2021. október 11-én, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács szervezésében került megrendezésre a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia negyedik előrehaladási jelentésének szakmai konferenciája. Az idei előrehaladási jelentés a 2019-2020-as évben bekövetkezett folyamatok, trendeket mutatja be a Keretstratégiában foglalt négy kiemelt erőforráscsoport vonatkozásában: emberi erőforrások, társadalmi erőforrások, természeti erőforrások, gazdasági erőforrások.
A konferencián Jakab Gábor, a HÉTFA Klímapolitikai és Fenntarthatósági Műhelyének vezetője tartott előadást a COVID-19 járvány fenntarthatóságra gyakorolt hatásairól. Az előadás szintetizálta az előrehaladási jelentés alapjául szolgáló szakmai anyagokat, valamint a HÉTFA COVID-19 járvány hatásaival kapcsolatos kutatásait.
Az előadás kiemelten foglalkozott a COVID-19 járvány emberi, természeti és gazdasági erőforrásokra gyakorolt hatásaival. Az emberi erőforrások kapcsán azt látjuk, hogy a járvány hatására az EU-átlagával megegyező mértékben növekedett a többlethalálozás, valamint közel 1 évvel csökkent a születéskor várható élettartam, amelyet vélhetően a járvány 2021-re eső hullámai további 1,5 évvel csökkenteni fognak. Az oktatás kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a járvány hatására a társadalmi csoportok közötti szakadék tovább mélyült, amelyet elsősorban az okozott, hogy az online oktatásra történt átállásból becslések szerint megközelítőleg 10 százaléknyi diák kimaradt. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy az online oktatás által okozott tudás-deficit legalább akkora, mint az online oktatás hossza; azonban a felső értékek megközelíthetik az egy évet.
A természeti erőforrások kapcsán átmeneti javulásnak lehettünk szemtanúi az elmúlt egy évben: csökkent a levegő PM10 és NO2 koncentrációja – vagyis javult a levegőminőség, javult a vizeink minősége, csökkent az ipari vízkivétel; azonban fontos megjegyezni, hogy ezeket a folyamatokat a globális értékláncokban történt leállások okoztak, amelyek Magyarországon is az ipar időszakos termeléscsökkenével, leállásával jártak.
A gazdasági erőforrások esetében azt tapasztaltuk, hogy COVID-19 járvány megtörte időszakosan az elmúlt évtized gazdasági és foglalkoztatottsági bővülését. 2020. második negyedévében a GDP közel 13 csökkenést mutatott, továbbá a járvány első hullámában megszűnt 212 ezer álláshely, amely elsősorban a munkaerőpiaci szempontból sérülékenyebb csoportokat érintették. A járvány elleni védekezéssel, valamint a gazdasági újraindítást célzó intézkedések – amelyek a GDP 7,3 százalékát tették ki hatására a GDP arányos államadósság 2020 végére újra 80 százalék felé kúszott. A kormányzati kiadások növekedés mellett a lakossági megtakarítások volumene, valamint a lakossági fogyasztás mértéke is nőtt, amelyet legalább részben a moratórium magyaráz.
Ugyanakkor a járvány számos esetben lehetőséget is teremtett és közelebb vitte az országot a fenntarthatósági átmenethez:
- megváltozott a fogyasztás szerkezete és dinamikusan nőtt az online kereskedelem részaránya a kereskedelmi struktúrán belül,
- felértékelődött a rövid ellátási láncok szerepe és megnőtt a hazai termékek iránti kereslet a járvány hatására,
- közlekedés terén előtérbe kerültek az aktív közlekedési formák,
- dinamikusan bővült az otthoni munkavégzés mértéke, amelyre vélhetően a járvány után is megnövekedett munkavállalói igény lesz, amely így lehetőséget teremt az atipikus foglalkoztatás bővülésére,
- egyre inkább a közpolitikai döntéshozatal fókuszába került a rezeliencia erősítése, mint cél, amely pont az ilyen külső exogén sokkokkal szembeni ellenállóképességet hivatott növelni.
A műhelykonferencián bemutatott prezentáció itt érhető el.
Legutóbbi hozzászólások