A Demokrata is beszámolt a HÉTFA nemrég megjelent szakértői javaslatcsomagjáról, mely azt vizsgálja, milyen intézkedésekkel lehetne hosszú távon enyhíteni a koronavírus gazdasági hatásait, valamint növelni a társadalom ellenállóképességét. Az „Újranyitás, válságkezelés, fenntarthatóság – Szempontok és javaslatok a koronavírus gazdasági hatásait enyhítő intézkedések fenntarthatósági célokkal összhangban álló kialakításához” című tanulmány az European Climate Foundation megbízásából készült.

A Demokratában megjelent cikk itt olvasható, a teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

A HÉTFA vezetői, Csite András és Balás Gábor, valamint Bartus Gábor, az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsának titkára – aki szintén közreműködött a jelentés elkészítésében – nyilatkoztak a Demokrata újságírójának a javaslatcsomaggal kapcsolatban. A tanulmány szerzői elmondták, hogy az elemzés 16 gazdaságpolitikai intézkedési javaslatot fogalmaz meg, melyek az otthoni munkavégzés feltételeinek témakörétől kezdve, a közterületi változtatásokon és a minket kiszolgáló logisztikai és a tájhasználati beavatkozások kérdéskörén keresztül absztraktabb szabályozásokat is tartalmaznak. Olyan megoldásokról van szó, melyek hosszú távon növelik a magyar társadalom ellenálló képességét, és a környezeti fenntarthatóság céljaival is egybevágnak.

A jelentés az alábbi javaslatokat fogalmazza meg:

1. A részleges otthoni munkavégzés (home office) támogatása
2. A szabadidő aktív eltöltését lehetővé tevő újabb parkok, terek építése
3. Alulhasznosított és barnamezős területek közparkká történő átalakítása
4. A járdák kiszélesítése
5. A városi közterületek (utak, járdák, sá­vok) olyan fizikai kiképzése, hogy funkciójuk rövid időn belül változtatható legyen
6. A közösségi közlekedési rendszer eszközállományának bővítése, hogy szükség esetén növelhető legyen a bevethető buszok, villamosok száma
7. Kereskedők és szolgáltatók online működésének támogatása
8. Elektromos furgonok, kisteherautók beszerzésének támogatása az árukiszállító cégek számára
9. Épületenergetikai beruházások, energiatakarékos épületfelújítások támogatása
10. Rövid ellátási láncok támogatása az élelmiszer-gazdaságban
11. Ökológiai gazdálkodás támogatása a mezőgazdaságban
12. A biodiverzitást növelő területhasználati módok arányának növelése, a vízvisszatartásra alkalmas technikai és táji megoldások kidolgozása és bővítése
13. Belföldi és a közeli (akár közösségi közlekedéssel is elfogadható idő alatt elérhető) országokat előnyben részesítő turizmus ösztönzése
14. A krízisekhez történő alkalmazkodás képességét erősítő, a járványok megelőzését szolgáló kutatások és fejlesztések ösztönzése, K+F kapacitások célzott növelése
15. Ökoadók bevezetése, zöld adóreform elindítása
16. A társadalmi felelősségvállalás és önkéntesség előmozdítása

a jövő egyik első számú kihívását a járványok jelentik.

A jelentés azt vizsgálja, hogy a válságkezelő, újranyitást támogató fejlesztési intézkedések miként tudják úgy szolgálni a járvány utáni újrakezdést és a jövő járványaival szembeni felkészülést, hogy közben javítják a természeti és társadalmi erőforrásokkal való gazdálkodást, valamint fenntarthatóbbá teszik Magyarország fejlődését.

Az elemzés 16 gazdaságpolitikai intézkedési javaslatot fogalmaz meg, melyek az otthoni munkavégzés feltételeinek témakörétől kezdve, a közterületi változtatásokon és a minket kiszolgáló logisztikai és a tájhasználati beavatkozások kérdéskörén keresztül absztraktabb szabályozásokat is tartalmaznak.

A vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalom illetve jogszabályok elemzésére, valamint interjúkra és adatelemzésre támaszkodó dokumentum javaslatokat is megfogalmaz a profiling továbbfejlesztésére és a támogató folyamatok hatékonyságának növelésére. A Hétfa munkatársai egyebek közt kidolgoztak egy új besorolási algoritmust, ami a jelenlegi rendszernél pontosabban képes behatárolni a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett, illetve a nagy valószínűség szerint önállóan elhelyezkedni képes álláskeresőket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatási Szolgálat Főosztályának megbízásából készült értékelés ide kattintva olvasható. 

