Fenntarthatóság

Patriotizmus és fenntarthatóság: gondolatok és javaslatok egy innovatív magyar környezetpolitika kialakításához

Patriotizmus és fenntarthatóság: gondolatok és javaslatok egy innovatív magyar környezetpolitika kialakításához

Az European Climate Foundation támogatásával kidolgozott téziseinkkel egy patrióta magyar környezetpolitika kialakításához igyekszünk hozzájárulni. A patrióta, pragmatikus természet- és éghajlatvédelmi politika jellegzetessége, hogy a gazdasági fejlődést, az innovációt, az életminőség-javítását motorként hajtja, hogy a nemzet természeti örökségét ápolja, védi, hogy támaszkodik az otthonát, helyi közösségét gyarapító lokálpatrióta társulásokra, és feladatának tekinti a szuverenitás megőrzését. A fenntarthatóság patrióta megközelítésével mozgásba hozhatjuk a nemzet rendelkezésére álló politikai-szabályozási eszközöket – a természeti örökségünk védelmében. Ebben a megközelítésben egyszerre értékelhető önmagában a természetvédelem fontossága, és ismerhető fel a környezetvédelem, a nemzeti stratégiai célok elérésének megkerülhetetlen eszköz-készlete.

A természeti örökségünk védelme, a környezet- és természetvédelmi politika a nemzeti szuverenitás erősítésének alapvető eszköze. Hosszú távú stratégiai célunk az kell legyen, hogy Magyarország Európában kiemelkedő színvonalú életlehetőséget biztosítson minden polgár számára. Ebből következően Magyarországnak elemi érdeke, hogy saját területén, valamint a Kárpát-medencében az adottságainak megfelelő természeti tényezők minél szélesebb skáláját minél jobb minőségében fenntartsa.

A gazdasági növekedés akkor támogatandó, ha nem tesz tönkre értékeket, számunkra fontos erőforrásokat. A körforgásos gazdaság azon megoldások gyűjtőneve, metaforája, amik alkalmazásával képesek vagyunk két fontos szempont összeegyeztetésére: egyfelől, hogy tevékenységeink ne csökkentsék utódaink lehetőségeit a jó élet feltételeinek megteremtésére, ne éljük fel a természeti örökségünket; másfelől, hogy a természeti korlátaink tiszteletben tartása ne jelentse a jelen generációk életminőségének romlását sem.

A természet- és tájvédelem az emberi életminőség javításának eszköze és magától értetődő terepe a lokálpatriotizmusnak, az otthon megőrzésének és gyarapításának. Nem csupán a járvány hatására, de az elmúlt évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a természeti környezetet az állampolgárok egyre inkább felértékelik. Ez igaz mind a városi, mind pedig a vidéki zöldterületekre, parkokra, erdőkre, vízpartokra és más természetes tájakra. A természettel való harmonikusabb együttélés és az élhetőbb környezet szignifikánsan javítja az emberek életminőségét és az egészségben eltöltött éveik számát, amely pozitívan hat az ország gazdasági teljesítményére.

A fenntartható, környezettudatos vízgazdálkodás az ország hosszútávú ivóvíz- és élelmiszer ellátásának alapvető feltétele. Kiemelten fontos a vízkészletek öntözési célú túlhasználatának elkerülése, ami vízhiányt, a felszíni víztesteknél hidrológiai, a felszín alatti víztesteknél mennyiségi rossz, illetve gyenge állapotot okozhat. Ezen kockázatok a vízkivételek szabályozásával, illetve más oldalról az igények csökkentésével (területi vízvisszatartás, korszerű, víztakarékos öntözési technológiák) orvosolhatók.

