A HÉTFA munkatársa, Verhás Evelin a jó gyakorlatok átadhatóságát meghatározó módszertani és kontextuális tényezőkről tartott előadást. Az előadás során a HÉTFA partneri részvételével megvalósuló SIMPLE (Social Innovation Models to Promote Learning and Employability) projekt keretében végzett, korábbi társadalmi innovációs kezdeményezéseket vizsgáló elemzés megállapításaira épült. Az elemzés egyik fontos tanulsága, hogy a projektek céljai és tevékenységei általában jól dokumentáltak, miközben jóval kevesebb információ áll rendelkezésre arról, hogyan zajlott a megvalósítás, milyen módosításokra volt szükség, milyen tapasztalatokat szereztek a résztvevők, illetve milyen eredményeket ért el és milyen változásokhoz járult hozzá a program. Ennek hiányában nehéz megítélni, hogy egy jó gyakorlat mely elemei vihetők át más környezetbe, és melyeket kell az új feltételekhez igazítani. Az előadás ezért arra is rámutatott, hogy a folyamat- és hatásértékelés, valamint a megvalósítás következetes dokumentálása fontos alapot ad ehhez a mérlegeléshez. Az így megszerzett tudás nemcsak az adaptív projektmenedzsmentet és a szervezeti tanulást támogatja, hanem megalapozottabbá teszi a jó gyakorlatok új környezethez való adaptációját is.

A SIMPLE projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az ESF+ Social Innovation+ kezdeményezés keretében, hat ország – Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Belgium, Horvátország és Magyarország – partnereinek részvételével valósul meg. A projekt célja olyan jó gyakorlatok azonosítása, új környezetben történő kipróbálása és szélesebb körű hasznosítása, amelyek hozzájárulhatnak az Ukrajnából érkező menekültek – különösen a nők – munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedéséhez.

További információ: https://simpleinnovation.eu

Az Európai Unió finanszírozásával. A közölt nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k)től származnak, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az European Social Fund Agency (ESFA) hivatalos álláspontját. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé értük.

Az első alkalommal megrendezett, „Where are we heading? Answers” mottójú fórum két nap alatt több mint hetven előadót és közel kétszáz helyszíni, illetve online résztvevőt vonzott. A program hat plenáris ülésből és tizenhat tematikus panelből állt. A tudományos élet, az üzleti szféra, a diplomácia, a közigazgatás és a civil társadalom képviselői a kortárs társadalmakat, a politikát, a gazdaságot és a kultúrát formáló folyamatokat vitatták meg.

A SIMPLE projekt paneljében a HÉTFA Kutatóintézetet Verhás Evelin képviselte, a projekt két további partnerének, a Civitas Egyetemnek és az IDP European Consultantsnak a szakértői mellett. A projektben résztvevő szervezetek képviselőin túl az előadók között szerepelt Dr. Olena Sukmanova, Ukrajna korábbi igazságügyi miniszterhelyettese, valamint Weronika Marczuk, az Ukrajna Barátai Társaság elnöke és az ukrán ombudsmani hivatal lengyelországi képviselője is.

A SIMPLE-panel középpontjában az a kérdés állt, hogy milyen akadályok nehezítik a közszféra, a tudományos élet, a gazdaság és a civil társadalom együttműködését az Ukrajnából érkező menekültek támogatásában, és hogyan lehet ezt az együttműködést eredményesebbé tenni. A résztvevők kitértek arra, hogyan lehet egyértelműbben meghatározni az egyes szereplők feladatait és felelősségi köreit, összehangolni a különböző támogatási formákat, valamint az érintetteket már a programok tervezésébe is bevonni. Hangsúlyozták, hogy az Ukrajnából érkező menekültek tudása és tapasztalatai nemcsak a valós igények jobb megértését segítik, hanem a társadalmi innováció fontos forrásai is lehetnek.

A SIMPLE projektben a HÉTFA partnerként vesz részt. A közszféra, a tudományos élet, a gazdaság és a civil társadalom együttműködésében megvalósuló SIMPLE projekt célja az Ukrajnából érkező menekültek – különösen a nők – munkaerőpiaci beilleszkedésének elősegítése és gazdasági önállóságuk támogatása, máshol már bevált társadalmi innovációs modellek helyi gyakorlatba történő átültetésével és tesztelésével. 

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az European Social Fund Agency (ESFA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem vonható felelősségre miattuk.

