A webinárium során a Duna-régióban kidolgozott és kipróbált gyakorlati eszközök és tananyagok válogatását mutatjuk be, amelyek célja a fiatalok mentális egészségének és jóllétének támogatása, többek között az alábbi témák mentén:

• stressz- és érzelemkezelés
• társas kapcsolatok és kortársi támogatás
• digitális tudatosság és online biztonság

Az esemény konkrét, a gyakorlatban alkalmazható megközelítéseket ismertet, különös tekintettel az interaktív és élményalapú módszerekre, amelyek az oktatásban, ifjúsági munkában és tanácsadásban egyaránt hasznosíthatók.

A webinárium elsősorban pedagógusoknak, ifjúsági szakembereknek, tanácsadóknak és minden, fiatalokkal dolgozó szakembernek szól.

Időpont: 2026. május 7. | 13:00–14:30
Formátum: online | Zoom
Regisztráció: https://forms.gle/sceBxHgDnn6Lg9V18

A pilotképzés célja a résztvevők készségeinek fejlesztésén túl a projekt keretében kidolgozott eszközök valós környezetben történő tesztelése és finomhangolása. A módszertan vegyes, tanulóközpontú megközelítésre épül: az online tanulást személyes műhelymunkákkal, gyakorlati feladatokkal és egyéni mentorálással kapcsolja össze. Kiemelt szerepet kap benne a mikrotanulás, vagyis a rövid, jól körülhatárolt modulokra épülő tanulási forma, amely lehetővé teszi, hogy a gondozási területen dolgozó szakemberek rugalmasan, könnyen hozzáférhető módon fejlesszék tudásukat. A modulokat olyan esetalapú gyakorlatok és valós életből vett helyzetek egészítik ki, amelyek a mindennapi gondozási munka kihívásaira reflektálnak.

A képzési útvonal 15 mikrotanulási modult tartalmaz, amelyek közül a pilot időszakban 8 modul elvégzése kötelező. A tananyag digitális készségeket, személyes és szakmai készségeket, társadalmi vállalkozási ismereteket, valamint zöld és fenntartható gyakorlatokat is lefed, emellett hangsúlyos jólléti elemeket is tartalmaz. A legnagyobb tematikus egység a kiégéshez és a jólléthez kapcsolódik: külön modulok foglalkoznak többek között a stresszkezeléssel, a dühkezeléssel, a munka és magánélet egyensúlyával, valamint a pszichológiai elsősegéllyel.

A módszertan további fontos eleme a személyre szabott mentorálás és az önálló tanulást támogató anyagok beépítése. A pilot képzéshez alapul szolgáló online platformon kézikönyvek, információs kártyák és gyakorlatorientált segédanyagok is elérhetők, amelyek segítik a résztvevőket abban, hogy a megszerzett tudást a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Ez a felépítés hosszabb távon is támogatja a szakmai fejlődést és a gondozási szektorban dolgozók rezilienciájának erősítését.

A CARES projekt partnersége 2026. májusában a pilot képzések megszervezésére helyezi a hangsúlyt. A további képzési tevékenységekkel, tanulási lehetőségekkel és a pilot képzések megvalósításával kapcsolatban honlapunkon, illetve Facebook-oldalunkon kaphatnak aktuális tájékoztatást.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

A platform a gondozási munka mindennapi kihívásaira reagál, és olyan gyakorlati tudást kínál, amely közvetlenül hasznosítható a szociális munka különböző területein. A tanulási felület egy 30 órás képzési útvonalat foglal magában, amely 15 rövid, könnyen feldolgozható modulból áll.

A modulok a gondozási szakemberek mindennapi munkájához kapcsolódó témákat dolgoznak fel. A képzési tartalom többek között az alábbi területeket érinti:

• a gondozói jóllét erősítése és a kiégés megelőzése;
• digitális készségek fejlesztése, valamint a mesterséges intelligencián alapuló eszközök felelős használata;
• személyes és szakmai készségek, például az érzelmi intelligencia, a befogadás és az önérvényesítés fejlesztése;
• zöld és társadalmi vállalkozási készségek, amelyek hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb gondozási gyakorlatok kialakításához.

A platform a CARES pilotképzési módszertanának része. Ez a megközelítés az online tanulást valós életből vett esethelyzetekkel, mentorálással és gyakorlati segédanyagokkal egészíti ki annak érdekében, hogy támogassa a gondozási területen dolgozók szakmai ellenálló képességének erősítését és a változó munkakörnyezethez való alkalmazkodását.

