Kutatási anyagok

A COVID-19 mint rendszerszintű sokk: a területi kohéziót célzó proaktív politikák gátlója vagy katalizátora? (Sébastein Bourdin, … Lőcsei Hajnalka et al., Regional Studies, 2024, 8. szám)
A COVID-19 világjárvány jelentős és aszimmetrikus hatásokkal járt Európa-szerte, ami potenciálisan alááshatta a területi kohéziót. Az angol nyelvű cikk azt járja körbe, hogy a világjárvány milyen mértékben jelentett lehetőséget a tagállamokon belül a területi kohéziós politikai célkitűzéseket előmozdító innovatív politikák kidolgozására, és az együttműködésen alapuló, integratívabb és holisztikusabb szakpolitikák kialakítására. A cikk pdf formátumban letölthető

A hőhullámokkal szembeni sérülékenység és a klímapolitika értékelése Közép-Európában: magyar és szlovák városok összehasonlító vizsgálata (Farkas Renáta, Csizovszky Anna, Beszedics-Jäger Bettina Szimonetta, Buzási Attila, Urban Climate, 2024, 4. szám)
Az éghajlati mintákban bekövetkező és előre jelzett változások, valamint a kapcsolódó demográfiai, társadalmi-gazdasági és környezeti tényezők a városokat a hőhullámok szempontjából növekvő mértékben sebezhetővé teszik. Az angol nyelvű tanulmány célja, hogy elemezze a magyar megyeszékhelyek és a szlovák regionális székhelyek hőhullámokkal szembeni sebezhetőségét. A cikk pdf formátumban letölthető

Az online hírek terjedésének szerepe a Covid–19-járvány elleni védekezésben (Igari András, Scientia et Securitas, 2024, 2. szám)
A koronavírus-járvány első hulláma jóval súlyosabban érintette a nyugat-európai nagyvárosi térségeket, mint a perifériákat. Ennek hátterében a vírus terjedési mintázata, valamint a járvány elleni védekezés időbelisége állhatott. A tanulmány arra keresi a választ, hogy vajon miként segíthette a Covid–19-járvány első hulláma elleni védekezést az online hírek terjedése Európa országaiban. A cikk pdf formátumban letölthető

A magyarországi közösségi ellenálló képesség elemzése – a Basic Resilience Indicators for Communities (BRIC) adaptációja (Buzási Attila, Csizovszky Anna, Regional Statistics, 2023, 4. szám)
A reziliencia vizsgálata a városi és regionális kutatások élvonalába tartoznak, ennek közösségi aspektusát azonban általában kevésbé vizsgálják, mint a gazdasági vagy éghajlati rezilienciát. Az angol nyelvű tanulmány a magyarországi közösségi reziliencia-kutatás általános hiányaival és a regionális fókusz alulvizsgálatának tudományos hiányosságával foglalkozik. A cikk pdf formátumban letölthető

Rugalmasabbak lettek a magyar járások? A 2014-es és 2020-as reziliencia mutatók összehasonlítása (Csizovszky Anna, European Journal of Sustainable Development, 2023, 3. szám)
A közelmúlt válságai a fenntarthatósági és területi tanulmányok középpontjába helyezték a reziliencia témáját. Ez az angol nyelvű tanulmány az ún. Baseline Resilience Indicators for Communities (BRIC) keretrendszert alkalmazza, és a magyarországi járások közösségi rezilienciájának a 2014 és 2020 közötti változására összpontosít. A cikk pdf formátumban letölthető

Városi fenntarthatóság és ellenálló képesség: Mit mond a szakirodalom az útfüggőségről? (Buzási Attila, Csizovszky Anna, Ambio, 2023, 3. szám)
A fenntartható jövő felé vezető út kijelölése előtt figyelembe kell venni a rendszerek öröklött jellemzőit és kihívásait, amelyek akadályozhatják a várostervezési kezdeményezéseket. Az angol nyelvű tanulmány célja, hogy áttekintse a fenntarthatósággal, az ellenálló képességgel és az útfüggőség-hatással kapcsolatos városi tanulmányok jelenlegi tendenciáit. A cikk az alábbi linken elérhető és letölthető

