A policy brief bemutatja, hogyan alakítják át a vidéki munkaerőpiacokat az olyan folyamatok, mint a demográfiai változások, a digitalizáció, a gazdasági szerkezetváltás vagy a zöld átmenet. A tanulmány rámutat arra, hogy a vidéki fiatalok gyakran korlátozott helyi munkalehetőségekkel, az elvándorlással, valamint az oktatáshoz és képzésekhez való nehezebb hozzáféréssel szembesülnek.

Ugyanakkor az összefoglaló hangsúlyozza az új lehetőségeket is: a digitalizáció és a távmunka terjedését, az agrárszektor átalakulását, valamint a zöld és körforgásos gazdaság fejlődését, amelyek új foglalkoztatási perspektívákat nyithatnak a vidéki térségekben élő fiatalok számára.

A szerzők kiemelik, hogy a vidéki fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek javításához integrált vidékfejlesztési politikákra, jobb oktatási és képzési rendszerekre, erősebb digitális infrastruktúrára, valamint a fiatalok aktív bevonására van szükség a helyi fejlesztési folyamatokba.

A policy brief eredményeit 2026. március 25-én 15:00-kor egy online webináriumon mutatják be.
Regisztráció: https://us02web.zoom.us/meeting/register/aLR7_XMeQfCbNcLzJWOUfA

A tanulmány a leszakadó térségek falusi kisiskoláinak és helyi közösségeinek kontextusában vizsgálja a hátrányos helyzetű gyermekek mentális egészségét és a segítő szakemberek szerepét az iskolában és azon túl. Hazai és nemzetközi példákon keresztül mutat rá arra, hogy a fiatalok támogatásában kiemelt szerepe van a korai, komplex és több szakma együttműködésére épülő beavatkozásoknak.

A tanulmány teljes terjedelmében itt olvasható.

A tanulmány a trendek felvázolása mellett a kivándorlás és a visszajövetel motivációit és a meglévő szakpolitikai válaszokat mutatja be. A térségbeli országokhoz hasonlóan hazánkból is jelentős mértékű a külföldre vándorlás, ugyanakkor ennek számos módja, motivációja és időbeli tartama van, miközben a visszavándorlás, a külföldön élő fiatalok hazatérése komoly potenciált rejt magában. 2024-re a rendszerváltoztatást követő időszakban még sosem látott számban éltek magyarok – kiemelten a 15-29 éves korú fiatalok – külföldön, és a trendek további növekedést vetítenek elő.

A teljes publikáció elolvasható a Comitatus honlapján.

Hivatkozás: Csite András – Kovács Bence – Szendrei Zsolt: Szórványkollégiumok Erdélyben, Létünk 2025/1.
Link: https://letunk.rs/index/page/id/346/lg/hu

A cikkben a Magyar Református Szeretetszolgálat Válaszút Programjának hatásait vizsgáljuk a hátrányos helyzetű ózdi diákokra. A komplex kísérleti program 120 7-10. évfolyamos diáknak segített a középiskolába jutásban és a középiskolában maradásban. Kutatásunk bebizonyította, hogy a programba bevont diákok átlagosan 28 százalékkal nagyobb valószínűséggel maradnak középiskolában, és 16 százalékkal nagyobb valószínűséggel választanak olyan középiskolát, amely esélyt ad az érettségire és a felsőoktatásba való bejutásra.

A cikk elérhető ezen a linken keresztül.

A hét európai országban elvégzett kutatás segít azonosítani a női vállalkozók szükségleteit, és stabil alapot nyújt a vállalkozónők képzettségének és rezilienciájának növelését támogató gyakorlati tevékenységek kidolgozásához. A kutatás során összesen 608 vállalkozónő megkérdezésével történt adatfelvétel során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a vállalkozónők hogyan tudják átvészelni a különböző válságokat, és hogyan tudnak rezilienssé válni. Az elemzés középpontjában a digitalizáció áll: vajon a gyors digitális átállás segített-e a női vállalkozóknak abban, hogy a viharos időkben rezilienssé váljanak? Javította-e a digitalizáción alapuló reziliens stratégiák gyakorlása (beleértve a távmunkát, az online értékesítést és a hasonló megközelítéseket) a vállalkozónők operatív hatékonyságát és erejét?

Az érdeklődők a tanulmányt ezen a linken keresztül tudják elérni.

Szakértőnk, Koltai Luca a 4. fejezet megírásához járult hozzá, amely azt elemzi, hogy a különböző uniós országok hogyan adaptálják az Ifjúsági Garancia Programot, az Európai Bizottság 2020-ban újraindított, az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos kiemelt szakpolitikai programját. A fejezet betekintést nyújt a nemzeti szintű adaptáció különböző útjaiba, különös tekintettel arra, hogy az egyes tagállamok hogyan építik be a vidék dimenzióját a javasolt intézkedések keretrendszerébe.

A témához szorosan kapcsolódik Koltai Luca és Bördős Katalin „A magyar fiatalok munkaerőpiaci helyzete” című cikke, amely Új Munkaügyi Szemle folyóirat legutóbbi számában jelent meg. A cikk a magyarországi NEET fiatalok helyzetének részleteit ismerteti, jelentős részben a HÉTFA Kutatóintézet által koordinált Lost Millennials projekt kutatásának tapasztalatain alapul.

The Lost Millennials project is funded by Iceland, Liechtenstein and Norway through the EEA and Norway Grants Fund for Youth Employment.

A 5. Előrehaladási Jelentés vizsgálati időszaka a 2021-2022-es évek, célja a fenntarthatóság négy pillérének (humán, társadalmi, környezeti és gazdasági erőforrások) vizsgálata, és a nemzeti adottságok és a lehetőségek elemzésével a kitűzött célok elérése helyzetének feltárása.

A 16 kulcsindikátort vizsgálva az látható, hogy bár az előző előrehaladási jelentéshez képest számos pozitív változás történt, azonban egyes esetekben a mutató értéke csökkent.  A 16 vizsgált indikátor közül 7 kapott átlag alatti, vagy rossz értékelést és ezzel szemben csupán a foglalkoztatási ráta, valamint bruttó állóeszköz-felhalmozási ráta kapott jó értékelést az EU-s átlaghoz viszonyítva.

A Jelentés készítői szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztak, melyek a fenntarthatóság iránti felső szintű szakpolitikai elköteleződés növelésére, az energiahatékonysági beruházások fontosságára, az egészségesebb társadalom és a minőségi oktatás megteremtésére, a gazdasági stabilitás megőrzésére, a természeti erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság erősítítésére, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, a biodiverzitás és a vízgazdálkodás fontosságára irányulnak.

A jelentés elérhető az NFFT honlapján az alábbi linken.