elismerés hiánya, a túlzott szabályozás, a képzési szükségletek és az adminisztratív terhek emelkedése szerepelt, amelyek mind jelentős hatással vannak a szakemberek munkatapasztalataira és általános szakmai elégedettségére.
Hamarosan elérhető lesz a partnerség által összeállított CARES Benchmarking Jelentés, amely a korábban létrehozott, nemzeti és uniós szintű innovatív képzéseket hasonlítja össze a szociális ágazat területén. A projekttel kapcsolatos legfrissebb információkért látogassanak el honlapunkra!
Legutóbbi hozzászólások