Fókuszban a hatásvizsgálat

Ösztönzések és intézmények szerepe a társadalompolitikák sikerében – Hatásvizsgálati tapasztalatok címmel szervezett konferenciát a HÉTFA Kutatóinézet és a Széchenyi István Szakkollégium április 28-án.

A konferencia Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo decemberben magyarul is megjelent, A szegények gazdálkodása című kötetének tematikája köré szerveződött. Az előadások azt mutatták be, hogy az ösztönzők és intézmények mélyebb megértése milyen szerepet játszik a társadalompolitikák eredményességében.

Czibere Károly

A konferenciát Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára nyitotta meg. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szegénység megértése és hatékony kezelése csak kutatói-elemzői visszajelzés mellett lehetséges. Nagy szükség van mérési módszerekre, melyek meg tudják ítélni, hogy adott beavatkozás működik-e, hatásos-e vagy sem. Eszközökre, melyek mérhetővé teszik a programok eredményességét a döntéshozók számára. Ezek a kutatási eredmények elengedhetetlenek ahhoz, hogy a megfelelő intézkedések születhessenek meg.

A konferencia résztvevőit Zrínyi Dániel, a Széchenyi István Szakkollégium igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy a módszertani tudás növekedése elsődleges cél. Ehhez járul hozzá Duflo és Banerjee könyve is, akárcsak a konferencia előadásai. Továbbá a szakkollégiumok szerepét hangsúlyozta, melyek fontos szakmai műhelyekként működnek számos tudományterület vonatkozásában.

Kézdi Gábor előadása

A konferencia szakmai programja két plenáris előadással kezdődött. Kézdi Gábor, a Közép-Európai Egyetem docense és az MT KTI tudományos főmunkatársa előadásában kiemelte, hogy a társadalompolitika rengeteg szinten avatkozik be az emberek életébe. Általában jó céllal, ugyanakkor kérdéses, hogy ezek az intézkedések elérik-e céljukat, illetve járnak-e nem várt mellékhatásokkal. Ezért van szükség a hatásvizsgálatokra. A bemutatott hazai és külföldi kutatások, hatásvizsgálatok alapján három fő tanulságra hívta fel a figyelmet. Egyrészt, a hatásvizsgálatok lebonyolítása nehéz. Másrészt, a beavatkozások hatásának mérése bonyolult, sok tényezőre kell figyelni (szakértelem, pénz, idő, tervezés). Harmadrészt, fontos, hogy az eredmények nyilvánosságra kerülhessenek, és azt a szakmai közönséggel és a szélesebb nyilvánosság előtt is meg lehessen vitatni.

Antonio SIilva

A konferencia külföldi vendégelőadója, Antonio Silva, a The Behavioural Insight Team vezető tanácsadója a szegénység és a döntéshozás kérdéskörével foglalkozott. A londoni székhelyű kutatóintézet munkája a viselkedéstudományok alkalmazására épül, célja a közcélú intézkedések hatékonyabbá tétele. Ennek érdekében az emberi döntések mögött húzódó okok feltérképezésével foglalkoznak, elősegítve a jobb döntéshozatalt. Előadásában két kérdésre keresett választ néhány kutatási eredmény bemutatásával. Egyrészt, hogyan befolyásolja a szegénység a döntéshozatalt. Másrészt, a viselkedéstudomány hogyan segítheti a döntéshozókat a hatékonyabb szegénység elleni küzdelemben.

A szakmai program két, párhuzamosan zajló szekció keretében folytatódott. Az egyik a hatásvizsgálatok módszertani kérdéseit járta körbe. Adamecz-Völgyi Anna, a Budapest Intézet vezető kutatója előadásában azt mutatta be, hogy a tankötelezettségi korhatár emelésének milyen hatása van a roma nők gyerekvállalási döntéseire. A kutatás eredményei szerint a korhatár megemelésének hatására a roma lányok első gyermekvállalása is kitolódott. Keresztény Ágnes, az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék tanársegédje az iskolai öngyilkosság prevenciós programok hatásvizsgálatáról beszélt. Előadásában az Európa több országában, 14-16 éves diákok körében lezajlott SEYLE kutatási programot mutatta be, mely a mentális egészség különböző dimenzióit vizsgálta, s egyik kiemelt fókusza a serdülőkori öngyilkos magatartás volt.

A másik szekció azt vizsgálta, hogy az intézmények és az ösztönzők milyen szerepet játszanak a felzárkózási programok eredményességében. Molnár György, az MTA KRTK KTI tudományos főmunkatársa a Kiútprogram, a magyar szociális mikrohitel program elvi megfontolásairól beszélt. Előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy enyhítheti-e a mikrohitelezés a szegénységet, és ha igen, hogyan. Medgyesi Márton, az MTA TK tudományos főmunkatársa és a TÁRKI vezető kutatója A feltételes készpénztámogatások eredményessége a fejlett OECD országokban címmel tartott előadást. Herczeg Bálint, a HÉTFA tudományos főmunkatársa a Biztos Kezdet Program hatásvizsgálatát mutatta be, mely a program keretében létesített gyerekházak működési körülményei és szakmai kapcsolatai mellett elsősorban az intézmények várható jövőbeli megtérüléseire koncentrál.

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.