A rendezvényen bemutatkozott a női vállalkozókat támogató ifempower projekt, annak főbb célkitűzései és az eddig elért eredmények. Geambașu Réka, a HÉTFA külső tudományos munkatársa ismertette azt az átfogó szociológiai kutatást, mely a projekt keretében, 7 európai ország közel 100 női vállalkozóinak és a témában jártas szakértőinek bevonásával készült azzal a céllal, hogy feltérképezze a női vállalkozók motivációit, az előttük álló kihívásokat és az általuk követett stratégiákat.

A prezentációt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyen a HÉTFA képviselői mellett a témában jártas szakértők, valamint érintett vállalkozók vettek részt: Keveházi Kata, (JÓL-JÉT Alapítvány, alapító); Szablár Andrea (Coworkid, projektmenedzser); Szabó Eszter (Nők/Üzlet/Angyalok, alapító elnök); Timár Gigi (Budapest LAB, tudásmenedzsment vezető). A beszélgetést Csite András, a HÉTFA ügyvezető igazgatója moderálta.

A kerekasztal-beszélgetés több, a női vállalkozókkal kapcsolatos fontos témát érintett. A résztvevők egyetértettek abban, hogy manapság kevésbé küzdelmes út áll a vállalkozásba kezdő nők előtt, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ehhez az is nagyban hozzájárult, hogy a vállalkozók társadalmi elismertsége sokat javult. A vállalkozás a nők számára reális karrierúttá, a család és a munka összeegyeztetésének hatékony megoldási formájává vált. Noha a 8 órás munka helyett a saját vállalkozás gyakran jóval több időt igényel, a rugalmasabb időbeosztás fontos szempont lehet.

A beszélgetés a vállalkozókat segítő képzések kérdéskörét is érintette. Napjainkban egyre több tréning érhető el, melyek a vállalkozásindítást, a vállalkozóvá válást segítik. Azonban továbbra is komoly probléma, hogy sok vállalkozó megreked az induló szinten, s nem képes növekedni, fenntartható működési modellt kialakítani. A hazai felsőoktatási rendszer pedig még mindig nincs összhangban a munkaerőipaci igényekkel. Ezért hatalmas az igény olyan tréningekre és képzési programokra, melyek a csapatmunkát, az projektszemléletet és a nem formális oktatási módszereket helyezik előtérbe, mint például a Budapest LAB és a MOME képzései, vagy az ifempower projekt keretében kidolgozásra kerülő képzési modul.

A résztvevők kihangsúlyozták, hogy a képzéseknek nem csupán arra kell fókuszálniuk, miként lehet egy vállalkozó sikeres, hanem arra is fel kell készíteni a résztvevőket, miként dolgozzák fel a kudarcokat – majd hogyan lépjenek tovább. Szabó Eszter például megjegyezte, hogy Amerikában az üzleti angyalok kizárólag olyan startupokat támogatnak, melyek már talpra tudtak állni egy összeomlás után.

A workshopot állófogadás zárta, mely kiváló alkalmat adott a résztvevők közötti kapcsolatépítésre, tapasztalatcserére.

A rendezvényen bemutatkozik a női vállalkozókat támogató ifempower projekt, annak főbb célkitűzései és a projekt keretében elért főbb eredmények. Így bemutatásra kerül a hét európai ország női vállalkozóinak és a témában jártas szakértők bevonásával készült, átfogó szociológiai kutatás, melynek fókuszában a női vállalkozók motivációi, az előttük álló kihívások és az általuk követett stratégiák állnak. A átfogó kutatás és az annak keretében megfogalmazott politikai ajánlások lesznek a prezentációt követő kerekasztalbeszélgetés fókuszában, ahol intézetünk képviselői mellett a témában jártas szakértők, valamint érintett vállalkozók is részt vesznek.

Az esemény célja, hogy eszmecserére és kapcsolatépítésre adjon lehetőséget a témával foglalkozó hazai szakemberek és szervezetek, továbbá az érintett döntéshozók/vállalatvezetők és nők (egyetemi hallgatók, édesanyák, karrierváltók) között.

A helyszín a Loffice közösségi iroda lesz, amely egyben a Coworkid Alapítvány székhelye is – a workshop keretében az alapítvány is bemutatkozik majd, hiszen annak munkája és kínált lehetőségei szorosan összefüggenek az ifempower tevékenységeivel.

A szakmai vitaanyag egyrészt áttekinti a releváns szakirodalmakat, másrészt egy kérdőíves kutatás eredményeit elemzi, mely több mint 31 európai ország kutatásmenedzsereinek és uniós támogatási tanácsadók részvételével zajlott.

