Kutatási anyagok

A negyedik hullám berobbanásának nyomában: miért ekkor, miért így és miért ott?

A járvány negyedik hullámában – a korábbi lassabb terjedést követően – október folyamán gyors növekedésnek indultak az esetszámok Magyarországon és Közép-Európa más országaiban. A Hétfa Kutatóintézet munkatársának elemzése bemutatja, hogy a lassan indult, majd berobbanó járványhullám jellegzetességeit miként befolyásolhatják különféle területi sajátosságok.

Koronavírus: íme a térkép, így terjed a járvány Közép-Európában

2020 januárjában terjedt el a hír, hogy a kínai Vuhanban egy új vírus okoz növekvő számú megbetegedéseket. A HÉTFA Kutatóintézet elemzőinek cikke azt mutatja be, hogy milyen regionális és időbeli eltérései voltak a járvány terjedésének az első, második és harmadik hullám idején a térségben – egy térképes animáció segítségével.

Melyik magyar járásokat veszélyeztethetik leginkább a nyaralójukba leköltözők?

A járvány napjaiban sok nagyvárosi családban merül fel a vidéki üdülőbe, telekre való tartós kiköltözés gondolata. Az országon belüli mozgások, költözések is növelik azonban a járvány terjedésének esélyét, a jószándékú családi döntések kedvezőtlenül hathatnak a rosszabb egészségi állapotúakra. Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hol vannak a legmagasabb mortalitási kockázatú lakó- és üdülőkörzetek, és az üdülőkbe való kiköltözés hol veszélyeztetheti leginkább a helyi népességet.

A járványügyi válság mely haza térségek gazdaságát teszi leginkább sebezhetővé?

A válság egyes térségeket lényegesen jobban fog sújtani, mint másokat. Egy hatékony válságkezelésnek fontos feltérképeznie, hogy melyek a leginkább veszélyeztetett térségek – a helyi gazdaság és társadalom hol sínyli meg leginkább a fogyasztás és a termelés visszaesését–; valamint melyek a legjobban ellenálló városkörzetek. A következőkben a turizmus példáján mutatjuk be, hogy egy az országban egyenlőtlenül eloszló ágazat leállása miként okozhat komoly területi problémákat.