Sajtó (hír) | HÉTFA

Megjelent munkatársaink cikke a Portfolio-n

Polgár Csenge — Wed, 18 Dec 2024 09:02:59 +0000

Nemzetközi trend, hogy a lakosság egyre inkább a városok körül koncentrálódik. Magyarországon a 2022-es népszámlálás szerint a lakosság közel harmada él Budapest, további kétötöde pedig megyei jogú városok vonzáskörzetében – azaz a lakosság 72,2%-a várostérségek lakója. Míg itt növekedett, addig országos szinten csökkent a népesség a megelőző népszámlálás óta eltelt 11 év alatt: külön érdekessége e trendnek, hogy ha csak a megyei jogú városokat vizsgálnánk, agglomeráció nélkül, azoknál is csökkenést látnánk. Tehát miközben az ország népessége csökken, akárcsak a legjelentősebb nagyvárosoké, addig e nagyvárosok ingázási zónái egyre nagyobb kiterjedésűek és egyre többen laknak bennük. A HÉTFA munkatársai annak jártak utána, miként változtak a nagyvárosaink vonzáskörzetei az elmúlt évtizedben.

A teljes cikk elérhető a Portfolio honlapján, ezen a linken keresztül, PDF formátumban pedig ide kattintva érhető el.

Az új agglomerációs kiköltözők beilleszkedésének problémái – interjú a Radiocafé Millásreggeli műsorában

hetfahu — Tue, 29 Aug 2023 16:13:55 +0000

2023. augusztus 23-án a Radiocafé Millásreggeli című műsorának fókuszában a budapesti agglomerációba kiköltőzők beilleszkedési problémái álltak, mellyel kapcsolatban szakértőnket, Baranyai Zsoltot a Város és Területfejesztési Iroda városfejlesztési igazgatóját kérdezték a műsorvezetők. Az adás itt hallgatható vissza.

A beszélgetés során munkatársunk beszámolt az agglomerációs településeket érintő leggyakoribb problémakörökről, megemlítve például a megfelelő infrastruktúra és közszolgáltatások hiányát, a szabályozási keretek elavultságát, a régi és újonnan kiköltözők érdekkülönbségeit. Habár Baranyai kiemelte, hogy a válságok idején csökkenés látható az agglomerációba kiköltözők számában, fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi agglomerációs túlnépesedés és az ezzel járó problémák feloldása hatalmas költséget és részletes stratégiatervezést igényel. Az önkormányzatok mozgástere elenyésző, erőforrásaik hiányosak, a problémakörök kezelésére szakértőnk az érintettekkel való párbeszédet és a különböző soft eszközökkel (pl. közösségi tervezés) való közös jövő kialakítását javasolta.

A HÉTFA Elemző Központ a Magyar Urbanisztikai Társasággal közösen 2023. október 19-én rendezi meg a 29. Országos Urbanisztikai Konferenciát, melynek fókuszában idén a terület- és városfejlesztésben érintettek, a fejlesztők, a finanszírozók és a szabályozók eltérő érdekeiből adódó konfliktusok és kooperációs lehetőségek állnak a „Ki fejleszti a várost? – Érdekek, konfliktusok és együttműködések a terület- és városfejlesztésben” kérdésköre mentén. Az absztraktok benyújtására szeptember 5-ig online van lehetőség a vonatkozó adatlap kitöltésével és az absztrakt szövegének feltöltésével. Bővebb információ: https://urbanisztika2023.hu/felhivas/

Miként gondolkoznak a magyarok a fenntarthatóságról? – a HÉTFA kutatási eredményei a Portfolio oldalán

hetfahu — Tue, 04 Oct 2022 14:49:59 +0000

„Lesz itt még „nemulass” – Nem aggasztja a fenntarthatóság a magyarokat” címmel jelent meg a Portfolio portálon a HÉTFA korábbi kutatásának főbb megállapításait bemutató cikk. A HÉTFA szakértői 2022 elején megvizsgálták, milyen helyet foglalnak el a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések a magyarok gondolkodásában.

A kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a magyar lakosság fontosnak tartja a fenntarthatósághoz kapcsolódó kihívásokat, de nem annyira, mint a saját életét közvetlenebbül befolyásoló problémákat, azok megoldását pedig nem a személyes cselekvéstől, inkább a politikusoktól és gazdasági szereplőktől várja. Kiderül, hogy a magyar lakosság az árak emelkedését és az egészségügy helyzetét látta a legnagyobb kihívásoknak, és ezeket tartja a lakosság a leginkább cselekvésre késztető területeknek is.

A portálon megjelent cikk a HÉTFA Kutatóintézet ‘Integrált előzetes fenntarthatósági vizsgálati módszertan és fenntarthatósági teljesítmény indikátorrendszer’ című kutatását dolgozta fel, mely a Kék Bolygó Alapítvány megbízásából készült.

A kutatás teljes anyaga erre a linkre kattintva érhető el.

Elindult a Lost Millennials projekt a 25 év feletti NEET fiatalokat támogató munkaerő-piaci kezdeményezések értékelésének javításáért – sajtóközlemény-

hetfahu — Thu, 31 Mar 2022 09:29:10 +0000

A “Lost Millennials – Transznacionális kutatási hálózat a 25 év feletti NEET fiatalokat célzó kezdeményezések értékelésére” projekt 2021 novemberében indult az EGT és Norvég Alapok Ifjúsági Foglalkoztatási Alapjának támogatásával. A projekt fő célja, hogy az oktatási és foglalkoztatási kezdeményezések hatásaira vonatkozó ismeretek bővítésével, valamint a döntéshozók támogatásával és szakemberek szakpolitikai hatásvizsgálatok terén való kapacitásépítésével, hozzájáruljon a 25 év feletti NEET-fiatalok sikeres munkaerő-piaci vagy oktatási és képzési integrációjához. A 27 hónapos projektet egy 13 partnerből álló konzorcium valósítja meg Európa-szerte, melyet a HÉTFA Kutatóintézet koordinál.

The project is funded by Iceland, Liechtenstein and Norway, through the EEA and Norway Grants Fund for Youth Employment. (A projektet Izland, Liechtenstein és Norvégia támogatja az EGT és Norvég Alap Ifjúsági Foglalkoztatási Alapján keresztül.)

A projekt első sajtóközleménye itt érhető el.

Kép forrása: www.unsplash.com

Főszerepben az életminőség! – HÉTFA Járásszékhely Monitor 2020 a Kossuth Rádióban

hetfahu — Thu, 24 Mar 2022 07:11:46 +0000

2022. március 4-én a Kossuth Rádió Napközben című műsorának fókuszában a budapesti agglomeráció települései és az oda irányuló szuburbanizációs folyamatok álltak, melyhez kapcsolódóan kérdezték szakértőnket, Igari Andrást az agglomerációs városok életminőségéről. Az adás itt hallgatható vissza. (Kollégánk 09:09:40 és 09:13:40 között szerepelt.)

A beszélgetés során munkatársunk a HÉTFA Járásszékhely Monitor 2020 eredményeit mutatta be: a nyolc dimenzióba rendezett, összesen 50 mutatót felhasználó kutatásunk Magyarország járásszékhely városait – köztük a budapesti agglomeráció főbb településeit – hasonlította össze a városok által biztosított életminőség alapján. Ahogy kollégánk elmondta, a budapesti agglomeráció járásszékhely-városai hazánk kiemelkedő életminőségű városai közé tartoznak, azonban a nagymértékű szuburbanizáció komoly kihívásokat jelent e települések és az ott élők számára. Azok a települések tudnak sikeresebben megküzdeni ezekkel a kihívásokkal, amelyek önmagukban is gazdasági-társadalmi-kulturális centrumként tudnak funkcionálni.

Munkatársunk az ESPON Podcast vendége volt

hetfahu — Wed, 23 Mar 2022 15:08:22 +0000

Az ESPON által szervezett „Kihívások és lehetőségek a zsugorodó területek számára” (Challenges and Opportunities for Shrinking Areas) című konferencián tartott előadása kapcsán kollégánk, Igari András az ESPON Podcast műsorának vendége volt.