A platform moduljai ezen a linken tekinthetők meg, a platform teljes tartalmához való hozzáférés pedig a regisztrációt követően lehetséges, amelyet ezen a linken tudnak megtenni.

Az IMPACTA célja, hogy erősítse a női vállalkozókat a Duna-régióban, különösen azokat, akik valamilyen hátrányos helyzetből indulnak, vagy akadályokkal szembesülnek a munkaerőpiacon. A projekt abból indul ki, hogy a vállalkozás nemcsak gazdasági tevékenység, hanem a társadalmi innováció, a befogadás és a nők gazdasági megerősödésének egyik fontos eszköze is.

A kezdeményezés olyan problémákra reagál, mint a nemek közötti finanszírozási különbségek, a támogató hálózatokhoz való korlátozott hozzáférés, a nők alulreprezentáltsága a vezetői és befektetői térben, valamint sok nő bizonytalanabb helyzete a munkaerőpiacon. Ez különösen igaz a sérülékenyebb csoportokra.

A partnerségben a térség több országának szervezetei dolgoznak együtt:

• Association of Women Entrepreneurs from Moldova (AFAM, Moldova),
• Regional Agency for Entrepreneurship and Innovations – Varna (RAPIV, Bulgária),
• Association of Business Women in Serbia (ABW, Szerbia),
• Technological park of Varaždin (TECHPARK, Horvátország),
• TUM International (TUMint, Németország),
• Non-Governmental Organization “Bureau of Research, Innovations and Technologies” (NGO BRIT, Ukrajna),
• és a HÉTFA Kutatóintézet (HÉTFA, Magyarország).

A projektről részletesebb információkat ezen a linken érhetnek el.

Az első nap során először stratégiai szempontból áttekintettük a kutatási folyamatokat, a stakeholderek bevonását és a helyi sajátosságokat, majd egy study visiten ismertük meg a belgrádi gyakorlati problémákat. A projektbe bevont egyik helyi női vállalkozóval való beszélgetés megerősítette azt is, hogy miért kulcsfontosságú elem a transznacionális tanulás és a gyakorlatalapú tapasztalatcsere a női vállalkozások sikere szempontjából. A helyi tapasztalatok alapján a szakpolitikai és módszertani kérdéseken túl érdemes a vállalkozói kreativitás, kitartás, identitás és üzleti döntések összefüggéseire is megfelelő hangsúlyt helyezni.

A második nap fő témája az volt, hogyan tudjuk a közösen felépített tudást konkrét támogatási eszközökké formálni. A képzési módszertanról, a mentoringról, a pilot tevékenységekről és a digitális eszközökről szóló megbeszélések azt mutatták, hogy a konzorciummal nem pusztán ötleteket gyűjtünk, hanem valós és alkalmazható megoldásokat dolgozunk ki, melyek illeszkednek a régió női vállalkozóinak eltérő igényeihez.

IMPACTA az INTERREG Duna Régiós Program támogatásával, az Európai Unió és a Széchenyi Programiroda társfinanszírozásával valósul meg.

A STREAM IT szakpolitikai összefoglaló 15 európai országban végzett összehasonlító kutatás eredményeire épül. A dokumentum részletesen bemutatja azokat a strukturális és kulturális akadályokat, amelyek továbbra is akadályozzák a lányok részvételét a STEM területén. A jelentés kiemeli többek között a makacsul fennálló nemi sztereotípiákat, a női példaképek alacsony láthatóságát, az intézményi környezet befogadást nélkülöző jellegét, valamint a gyenge elszámoltathatósági mechanizmusokat. Az összefoglaló arra is rávilágít, hogy az élményalapú, interdiszciplináris STEAM-oktatás – különösen, ha mentorálással és gyakorlati tevékenységekkel társul – kulcsszerepet játszik a lányok önbizalmának fejlesztésében, a közösségi élmény erősítésében, és abban, hogy hosszú távon is kötődjenek a tudományos pályákhoz.

A projekt konkrét javaslatokkal segíti a döntéshozókat. A STREAM IT például szorgalmazza, hogy a nemi szempontból inkluzív STEAM-eszköztárak kerüljenek be a nemzeti tantervekbe és a tanárképzésbe. Emellett hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőséget célzó intézkedési tervek (Gender Equality Plans) hatékony végrehajtásának fontosságát, valamint ösztönzi a mentorálási és hálózatépítő programok kiszélesítését az oktatás kulcsfontosságú átmeneti szakaszaiban.