A projekt keretében elkészítettük az operatív programok prioritástengelyeinek értékelhetőségi vizsgálatát, melynek alapján a minisztérium elkezdhette az értékelési feladatok beszerzését. Az értékelési munkák elindulását követően folyamatos szakmai támogatást nyújtunk a kiszerződött értékelési feladatok menedzselésében és a teljesítések szakmai tartalmának ellenőrzésében. Emellett szakértőink három napos tréninget tartottak a hatásvizsgálati módszerekről, és a hatásvizsgálati projektek menedzseléséről a minisztérium és a regionális fejlesztési ügynökségek munkatársai számára. A jövőben további tréningeket és egy külföldi tanulmányutat szervezünk. Az értékelések elkészültével az eredmények összegzésében nyújtunk támogatást a minisztérium számára.

A HÉTFA elemzőjének, Szabó-Morvai Ágnesnek az IMF jelentés munkaerő-piaci részében hivatkozott egyik tanulmányban a GYED-nek az anyák foglalkoztatottságára gyakorolt hatását vizsgálja. Következtetése szerint a szülés után két évig a folyósított GYED nincs jelentős hatással, viszont a harmadik évben, noha ekkorra a GYED megszűnik és helyette az alacsonyabb összegű GYES-t kapják a jogosultak, már negatív hatással van az anyák, főleg az alacsony képzettségűek foglalkoztatottságára. A másik tanulmány az államilag támogatott óvodai férőhely-ellátottság hatását méri azon anyák munkaerő-piaci részvétele tekintetében, akiknek 3 éves a gyermekük. A becslések szerint ők 15%-al aktívabbak, ha a gyermekük részesül óvodai gondozásban. Ugyanakkor a mérés kimutatta azt is, hogy az óvodai férőhely-ellátottság és a GYES egyedül nem magyarázza az ugrásszerű növekedést az anyák munkaerő-piaci részvételének arányában a gyermek 3 éves koránál. Az elemzés rámutat, hogy a vizsgált faktorok mellett más tényezők is nagy szerepet játszhatnak az anyák munkapiacra való visszatérésében, mint például az elválási preferenciák és a rugalmas munkarend.

Szabó-Morvai, Á. (2011): Labour market effect of child benefits: The Case of Hungary, mimeo
Lovász, A. and A. Szabó-Morvai, (2013), Does Childcare Matter for Maternal Labour Supply? Pushing the Limits of the Regression Discontinuity Framework, Budapest Working papers on the Labour Market 2013/13

A 2013 évi, 27 ország munkahelyteremtéssel kapcsolatos tapasztalatait és a kohéziós politika tagországi eredményeit bemutató tanulmányok az alábbi linkre kattintva tekinthetők meg:

Az Expert Evaluation Network weboldala

A 2013. évi magyarországi jelentés a munkahelyteremtésről 

A 2013. évi magyarországi jelentés a kohéziós politika teljesítményéről 

A szakadásos regresszió (RD) egy módosított változatát használjuk, amelyben az óvodai beíratkozás szabályait használjuk a szakadási pont meghatározásához. E modell segítségével becsüljük meg a támogatott gyermekfelügyeleti lehetőségek elérhetőségének az anyák munkapiaci kínálatára gyakorolt hatását úgy, hogy a szakadási pont környezetében egyéb tényezők (családtámogatás, preferenciák) is változnak. A gyermek életkorához kötődő tényezőket elkülönítjük a születési dátumához kötődőektől úgy, hogy a kezelt és kontroll csoportot átlagosan azonos életkorú gyermekek anyukáiból állítjuk össze. A szakadásos regressziót különbségek különbsége módszerrel egészítjük ki a szezonális hatások kiszűrése érdekében. A mérésünk eredményei azt mutatják, hogy a támogatott gyermekellátási lehetőségek szignifikánsan, 18%-kal növelik az anyák munkapiaci aktivitását. Az eredmények rámutatnak egyrészt arra, hogy az endogenitás kiszűrése milyen nagymértékben módosíthatja a mért hatást, másrészt felhívják a figyelmet ara, hogy kiemelten fontos a kérdés komplex szakpolitikai megközelítése.

Az alábbi térképek a támogatott és fizetős gyermekellátási lehetőségek régiónkénti megoszlását, illetve a tanulmányban bemutatott mért hatás regionális lebontását mutatják be.

A térképek nagyobb méretben történő megtekintéséhez kattintson a képekre!

   

A tanulmány ide kattintva tölthető le  

A kutatási zárójelentés teljes terjedelmben ide kattintva tölthető le  

Szerinte az intézményi minőség javításához mindenekelőtt fel kell térképezni, hogy miképp működnek a valóságban a magyar állami és piacgazdasági játékszabályok és folyamatok.

Az interjú ide kattintva olvasható el