Megjelenés éve: 2020

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Absztrakt / összefoglaló:

A vállalatok exportpiacra lépésének ösztönzése számos ország, köztük Magyarország döntéshozói számára is kiemelt cél. Az azonban, hogy egy vállalat részt vesz-e a nemzetközi kereskedelemben, és ha igen, milyen mértékben, számos megfigyelhető és nem megfigyelhető tényezőtől függ. A rendelkezésünkre álló magyar vállalatok mérlegadatainak és eredménykimutatás-adatainak felhasználásával egy 87 ezer vállalatból álló, 2004–2018 közötti időszakot felölelő mintán modellezzük az exportpiacra lépés valószínűségét, illetve az exportból származó árbevétel arányát, Heckman kétlépcsős eljárással. Az eredményeink szerint a korábbi exporttapasztalat, a foglalkoztatottak száma és a termelékenység a leginkább meghatározó tényezők. Ezt követően a modell paramétereinek felhasználásával szimulációt végzünk arról, hogy a megfigyelt és a becsült exporthányadosok hogyan viszonyulnak egymáshoz.

A tanulmányról továbbá itt található információ.

Megjelenés éve: 2016

Megjelenés helye: Journal of Institutional Economics

A tanulmány a Cambridge University Press oldalán olvasható (korlátozott elérés)

Megjelenés éve: 2017

Megbízó: Dunavarsány Város Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia mellékletei és különböző tematikus projektek ezen a linken érthetők el

A Településfejlesztési Koncepció ezen a linken érhető el

A Településfejlesztési Koncepció megalapozó vizsgálata ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Dunavarsány életének hosszú távú fejlesztési kereteit a településfejlesztési koncepció (TK) jelöli ki. E dokumentumtípussal a város már régről rendelkezik, annak felülvizsgálata rendszeres időközönként megtörtént. Legutóbb 2016-ban, jelen integrált településfejlesztési stratégiához (ITS) kapcsolódóan került sor a TK felülvizsgálatára, egyebek mellett frissített, az ITS-sel összhangba hozott célrendszerrel és – a kapcsolódó megalapozó vizsgálat részeként – városrészi lehatárolás bevezetésével.  Az ITS a településfejlesztési koncepcióra épül, annak középtávú, 6-7 éves távlatra szóló kifejtését végzi el, a távlati célokat operatívabb egységekre bontva és konkrét projekteket rendelve a beavatkozási irányokhoz. A projekteket rendszerbe szervezi és azokat, amelyek tematikus vagy területi alapon kiemelt súllyal bírnak, röviden ki is fejti. Azokon a helyszíneken, amelyek fejlesztése súlyponti kérdés és az önkormányzatnak van mozgástere az alakításukban, akcióterületeket jelöl ki, ahol egymásra épülő beavatkozásokkal komplex fejlesztéseket céloz meg. Az ITS-ben összesen 83 projekt szerepel. Ezek közül 13 tematikus kulcsprojekt, 21 akcióterületi kulcsprojekt – e két csoport projektjei részletesebben is ki vannak dolgozva –, míg 49 egyéb projekt említésszinten van jelen. A 34 kulcsprojekt összesen mintegy 71 milliárd forintnyi fejlesztést tervez 2022 végéig, melynek nagy többségét külső partnerek (befektetők, államigazgatási szervek stb.) fedeznék. A szintén mellékelt projektcsomagban a város jövőképével, gazdaság- és turizmusfejlesztésével, megújuló energia és intézményfejlesztési stratégiával foglalkozó tanulmányok is találhatók.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft.

A hatásvizsgálat ezen a linken érhető el.

Absztrakt:

A Millenáris Széllkapu integrált zöldfelület-fejlesztési program eredményeként a korábbi Ganz gyár területén egy kortárs közpark jön létre, kiegészítve a Millenáris Park meglévő területét és szervesen összeépülve azzal. A tervezett fejlesztés azon túl, hogy hozzájárul az alulhasznosított barnamezős terület megújításához, számos közvetett hatáson keresztül erősíti a környező városszövet átalakulását, illetve az itt lakók és a környéket használók életminőségének javulását. Tanulmányunk célja a Millenáris Széllkapu fejlesztés gazdasági-társadalmi-környezeti hatásainak előzetes vizsgálata, valamint a fejlesztés előzetes költség-hasznon elemzése, amelyet a beruházás eredményeként várható társadalmi, gazdasági és környezeti hatásmechanizmusok számba vételével vizsgáltunk. A fejlesztés hatásainak meghatározására felvázoltuk a teljes parkfejlesztés által gyakorolt hatásmechanizmust. Az összetett kapcsolati rendszer alapján a megtérülési költség-haszon elemzésben számszerűsített (kvantitatív), valamint nem számszerűsített (kvalitatív) tényezőket különítettünk el. Csak ott számszerűsítettük a hozamokat, ahol a feltárt közvetlen vagy közvetett hatások célcsoportja pontosan meghatározható volt és a hasonló fejlesztések hatásait számszerűsítő összehasonlító adatok is rendelkezésre álltak. A számszerűsített költségek és hasznok összevetésével értékeltük a teljes fejlesztés várható megtérülését. Ezeken felül kvalitatív módon, a hatások irányát bemutatva értékeltük azon hatásmechanizmusokat is, amelyeket nem tudtunk számszerűsíteni.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Keszthely Város Önkormányzata

