A pilotképzés célja a résztvevők készségeinek fejlesztésén túl a projekt keretében kidolgozott eszközök valós környezetben történő tesztelése és finomhangolása. A módszertan vegyes, tanulóközpontú megközelítésre épül: az online tanulást személyes műhelymunkákkal, gyakorlati feladatokkal és egyéni mentorálással kapcsolja össze. Kiemelt szerepet kap benne a mikrotanulás, vagyis a rövid, jól körülhatárolt modulokra épülő tanulási forma, amely lehetővé teszi, hogy a gondozási területen dolgozó szakemberek rugalmasan, könnyen hozzáférhető módon fejlesszék tudásukat. A modulokat olyan esetalapú gyakorlatok és valós életből vett helyzetek egészítik ki, amelyek a mindennapi gondozási munka kihívásaira reflektálnak.

A képzési útvonal 15 mikrotanulási modult tartalmaz, amelyek közül a pilot időszakban 8 modul elvégzése kötelező. A tananyag digitális készségeket, személyes és szakmai készségeket, társadalmi vállalkozási ismereteket, valamint zöld és fenntartható gyakorlatokat is lefed, emellett hangsúlyos jólléti elemeket is tartalmaz. A legnagyobb tematikus egység a kiégéshez és a jólléthez kapcsolódik: külön modulok foglalkoznak többek között a stresszkezeléssel, a dühkezeléssel, a munka és magánélet egyensúlyával, valamint a pszichológiai elsősegéllyel.

A módszertan további fontos eleme a személyre szabott mentorálás és az önálló tanulást támogató anyagok beépítése. A pilot képzéshez alapul szolgáló online platformon kézikönyvek, információs kártyák és gyakorlatorientált segédanyagok is elérhetők, amelyek segítik a résztvevőket abban, hogy a megszerzett tudást a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Ez a felépítés hosszabb távon is támogatja a szakmai fejlődést és a gondozási szektorban dolgozók rezilienciájának erősítését.

A CARES projekt partnersége 2026. májusában a pilot képzések megszervezésére helyezi a hangsúlyt. A további képzési tevékenységekkel, tanulási lehetőségekkel és a pilot képzések megvalósításával kapcsolatban honlapunkon, illetve Facebook-oldalunkon kaphatnak aktuális tájékoztatást.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

A platform a gondozási munka mindennapi kihívásaira reagál, és olyan gyakorlati tudást kínál, amely közvetlenül hasznosítható a szociális munka különböző területein. A tanulási felület egy 30 órás képzési útvonalat foglal magában, amely 15 rövid, könnyen feldolgozható modulból áll.

A modulok a gondozási szakemberek mindennapi munkájához kapcsolódó témákat dolgoznak fel. A képzési tartalom többek között az alábbi területeket érinti:

• a gondozói jóllét erősítése és a kiégés megelőzése;
• digitális készségek fejlesztése, valamint a mesterséges intelligencián alapuló eszközök felelős használata;
• személyes és szakmai készségek, például az érzelmi intelligencia, a befogadás és az önérvényesítés fejlesztése;
• zöld és társadalmi vállalkozási készségek, amelyek hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb gondozási gyakorlatok kialakításához.

A platform a CARES pilotképzési módszertanának része. Ez a megközelítés az online tanulást valós életből vett esethelyzetekkel, mentorálással és gyakorlati segédanyagokkal egészíti ki annak érdekében, hogy támogassa a gondozási területen dolgozók szakmai ellenálló képességének erősítését és a változó munkakörnyezethez való alkalmazkodását.

A platform moduljai ezen a linken tekinthetők meg, a platform teljes tartalmához való hozzáférés pedig a regisztrációt követően lehetséges, amelyet ezen a linken tudnak megtenni.