Az aktív közlekedés térnyerésével, valamint a hibrid és elektromos közlekedési módok elterjedésével az épületek válnak a leginkább légszennyező tényezővé a korszerűtlen fűtési technológiák miatt. A levegőminőséget tekintve Magyarországon a legnagyobb problémát a kismértékű szállópor-szennyezettség jelenti, amelynek legfőbb forrása a közlekedés és a lakossági szilárd tüzelés. A jövőre vonatkozó tervekből látszik, hogy a megújulóenergia-termelés volumenének növelése a napenergiára helyezi a hangsúlyt. Egy, a megújuló forrásokra is támaszkodó energiatermelés ösztönzi az innovációt, amely tovagyűrűző hatásainak köszönhetően újabb lökést adhat a gazdasági növekedésnek, valamint a karbonsemlegesség felé vezető úton haladva tovább növelheti a magyar lakosság életminőségét.

Részletes javaslataink itt érhetőek el.

A HÉTFA szakértői is közreműködtek a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 4. Előrehaladási Jelentésének elkészítésében

A HÉTFA szakértői is közreműködtek a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 4. Előrehaladási Jelentésének elkészítésében

2021. december 9-én a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításáról szóló negyedik Előrehaladási Jelentést. A Jelentés a HÉTFA által készített Monitoring Kézikönyv iránymutatásával készült, összeállításában a HÉTFA munkatársai is közreműködtek.

A 4. Előrehaladási Jelentés vizsgálati időszaka a 2019-2020-as évek, célja a fenntarthatóság négy pillérének (humán, társadalmi, környezeti és gazdasági erőforrások) vizsgálata, s a nemzeti adottságok és a lehetőségek elemzésével a kitűzött célok elérése helyzetének feltárása.

A 16 kulcsindikátort vizsgálva azt látjuk, hogy bár az előző előrehaladási jelentéshez képest számos pozitív változás történt, viszont a pandémia sok indikátor esetében rontott a javulás mértékén, sőt egyes esetekben a mutató értékét is csökkentette. A 16 indikátor közül 9 átlag alatti, vagy rossz minősítést ért el, amely azt vetíti előre, hogy Magyarország hosszútávon továbbra is kedvezőtlen fenntarthatósági állapotban van. A fenntarthatósági állapotot több szempontból is befolyásolta a COVID-19 járvány, így az elkészült jelentés elemzi a pandémia gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait egyaránt.

A Jelentés készítői szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztak, melyek a fenntarthatóság iránti felső szintű szakpolitikai elköteleződés növelésére, a népesedéspolitika, az egészségesebb Magyarország, a minőségi oktatás, a gazdasági stabilitás, a természeti erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, a biodiverzitás és a vízgazdálkodás fontosságára irányulnak.

A jelentés elérhető az NFFT honlapján az alábbi linken.

A Jelentéshez készült infografika az alábbi linken érhető el.

A HÉTFA elemzései a járványügyi válság gazdasági és társadalmi hatásairól

A HÉTFA elemzései a járványügyi válság gazdasági és társadalmi hatásairól

A HÉTFA szakértői 2020 márciusa óta folyamatosan elemzik a koronavírus járvány gazdasági és társadalmi hatásait.

Összesítésünk eddigi munkáinkból:

Koronavírus: íme a térkép, így terjed a járvány Közép-Európában (Portfolio, 2021. február 11.) 

A járvány terjedésének regionális – országos szint alatti – jellegzetességei viszonylag ritkán kapnak helyet a napi hírek között, különösen akkor, ha Magyarországon kívül más országok járványügyi helyzetére vagyunk kíváncsiak. Pedig a járvány terjedésének megértéséhez az egyes régiók értékeinek vizsgálata sokszor jóval több információt ad, mint az országos adatoké. A cikkhez felhasznált regionális járványügyi adatok Közép-Európa országainak (jelen cikkben ez Magyarország mellett Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Romániát jelenti) hivatalos adatközléséből származnak. A HÉTFA Kutatóintézet elemzőinek cikke azt mutatja be, hogy milyen regionális és időbeli eltérései voltak a járvány terjedésének a térségben – egy térképes animáció segítségével. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 


Hullámvasúton az üdülőkörzetek munkaerőpiaca (Portfolio, 2020. augusztus 14.)