A teljes szakpolitikai anyag elérhető a STREAM IT hivatalos weboldalán az „Results” menüpontban. A projekt további tevékenységei, kutatási eredményei és szakpolitikai kezdeményezései nyomon követhetők a közösségi médiában, többek között a LinkedIn, Facebook és Instagram oldalakon.

Az elmúlt években a „reziliencia” fogalma erősen beágyazódott az Európai Unió (EU) szakpolitikai diskurzusába, különösen a COVID-19-járvány, az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás kapcsán. Ennek ellenére továbbra sem alakult ki közös megegyezés a kifejezés tényleges jelentéséről, területi kormányzási gyakorlatban való alkalmazásáról. Az ESPON TERRES projekt célja az volt, hogy pótolja ezt a kutatási hiányosságot, és kidolgozza a „területi reziliencia” fogalmi keretét, felvázolja a mérési módszertant, amely potenciálisan segíthet az EU kohéziós és egyéb ágazati politikáinak irányításában, különösen szubnacionális szinten.

A kutatás eredményeként meghatároztuk a területi reziliencia átfogó koncepcióját, áttekintettük szakpolitikai alkalmazásának jelenlegi gyakorlatát és lehetőségeit; összeállítottuk a területi reziliencia mérésére alkalmas mutatókészletet és ajánlásokat dolgoztunk ki a jövőbeli adatgyűjtésekre vonatkozóan; elemeztük és feltérképeztük a reziliencia területi egyenlőtlenségeit; jövőbeli kutatási és módszertani ajánlásokat fogalmaztunk meg; illetve előkészítettük a területi reziliencia értelmezését és mérését támogató online dashboardot is.

Hat esettanulmány is készült a projekt keretein belül: a HÉTFA munkatársai a budapesti funkcionális várostérség kihívásaival foglalkoztak, mint az intenzív elővárosiasodás és városi szétterülés, az infrastruktúra, közszolgáltatások és természeti környezet túlterheltsége, valamint a kormányzási széttagoltság. Ezek megoldására olyan keretrendszert javaslunk, amely erősíti az együttműködést és az elkötelezettséget a kormányzási szereplők között. A budapesti eset értékes új kezdeményezéseket, néhány ígéretes együttműködési formát és az informális kapcsolatok magas hozzáadott értékét azonosította és rávilágít a proaktív szereplők szerepére a reziliencia terén.

A kutatás eredményei (köztük a projekt zárójelentése) nyilvánosan elérhetők az ESPON honlapján.

A képzési anyag a projekt nemzetközi partnerségének — Center for Non-Profit Law (Románia), Cooperativa Sociale Labor (Olaszország), HÉTFA Kutatóintézet (Magyarország), Welfare Society Institute (Litvánia), and DGASPC Sector 6 (Románia) — együttműködésében készült, és olyan aktuális kérdésekre reagál, mint a digitális megoldások térnyerése a gondozásban, a szakmai kiégés megelőzése, valamint a fenntarthatóbb működési gyakorlatok beépítése a gondozók mindennapjaiba. A képzési keretrendszer összeállítása során kiemelt szempont volt, hogy a tananyag közvetlenül hasznosítható legyen a szociális munka különböző területein.

A képzési platform 15 rövid modulból áll, amelyek személyes és online formában egyaránt megvalósíthatók, és együtt egy olyan átfogó tanulási folyamatot alkotnak, amely támogatja a gondozókat a szakmai kihívások kezelésében és a változó munkakörnyezethez való alkalmazkodásban. A modulok az interaktív tanulási módszereket részesítik előnyben, gyakorlati feladatokat, esettanulmányokat és önreflexiót elősegítő elemeket foglalnak magukban. Az egyes elvégzett modulokat követően a platformon részvételi igazolás kiállítása lehetséges.

A képzési modulok a következő témákat fedik le:

• Digitális készségek (1–3. modul): A mesterséges intelligencia és a digitális kommunikációs eszközök gyakorlati használata a szociális szolgáltatások területén.
• Személyes és szakmai készségek (4–5. modul): Érzelmi intelligencia, határhúzás és az eltérő társadalmi helyzetekre való reflektálás.
• Társadalmi vállalkozás és együttműködés (6. modul): A szociális vállalkozások működésének alapjai, etikus beszerzési gyakorlatok és szakmai kapcsolatépítés a gondozási szektoron belül.
• Fenntarthatóság és környezeti szempontok (7. modul): Környezettudatos megközelítések, az éghajlatváltozás hatásai és a természetalapú módszerek kapcsolódása a gondozási munkához.
• A kiégés kockázatának csökkentése és gondozói jóllét (8–15. modul): A stressz és a munkahelyi konfliktusok kezelése, az érzelmi megterheléssel való megküzdés, valamint az önismeret és az érzelmi ellenálló képesség fejlesztése, kiegészítve a pszichológiai elsősegély alapjaival.