A beszélgetés során munkatársunk az ESPON által szervezett konferencia egyes meglátásai – köztük a hazánk számos vidéki térségét is sujtó rurális népességvesztés jelentette kihívások– mellett a HÉTFA részvételével zajló ESPON LAKES című projekt főbb eredményeire is kitért. Szakértőnk bemutatta a HÉTFA részvételével zajló, a COVID-19 területi hatásaival foglalkozó ESPON projektet, valamint a HÉTFA saját elemzései kapcsán rámutatott a koronavírus-járványhoz kapcsolódó főbb területi egyenlőtlenségekre; mind egészségügyi, mind társadalmi-gazdasági hatások terén.

A beszélgetés itt érhető el, míg a konferencián bemutatott előadások (köztük kollégánk prezentációja) itt tekinthetők meg.

Kép forrása: www.unsplash.com

A HÉTFA tudományos főmunkatársának vezetése mellett jelent meg tanulmány a Kisebbségi Szemle 2021/3 számában

hetfahu — Wed, 03 Nov 2021 17:11:31 +0000

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ tudományos főmunkatársa, Lőcsei Hajnalka vezetése mellett számos kutató bevonásával készült elemzés „Területi növekedési pályák a Kárpát-medencében a 2010-es években” címmel. A tanulmány eredményeit 2 részes cikkben közli a Kisebbségi Szemle.

Az elemzés a Kárpát-medencében élő magyar közösségeknek otthont adó földrajzi térben zajló gazdasági növekedési folyamatait kívánja felvázolni, az elmúlt évtizedre vonatkozóan. Célul tűzi ki, hogy bemutassa a gazdasági teljesítmény nemzetgazdasági szintű, illetve nagyrégiók (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Pannon-Horvátország, Muravidék, Őrvidék) és kisebb térségek közötti különbségeit, a területi egyenlőtlenségek változásának irányát.

Az elemzés első része a határon túli nagyrégiók közötti különbségekre fókuszál és az alábbi kérdésekre keresi a választ:

Hogyan változott a Kárpát-medence egészének, egyes országainak, illetve egyes régióinak gazdasági helyzete az elmúlt évtizedben?
Melyek voltak a meghatározó folyamatok, történések?
Egységesült-e a Kárpát-medence az elmúlt évtizedben a gazdasági fejlettség tekintetében?
Vajon közeledtek, vagy távolodtak egymáshoz képest az egyes határon túli térségek?

Összességében elmondható, hogy a Kárpát-medencén belül fellelhető területi különbségek a múltban gyökereznek, és a társadalmi-gazdasági fejlettség regionális különbségei nemcsak létezőek, de stabilnak is tekinthetőek. A nyugat-európai centrumtérséghez legközelebb fekvő nyugat-dunántúli és nyugat-felvidéki térségek fejlődése zavartalan, évszázados előnye máig tart, a legelmaradottabb térségek pedig a Kárpát-medence keleti és északkeleti részén találhatók, az évszázados lemaradás Kárpátalja vonatkozásában éleződött ki. Az aktuálisan, vagyis a 2010-es években adatokkal is alátámasztható területi folyamatok közül Erdély potenciális felemelkedése ad okot kiemelt figyelemre. Emellett a térszerkezet alakulásában, térségek, illetve városok relatív pozíciójának változásában a történeti meghatározottság mellett az államhatárok szerepe, az egyes országok makrogazdasági folyamatai meghatározóak.

A cikksorozat második részében az elemzők arra keresik a választ, hogy vajon a makroszintű aggregátumok vizsgálatából fakadó következtetések megerősíthetők-e az alacsonyabb térségi szinteken, léptékváltás után.

A cikksorozat első része itt ,míg a második rész itt érhető el.

Kiemelt kép címe: Az egy főre jutó GDP évi átlagos növekedési üteme a Kárpát-medence országaiban és magyarlakta régióiban, 2012–2017. Alapadatok forrása: Eurostat [nama_10r_3gdp], 2020. 09. 06-ai adatfrissítés; az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai az évközepi valutaárfolyamok alapján átszámítva. A területi növekedési ütemek számításához az országos volumenindexek alapján a 2017. évi reálárra átszámított adatokat használtunk.