Bár a járvány miatti tavaszi leépítéseket követően júniusban végre elindult a hazai foglalkoztatás bővülése, azonban az egyes ágazatok és térségek között nagy eltérések vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen mélyről és milyen gyorsan indult meg a fellendülés. A fejlettebb térségekben és az üdülőkörzetekben gyorsabb volt a létszámleépítés, majd a fellendülés is, mint az elmaradottabb járásokban. A turizmusnak leginkább kitett térségek nagyon komoly foglalkoztatási hullámzásokat éltek meg az év első felében. Mivel úgy tűnik, hogy a nyáron megindult foglalkoztatás-bővülést erős szezonális körülmények (turizmus, nyári mezőgazdasági munkák) is támogatják, ezért nem lélegezhetünk még fel, és ősszel – különösen, ha a járvány miatt esetlegesen ismét átfogó korlátozásokat kell bevezetni – még további nehéz hónapokat élhet meg a magyar munkaerőpiac. A HÉTFA Kutatóintézet szakértői legújabb elemzésükben a NAV-hoz benyújtott vállalati létszámadatok alapján vizsgálják a foglalkoztatás változásának területi és ágazati mintázatait. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 


Fejlődés a járvány után (Demokrata, 2020. augusztus 8.)

A HÉTFA Kutatóintézet az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsa titkárának közreműködésével javaslatokat fogalmazott meg a kormánynak a koronavírus gazdasági hatásait enyhítő intézkedésekről és a társadalom ellenálló képességének növeléséről. Mindezt a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve. Az Újranyitás, válságkezelés, fenntarthatóság című tanulmány szerzői szerint a járványhelyzet miatt bevezetett megoldások jelentős részét hosszú távon is alkalmazni kellene. >> A teljes tanulmány ide kattintva letölthető. 


Veszélyes helyzetbe került a karanténgeneráció (Info Rádió, 2020. július 15.)  & Bajban lehetnek a 25 év alatti munkavállalók (Trend FM, 2020. július 17.)

Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója az Info Rádiónak és a Trend FM rádióknak adott interjúkban a HÉTFA legújabb gyorselemzésének eredményeit mutatta be, mely azt vizsgálta, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire. >> Az elemzés nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 


Meglepő járásokban ugrott nagyot a fiatalkori munkanélküliség – Hogyan lehet segíteni a karantén-generációnak? (Portfolio, 2020. július 14.)

A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, aminek következtében sokan veszítik el az állásukat, és kényszerülnek az eredetileg tervezetthez képest más karrierkutakra. Kevés szó esik azonban arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit fokozottan érintik ezek a negatív következmények. A HÉTFA új gyorselemzése azt vizsgálja, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 


Magyar vállalkozónők a vírusválság idején: 1 órával kevesebb az üzletre, 2 órával több a családra (Portfolio, 2020. június 27.)

A koronavírus-járvány többszörös kihívás elé állította a vállalkozónőket, akik a normálisnak számító időszakokban is komplex menedzsment feladatként birkóznak meg az üzleti tevékenység és a magánéleti, családi kötelezettségek összehangolásával. A válság nem kímélte a vállalkozásokat, de a megnövekedett otthoni tennivalók szintén komoly nehézséget okoztak a cégek tulajdonosainak, különösen a gyermeket nevelő nőknek. A cikk a HÉTFA magyar vállalkozónőket vizsgáló friss kutatásának eredményeit mutatja be. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 


A HÉTFA szakértői javaslatcsomagja a fenntartható válságkezelő és újranyitást támogató fejlesztési stratégia kialakításához

A HÉTFA szakértői javaslatcsomagot készített az European Climate Fund megbízásából, „Újranyitás, válságkezelés, fenntarthatóság – Szempontok és javaslatok a koronavírus gazdasági hatásait enyhítő intézkedések fenntarthatósági célokkal összhangban álló kialakításához” címmel. A jelentés azt vizsgálja, hogy a válságkezelő, újranyitást támogató fejlesztési intézkedések miként tudják úgy szolgálni a járvány utáni újrakezdést és a jövő járványaival szembeni felkészülést, hogy közben javítják a természeti és társadalmi erőforrásokkal való gazdálkodást, valamint fenntarthatóbbá teszik Magyarország fejlődését.