A többlethalálozás regionális egyenlőtlenségei Európában, a COVID-19 járvány első két éve alatt (Igari András, Regional Statistics, 2023, 3. szám)
A járvány súlyosan érintette Európa legtöbb térségét, ám ennek jelentős területi eltérései voltak. Az angol nyelvű cikk azt járja körbe, hogy a világjárvány egyes időszakaiban mely európai régiók és országok voltak a leginkább, illetve a legkevésbé érintettek a Covid-19 által – már ami a regionális többlethalálozási adatokat illeti – valamint hogy milyen födlrajzi okok állhattak ezen eltérések hátterében. A cikk pdf formátumban letölthető

A COVID-19 területi hatásai és a szakpolitikai válaszai Európában (ESPON TERRCOV projekt, 2022 június)
A HÉTFA munkatársai részt vettek az ESPON TERRCOV nemzetközi kutatási projektben, aminek célja az volt, hogy az Európai Unió regionális szintjein modellezze a COVID-19 járvány földrajzi terjedését és annak mozgatórugóit, azonosítsa a pandémia társadalmi hatásait és annak területi vonatkozásait, valamint feltérképezze azokat a szakpolitikai eszközöket, amelyek proaktívan és hatékonyan tudták kezelni a járvány hatására felmerülő társadalmi kihívásokat. A kutatás eredményei az ESPON oldalán érhetők el.

A koronavírus terjedésének térbeli egyenlőtlenségei Közép-Európában (Igari András, Tér-Gazdaság-Ember, 2021, 3-4. szám)
A koronavírus járvány világszerte, így Közép-Európában is súlyos következményekkel járt, és jelentős területi egyenlőtlenségek jellemezték. Az angol nyelvű cikk célja, hogy statisztikai adatok elemzésével bemutassa, hogy Közép-Európa mely régióit érintette leginkább, illetve legkevésbé a COVID-19 a világjárvány egyes időszakaiban, az első hullám kezdetétől a harmadik hullám végéig. A cikk pdf formátumban letölthető

A negyedik hullám berobbanásának nyomában: miért ekkor, miért így és miért ott? (Igari András, Portfolio, 2021.11.22.)
A járvány negyedik hullámában – a korábbi lassabb terjedést követően – október folyamán gyors növekedésnek indultak az esetszámok Magyarországon és Közép-Európa más országaiban. A Hétfa Kutatóintézet munkatársának elemzése bemutatja, hogy a lassan indult, majd berobbanó járványhullám jellegzetességeit miként befolyásolhatják különféle területi sajátosságok.

Fenntarthatóság és klímaadaptáció a városfejlesztésben – lock-in elemzés Budapest XVII. kerületének példáján keresztül (Buzási Attila, Csizovszky Anna, Tér és Társadalom, 2021, 1. szám)
A városkutatási témák között az utóbbi években a fenntartható fejlődés fogalma és célrendszere mellett előtérbe került a klímaadaptáció, azaz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdésköre is. A tanulmány célja, hogy Budapest XVII. kerületének példáján keresztül feltárja a városi fenntarthatóság, valamint a klímaadaptációs kritériumok egymásra gyakorolt hatását, és meghatározza lehetséges szinergiáikat. A cikk pdf formátumban letölthető

Koronavírus: íme a térkép, így terjed a járvány Közép-Európában (Igari András, Portfolio, 2021.02.11.)
2020 januárjában terjedt el a hír, hogy a kínai Vuhanban egy új vírus okoz növekvő számú megbetegedéseket. A HÉTFA Kutatóintézet elemzőinek cikke azt mutatja be, hogy milyen regionális és időbeli eltérései voltak a járvány terjedésének az első, második és harmadik hullám idején a térségben – egy térképes animáció segítségével.

