<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Tudomány (hír) | HÉTFA</title>
	<atom:link href="https://hetfa.hu/category/tudomany_hir/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://hetfa.hu</link>
	<description>A használható tudásért</description>
	<lastBuildDate>Mon, 20 May 2019 11:29:24 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.11</generator>

<image>
	<url>https://hetfa.hu/wp-content/uploads/2017/07/cropped-ikon-32x32.jpg</url>
	<title>Tudomány (hír) | HÉTFA</title>
	<link>https://hetfa.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Műhelyvita Mike Károly Szelíd kapitalizmus c. könyvkézirata kapcsán</title>
		<link>https://hetfa.hu/2019/05/20/muhelyvita-mike-karoly-szelid-kapitalizmus-c-konyvkezirata-kapcsan/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[hetfahu]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 20 May 2019 11:29:24 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hír (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[Intézményi közgazdaságtan (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[Munkatársaink tanulmányai (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[Tudomány (hír)]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://hetfa.hu/?p=6586</guid>

					<description><![CDATA[Május 14-én került megrendezésre Mike Károly, a HÉTFA tudományos főmunkatársa készülő könyvének megjelenés előtti tudományos műhelyvitája. Elsőként a szerző tartott rövid előadást a könyvkéziratról, bemutatva a mű főbb állításait és az írás során felmerült kérdéseket, dilemmákat. Ezt követően a felkért hozzászólók ismertették meglátásaikat és javaslataikat a könyv kapcsán. Szalai Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Május 14-én került megrendezésre Mike Károly, a HÉTFA tudományos főmunkatársa készülő könyvének megjelenés előtti tudományos műhelyvitája.</p>
<p>Elsőként a szerző tartott rövid előadást a könyvkéziratról, bemutatva a mű főbb állításait és az írás során felmerült kérdéseket, dilemmákat. Ezt követően a felkért hozzászólók ismertették meglátásaikat és javaslataikat a könyv kapcsán. Szalai Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense a társaságok működése szempontjából és a közgazdaságtan alapvető kérdései felől közelítette meg a kötetet. Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára (a HÉTFA társalapítója és korábbi stratégiai igazgatója) pedig a kötet szakpolitikai döntéstámogató jelentőségét hangsúlyozta ki. A műhelyvitát Balás Gábor, a HÉTFA társalapítója és igazgatója moderálta.</p>
<p>A könyv több, korábbi HÉTFA kutatások tapasztalataira is épít. <a href="https://hetfa.hu/2011/09/11/kkv-politika/" target="_blank" rel="noopener">2011-ben</a> és <a href="https://hetfa.hu/2017/05/24/a-hetfa-kutatasa-a-kkv-k-alkupoziciojarol/" target="_blank" rel="noopener">2016-ban</a> átfogó kkv kutatások készültek; a vállalkozásvezetőkkel és menedzserekkel készített interjúk eredményei rámutatnak, hogy a hazai kkv világban a kölcsönös bizalom és megbízhatóság széles körben kialakult.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Megvitatták a HÉTFA legújabb műhelytanulmányait</title>
		<link>https://hetfa.hu/2018/06/04/hetfa-muhelykonferencia/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[hetfahu]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 04 Jun 2018 12:34:53 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hír (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[Konferencia (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[Műhelytanulmányok (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[Tudomány (hír)]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://hetfa.hu/?p=6362</guid>

