Az Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója, Janky Béla volt vendégünk nemrégiben a HÉTFA Műhely sorozat keretében. Előadásában a szegényekről, szegénységről kialakult kép és a jóléti rendszerekkel kapcsolatos elvárások összefüggéseiről beszélt.
A legtöbb emberben egyszerre megtalálható a szegényebb társaival való szolidaritás érzése és annak igénye, hogy a közösség csak azokat támogassa, akik önhibájukon kívül kerültek rossz helyzetbe. Jóléti preferenciáink – azaz, hogy mit gondolunk, mennyivel és hogyan kell a közösségnek a szegény embereknek segítenie – egyebek mellett attól is függenek, melyik érzésünk kerekedik felül. A jóléti kiadások növelését azok szeretnék, akikben a szolidaritás az erősebb, míg a transzfereket csökkenteni szeretnék azok, akik a szegénységben élők saját sorsukért való felelősségéből indulnak ki. Az etnikai különbségek tovább bonyolíthatják a helyzetet: amennyiben a szegénységben élőket az emberek más csoporthoz tartozónak látják, kevésbé hajlamosak a nekik juttatott közösségi segítséget támogatni. Sőt, a két mechanizmus fel is erősítheti egymást: bizonyos szegény emberekkel van szolidaritás, míg másokat nem tartunk segítségre érdemesnek.
Janky Béla és kutatótársai azt vizsgálták, a szegénységről a médiában megjelenő kép hogyan befolyásolja az előbb bemutatott összefüggést. Az elméleti eredményeket úgy tesztelték, hogy ugyanannak a videónak különböző verzióit mutatták meg különböző nézőknek, majd megkérdezték a véleményüket: emelni vagy csökkenteni kellene a szociális támogatásokat. A videó négy verziója abban tért el egymástól, hogy a szegénységet elfogadható, „tisztes” formában mutatta-e vagy a teljes kilátástalanság, mélyszegénység képeit vonultatta fel, valamint abban is, hogy a videóban szereplő emberekről kiemelte-e, hogy cigány származásúak. Az eredmények azt mutatják, hogy ha nem romákról van szó, a videót megnézők többségében nagyobb jóléti támogatást tartanak helyesnek, ha nagyobb a szegénység, míg nyilvánvalóan roma szegények esetén inkább a támogatások csökkentése pártján álltak.
A kutatás eredményeinek tanulsága az, hogy a nem szándékolt következményekkel e téma kapcsán is számolni kell: mivel az emberek összetett előítélet-rendszereken keresztül nézik a világot, lehetséges úgy bemutatni a szegénységet, hogy az a közösségi szolidaritás érzésének gyengülését eredményezi. Ez gyakran épp ellentétes a vonatkozó médiatartalmak készítőinek szándékaival, akik a szegények iránti szolidaritás növekedését és az etnikai sztereotípiák csökkenését várják az etnicizált mélyszegénység dramatizált bemutatásától.
Az előadáshoz készített prezentáció elérhető ide kattintva.
Legutóbbi hozzászólások