A CARES képzési platform közzétételéről honlapunkon és közösségi média oldalainkon (HÉTFA Facebook, LinkedIn) fogunk hírt közölni. A CARES projekt korábbi eredményeiről szóló hírek ezen a linken érhetők el.

Szeptembertől decemberig tartott a STREAM IT Inspirációs Hub webinárium-sorozata, amelyen közel 200 érdeklődő pedagógus és a STEAM-módszertan iránt érdeklődő szakember vett részt. Tizenegy előadót hallgathattunk meg a magyarországi STEAM oktatással kapcsolatos, igen változatos témákban. Ez az egyedülálló rendezvénysorozat értékes tudásanyagot közvetített fő célcsoportunknak, a pedagógusoknak, de meríthet belőle iskolavezető, szülő, oktatáskutató szakember is és mindenki, akit érdekel a tudományos oktatás modern szemlélete.

Első előadóink a Makers’ Red Box tananyagfejlesztői, Fuchs Péter és Buda Barna voltak. Előadásukban a STEAM alapfogalmaival ismertették meg a résztvevőket, valamint bemutatták a Makers’ Red Box STEAM-tananyagait. Előadásuk visszanézhető a linkre kattintva.

Második előadónk Fejős László, a Terre des hommes szenior projektmunkatársa volt. Előadásából megismerhettük a Terre des hommes magyarországi tevékenységét, különös tekintettel a Reziliencia Fejlesztő és Innovációs Foglalkoztató Központjának (RIF) tevékenységére, valamint a Childhub (Gyermekvédelmi Tudásközpont) honlapra. Előadása visszanézhető a linkre kattintva.

Harmadik előadónk Réti Mónika volt, biológia-kémia szakos középiskolai tanár és STEAM-szakértő, aki tartalmas és gondolatébresztő előadást tartott a tanárok szerepéről a STEAM tanulás során. A friss kutatási eredményeket felvonultató előadás többek között az inkluzív STEAM oktatást, a lányok STEAM oktatása során létrejövő rejtett tanterveket és még sok egyéb témát jár körül és megoldási javaslatokat is kínál. Előadása visszanézhető a linkre kattintva.

Az utolsó három alkalmat szimpóziumként szerveztük meg, és a hazánkban jelenleg futó STEM/STEAM iskolai programokat, jó gyakorlatokat mutattak be a meghívott szakemberek.

Dr. Paszternák András a Lauder Javne Iskola Multiverzum Innovációs Terével kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg. Az iskola STEAM-programjának keretében évente tematikus STEAM-napokat tartanak, valamint rendszeresen külsős diákcsoportokat is fogadnak. A tudományos ismeretek mellett a programban a különböző művészeti ágak is szerepet kapnak (“A” mint Art a STEAM-ben). Az általános iskolai és középiskolás diákok mellett már az óvodások számára is szerveznek rendszeres programokat és az ország minden részéről érkeznek résztvevő osztályok és csoportok. Előadása visszanézhető a linkre kattintva.

Dr Réthi-Nagy Zsuzsánna a SCUP tudományos programot mutatta be. A program egyik fő célkitűzése, hogy a diákoknak korban hozzájuk közel álló személyek mutassák be a tudomány szépségeit. A SCUP foglalkozások 9-12. évfolyamos diákoknak szóló egynapos workshopok, amelyek a természettudományokat élményszerűen, startup- és projektalapú megközelítéssel mutatják be. Ráadásként a résztvevők felvételi többletpontokat is kapnak. Előadása visszanézhető a linkre kattintva.

Mészáros Zsuzska, a Fazekas Mihály Gimnázium vizuális kultúra tanára a kreatív mérnöki pályát alapozó (STEAM) tagozatot mutatta be. Ez az újonnan indult tagozat új megközelítést alkalmaz a fizikai és matematikai ismeretek, vizuális képességek és kreativitás együttes fejlesztésén keresztül. A gondolkodás és vizuális kultúra fejlesztése kiemelt szerepet kap az oktatás során. Az osztály a STEAM és a humán tagozatból áll, így a diákok egymástól is tudnak tanulni a különböző területeken. Előadása visszanézhető a linkre kattintva.