					<description><![CDATA[A szakmai konferencia keretében a HÉTFA Műhelytanulmány sorozat legújabb, 2017-es tanulmányait mutatták be június 1-jén a HÉTFA könyvtártermében. A HÉTFA munkatársai ismertették kutatásaikat. Major Klára és Szabó Tamás Credit capacity of Hungarian firms című műhelytanulmánya a magyar cégek hitelkapacitását vizsgálja 2009 és 2013 között, közel 35 ezer hazai cég adatain keresztül. A tanulmányt dr. Tétényi [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>A szakmai konferencia keretében a HÉTFA Műhelytanulmány sorozat legújabb, 2017-es tanulmányait mutatták be június 1-jén a HÉTFA könyvtártermében.</p>
<p>A HÉTFA munkatársai ismertették kutatásaikat. Major Klára és Szabó Tamás <a href="https://hetfa.hu/wp-content/uploads/2018/03/hetfa_wp_23_major_szabo.pdf" target="_blank" rel="noopener">Credit capacity of Hungarian firms</a> című műhelytanulmánya a magyar cégek hitelkapacitását vizsgálja 2009 és 2013 között, közel 35 ezer hazai cég adatain keresztül. A tanulmányt dr. Tétényi Tamás, bankszakmber és ökonométer korreferálta. A vita módszertani kérdésekre és az eredmények gazdaságpolitikai következményeire koncentrált.</p>
<p>Herczeg Bálint <a href="https://hetfa.hu/wp-content/uploads/2018/02/hetfa_wp_24_herczeg.pdf" target="_blank" rel="noopener">Az érettségi megszerzésének költség-haszon elemzése</a> című írása a kora gyermekkori fejlesztések, oktatási programok hosszú távú hasznait becsüli és veti össze a gyermek-, illetve fiatalkorban felmerülő költségekkel, a magyar Biztos Kezdet Gyerekház Program példáján keresztül. A résztvevők hozzászólásai elsősorban arra koncentráltak, hogyan lehetne az elemzésbe további tényezőket bevonni mind a költségek, mind a hasznok oldalán.</p>
<p>A 2007–2013 közötti EU-s támogatások hatása a vállalatok foglalkoztatására, beruházásaira és bruttó hozzáadott értékre című közös <a href="https://hetfa.hu/wp-content/uploads/2018/03/hetfa_wp_25_bordos_herczeg.pdf" target="_blank" rel="noopener">tanulmányában</a> Bördős Katalin és Herczeg Bálint arra keresi a választ, hogy a 2007 és 2013 közötti fejlesztéspolitikai támogatások milyen mértékben növelték a vállalatok hozzáadott értékét, hoztak létre új beruházásokat, illetve munkahelyeket. A tanulmányt Adamecz-Völgyi Anna, a Budapest Intézet vezető kutatója korreferálta, aki elsősorban az elemzési módszertani továbbfejlesztésével kapcsolatban fogalmazott meg javaslatokat.</p>
<p><em>A műhelytanulmányok a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készültek.</em></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A HÉTFA a Kutatók Éjszakája szervezői között</title>
		<link>https://hetfa.hu/2016/05/12/a-hetfa-a-kutatok-ejszakaja-szervezoi-kozott/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 12 May 2016 11:16:20 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hatásvizsgálat (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[Kutatók Éjszakája (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[Tudomány (hír)]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://hetfa.hu/?p=3391</guid>

					<description><![CDATA[A tudományos és a hétköznapi élet közötti kapcsolat erősítésének szellemében a HÉTFA Kutatóintézet idén is közreműködik a Kutatók Éjszakája szervezésében, s ismét munkatársaink készítik az esemény hatásvizsgálatát. A szeptember 30-i programok során a látogatók közelebbről megismerhetik a kutatói munkát. Interaktív előadásokkal, vetélkedőkkel és kiállításokkal készülnek a szervezők, melyek a kutatók életét, a munkájuk során használt módszereket és [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify;"><strong>A tudományos és a hétköznapi élet közötti kapcsolat erősítésének szellemében a HÉTFA Kutatóintézet idén is közreműködik a Kutatók Éjszakája szervezésében, s ismét munkatársaink készítik az esemény hatásvizsgálatát.