Folytatódik a V4+Nyugat-Balkán kutatásmenedzsereinek szóló webinárium-sorozat a nyári szünet után

hetfahu — Thu, 30 Sep 2021 08:46:08 +0000

szeptember 22-én került sor a V4+Nyugat-Balkán kutatásmenedzsereinek szóló webinárium-sorozat 7. részére, melyen több mint 90 résztvevő vett részt Zoomon és Facebookon keresztül.

A rendezvény során előadóink „A tudománykommunikációs stratégiák és eszközeik” témakört járták körbe, és az alábbi témákat érintették:

Jens Degett (EUSJA, ScienceStories.dk) előadása során bemutatta, hogy „Mit kell tudni a tudománykommunikációról?”;
Thomas Deane (Trinity College Dublin) a sikeres tudománykommunikációhoz szükséges tippeket és trükköket mutatta be;
Lorenzo Barabani (Horizon Results Booster, META Group) pedig a „Kommunikáció, disszemináció a Horizont Európa keretprogramban” című előadását tartotta meg, ahol a résztvevők megismerkedhettek a Horizon Results Booster Platformmal is.

A webináriumról készült felvétel, valamint az előadók prezentációi elérhetők lesznek a projekt weboldalán a Learning Material Platform aloldalon. Ez utóbbi az Expert Pool-ba való regisztrációt követően érhető el.

A sorozat következő, nyolcadik részére 2021. október 20-án, 10.00 órakor kerül sor, szintén a Zoomon keresztül.

Az esemény során meghívott előadónk, Antonín Králík, a prágai Károly Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Központjának piaci potenciálelemzője és szabadalmi szakértője az egyetemen szerzett tapasztalati alapján fog betekintést nyújtani a „Technológia- és piacfelmérés a technológiatranszferre irányuló projektek” témakörben.

További információért és a regisztrációért kérjük, kattintson ide. A részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.

További információkért és hírekért kövesse a projektet Facebook-on és Twitter-en, valamint látogasson el a projekt honlapjára.

Kép forrása: @vanillabearfilms, www.unsplash.com

Sikerre felkészítve: A jövő női vállalkozói Európában

hetfahu — Tue, 28 Sep 2021 07:25:33 +0000

Az ifempower projekt eredményei

“Ez a lehetőségek időszaka, különösen a nők számára. Számos adat mutatja, hogy a foglalkoztatott nők számának emelkedésével a gazdasági mutatók is növekszenek. Ahhoz, hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak, elengedhetetlen, hogy a vállalkozói ökoszisztéma minden szereplője egyesítse erőit, összekapcsolódjon, együttműködjön, és közösséget építsen, hogy jobbá tegye ezt a világot.”

(Tanácsadó és mentor, Andalucía Emprende Alapítvány, Spanyolország)

Végéhez közeledik az „ifempower – Interaktív és mentoráláson alapuló FEMale emPOWERment a vállalkozói szférában” című nemzetközi projekt, és alig várjuk, hogy eredményeinket megosszuk a szélesebb nyilvánossággal: gazdasági és szakmai szakértőkkel, női vállalkozásokat támogató érdekelt felekkel, illetve a vállalkozásindítást fontolgató nőkkel és a médiával.

Az ifempower hároméves futamideje alatt végig arra törekedett, hogy fiatal női egyetemi hallgatókat olyan ismeretekkel és készségekkel lásson el, melyek elengedhetetlenek egy sikeres vállalkozás elindításához. E cél elérése érdekében a projekt 9 partnere – főként egyetemek és tanácsadó cégek – közreműködésével innovatív eszközöket, oktatási és képzési módszereket, valamint mentori rendszert dolgozott ki.

A projekt a nők európai kkv-kban betöltött szerepét (Study on Women Entrepreneurs in Europe), valamint a piac hiányosságait, akadályait és igényeit vizsgáló kutatása alapján egy ötnyelvű nemzetközi felsőoktatási tantervet dolgozott ki egyetemi hallgatók számára a vállalkozói tevékenységekről, hogy ezzel is támogassa az önfoglalkoztatásban való részvételüket. Az akkreditált modulokat Magyarországon, Izlandon, Ausztriában, Romániában és Spanyolországban vezették be és alkalmazták kísérleti jelleggel partneregyetemeken, ahol a részt vevő tanárok számára nemzetközi oktatási tananyag is készült. Több, mint 100 hallgató iratkozott be az ifempower által kifejlesztett kurzusokra, hogy belemerüljön a női vállalkozói lét világába.

