2024 novemberében módosításra kerültek az országgyűlési egyéni választókerületek (OEVK) határai; ezen új beosztás lesz az alapja a 2026-os országgyűlési választásokon megszerezhető 106 egyéni képviselői helynek. A módosításokra amiatt volt szükség, mert a korábbi OEVK lehatárolás – az elmúlt évtized demográfiai folyamatainak köszönhetően – már nem felelt meg a 2011-es az országgyűlési képviselők választásáról szóló CCIII. Törvény szövegének, miszerint az egyéni választókerületekben lévő választásra jogosultak száma megközelítően azonos kell, hogy legyen és lehetőleg ne térjen el az országos számtani átlag értékétől 15%-nál nagyobb mértékben.[1]
A beadott módosítás az alábbi OEVK-et érintette:
- Budapesten a korábbi 18 OEVK-ek számát kettővel csökkentve 16 új OEVK-t alakítottak ki
- Pest vármegyében két új kerületet alakítottak ki, így az OEVK-ek száma 12-ről 14-re nőtt
- Csongrád-Csanád vármegyében az 1-es, a 2-es és a 4-es OEVK-ek határait módosították
- Fejér vármegyében módosították mind az öt OEVK határait.
Jelen gyorselemzésben azt mutatjuk be, hogy milyen alapvető társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek jellemzik a magyarországi egyéni választókerületeket. Ehhez néhány társadalmi és gazdasági mutatót gyűjtüttönk össze, számítottunk ki és elemeztünk Magyarország 90 vidéki (Budapesten kívül található) OEVK-ére. Célunk rámutatni arra, hogy a 2026-ban megválasztandó egyéni képviselők eltérő karakterű és társadalmi-gazdasági helyzetű, különböző kihívásokkal küzdő térségek – és választópolgárok – képviseletére jelentkeznek, amelyek megfelelő (érdek)képviselete során eltérő jellegű kérdések merülhetnek fel.
A gyorselemzés teljes szövege ezen a linken érhető el.
Legutóbbi hozzászólások