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A szeptember 30-i <a href="https://www.facebook.com/kutatokejszakaja/?fref=ts" target="_blank" rel="noopener">programok</a> során a látogatók közelebbről megismerhetik a kutatói munkát. Interaktív előadásokkal, vetélkedőkkel és kiállításokkal készülnek a szervezők, melyek a kutatók életét, a munkájuk során használt módszereket és elért eredményeiket mutatják be. Az esemény fő célja, hogy felfedje a kutatók világát és vonzóvá tegye a kutatói életpályát. A Kutatók Éjszakája 2016-ban is az ország egyik legjelentősebb tudományos ismeretterjesztő eseménye. Idén szeptemberben immár 11. alkalommal kerül megrendezésre, több mint 150 budapesti és vidéki helyszínen, az előző évekhez képest még több látogatót várva, még több programot felsorakoztatva.</p>
<p style="text-align: justify;">Az esemény <a href="https://hetfa.hu/wp-content/uploads/file/RN_Bp_hetfa_kesz.pdf">hatástanulmányát</a> 2013 óta minden évben, így idén is kutatóintézetünk készíti. A Kutatók Éjszakája Európa szerte megvalósuló projekt, amit az <a href="http://ec.europa.eu/research/researchersnight/researchersnight2013/events_en.htm" target="_blank" rel="noopener">Európai Bizottság</a> támogat.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kutatók Éjszakája 2015 &#8211; Tudományos kávézó meghívó</title>
		<link>https://hetfa.hu/2015/05/21/kutatok-ejszakaja-2015-tudomanyos-kavezo-meghivo/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 21 May 2015 17:48:43 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kutatás (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[Kutatók Éjszakája (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[Tudomány (hír)]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://hetfa.hu/?p=2938</guid>

					<description><![CDATA[Kedves Érdeklődők, Kutatók Éjszakája résztvevők! Idén ünnepli 10. évfordulóját a Kutatók Éjszakája eseménysorozat, amelyhez minden évben számos európai ország több városa csatlakozik. A programsorozat fő célja, hogy változtasson a kutatókról kialakult képen, és hozzájáruljon általános elismerésükhöz különböző témák (innováció, nemi szerepek, mobilitás, nemzetközi kutatás és élethosszig tartó tanulás) bemutatásával. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak az [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Kedves Érdeklődők, Kutatók Éjszakája résztvevők!</p>
<p>Idén ünnepli 10. évfordulóját a Kutatók Éjszakája eseménysorozat, amelyhez minden évben számos európai ország több városa csatlakozik. A programsorozat fő célja, hogy változtasson a kutatókról kialakult képen, és hozzájáruljon általános elismerésükhöz különböző témák (innováció, nemi szerepek, mobilitás, nemzetközi kutatás és élethosszig tartó tanulás) bemutatásával.</p>
<p>Fontosnak tartjuk, hogy ne csak az év egy éjszakáján népszerűsítsük a tudományos életpályát. Ezért évközben további érdekes témákban szervezünk fórumokat, ahol bárki találkozhat kutatókkal és megismerheti a munkájuk eredményeit. Ennek egyik állomásaként a Kutatók Éjszakája programokért felelős FAWORIT-2014-2015 konzorcium, amelynek a HÉTFA is aktív tagja, Tudományos Kávézót szervez május 28-án 15 órától.</p>
<p>A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát, kérjük 2015. május 26-ig jelezze a patricia.groo@bayzoltan.hu e-mail címen.</p>
<p>Várunk mindenkit egy finom kávé melletti beszélgetésre, kis meglepetéssel!</p>
<p>Helyszín: EU PONT &#8211; Millenáris Park (1024 Budapest, Lövőház u. 35.)<br />
Időpont: 2015. május 28. 15.00-18.00.</p>
<p>A részletes program <a href="https://hetfa.hu/wp-content/uploads/SciCafé_prog.jpg">ide kattintva</a> olvasható.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Vízhasználat, vízszabályozás és társadalom a 13–20. századi Magyarországon</title>
