2021. július 1-től életbe lépett a 2021. évi XXXIX. törvény a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról. Részletesebben a 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet rendelkezik a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. Cikkünkben a Fazekas Gergely és Remete Zsuzsa, a HÉTFA szakértői ismertetik a törvény településtervezéssel összefüggő változásait, illetve eddigi tevékenységeiket figyelembe véve bemutatják, hogyan segíthetik az érdeklődő önkormányzatok és településvezetők munkáját.
Milyen új feladatokkal kell szembenézniük a polgármestereknek a településfejlesztés- és rendezés területén?
A településeknek a jelenleg még hatályban lévő 314/2012-es kormányrendelet alapján négyévente felül kell vizsgálniuk az Integrált Településfejlesztési Stratégiájukat (ITS). Az ITS-sel rendelkező települések jellemzően elérkeztek a dokumentumok aktualizálásának határidejéhez. A felülvizsgálat további aktualitását adja az új, 2021-2027-es uniós tervezési időszak is, így mindenképpen célszerű áttekinteni, hogy a tervekben szereplő célok egybe esnek-e a település jelenlegi fejlődési irányával. Az év végéig a települések dönthetnek úgy, hogy az ITS-t változatlan tartalommal alkalmazzák, módosítják vagy hogy újat készítenek.
A törvényi változások értelmében 2022. január 1-je után már csak az új, 419/2021-es kormányrendelet alapján lehetséges integrált területfejlesztési stratégiák megújításához hozzákezdeni. A kormányrendelet szerint az ITS-t felváltja az úgynevezett „településfejlesztési terv”, ami az előzőtől eltérő módszertan alapján készül. A döntéshozók feladata tehát eldönteni, hogy a régi, 314/2012-es kormányrendelet, vagy az új szabályozás szerint kívánják a dokumentumaikat frissíteni.
Mi volt eddig a status quo a településtervezésben? Miért van szükség a változtatásokra?
A magyar tervezési környezet alapvetően két lábon áll; a fejlesztésen és a rendezésen. A fejlesztésben meghatározott irányokat kell a rendezésnek kiszolgálnia, mely logika országos, területi (Magyarországon megyei), és települési szinten is érvényesül. Az eddigi szabályozás szerint a településtervezésnél külön el kellett készíteni a településfejlesztési eszközöket (településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia), valamint a településrendezési eszközöket (pl. a helyi építési szabályzatok, településszerkezeti és -rendezési tervek).
A korábbi szabályozás szerint a településfejlesztési koncepcióban a készítők felmérték az adott település adottságait, a korábbi évek legjelentősebb változásait, trendjeit, majd ebből alkottak egy jövőképet az adott településnek. Ez a programozás szintjén azt jelentette, hogy a helyzetelemzésben feltárt irányokat megpróbálják beültetni a gyakorlatba, az alapos helyzetfelmérés után megnevezve azokat a területeket, ahol beavatkozásokra van szükség. A tervezés során megfogalmazott célok megvalósításának egyik eszköze a településrendezés, amely a település területének felhasználási módját, szabályait rögzíti.
Az új szabályozás fő célja a településtervezés egyszerűsítése, a fejlesztés és a rendezés területén a közös gondolkodás, az együttműködés erősítése.
Milyen jelentősebb változások, követelmények figyelhetők meg a településtervezésben az új jogszabályok alapján?
Alapvetően a dokumentumokat érintő egyszerűsítés jellemzi az új időszakot. Ezt mutatja, hogy a tervdokumentumok száma csökken: a fent említett négy dokumentumot a jövőben két terv váltja majd fel, a településfejlesztési terv, illetve a településrendezési terv.
Ezek közös neve településterv lesz. Az új meghatározások nyomán megszűnik a településrendezési eszköz, mint gyűjtőfogalom is.
A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről a 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet rendelkezik, amely a változásokon túl sok újdonsággal is szolgál a tervezésben. Nagyobb hangsúlyt kapnak a megértést és vizualizálást segítő térinformatikai megoldások, illetve az innovatív adatfelvételi és adatelemzési technikák alkalmazása is elvárható lesz az új dokumentumok kapcsán.
A 2021-2027-es tervezési időszakra új területfejlesztési eszköze a fenntartható városfejlesztés. Ez azt jelenti, hogy a városfejlesztés egyik fókuszává válik a fenntarthatóság – társadalmi, gazdasági és környezeti értelemben egyaránt. A megyék javaslata alapján Magyarországon is kiválasztásra kerültek az úgynevezett fenntartható városfejlesztési körbe tartozó települések, területek. Az új uniós költségvetési időszak várospolitikájában kiemelt figyelmet és elkülönített forrásokat kapnak azok a városi területek és várostérségek, ahol a források hasznosulásának alapjait a városok településtervei, illetve a különböző városi stratégiák, programtervek jelentik. A kiválasztott települési önkormányzatokkal szemben elvárás, hogy a fentieken túl Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát (FVS) is kell készíteniük.
Mi ennek a módja, és milyen finanszírozásból történik?
Az új települési tervek finanszírozásának módjai, esetleges pályázati források egyelőre még nem ismertek, így itt konkrétumokkal még nem lehet számolni. A fenntartható városok körébe eső települések tervezési feladatait segítő, ahhoz kapcsolódó pályázati lehetőségek várhatóan a TOP Plusz (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz) keretében hozzáférhetőek lesznek.
Miért kompetens a HÉTFA ebben a témakörben, miben segíthetünk a településvezetőknek, milyen tapasztalatokkal rendelkezünk?
A HÉTFA fennállása óta kiemelt területnek tekinti a magyar önkormányzatok magas szakmai színvonalon való kiszolgálását, 2016 óta külön irodánk foglalkozik a város- és területfejlesztéssel, valamint a közelmúltban létrejött szervezeti egységeink a vidékfejlesztés, a klímavédelem és a fenntarthatóság terén segítik az önkormányzatokat. Szakmai közösségünk több mint egy évtizedes fennállása alatt számos települési, kerületi vagy akár fővárosi szintű koncepció, stratégia és program elkészítésében vett részt, mint ahogy értékes tapasztalatokkal, komoly szaktudással rendelkezünk a megyei szintű forrástervezés területén is.
A magyar települések számára új, kihívásokkal teli, de izgalmas időszak következik, olyan tervezési feladatokkal, amelyek a helyi közösségek életére hosszú távon is hatással lesznek. A településfejlesztési és rendezési dokumentumok szükségszerű felülvizsgálata egyre több települést fog érinteni. Az új uniós tervezési időszak pályázataira hamarosan megnyílnak, így a felkészültséghez elengedhetetlennek látszik, hogy a települések vezetői alapos, jól átgondolt célokkal és tervekkel vágjanak bele az új időszakba.
Fazekas Gergely, területfejlesztési igazgató (HÉTFA Város- és Területfejlesztési Iroda) – fazekasgergely@hetfa.hu
Remete Zsuzsa, igazgató (HÉTFA Pannónia Iroda) – remetezsuzsa@hetfa.hu
Kép forrása: @tomasjolmes www.unsplash.com
Legutóbbi hozzászólások