A HÉTFA Elemző Központ Kft. által készített Befektetői Kézikönyve egy rövid áttekintést ad Keszthely város gazdasági környezetéről, intézményeiről, városrészeiről vállalkozók számára.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Zalaegerszeg Város Önkormányzata

Absztrakt:

Zalaegerszeg városában 2016. május 25-én alakult a ZEGIKON Helyi Közösség, melynek célja, hogy egy élhetőbb város kialakítása érdekében támogassa Zalaegerszeg kulturális közegének, identitásának fejlesztését. Az akciócsoport működési területe Zalaegerszeg közigazgatási területe, célcsoportja a város 60 157 fős lakossága. Ennek érdekében megkezdődött a ZEGIKON Helyi Közösségi Fejlesztési stratégia tervezése, melyben központi szerepet szántak a partnerségi bevonásnak. Három különböző eszközzel valósult meg az alulról érkező ötletek, vélemények összegyűjtése: lakossági kérdőívek, mélyinterjúk és a HACS tagsága felé történő folyamatos visszacsatolás és kerekasztal beszélgetés. A konzultációk és a stratégiai helyzetértékelés eredményei alapján elkészült a SWOT elemzés és megfogalmazódtak Zalaegerszeg fejlesztési szükségletei.

Megjelenés éve: 2015

Megjelenés helye: NISPAcee Journal of Public Administration and Policy, 2015/2.

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Lenti Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Lenti Gyógyhely fejlesztési stratégiájának célja, hogy Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark az azt körülvevő déli városrészi területével együttesen egy versenyképes, minőségi Fürdővárossá alakuljon át. A stratégiai program hozzásegíti Lentit, hogy egy pezsgő, széles igényeknek megfelelő népszerű zöld pihenővárossá, Nyugat-Magyarország öko-turisztikai / gyógy-wellness fürdővárosává, komplex térségi turisztikai központtá váljon. A célok elérése érdekében négy alappilléren álló, fenntartható és finanszírozható fejlesztési stratégia került kidolgozásra. A Fürdőváros koncepció sikeres megvalósítása egy olyan alulról építkező, a helyi lakosság támogatását élvező, összehangolt turisztikai fejlesztéssorozat végrehajtását igényli, melyben az Önkormányzatra és az érintett gazdasági szereplőkre vezető szerep hárul, kiegészülve potenciális befektetőkkel és a betelepülni vágyó vállalkozókkal.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Lenti Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Az Igényfelmérési és Kihasználtsági Terv ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Lenti zöld város kialakítása integrált településfejlesztési programjában célul tűzte ki a Városközpont Akcióterület déli városrészének megújítását, a zöldfelületek és a közterületek fejlesztését valamint új vállalkozási terek kialakítását a terület gazdaságélénkítésének érdekében. A fejlesztési program célja a zöld – rekreációs funkciók fejlesztése, a települési arculat és identitás erősítése, egy olyan összefogott, városi arculat kialakítása, aminek köszönhetően Lenti és térsége egységesen tud megjelenni a piacon, a közterületek állapotának fejlesztése, a kereskedelmi és szolgáltatás kínálat bővítése, valamint a déli városrész és a belváros kapcsolatának fejlesztése. A zöld város programnak köszönhetően növekedik a zöldfelületek aránya, új közparkok kerülnek kialakításra, használható, az aktív sportolást lehetővé tevő funkciók lesznek meghatározva. A projekt két fő ütemre tagolódik, a projekt-előkészítés szakasza a fejlesztés első 18 hónapja, a kivitelezési szakasz az előkészítéssel párhuzamosan megindul és 2019 harmadik negyedévéig, a fejlesztés befejezéséig tart.