A policy brief bemutatja, hogyan alakítják át a vidéki munkaerőpiacokat az olyan folyamatok, mint a demográfiai változások, a digitalizáció, a gazdasági szerkezetváltás vagy a zöld átmenet. A tanulmány rámutat arra, hogy a vidéki fiatalok gyakran korlátozott helyi munkalehetőségekkel, az elvándorlással, valamint az oktatáshoz és képzésekhez való nehezebb hozzáféréssel szembesülnek.

Ugyanakkor az összefoglaló hangsúlyozza az új lehetőségeket is: a digitalizáció és a távmunka terjedését, az agrárszektor átalakulását, valamint a zöld és körforgásos gazdaság fejlődését, amelyek új foglalkoztatási perspektívákat nyithatnak a vidéki térségekben élő fiatalok számára.

A szerzők kiemelik, hogy a vidéki fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek javításához integrált vidékfejlesztési politikákra, jobb oktatási és képzési rendszerekre, erősebb digitális infrastruktúrára, valamint a fiatalok aktív bevonására van szükség a helyi fejlesztési folyamatokba.

A policy brief eredményeit 2026. március 25-én 15:00-kor egy online webináriumon mutatják be.
Regisztráció: https://us02web.zoom.us/meeting/register/aLR7_XMeQfCbNcLzJWOUfA

A tanulmány a leszakadó térségek falusi kisiskoláinak és helyi közösségeinek kontextusában vizsgálja a hátrányos helyzetű gyermekek mentális egészségét és a segítő szakemberek szerepét az iskolában és azon túl. Hazai és nemzetközi példákon keresztül mutat rá arra, hogy a fiatalok támogatásában kiemelt szerepe van a korai, komplex és több szakma együttműködésére épülő beavatkozásoknak.

A tanulmány teljes terjedelmében itt olvasható.

A képzési anyag a projekt nemzetközi partnerségének — Center for Non-Profit Law (Románia), Cooperativa Sociale Labor (Olaszország), HÉTFA Kutatóintézet (Magyarország), Welfare Society Institute (Litvánia), and DGASPC Sector 6 (Románia) — együttműködésében készült, és olyan aktuális kérdésekre reagál, mint a digitális megoldások térnyerése a gondozásban, a szakmai kiégés megelőzése, valamint a fenntarthatóbb működési gyakorlatok beépítése a gondozók mindennapjaiba. A képzési keretrendszer összeállítása során kiemelt szempont volt, hogy a tananyag közvetlenül hasznosítható legyen a szociális munka különböző területein.

A képzési platform 15 rövid modulból áll, amelyek személyes és online formában egyaránt megvalósíthatók, és együtt egy olyan átfogó tanulási folyamatot alkotnak, amely támogatja a gondozókat a szakmai kihívások kezelésében és a változó munkakörnyezethez való alkalmazkodásban. A modulok az interaktív tanulási módszereket részesítik előnyben, gyakorlati feladatokat, esettanulmányokat és önreflexiót elősegítő elemeket foglalnak magukban. Az egyes elvégzett modulokat követően a platformon részvételi igazolás kiállítása lehetséges.

A képzési modulok a következő témákat fedik le:

• Digitális készségek (1–3. modul): A mesterséges intelligencia és a digitális kommunikációs eszközök gyakorlati használata a szociális szolgáltatások területén.
• Személyes és szakmai készségek (4–5. modul): Érzelmi intelligencia, határhúzás és az eltérő társadalmi helyzetekre való reflektálás.
• Társadalmi vállalkozás és együttműködés (6. modul): A szociális vállalkozások működésének alapjai, etikus beszerzési gyakorlatok és szakmai kapcsolatépítés a gondozási szektoron belül.
• Fenntarthatóság és környezeti szempontok (7. modul): Környezettudatos megközelítések, az éghajlatváltozás hatásai és a természetalapú módszerek kapcsolódása a gondozási munkához.
• A kiégés kockázatának csökkentése és gondozói jóllét (8–15. modul): A stressz és a munkahelyi konfliktusok kezelése, az érzelmi megterheléssel való megküzdés, valamint az önismeret és az érzelmi ellenálló képesség fejlesztése, kiegészítve a pszichológiai elsősegély alapjaival.