A DECONSTRUCT projekt lezárását egy budapesti nemzetközi szakmai esemény is kísérte, amelyet 2026. április 15-én rendeztek meg az Európa Pontban. A rendezvényen a projektben részt vevő országok oktatási szakemberei, kutatói, döntéshozói és civil szervezeteinek képviselői közösen gondolkodtak a holokauszttorzítás jelenlegi kihívásairól és a projekt eredményeiről. A program során bemutatták a DECONSTRUCT kutatásainak legfontosabb megállapításait, az elkészült oktatási eszközöket, valamint olyan hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat is, amelyek hatékonyan segíthetik a történelmi tudatosság és a kritikus gondolkodás fejlesztését. 

A nemzetközi szakmai eseményen ismertették a Záró értékelési jelentését is, amelyet a HÉTFA Kutatóintézet Közpolitikai és Hatásvizsgálati Irodájának munkatársai készítettek. A jelentés a diákok és pedagógusok visszajelzései alapján vizsgálta a projekt oktatási anyagainak és képzéseinek hatását, különös tekintettel a holokauszttorzítás felismerésére, a kritikus gondolkodás fejlesztésére és a médiatudatosság erősítésére.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása szerint a pedagógusok továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a holokausztról szóló ismeretek átadásában, miközben a fiatalok egyre nagyobb arányban tájékozódnak online felületekről és közösségi médiából. Az értékelés kiemelte az IWitness tanulási modulok jelentőségét is, amelyek túlélők és szemtanúk személyes videóinterjúin keresztül segítették a diákokat a történelmi események mélyebb és emberközelibb megértésében. A visszajelzések alapján a személyes történetek nemcsak a történelmi tudatosságot erősítették, hanem hozzájárultak az empátia és a kritikus reflexió fejlődéséhez is.

A DECONSTRUCT projekt keretében kidolgozott oktatási anyagok és kutatási eredmények az IWitness platformon érhetők el.

A HÉTFA képviseletében Lőcsei Hajnalka, Bogdán Gergely, Csizovszky Anna, Igari András, Labáth Ádám és Varga Bence által jegyzett „Munkavállalási célú ingázás a magyar határokon” címet viselő tanulmány összegezte a határ menti területek munkaerőpiaci helyzetét.

Az évkönyv-sorozat ez évi bemutatójára 2025. december 11-én került sor az MTA Humán Tudományok Kutatóházában. A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ részéről Varga Bence (elemző) tartott előadást a kötetben megjelent publikáció főbb eredményeiről.

A tanulmánykötet az alábbi linken keresztül érhető el (136-143. o.):

https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2025/12/MunkaeropiaciTukor2025.pdf

A konferencia lehetőséget biztosított a vidék- és területfejlesztési szakembereknek és közpolitikai döntéshozóknak a kooperációra, valamint bemutatásra került a Zöldutak Magyarországon című kiadvány is, amely a KIFESZ és a Corvinus Egyetem közös gondozásában jelent meg.

A hallgatóság több témában is kiváló előadásokat és kerekasztal-beszélgetést hallhatott többek között a megújuló területfejlesztés politikai irányairól, a zöldút és a szelíd vidékfejlesztés kapcsolatáról, illetve a LEADER típusú kezdeményezésekről.

A konferencia utolsó szekciójában Jakab Gábor kollégánk, a HÉTFA Kutatóintézet klímapolitikai igazgatója beszélt az ESG és a vidékfejlesztés kapcsolatáról. A kerekasztal-beszélgetés során szó esett a vállalati ESG szemlélet és a civil zöld kezdeményezések céljai közötti különbségekről és hasonlóságokról; továbbá a szakértők olyan jó gyakorlatokat gyűjtöttek össze, ahol a tudatos vidékfejlesztés során kiemelten foglalkoztak a környezeti és társadalmi hatásokkal egyaránt, amely az ESG szemlélet két alappillére.

A kongresszus mérföldkőnek számít a régiós együttműködésben. A rendezvény két napja során a közép- és kelet-európai régióból, valamint Európa más részeiből érkező kutatásmenedzserek számos előadás, műhelymunka és panelbeszélgetés keretében cseréltek tapasztalatot a kutatási kiválóság erősítéséről és a kutatásmenedzsment szakma elismertségének növeléséről.

„A kiváló kutatáshoz kiváló kutatástámogatás szükséges”

Előadásában Zsár Virág áttekintette a kutatásmenedzsment szakma elismeréséhez vezető folyamat mérföldköveit az elmúlt egy évtizedből. A BestPrac COST hálózat örökségére építve, „A kutatási kiválóság előmozdítása Közép- és Kelet-Európában a professzionális kutatásmenedzsment révén” című prezentációjában bemutatta, miként egészítik ki egymást az alulról induló kezdeményezések és a politikai szintű uniós intézkedések a szakma Európa-szerte szükséges elismertsége érdekében.