Márton Zoltán, az Óbudai Egyetem STEAM Irodájának vezetője, a Magyarországi STEAM Platform igazgatója a STEAM alapú tehetséggondozásról és pedagógus továbbképzésről beszélt. Áttekintést kaptunk a jelenleg zajló társadalmi, ipari, gazdasági folyamatokról, amelyek szükségessé teszik a STEAM megközelítés alkalmazását. Az EU-s célkitűzésekben is szerepel a STEAM-területek és azon belül a női részvétel megerősítése. Az Óbudai Egyetem STEAM Irodája többek között 30 órás élményalapú STEAM tanárképzést kínál, ami egyedülálló program. Előadása visszanézhető a linkre kattintva.

Dr. Hömöstrei Mihály, fizikatanár az ELTE TTK-n és Budapesti Német Iskolában, valamint az MTMI Iskolák Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásában arra kereste a választ, sikerülhet-e az új kihívásokra csak a régi válaszokkal eredményesen reagálni? Mit gondol a tanár, mit gondol a szülő és mit gondol a cégvezető? Sok kérdés, amire közösen találhatunk válaszokat. Sajnos az előadást technikai okok miatt nem tudtuk rögzíteni, de a prezentáció ezen a linken megtekinthető.

Dr. Molnár Kristóf a négyfős STEMüveg program csapatának képviseletében adott elő.

A program célja, hogy újra felébressze a 9–10 éves gyerekek kíváncsiságát a természettudományok iránt. Egyszerű, otthon is könnyedén megismételhető kísérleteken keresztül mutatják meg, milyen izgalmas lehet a tudomány világa. Csak olyan, hétköznapi háztartásokban is megtalálható, olcsó alapanyagokat használnak, amelyekkel a gyerekek önállóan vagy szülőkkel együtt is bátran kísérletezhetnek. Előadása visszanézhető a linkre kattintva.

Dr Angyal Zsuzsanna előadásában a Z-szakot mutatta be, amely egy teljesen újfajta megközelítéssel készíti fel a felső tagozaton természettudományokat tanítani kívánó hallgatókat a tanári pályára. A Z-szak, vagyis a természettudomány-környezettan tanárszak egy integrált, interdiszciplináris tanárképzés, amely a biológia, kémia, fizika, földrajz és környezettudomány elemeit egységes szemléletben kapcsolja össze. Célja, hogy a jövő tanárai ne különálló diszciplínákban, hanem komplex rendszerekben gondolkodva tanítsák a természettudományokat. A hagyományos szakpáros képzésekkel szemben a Z-szak összefüggéseket, fenntarthatósági szemléletet és gyakorlatorientált megközelítést helyez előtérbe, így a tudományterületek közti átjárhatóságra és a modern oktatási igényekre is reagál. Előadása visszanézhető a linkre kattintva.

Dr Paszternák András a 29 éves Csodák Palotája Élményközpont nemrégiben indult STEAM Alkotópedagógiai Műhelyét mutatta be. A program egy három alkalmas STEAM-bérletet kínál mely elérhető az óvodás, illetve a kisiskolás korosztálynak is. Ezeken a másfél órás STEAM foglalkozásokon a fizika, a kémia, a művészet, a mérnöki gondolkodás, a közös alkotás egyaránt megjelenik, így egy igazán színes és változatos programot biztosít a résztvevő gyerekek számára. A programot követően pedig lehetőség nyílik a bemutatott témák további, mélyebb felfedezésére is. Előadása visszanézhető a linkre kattintva.

Fodor Attila STEAMCRAFT Ökoszisztéma: Játék alapú tanulást: (GBL) támogató oktatási- és fejlesztői platform c. előadásában az Óbudai Egyetem STEAM Irodájának fejlesztését mutatta be. A kutatás célja egy rekreációs tanulási folyamat kialakítása a gamifikáció eszközeivel. Előadása visszanézhető a linkre kattintva.

A STREAM IT projekt tevékenysége iránt érdeklődő pedagógusokat folyamatosan várjuk online Basecamp-közösségünkbe, jelentkezni az űrlap kitöltésével lehet.

A STREAM IT projekt elérhetőségei:

• Honlap: https://streamit-project.eu/
• Virtual Makerspace: https://virtualmakerspace.streamit-project.eu/
• Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61558486186687
• Instagram: https://www.instagram.com/projectstreamit/

Youtube: https://www.youtube.com/@projectstreamit/videos

„A WP2 keretében a konzorcium több mint 80 társadalmi innovációs kezdeményezést térképezett fel Európa különböző országaiban. A kiválasztott példák között uniós programok – például az EaSI, az Urban Innovative Actions (UIA), az Erasmus+ és az Interreg – által támogatott projektek, valamint a partnerországok nemzeti és regionális kezdeményezései egyaránt szerepeltek. A feltérképezés célja az integráció, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás területén megjelenő inspiráló gyakorlatok és a rendszerszintű kihívások azonosítása volt.