		<link>https://hetfa.hu/2012/10/15/uj-otka-kutatasunk-indul-vizhasznalat-vizszabalyozas-es-tarsadalom-a-13-20-szazadi-magyarorszagon/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 15 Oct 2012 11:39:43 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kutatás (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[OTKA (hír)]]></category>
		<category><![CDATA[Tudomány (hír)]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://hetfa.hu/?p=1898</guid>

					<description><![CDATA[Az OTKA K 84276 sz. kutat&#225;s a k&#246;z&#233;pkort&#243;l a 20. sz&#225;zad m&#225;sodik fel&#233;ig, esettanulm&#225;nyok keret&#233;ben vizsg&#225;lja a vizekkel mint megf&#233;kezendő erővel vagy &#233;ppen mint n&#233;lk&#252;l&#246;zhetetlen erőforr&#225;ssal kapcsolatos t&#225;rsadalmi gyakorlatokat. A r&#233;szvevők megk&#246;zel&#237;t&#233;s&#233;ben k&#246;z&#246;s, hogy alapvetően prim&#233;r forr&#225;sok alapj&#225;n &#233;s a szűken vett v&#237;z&#252;gyi k&#233;rd&#233;seken t&#250;ll&#233;pve, a helyi hatalom műk&#246;d&#233;s&#233;nek, szerkezet&#233;nek elemz&#233;s&#233;be &#225;gyazottan vizsg&#225;lj&#225;k az egy-egy [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Az OTKA K 84276 sz. kutat&aacute;s a k&ouml;z&eacute;pkort&oacute;l a 20. sz&aacute;zad m&aacute;sodik fel&eacute;ig, esettanulm&aacute;nyok keret&eacute;ben vizsg&aacute;lja a vizekkel mint megf&eacute;kezendő erővel vagy &eacute;ppen mint n&eacute;lk&uuml;l&ouml;zhetetlen erőforr&aacute;ssal kapcsolatos t&aacute;rsadalmi gyakorlatokat. A r&eacute;szvevők megk&ouml;zel&iacute;t&eacute;s&eacute;ben k&ouml;z&ouml;s, hogy alapvetően prim&eacute;r forr&aacute;sok alapj&aacute;n &eacute;s a szűken vett v&iacute;z&uuml;gyi k&eacute;rd&eacute;seken t&uacute;ll&eacute;pve, a helyi hatalom műk&ouml;d&eacute;s&eacute;nek, szerkezet&eacute;nek elemz&eacute;s&eacute;be &aacute;gyazottan vizsg&aacute;lj&aacute;k az egy-egy r&eacute;gi&oacute;val, kist&aacute;jjal, v&iacute;zgyűjtővel kapcsolatos struktur&aacute;lis meghat&aacute;rozotts&aacute;gokat &eacute;s konfliktusokat. A kutat&oacute;csoport &ouml;t r&eacute;sztvevője egy&uacute;ttal egy-egy nagyobb t&ouml;rt&eacute;nelmi korszak megjelen&iacute;tője.</p>
<p><span id="more-1898"></span><em>G&aacute;lffy L&aacute;szl&oacute;</em> kutat&aacute;sa a Duna magyarorsz&aacute;gi felső szakasz&aacute;ra f&oacute;kusz&aacute;l (13-15. sz&aacute;zad). A vizsg&aacute;lt korszak a magyarorsz&aacute;gi v&aacute;rosfejlőd&eacute;sben d&ouml;ntő jelentős&eacute;gű, a foly&oacute; alapvetően befoly&aacute;solta a k&ouml;z&eacute;pkori v&aacute;rosszerkezet kialakul&aacute;s&aacute;t, a v&aacute;rosi t&aacute;rsadalom k&uuml;l&ouml;nb&ouml;ző arculat&uacute; csoportosul&aacute;sait. Kutat&aacute;s&aacute;nak gerinc&eacute;t a Duna magyarorsz&aacute;gi felső szakasz&aacute;hoz k&ouml;tődő v&aacute;rosok okleveles forr&aacute;sanyag&aacute;nak vizsg&aacute;lata adja (Pozsony, Győr, Kom&aacute;rom, Esztergom, Visegr&aacute;d, V&aacute;c, &Oacute;buda, Buda, Pest).&nbsp;</p>
<p><em>Dominkovits P&eacute;ter</em> nyugat-dun&aacute;nt&uacute;li forr&aacute;sanyagon kutatja a v&iacute;z&uuml;gyek gondoz&aacute;s&aacute;t, igazgat&aacute;s&aacute;t a 16&ndash;18. sz&aacute;zadi Sopron, Vas &eacute;s Győr v&aacute;rmegy&eacute;ben. Vizsg&aacute;lat&aacute;nak alapja az a felismer&eacute;s, hogy a 16&ndash;17. sz&aacute;zadi nyugat-dun&aacute;nt&uacute;li v&aacute;rmegyei protocollumok, a v&eacute;gv&aacute;rvonal h&aacute;torsz&aacute;g&aacute;t stabiliz&aacute;l&oacute;, hadell&aacute;t&aacute;st biztos&iacute;t&oacute; v&aacute;rmegy&eacute;k kiterjedt k&ouml;z- &eacute;s hadigazgat&aacute;si, hadell&aacute;t&aacute;si sor&aacute;ban kiemelten jelzik a v&aacute;rmegy&eacute;k v&iacute;zgazd&aacute;lkod&aacute;ssal kapcsolatos feladatk&ouml;r&eacute;t (&aacute;rvizek elh&aacute;r&iacute;t&aacute;sa, malmok műk&ouml;d&eacute;s&eacute;nek szab&aacute;lyoz&aacute;sa, haj&oacute;vontat&aacute;s stb.). A t&ouml;r&ouml;k kort felv&aacute;lt&oacute; b&eacute;keidőszak a szakfeladatokat ell&aacute;t&oacute; k&ouml;zigazgat&aacute;s fokozatos kialakul&aacute;s&aacute;nak &eacute;s int&eacute;zm&eacute;nyes&uuml;l&eacute;s&eacute;nek korszaka. A kutat&aacute;s m&aacute;sik s&uacute;lypontja a v&aacute;rmegyei m&eacute;rn&ouml;k&ouml;k előtti időszak v&aacute;rmegyei v&iacute;zrendez&eacute;si tev&eacute;kenys&eacute;g&eacute;nek felt&aacute;r&aacute;sa.</p>