A főbb eredmények szerint a kutatásmenedzserek a legtöbb európai országban nagyon hasonló módon látják a munkájukat. Alapvetően ez egy érdekes, változatos, kihívásokkal teli szakma, ami a személyes kiteljesedés lehetőségét hordozza magában. Ugyanakkor a szakma lényegében nem létezik: a szakmai identitás hiánya számos félreértést, az elismerés és a megfelelő információk, illetve tudás hiányát, valamint nagyfokú bizonytalanságot hoz magával, továbbá a rekrutálásban is komoly nehézségeket okoz.

A fentiek miatt számos pozitív változást vonna maga után a képzés akkreditációja és egy olyan európai vagy nemzetközi szinten elismert tanúsítvány bevezetése, amely nem a szakmában dolgozókat célozza elsősorban, hanem a potenciális kutatásmenedzsereket. Egyebek mellett hozzájárulhat a kutatásmenedzserek szakmai identitásának tisztázásához és megerősítéséhez, a szakma láthatóságának, ismertségének növeléséhez, illetve a szakmai előmenetel, karrierpálya kidolgozásához. A kutatás alapján a képzésnek elsősorban az ún. soft skillek fejlesztésére érdemes fókuszálnia (pl. problémamegoldás, multitasking, interperszonális készségek, stb.) A kutatásmenedzser szakma jellegből fakadóan a gyakorlatorientált, rugalmas moduláris képzési forma lenne az ideális, mentorprogrammal és coachinggal kiegészítve.

A vitaanyagot bemutató előadás diái ide kattintva érhetőek el, a teljes vitaanyag pedig itt olvasható.

A kutató professzor szerint globális paradigmaváltás előtt vagyunk, meginogni látszik a világ jelenleg érvényes szerveződése. A legfontosabb most az, hogy megértsük, mi a lényege az új paradigmának, és Magyarország hol találja meg a helyét az új rendszerben – ebben a hálózatelmélet adhat útmutatást.

Az előadásról az Összkép Magazinban is beszámoltunk, cikkünk ide kattintva olvasható.

Az előadás a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programját mutatta be, mely az elmúlt 10 évben több tucat halmozottan hátrányos helyzetű települést hozott vissza az életbe. Azt vallják, hogy nincs módszer, csak szemlélet. Ahhoz, hogy kiderüljön, hogy az adott településen, adott emberek számára mi jelenthet megoldást, mindig helyben kell kitalálni – jelen kell lenni, együtt azokkal, akiket támogatni akarnak, osztozni velük a nehéz életkörülményeken és velük együtt találni meg a kivezető utat.

Vecsei Miklós HÉTFA Műhely előadásáról az Összkép Magazinban is beszámoltunk, cikkünket ide kattintva olvashatja.

A kiemelt képet Hajdú D. András készítette. 

Saád József immár második alkalommal volt a Hétfa Műhely vendége. Egy évvel ezelőtt azt mutatta be, hogyan alakult a Hortobágy története az elmúlt másfél évszázadban. Ezúttal a térség jelenéről és lehetséges jövőképeiről beszélt. Felvázolta, hogy milyen lehetőségek állnak a Hortobágy előtt, melyek a közel 80 000 hektáros, a kitelepítések terhével és emlékével a mai napig küzdő térséget kimozdíthatják beragadt helyzetéből. Még ha zavarhatják is a közkeletű Hortobágy-imázst.

Az Alapítvány munkatársai alapvetően az 1950-1953 közötti hortobágyi-nagykunsági kitelepítések társadalomtörténeti rekonstruálásával foglalkoznak. Időközben a kutatási horizont kibővült, a Hortobágy társadalmának történeti értelmezésére is kiemelt figyelmet fordítanak munkájuk során.

Az Összkép magazin cikke Saád József korábbi előadásáról ide kattintva olvasható; a kutatóval készített interjú pedig itt található.

Az előadás felvázolta a jelenlegi gázpiaci helyzetet, a gázpiaccal kapcsolatos legkurrensebb kérdéseket elemezte. A globális gázpiac átalakulóban van: a gáz egyre könnyebben szállítható, a regionális gázexportőrök monopol-pozíciója meggyengülőben van. Ennek következtében a gáz olcsóbb lesz, a gázpiaci pozícióért folyó játszmák tétje azonban nem csökken. Az előadás szerkesztett változata az Összkép magazinban olvasható.

Azt a kérdést járta körbe, hogy helyes-e a GDP növekedését a versenyképesség legfőbb mutatójaként kezelni. Úgy véli, hogy a versenyképesség hagyományos megközelítése helyett a gazdaságot a társadalom és a természeti környezet tágabb rendszerébe kellene helyezni és vizsgálni.