A tanulmány a trendek felvázolása mellett a kivándorlás és a visszajövetel motivációit és a meglévő szakpolitikai válaszokat mutatja be. A térségbeli országokhoz hasonlóan hazánkból is jelentős mértékű a külföldre vándorlás, ugyanakkor ennek számos módja, motivációja és időbeli tartama van, miközben a visszavándorlás, a külföldön élő fiatalok hazatérése komoly potenciált rejt magában. 2024-re a rendszerváltoztatást követő időszakban még sosem látott számban éltek magyarok – kiemelten a 15-29 éves korú fiatalok – külföldön, és a trendek további növekedést vetítenek elő.

A teljes publikáció elolvasható a Comitatus honlapján.

Hivatkozás: Csite András – Kovács Bence – Szendrei Zsolt: Szórványkollégiumok Erdélyben, Létünk 2025/1.
Link: https://letunk.rs/index/page/id/346/lg/hu

A cikkben a Magyar Református Szeretetszolgálat Válaszút Programjának hatásait vizsgáljuk a hátrányos helyzetű ózdi diákokra. A komplex kísérleti program 120 7-10. évfolyamos diáknak segített a középiskolába jutásban és a középiskolában maradásban. Kutatásunk bebizonyította, hogy a programba bevont diákok átlagosan 28 százalékkal nagyobb valószínűséggel maradnak középiskolában, és 16 százalékkal nagyobb valószínűséggel választanak olyan középiskolát, amely esélyt ad az érettségire és a felsőoktatásba való bejutásra.

A cikk elérhető ezen a linken keresztül.

A hét európai országban elvégzett kutatás segít azonosítani a női vállalkozók szükségleteit, és stabil alapot nyújt a vállalkozónők képzettségének és rezilienciájának növelését támogató gyakorlati tevékenységek kidolgozásához. A kutatás során összesen 608 vállalkozónő megkérdezésével történt adatfelvétel során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a vállalkozónők hogyan tudják átvészelni a különböző válságokat, és hogyan tudnak rezilienssé válni. Az elemzés középpontjában a digitalizáció áll: vajon a gyors digitális átállás segített-e a női vállalkozóknak abban, hogy a viharos időkben rezilienssé váljanak? Javította-e a digitalizáción alapuló reziliens stratégiák gyakorlása (beleértve a távmunkát, az online értékesítést és a hasonló megközelítéseket) a vállalkozónők operatív hatékonyságát és erejét?

Az érdeklődők a tanulmányt ezen a linken keresztül tudják elérni.

A magyarországi fiatalok megismerésének 20 éve biztos forrása a nagymintás ifjúságkutatás. A kérdőíves adatfelvételre épülő kutatás a 15–29 éves magyarországi fiatalokat vizsgálta 8000 fős minta alkalmazásával 2000 óta minden negyedik évben. Az utolsó adatfelvételre 2020-ban került sor. Minden adatfelvételt követően jelentések és tanulmányok sora igyekszik részletes képet rajzolni az ifjúságról, amelyhez a kezdetek óta hozzátartozik az ifjúság problématérképének megrajzolása, amely a fiatalok által nemzedékükre vonatkozó problémákon alapul.

A „Kívánj tizet” kötetben 10 tanulmány olvasható, melyek egységesen és tudományos megközelítést alkalmazva boncolgatják a különböző észlelt problémákat. A fejezetek szerzői feltárják a jelenlegi helyzetképet, valamint hazai és nemzetközi kontextusba ágyazva határoznak meg jövőre vonatkozó várakozásokat, tendenciákat. Az egyes tanulmányok nem feltétlenül csak a nagymintás kutatás adataira támaszkodnak, ugyanakkor empirikus megközelítéssel élnek és megalapozott tudományos igényességgel készültek.