Hullámvasúton az üdülőkörzetek munkaerőpiaca (Balás Gábor, Koltai Luca, Lőcsei Hajnalka, Szabó Tamás, Portfolio, 2020.08.14.)
Bár a járvány miatti tavaszi leépítéseket követően júniusban végre elindult a hazai foglalkoztatás bővülése, azonban az egyes ágazatok és térségek között nagy eltérések vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen mélyről és milyen gyorsan indult meg a fellendülés. A fejlettebb térségekben és az üdülőkörzetekben gyorsabb volt a létszámleépítés, majd a fellendülés is, mint az elmaradottabb járásokban. A turizmusnak leginkább kitett térségek nagyon komoly foglalkoztatási hullámzásokat éltek meg az év első felében. A cikk pdf formátumban is letölthető

Meglepő járásokban ugrott nagyot a fiatalkori munkanélküliség – Hogyan lehet segíteni a karantén-generációnak? (Koltai Luca, Lőcsei Hajnalka, Portfolio, 2020.07.14.)
A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, aminek következtében sokan veszítik el az állásukat, és kényszerülnek az eredetileg tervezetthez képest más karrierkutakra. Kevés szó esik azonban arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit fokozottan érintik ezek a negatív következmények. A HÉTFA Kutatóintézet új gyorselemzése azt vizsgálja, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire. A cikk pdf formátumban is letölthető

HÉTFA Járásszékhely Monitor 2020 (Igari András, Lőcsei Hajnalka, Csite András, Herczeg Bálint, Mayer Balázs, Verhás Georgina, Bakacsi-Saffer Zsuzsanna, 2020. június)
A HÉTFA szakértői által összeállított Járásszékhely Monitor 2020 a magyar járásszékhelyek életminőségét vizsgálja: áttekinti a 2012-2018 közti, előrelépést hozó időszak városhálózati sajátosságait, rávilágít a járásszékhelyek erősségeire és gyengeségeire, valamint feltárja, hogy a végrehajtott fejlesztések mennyire tudtak hatni a közösség életére – mennyiben bizonyultak sorsfordító jelentőségűnek. Az elemzés pdf formátumban is letölthető

Hogyan kerülhetjük el a városi dugókat a járvány lecsengése után? A HÉTFA javaslatai (Baranyai Zsolt, Portfolio, 2020.05.23.)
A járványgörbét sikerült ellaposítani Magyarországon, de ha a közösségi közlekedés sokaknak ijesztő marad, akkor a korábbinál is többen ülhetnek majd vissza az autójukba. A járványgörbe után hogyan tudnánk a csúcsidőket is ellaposítani, hogy elkerüljük a soha nem látott mértékű csúcsidei dugók megjelenését? Baranyai Zsolt városszociológus, a HÉTFA Város és Területfejlesztési Irodájának munkatársa 8 javaslatot fogalmazott meg.

A HÉTFA Kreatívipari műhely új elemzése azt vizsgálja, mekkora kárt okozhat Magyarországnak, ha őszig elmaradnak a fesztiválok (Főző Zsolt, Portfolio, 2020.04.29.)
Magyarországon a nagyobb rendezvények, vásárok, fesztiválok megtartásáról a nyári hónapok előtt még biztosan nem lesz szó a koronavírus járvány miatt. HÉTFA Kutatóintézet becslése szerint minden egyes fesztiválra el nem költött forint körülbelül 7 forintot von ki a gazdaságból a tovagyűrűző hatások miatt, így ha az idei fesztiválok elmaradnak, akkor az emiatt a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár GDP közel 1%-át is elérheti.

Milyen változásokat hozhat a járványsokk a városfejlesztésben? A HÉTFA új gyorselemzése (Baranyai Zsolt, Portfolio, 2020.04.22.)
A városok képét, működését jelentős részben korábbi sokkokra adott válaszok szabják meg – csak ezek zöme olyan régóta adott, hogy fel sem figyelünk rá. Baranyai Zsolt cikke azt a témát járja körbe, hogy vajon a COVID-19 járvány milyen hatásokat gyakorolhat a városfejlesztős különböző aspektusaira: a közlekedéstől a közterületek átalakításán át az áruszállításig.