Kiemelte, hogy a kutatásmenedzsment láthatóvá válása a szakmai közösség erejének és a legutóbbi EU-s szakpolitikai intézkedéseknek köszönhető, így például a kutatásmenedzsment jelentőségének elismerése az Európai Kutatási Térség (ERA) 2022–2024, majd 2025–2027 közötti szakpolitikai napirendjébe.

Előadásában négy kulcsfontosságú prioritást fogalmazott meg a terület további megerősítésére:

1. A kutatásmenedzsment hozzáadott értékének mérése és bemutatása intézményi és nemzeti szinten,
2. Szorosabb partnerségek kialakítása a kutatásmenedzserek, kutatók és intézményi vezetők között,
3. Strukturált karrierutak és szakmai elismerés biztosítása,
4. Fenntartható kapacitások és hosszú távú támogatás megteremtése a szakma számára.

„A kutatásmenedzsereket nem pusztán láthatatlan háttértámogatóként, hanem stratégiai partnerekként kell tekinteni, akik közvetlenül járulnak hozzá a tudományos kiválósághoz és az EU kutatási-innovációs céljainak megvalósításához” – hangsúlyozta Zsár Virág.

A régiós közösség megerősítése

A visegrádi négyeket képviselő kollégák közel 10 éve szerveznek fél évente tréningeket kutatásmenedzsereknek. A kongresszus célja a tapasztalatok egy regionális platformba integrálása, a szakmai készségek fejlesztése, a bevált gyakorlatok megosztása és az együttműködés erősítése volt.

Az eseményen a Nemzetközi Visegrádi Alap igazgatója is kiemelte a HÉTFA által vezetett V4WB RMA Network Plus projektet, mint a régiós szakmai közösséget célzó, sikeres és kézzel fogható eredményeket hozó kezdeményezést.

A kongresszus programja széles tematikát ölelt fel, így például:

• A kutatásmenedzsment intézményi struktúráinak kiépítésének fontossága,
• A nemzeti kutatásmenedzser-közösségek építése,
• A személyes és transzverzális kompetenciák fejlesztése, valamint
• A mesterséges intelligencia és digitális eszközök alkalmazása a kutatásban és a kutatásmenedzsmentben.

Előre tekintés

A kétnapos rendezvény megerősítette a KKE régió kutatásmenedzsment-közösségének elkötelezettségét az együttműködés és a szakmai elismerés további erősítése mellett. A kiemelt eredmények között szerepelt:

• a nemzeti kutatásmenedzser-egyesületek létrehozása Magyarországon és Szlovákiában,
• az együttműködés elmélyítése a Nemzetközi Visegrádi Alapon keresztül,
• a régiós hálózatépítés erősítése a teljes projektciklus mentén, valamint
• az Európai Kutatásmenedzserek és Adminisztrátorok Szervezetének (EARMA), támogatásának megerősítése a regionális kutatásmenedzsment-kezdeményezések iránt.

A kongresszus egyértelmű üzenettel zárult: a közép- és kelet-európai kutatásmenedzserek együttműködése kulcsszerepet játszik a kutatási kiválóság előmozdításában, és hozzájárul egy integráltabb és hatékonyabb Európai Kutatási Térség kialakításához.

A nyitóelőadás prezentációja itt elérhető.

A HÉTFA ügyvezetője, Balás Gábor a fejlesztői erőforrások városfejlesztésbe való bevonása kapcsán vezetett nemzetközi kerekasztal-beszélgetést Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Gabriel Almăjan, Temesvár főépítésze, valamint Cameron McCutchen, Phoenix város főépítészi kollégájának részvételével. Baranyai Zsolt, Város- és Területfejlesztési Irodánk városfejlesztési igazgatója „A lemaradó gyaloglás – sétálhatóság és városi gazdaság” témájú kerekasztalt vezette, ahol a városaink gyalogos használatának lehetőségeit és kihívásait vette górcső alá Szilágyi Anna, Ongjerth Dániel és Rádai Dániel társaságában. Végül Igari András, a Város- és Területfejlesztési Iroda vezető elemzője „A magyar járásszékhelyek életminőségének változása az elmúlt évtizedben” címmel tartott előadást, aminek keretében bemutatta a HÉTFA Járásszékhely Monitor 2025 eredményeit.

