Külhoni projektek

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ tudományos főmunkatársa, Lőcsei Hajnalka vezetése mellett számos kutató bevonásával készült elemzés “Területi növekedési pályák a Kárpát-medencében a 2010-es években” címmel. A tanulmány eredményeit 2 részes cikkben közli a Kisebbségi Szemle.

Az elemzés a Kárpát-medencében élő magyar közösségeknek otthont adó földrajzi térben zajló gazdasági növekedési folyamatait kívánja felvázolni, az elmúlt évtizedre vonatkozóan. Célul tűzi ki, hogy bemutassa a gazdasági teljesítmény nemzetgazdasági szintű, illetve nagyrégiók (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Pannon-Horvátország, Muravidék, Őrvidék) és kisebb térségek közötti különbségeit, a területi egyenlőtlenségek változásának irányát.

Az elemzés első része a határon túli nagyrégiók közötti különbségekre fókuszál és az alábbi kérdésekre keresi a választ:

• Hogyan változott a Kárpát-medence egészének, egyes országainak, illetve egyes régióinak gazdasági helyzete az elmúlt évtizedben?
• Melyek voltak a meghatározó folyamatok, történések?
• Egységesült-e a Kárpát-medence az elmúlt évtizedben a gazdasági fejlettség tekintetében?
• Vajon közeledtek, vagy távolodtak egymáshoz képest az egyes határon túli térségek?

Összességében elmondható, hogy a Kárpát-medencén belül fellelhető területi különbségek a múltban gyökereznek, és a társadalmi-gazdasági fejlettség regionális különbségei nemcsak létezőek, de stabilnak is tekinthetőek. A nyugat-európai centrumtérséghez legközelebb fekvő nyugat-dunántúli és nyugat-felvidéki térségek fejlődése zavartalan, évszázados előnye máig tart, a legelmaradottabb térségek pedig a Kárpát-medence keleti és északkeleti részén találhatók, az évszázados lemaradás Kárpátalja vonatkozásában éleződött ki. Az aktuálisan, vagyis a 2010-es években adatokkal is alátámasztható területi folyamatok közül Erdély potenciális felemelkedése ad okot kiemelt figyelemre. Emellett a térszerkezet alakulásában, térségek, illetve városok relatív pozíciójának változásában a történeti meghatározottság mellett az államhatárok szerepe, az egyes országok makrogazdasági folyamatai meghatározóak.

A cikksorozat második részében az elemzők arra keresik a választ, hogy vajon a makroszintű aggregátumok vizsgálatából fakadó következtetések megerősíthetők-e az alacsonyabb térségi szinteken, léptékváltás után.

A cikksorozat első része itt ,míg a második rész itt érhető el.

Kiemelt kép címe: Az egy főre jutó GDP évi átlagos növekedési üteme a Kárpát-medence országaiban és magyarlakta régióiban, 2012–2017. Alapadatok forrása: Eurostat [nama_10r_3gdp], 2020. 09. 06-ai adatfrissítés; az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai az évközepi valutaárfolyamok alapján átszámítva. A területi növekedési ütemek számításához az országos volumenindexek alapján a 2017. évi reálárra átszámított adatokat használtunk.