Melyik magyar járásokat veszélyeztethetik leginkább a nyaralójukba leköltözők? (Balás Gábor, Csite András, Igari András, Lőcsei Hajnalka, Portfolio, 2020.04.04.)
A járvány napjaiban sok nagyvárosi családban merül fel a vidéki üdülőbe, telekre való tartós kiköltözés gondolata. Az országon belüli mozgások, költözések is növelik azonban a járvány terjedésének esélyét, a jószándékú családi döntések kedvezőtlenül hathatnak a rosszabb egészségi állapotúakra. Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hol vannak a legmagasabb mortalitási kockázatú lakó- és üdülőkörzetek, és az üdülőkbe való kiköltözés hol veszélyeztetheti leginkább a helyi népességet.

Nem a csomag mérete, hanem tartalma és időzítése a fontos! A HÉTFA vezetőinek szakértői javaslata egy elhúzódó járvány miatt szükséges gazdasági beavatkozáscsomag kialakításához (Balás Gábor, Csite András, Portfolio, 2020.04.02.)
Számos kutató, szakértő fogalmazta meg véleményét a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítéséhez szükséges kormányzati beavatkozásokról. E vitához kapcsolódva cikkünkben amellett érvelünk, hogy a leálló és átalakuló fogyasztás időszakában arra összepontosítsunk, ami életben tartja és a karantén-helyzetre való átállásra segíti a munkáltatókat és munkavállalókat. A csomag optimális méretéről, a gazdaságélénkítés hónapokkal később esedékes feladatairól a mai bizonytalanság közepette nem lehet jó döntéseket hozni.

A járványügyi válság mely haza térségek gazdaságát teszi leginkább sebezhetővé? (Balás Gábor, Csite András, Fazakas Zsófia, Igari András, Lőcsei Hajnalka, Szabó Tamás, Portfolio, 2020.03.24.)
A válság egyes térségeket lényegesen jobban fog sújtani, mint másokat. Egy hatékony válságkezelésnek fontos feltérképeznie, hogy melyek a leginkább veszélyeztetett térségek – a helyi gazdaság és társadalom hol sínyli meg leginkább a fogyasztás és a termelés visszaesését–; valamint melyek a legjobban ellenálló városkörzetek. A következőkben a turizmus példáján mutatjuk be, hogy egy az országban egyenlőtlenül eloszló ágazat leállása miként okozhat komoly területi problémákat.

Hosszú távú megyei ipari növekedési pályák (1964–2013) (Nemes Nagy József, Lőcsei Hajnalka, Területi Statisztika, 2015, 2. szám)
Az elmúlt fél évszázadnyi időszakban a hazai ipari termelés volumene közel meghétszereződött. Az elemzés fókuszában az a kérdés áll, hogy mennyire tekinthető térben és időben stabilnak az ipari dinamika. A cikk pdf formátumban letölthető

A gazdasági válság hatása a magyar ipar térszerkezetére (Barta Györgyi, Lőcsei Hajnalka, Regional Statistics, 2011, 1. szám)
Magyarországon a rendszerváltást követően jellegzetes gazdasági térszerkezet alakult ki, az ipar csak az ország egyes részein fejlődött gyorsabban: a budapesti agglomeráció és az észak-dunántúli régió váltak a gazdaságilag fejlett területekké, míg az ország többi része elmaradt ettől. A cikk azt járja körbe, hogy a 2008-as gazdasági világválság milyen hatásokat okozott az ipari termelés e területi szerkezetében. A cikk pdf formátumban letölthető

A gazdasági világválság hatása a munkanélküliség területi egyenlőtlenségeire (Lőcsei Hajnalka, Munkaerőpiaci tükör, 2010)
2008 őszén a globális pénzpiaci válság a magyar gazdaságot is magával sodorta. Ennek egyik legszembetűnőbb, a társadalom szempontjából legrettegettebb jele az álláskeresők számának és arányának hirtelen megemelkedése volt. Ez azonban nem minden térséget érintett egyformán és egy időben: a tanulmány célja e területi és az esetleges időbeli különbségek feltárása. A cikk pdf formátumban letölthető

A gazdasági válság földrajzi következményei Magyarországon (Lőcsei Hajnalka, CERS Konferencia, 2009)
A 2008-as világgazdasági válság nem egyformán érintette Magyarország régióit, ráadásul e hatások térben koncentrálódtak. A cikk célja, hogy feltárja ezeket a regionális különbségeket, és értékelje ezek okait és következményeit. A cikk pdf formátumban letölthető