A CARES képzési platform közzétételéről honlapunkon és közösségi média oldalainkon (HÉTFA Facebook, LinkedIn) fogunk hírt közölni. A CARES projekt korábbi eredményeiről szóló hírek ezen a linken érhetők el.

A találkozón

• közösen meghatároztuk a pilotok célcsoportjait és kihívásait, a szlovákiai kis falvaktól a bolgár tengerpartig, a magyarországi Tokaj környéki hátrányos helyzetű településektől, a szerbiai munkanélküli fiatalokig.
• Megvitattuk, hogyan lehet valódi elérést, bevonást és elköteleződést kialakítani a résztvevők körében, és konszenzusra jutottunk a fogalmak közös értelmezésében.
• Kreatív workshopokon dolgoztunk a pilotok struktúráján, a fiatalok motivációján, a bizalomépítésen és a helyi együttműködések (LCI-k) hatékony kialakításán.
• Inspiráló példákat láttunk arra, hogyan lehet bevonni vállalkozásokat, iskolákat, önkormányzatokat és civil szereplőket a fiatalok foglalkoztathatóságát célzó projektekbe még nehezített környezetben is.

A résztvevők három fő tanulságot vontak le a megbeszélésekből:

• A fiatalokat nem „aktivizálni” kell, hanem meghallgatni és együtt dolgozni velük.
• A pilotok sikere a helyi partnereken, a bizalmon és a rugalmasságon múlik.
• Egy jó ötlet önmagában kevés: közös definíciókra, világos célokra és folyamatos párbeszédre van szükség.

Hamarosan kezdődnek a pilotok!

2026 februárra minden ország első, részletes pilotterve is készen áll majd. A következő hónapokban elkezdjük a helyi együttműködési platformok (LCI-k) felépítését, és formálódik a Danube Transnational Dialogue Hub is.

Köszönjük a partnereinknek a rengeteg gondolatot, közös ötletelést és konstruktív vitát!

A COOPOWER az Interreg Duna Régió Program támogatásával, az Európai Unió és a Széchényi Programiroda társfinanszírozásával valósul meg.

Az ESIRA Horizont Európa projekt célja az európai vidéki közösségek támogatása inkluzív és társadalmi szempontból innovatív megközelítéseken keresztül. A szakpolitikai workshop során egy döntéshozókból, kutatókból és helyi szereplőkből álló szakértő csoport gyűlt össze annak érdekében, hogy feltárják a vidéki térségek előtt álló strukturális akadályokat, és megvizsgálják, hogyan teremthet a szociális gazdaság új lehetőségeket a reziliencia, az egyenlőség és a településfejlesztés megerősítésére. Az eseményen Koltai Luca képviselte a HÉTFA Kutatóintézetet, amely partnerként vesz részt a projektben.

A rendezvényen összegzett meglátások fontos alapot jelentenek a projekt keretében megrendezett szakpolitikai workshopokhoz. A szakpolitikai workshopok hosszú távú célja, hogy gyakorlatorientált ajánlásokat fogalmazzunk meg a társadalmi inklúzió és a szociális gazdaság vidéki térségekben való támogatására.

A projekt a szakpolitikai workshopot követően rendezte meg az ESIRA Tudományos Ismeretterjesztő Műhelyt 2025. december 17-én, 10 órakor. Az esemény az ESIRA projekt mellett további Horizont Európa projektek képviselőinek adott lehetőséget tapasztalatcserére. Az eseménnyel kapcsolatban további információk elérhetők ezen a linken.

A képzési módszertan kidolgozása egy fontos lépés az európai szociális ágazat olyan kihívásaival való küzdelemben, mint a munkaerőhiány, a hosszútávú gondozás iránti növekvő igény, a képzési lehetőségek korlátozottsága, valamint a digitális és környezetvédelemmel kapcsolatos készségek iránti növekvő igény. A CARES projektben kidolgozott képzési módszertan a formális és informális gondozókat egyaránt hozzásegíti a továbbképzés lehetőségéhez, fejlesztve rezilienciájukat.