<p><em>Horv&aacute;th Gergely Kriszti&aacute;n</em> a Lajta vize haszn&aacute;lata k&ouml;r&uuml;li konfliktusokat, ill. szab&aacute;lyoz&aacute;s&aacute;nak t&ouml;rt&eacute;net&eacute;t vizsg&aacute;lja a 18. sz&aacute;zad v&eacute;g&eacute;től az 1850-es &eacute;vekig, k&uuml;l&ouml;n&ouml;s tekintettel Als&oacute;-Ausztria &eacute;s Moson megye viszony&aacute;ra, ill. a foly&oacute; felső &eacute;s als&oacute; szakasz&aacute;nak telep&uuml;l&eacute;sei (malmai) k&ouml;z&ouml;tti, tov&aacute;bb&aacute; a magyar&oacute;v&aacute;ri uradalom &eacute;s k&ouml;zs&eacute;gei k&ouml;z&ouml;tti konfliktusokra. A foly&oacute; vize a m&aacute;rialigeti nem kellően kontroll&aacute;lt duzzaszt&aacute;s-&ouml;nt&ouml;z&eacute;s miatt egyszerre volt a gazdas&aacute;gi n&ouml;veked&eacute;s alapja, egy&uacute;ttal &aacute;rvizek &eacute;s a lentebb fekvő malmok eset&eacute;ben v&iacute;zhi&aacute;ny okoz&oacute;ja. A vizsg&aacute;lat a v&eacute;ges mennyis&eacute;gű term&eacute;szeti erőforr&aacute;sok &eacute;s a haszn&aacute;latuk feletti konfliktusok term&eacute;szet&eacute;nek &eacute;s a rendi gondolkod&aacute;sm&oacute;d meg&eacute;rt&eacute;s&eacute;hez k&iacute;v&aacute;n hozz&aacute;j&aacute;rulni.</p>
<p><em>Balaton Petra</em> kutat&aacute;s&aacute;nak k&ouml;z&eacute;ppontj&aacute;ban a sz&eacute;kelyf&ouml;ldi t&eacute;rs&eacute;g v&iacute;z&uuml;gyi probl&eacute;m&aacute;inak, valamint az &aacute;llami szerepv&aacute;llal&aacute;s &eacute;s a t&aacute;rsadalmi form&aacute;ci&oacute;k tev&eacute;kenys&eacute;g&eacute;nek (v&iacute;zszab&aacute;lyoz&aacute;si, &aacute;rmentes&iacute;tő t&aacute;rsulatok, erd&eacute;lyi egyes&uuml;letek) bemutat&aacute;sa &aacute;ll. Az 1880-as &eacute;vekben ki&eacute;p&uuml;lő v&iacute;zjogi k&ouml;zigazgat&aacute;s &eacute;s hivatalrendszer műk&ouml;d&eacute;s&eacute;t eddig felt&aacute;ratlan peremter&uuml;leten, Cs&iacute;k, H&aacute;romsz&eacute;k, Maros-Torda &eacute;s Udvarhely megy&eacute;k, tov&aacute;bb&aacute; a Brass&oacute;i &eacute;s Nagyenyedi Kult&uacute;rm&eacute;rn&ouml;ki Hivatalok iratanyaga alapj&aacute;n vizsg&aacute;lja.</p>
<p><em>&Ouml;. Kov&aacute;cs J&oacute;zsef</em> a szt&aacute;lini t&iacute;pus&uacute; gazdas&aacute;g- &eacute;s t&aacute;rsadalom&aacute;talak&iacute;t&aacute;s elemek&eacute;nt k&ouml;zel&iacute;t a v&iacute;z&uuml;gyben 1948 ut&aacute;n jellemző centraliz&aacute;ci&oacute;hoz &eacute;s a term&eacute;szet&aacute;talak&iacute;t&aacute;s voluntarista terveihez. Kutat&aacute;sa elsősorban Pest megyei t&ouml;rt&eacute;neti forr&aacute;sokra t&aacute;maszkodva, a Duna-kanyarra koncentr&aacute;lva elemzi a p&aacute;rt&aacute;llamban gyakran egym&aacute;s ellen&eacute;ben megfogalmazott c&eacute;lok (pl. energiagazd&aacute;lkod&aacute;s, melior&aacute;ci&oacute;, rekre&aacute;ci&oacute;, term&eacute;szetv&eacute;delem, iv&oacute;v&iacute;z biztos&iacute;t&aacute;sa stb.) el&eacute;r&eacute;s&eacute;re mozg&oacute;s&iacute;tott eszk&ouml;z&ouml;k konfliktusait a h&eacute;tk&ouml;znapokban.</p>
<p>A kutat&oacute;csoport r&eacute;sztvevői munk&aacute;jukat annak l&eacute;trehoz&oacute;ja, a 2011-ben tragikus hirtelens&eacute;ggel elhunyt <em>V&aacute;ri Andr&aacute;s </em>eml&eacute;k&eacute;nek aj&aacute;nlj&aacute;k.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