A feltérképezett kezdeményezések teljes gyűjteménye itt érhető el:
https://simpleinnovation.eu/repository.php?lang=EN

A szélesebb körű adatbázisból a konzorcium 13 olyan bevált gyakorlatot emelt ki, amelyek különösen jól dokumentáltak, jelentős hatással bírnak, és szorosan illeszkednek a SIMPLE projekt célkitűzéseihez. Ezek részletes elemzése a projekt egy másik kiemelt eredményében, a Social Innovation Compendium című kiadványban érhető el, amely az alábbi linken található:

https://simpleinnovation.eu/assessment.php?lang=EN

A 13 bevált gyakorlat közül három mintaprojekt került kiválasztásra, amelyek elsődleges inspirációként szolgáltak a SIMPLE projekt változáselméletének (Theory of Change) kidolgozásához:

• BSI_4Women (Interreg Baltic Sea Region) – az ukrán menekült nők vállalkozóvá válását és gazdasági integrációját támogató kezdeményezés.
• SIREE (Interreg 2Seas) – egy együttműködésre épülő megközelítés, amely az iskolák, családok és helyi közösségek bevonásán keresztül segíti a menekültek integrációját.
• MiFriendlyCities (Urban Innovative Actions) – a munkáltatók bevonására és inkluzív foglalkoztatási ökoszisztémák kialakítására helyezi a hangsúlyt.

A projekt honlapján elérhető Változáselmélet (Theory of Change) bemutatja, hogy a SIMPLE modell milyen módon képes érdemi és hosszú távon fenntartható hatást elérni. A három kiválasztott mintakezdeményezés egyes elemeire építve egy rugalmas, moduláris megközelítést vázol fel, amely jól alkalmazható a különböző nemzeti és helyi kontextusokhoz.

Ez a Változáselmélet szolgál alapul a WP3 keretében valamennyi partnerországban megvalósuló stakeholder-bevonási tevékenységekhez, valamint a WP4 alatt Lengyelországban és Olaszországban megvalósuló pilot programokhoz. E két országban a partnerek az alábbi tevékenységeket végzik:

• célzott beavatkozások tervezése és megvalósítása ukrán menekültek számára, a kiválasztott mintakezdeményezések tapasztalataira építve;
• kulcsfontosságú szereplők bevonása (pl. munkáltatók, képzési szolgáltatók, közösségi szervezetek, közintézmények) az együtt kidolgozott megoldások tesztelése és támogató helyi ökoszisztémák kialakítása érdekében;
• a SIMPLE modell alkalmazása valós környezetben, annak megvalósíthatóságának, relevanciájának és alkalmazkodóképességének tesztelésével;
• visszajelzések gyűjtése és az eredmények nyomon követése a modell hatékonyságának értékelése, valamint a további finomítás és bővíthetőség megalapozása céljából.

„Lengyelországban a fókusz a munkaerőpiaci részvétel elősegítése lesz, míg Olaszországban a tevékenységek a kompetenciák erősítése és a vállalkozói utak kialakítására összpontosulnak. Mindkét pilotot szoros monitoring kíséri annak érdekében, hogy értékelhetőek legyenek a résztvevők befogadásában és integrációs folyamataiban bekövetkező rövid és hosszabb távú változások.

A SIMPLE projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az ESF+ program keretében valósul meg. A projektben olasz, lengyel, spanyol, belga, horvát és magyar partnerek működnek együtt annak érdekében, hogy közösen tervezzenek, teszteljenek és terjesszenek fenntartható modelleket a társadalmi befogadás, a foglalkoztatás és a közösségi megerősítés területén.

A projekttel kapcsolatos friss hírekért látogasson el a következő oldalra: https://simpleinnovation.eu/index_hu.php?lang=HU

Kapcsolat: simple.euproject@gmail.com

A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A közölt tartalom kizárólag a szerző(k) véleményét tükrözi, és nem feltétlenül egyezik az Európai Unió vagy az Európai Szociális Alap Plusz (ESF+) Irányító Hatóságának álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Támogató Hatóság nem vállal felelősséget a tartalomért.