A projekt képzési módszertana olyan tanulási formákat részesít előnyben, amelyeket a szociális gondozók körülményeikhez képest egyszerűen be tudnak illeszteni mindennapjaikba. A képzés tartalma innovatív és rövidebb modulokból álló pillérekre épül:

1. Digitális felkészültség a gondozásban
2. Fenntarthatóság a gondozásban
3. Jóllét és mentális egészség gondozók számára

A modulok rövid, gyakorlatias egységeket, esettanulmányokat és konkrét példákat fognak tartalmazni, reflektálva a résztvevő országokban jelen levő körülmények és a gondozói szükségletek sokféleségére. A konzorcium továbbá összehangolja pedagógiai elveit az Európai Gondozási Stratégiával, az Szociális Jogok Európai Pillérével, valamint az EU zöld és digitális átállási prioritásaival.

A CARES pedagógiai képzési módszertanával kapcsolatos legfrissebb híreket honlapunkon fogjuk közvetíteni. A projekttel kapcsolatos korábbi hírek ide kattintva megtekinthetők.

Koltai Luca az ESIRA kutatócsapatának tagjaként mutatta be a projekt legfrissebb kutatási eredményeit. A szekció során olyan intézmények képviselői szólaltak meg, mint a Burgosi Egyetem, az Euricse, a Karintiai Alkalmazott Tudományok Egyeteme, az Eurac Research, a Kelet-Finnországi Egyetem és a Bécsi Közösségi Innovációs Központ.

A „Enhancing social innovation through the social economy in rural areas” című szekció során az ESIRA és a SERIGO projektek négy tanulmánya került bemutatásra. Az ESIRA projektben a HÉTFA partnerként vesz részt, a SERIGO pedig az ESIRA testvérprojektje. Az előadók azt vizsgálták, hogyan reagálnak az általuk kutatott területeken a szociális gazdaság szervezetei, a szociális vállalkozások és a helyi közösségek a vidéki, periférián lévő és hegyvidéki térségeket érintő tartós problémákra. A prezentációk olyan témákra fókuszáltak, mint az idősellátás új modelljei, a szociális gazdasági szervezetek fejlesztésének hatása, valamint az interszekcionális megközelítések a vidéki területek sérülékenysége kapcsán.

Az ESIRA projekt eddig közölt eredményeit a projekt honlapján elérhetőek.

A PROFEEDBACK Értékelési Módszertani Eszköztár (Toolkit) egy strukturált, közérthető és könnyen használható kiadványban foglalja össze a konferenciák, műhelyek és képzések során megosztott elméleti és gyakorlati tapasztalatokat. A Toolkit kézzelfogható, gyakorlati útmutatást nyújt mindazoknak, akik értékeléssel foglalkoznak – legyenek kutatók, döntéshozók vagy szakpolitikai szereplők.

A PROFEEDBACK második kiadványa a kutatói együttműködését támogató kutatásmenedzsment világában kínál világos, gyakorlati tájékozódási pontot. A Toolkit három webinárium szakmai tartalmát és egy új, strukturált Kutatásmenedzsment adatbázist foglal magában.
A kiadvány:

• bemutatja az értékelők szerepét a teljes EU-projektciklusban,
• tisztázza a hatékony kutatásmenedzsment alapelveit,
• útmutatást ad az értékelési felhívások és közbeszerzési lehetőségek felkutatásához az európai platformokon,
• keretrendszereket, képzési anyagokat és sablonokat is tartalmaz.

A kiadvány bemutatja továbbá a PROFEEDBACK Sustainability Impact Hub koncepcióját, amely 2026 januárjától válik elérhetővé a projekt weboldalán. A Hub célja, hogy a hálózat tagjait összekösse a legfontosabb EU-s finanszírozási lehetőségekkel, támogatva a hosszú távú együttműködéseket és szakmai fejlődést.