A HÉTFA szakértői, Bördős Katalin és Koltai Luca, a magyar fiatalok munkaerőpiaci helyzetéről szóló fejezet szerzői. A fejezetben a nagymintás ifjúságkutatás adatain túl többek között a Lost Millennials (Transznacionális kutatási hálózat a 25 év feletti NEET fiatalokat célzó kezdeményezések értékelésére) projektben és a más korábbi projektekben szerzett tapasztalataikra építenek.

A kötet bemutatót a Mathias Corvinus Collegium – MCC és az Ifjúságkutató Intézet szervezte. A rendezvényen Koltai Luca (elemzési igazgató, HÉTFA), Kocsis János Balázs (egyetemi docens, BCE, BME; alelnök Magyar Urbanisztikai Társaság) és Pillók Péter (tanszékvezető egyetemi docens, PPKE; igazgató, Századvég Társadalomtudományi Kutatócsoport) beszélgetett a fiatalok nehézségeiről és a kötet tartalmáról. Majd Nagy-Vargha Zsófia (fiatalokért felelős helyettes-államtitkár, KIM) Kovács Péter (elnök, Nemzeti Ifjúsági Tanács) és Kiss-Kozma Georgina (kutató, Ifjúságkutató Intézet) beszélgettek arról, hogy hogyan oldhatók meg ezek a problémák.

A kötet ezen a linken letölthető.

A kötetbemutató esemény itt érhető el.

The Lost Millennials project is funded by Iceland, Liechtenstein and Norway through the EEA and Norway Grants Fund for Youth Employment.

Megjelenés éve: 2022

Megbízó: Veszprém Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Veszprém fenntartható városfejlesztési stratégiája a 2021–2027-es európai uniós finanszírozási ciklus kiemelt jelentőségű háttérdokumentuma, egyben a város általános helyzetképének és középtávú céljainak komprehenzív összefoglalása. Célja Veszprém fejlesztési irányainak jól megalapozott azonosítása, a kínálkozó szükségleteknek és lehetőségeknek megfelelő beavatkozási javaslatok megfogalmazása, valamint a kapcsolódó területi tervezési és európai uniós finanszírozási elvárásoknak megfelelő dokumentáció összeállítása öt kiemelt területen: a prosperáló, a zöldülő, a digitális, a megtartó és a kiszolgáló város dimenziójában. Veszprém kedvező helyzetű, súlyos fejlesztési kockázatoktól mentes város, mely a belső nagyvárosi gyűrű kiegészítő alközpontjaként egyes területeken, elsősorban a felsőoktatás és a tudásintenzív iparágak terén regionális vezető, illetve társközponti szerepekre is törekedhet. A Bakony-Balaton régióval való kapcsolat, valamint a 2023-as európai kulturális fővárosi pozíció nyomán a város jövőképének szerves része a kreatív iparágak jelenlétének erősítése is. A stratégia öt átfogó célja és az ezekre építkező tíz részletes cél főként Veszprém erősségeire épít, míg néhány további cél – például a klímaadaptivitás – globális kényszerekre is reagál. A célokat jól összefoglalja az azok keretéül szolgáló jövőkép: eszerint „2030-ra Veszprém a harmónia, a magas életminőség és az erős közösségek városa lesz”. Megvalósításukat összesen 80 projektjavaslat támogatja, amelyek Veszprém jövőképének egészére kiterjednek. A projektek kidolgozottsági szintje, forrásigénye, várható megvalósítói köre és finanszírozási lehetőségei egyaránt igen széles skálán mozognak. Előzetes becslés szerint 26 projekt számíthat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz forrásaira. A stratégia a 2022–es népszámlálás adatainak összegzését követően kötelezően frissítendő: a helyzetkép frissítésén felül ekkor nyílhat mód a finanszírozási keretek naprakésszé tételére is.

Megjelenés éve: 2020

A vizsgálatban közreműködött: Bakacsi-Saffer Zsuzsanna, Barna-Petróczi Andrea, Geambasu Réka, Koltai Luca, Zsár Virág

A jelentés ide kattintva érhető el.

Bővebben itt olvashat a munkánkról.