Lőcsei Hajnalka, a HÉTFA tudományos főmunkatársa A regionális és területi reziliencia értelmezésének elméleti különbségei és hazai gyakorlata című előadásában szintetizálta a rezilienciához kapcsolódó fogalmak értelmezési lehetőségeit. Szabó Tamás, a HÉTFA Közpolitikai és Hatásvizsgálati Irodájának munkatársa Egészségügyi sokkok és vállalati teljesítmény: a COVID–19 többlethalálozás kapcsolata a magyar cégek működésével címmel adott elő, azt vizsgálva, hogy a milyen tényezők befolyásolhatták a hazai vállalatok megszűnését a COVID-19 válság idején. Igari András, a HÉTFA Város- és Területfejlesztési Irodájának vezető elemzője A COVID-19 válság tér-időbeli mintázatai Európában címmel tartott előadást, aminek során a járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásait vizsgálta a térbeli diffúziós modellek tükrében. Varga Bence, aki ugyancsak a Város- és Területfejlesztési Iroda munkatársa, pedig doktori tanulmányaihoz kapcsolódóan Az államhatár változó szerepének hatása a magyar-szlovák határrégiók társadalmi és gazdasági folyamataira címmel tartott előadást.

Munkatársainkon kívül az OTKA pályázatunkhoz kapcsolódóan számos további előadás is elhangzott. Uzzoli Annamária A hazai egészségügyi digitalizáció jellemzői a hosszú távú járványhatások tükrében, Jakobi Ákos A koronavírus-járvány okozta hatások különböző regionális reziliencia csoportjainak többváltozós karakterisztikái az Európai Unióban, Szabó Pál Péter A koronavírus-járvány és a megszorítások okozta válság hosszabb távú társadalmi, gazdasági hatásai az Európai Unióban címmel, míg Szalkai Gábor A közúti forgalom Magyarországon a Covid időszakában címmel mutatták be kutatásaik eredményét.

]]> https://hetfa.hu/2025/11/17/a-hetfa-munkatarsai-eloadtak-az-mrtt-xxiii-vandorgyulesen/feed/ 0 https://hetfa.hu/2025/10/30/kollegank-eload-a-10-emes-konferencian-az-esira-projekt-kutatasi-eredmenyeirol-2025-november-7-en/ https://hetfa.hu/2025/10/30/kollegank-eload-a-10-emes-konferencian-az-esira-projekt-kutatasi-eredmenyeirol-2025-november-7-en/#respond Thu, 30 Oct 2025 10:34:21 +0000 https://hetfa.hu/?p=12290 Kollégánk, Koltai Luca előadást tart a 10. EMES Konferencián 2025. november 7-én (11:15 órától), amelyet Rotterdamban és Utrechtben rendeznek meg.

A társadalmi vállalkozások kutatásával foglalkozók kutatási hálózatának, az EMES-nek a 10-ik konferenciáján az „Enhancing Social Innovation through the Social Economy in Rural Areas” című szekcióban Koltai Luca bemutatja az ESIRA Horizon Europe projekt legfrissebb kutatási eredményeit Sonia Marcos Naveira, Luis Antonio Marcos Naveira, Jacopo Sforzi, Giulia Tallarini, Marzia Bona, Marika Gruber, Judit Keller, Németh Ágnes és Giulia Galera társaságában. A HÉTFA az ESIRA projekt partnere, amelyet a Burgosi Egyetem koordinál.

A szekcióban bemutatkozik a SERIGO projekt is, amely az ESIRA testvérprojektje. A két projekt közös célja, hogy a szociális gazdaság szereplői által indított vagy megvalósított társadalmi innovációkon keresztül erősítse a vidéki, hátrányos helyzetű csoportok rezilienciáját, társadalmi befogadását és jólétét Európában.

A konferenciával kapcsolatos további tudnivalókat ezen a linken keresztül érhetik el.

Fotó: EMES International Research Network

Kollégáink korábbi kapcsolódó elemzéseik, kutatásaik eredményeit mutatták be, így Lőcsei Hajnalka ’Határmenti külső periféria térségek kihívásai és lehetőségei’ című előadásában a magyar-szlovák és magyar-román határmenti térségek társadalmi-gazdasági folyamataira és a Schengeni határnyitás hatásaira koncentrált, míg Igari András ’Közszolgáltatások elérhetősége a járásszékhelyeken’ címmel a magyarországi járások és központjaik közszolgáltatásokkal és egyéb, a társadalom számára fontos funkciókkal való ellátottságáról, valamint ezek mennyiségi és minőségi különbségeiről tartott előadást. Az előadások mellett kollégáink a workshop zárásaként szervezett panelbeszélgetésen is részt vettek, bekapcsolódva a különböző közszolgáltatások megfelelő területi szintjeiről, a digitalizáció és a magánszektor szerepéről, valamint a felmerülő jó megoldásokról folyó közös párbeszédbe.