A projekt továbbá innovatív és részvételi megközelítéssel mentorprogramot biztosított az érdeklődő hallgatók számára, amely összekapcsolta őket sikeres női vállalkozókkal, tanácsadókkal. Azoknak az érdeklődő fiatal nőknek, akik inkább az önképzést részesítették előnyben, az ifempower személyes tanácsadást szervezett, és kifejlesztett egy ingyenes online oktatási eszköztárat is 7 nyelven. Az összes említett eredmény elérhető nyílt oktatási tananyagként (OER).

A projekt eredményeiről – ideértve a szakpolitikai döntéshozók részére készült ajánlásokat is, melyek célja a női vállalkozói készségekkel kapcsolatos konkrét lépések előmozdítása a civil társadalomban – az ifempower zárótanulmányában olvashatnak bővebben.

“A légkör varázslatos volt. Annak tudata, hogy az összes többi ott lévő nőnek hasonló céljaik vannak az életben, mint nekem, hatalmas energiát adott. Csak hallgattam, ahogy más nők beszélnek a céljaikról. Annyira inspiráló volt hallani, hogy elszántan hisznek abban, amit csinálnak.”

(Egyetemi hallgató az intenzív tanfolyamról)

Konzorciumi partnerek:

HÉTFA Kutatóintézet, Magyarország | Koordinátor
Andalucía Emprende Foundation, Spanyolország
Bifröst University, Izland
Budapesti Corvinus Egyetem, Magyarország
ONECO Consulting, Spanyolország
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Románia
Sigmund Freud University, Ausztria
Sociedade Portuguesa de Inovação, Portugália
Steinbeis GmbH, Németország

Társult partnerek:

Lean in FEMSpace, Ausztria
Icelandic Directorate of Labour – IdoL, Izland
PONT Group, Románia

Futamidő: 2018. szeptember 1. – 2021. augusztus 31.

Webhely: https://ifempower.eu/

A projekt az Európai Unió Erasmus+ program keretében kapott támogatást 2018-1-HU01-KA203-047766 regisztrációs számmal.

Változó hangsúlyok a 2021-2027-es uniós fejlesztési programokban – Balás Gábor az MCC és a Századvég konferenciáján

hetfahu — Mon, 17 May 2021 11:37:17 +0000

Balás Gábor, a Hétfa Kutatóintézet vezetője is részt vett a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján, ami a 2021-2027-es tagállami fejlesztések uniós társfinanszírozásának stratégiai és végrehajtási kereteit tekintette át. Az esemény résztvevői egyetértettek abban, hogy a 2014-2020-as időszakban sikerült erősíteni az uniós finanszírozású programok és a hazai szakpolitikák összehangoltságát. A következő fejlesztési program – melynek tervezése még folyamatban van – sikeres végrehajtásához a hazai célok lefektetésére és határozott szakpolitikai koordinációra lesz szükség.

A beszélgetés során Balás Gábor kiemelte, hogy az Európai Unió a stratégia tartalmi megerősítése helyett az uniós szintű eszközrendszer megerősítését helyezi a mostani tervezés során a középpontba. Meglátása szerint két fontos változásnak lehetünk e tekintetben szemtanúi: egyrészt tovább erősödik a Bizottság által kidolgozott országspecifikus ajánlások jelentősége; másrészt a Helyreállítási Alappal az Unió közvetlenül megjelenik a hitelpiacokon.

Részletes beszámoló a konferenciáról elérhető a Századvég honlapján.

Ezen kívül a konferenciáról a Mandiner és az MCC is beszámolt.

Korábbi kohéziós politikai híreink:

Kohéziós politika és klímavédelem Magyarországon – a HÉTFA új kutatása (2021.március 23.)

Nagyobb regionális összefogásra lesz szükség az EU-s források sikeres felhasználásához (2021.április 30.)

Kép forrása: www.mcc.hu