Online beszélgetés a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében a HÉTFA szakértőivel a járvány városfejlesztési hatásairól

A beszélgetés azt a kérdést járta körbe, hogy milyen változások, újítások fognak megjelenni városaink fejlődésében a járvány időszakában tapasztaltakból. A beszélgetőpartnerek Kocsis János Balázs, a MUT alelnöke és Baranyai Zsolt a HÉTFA Város- és Területfejlesztési Iroda városszociológusa. A beszélgetést Balás Gábor, a HÉTFA ügyvezetője és a MUT elnökségi tagja moderálta.


A magyar közösségek figyelnek egymásra (Demokrata, 2020. május 24.)

A Demokrata Potápi Árpád Jánossal, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával készített interjút arról, miként sikerült a külhoni magyarságnak úrrá lennie a nehézségeken. Az államtitkár a Kárpát-medencei járványhelyzet ismertetése során a HÉTFA által, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságnak megbízásából hetente készített jelentésekre támaszkodott, melyek a közép-európai, azon belül a Kárpát-medencei járványhelyzetet elemzik. Kihangsúlyozta továbbá, hogy a világjárvány idején a diaszpórában és a Kárpát-medencében egyaránt összekapaszkodtak a magyar közösségek, és egymást segítve, támogatva igyekeztek túlélni a veszélyhelyzetet.


Mit tehetünk, hogy ne térjenek vissza a városi dugók a járvány lecsengésével? – Íme 8 javaslat (Portfolio, 2020. május 23.)

A járványgörbét sikerült ellaposítani Magyarországon, de ha a közösségi közlekedés sokaknak ijesztő marad, akkor a korábbinál is többen ülhetnek majd vissza az autójukba. A járványgörbe után hogyan tudnánk a csúcsidőket is ellaposítani, hogy elkerüljük a soha nem látott mértékű csúcsidei dugók megjelenését? Baranyai Zsolt városszociológus, a HÉTFA  Város és Területfejlesztési Iroda munkatársa 8 javaslatot is megfogalmazott a Portfolion megjelent cikkében. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 


Hatalmas kárt okozhat Magyarországnak, ha őszig elmaradnak a fesztiválok (Portfolio, 2020. április 29.)

Magyarországon a nagyobb rendezvények, vásárok, fesztiválok megtartásáról a nyári hónapok előtt még biztosan nem lesz szó a koronavírus járvány miatt, és erre a forgatókönyvre is készítettek modellbecslést kollégáink a hazai fesztiválpiac kilátásait vizsgáló elemzésükben. Becslésük szerint minden egyes, fesztiválra el nem költött forint körülbelül 7 forintot von ki a gazdaságból a tovagyűrűző hatások miatt, így ha az idei fesztiválok elmaradnak, akkor az emiatt a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár a GDP közel 1%-át is elérheti. A cikk szerzője Főző Zsolt, a HÉTFA Kreatívipari Műhely vezetője. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 


Milyen változásokat hozhat a járványsokk a városfejlesztésben? – Íme néhány irány (Portfolio, 2020. április 22.)

Ahogy a középkori járványok, a mostani koronavírus-járvány is nyomot fog hagyni a városaink fejlődésén. Baranyai Zsolt városszociológus, a HÉTFA Város-és Területfejlesztési Iroda munkatársa összeszedte, melyek lehetnek a legmarkánsabb közlekedési és közterületi változások. >> A cikk pdf formátumban is letölthető.


Kisvállalkozások érettségi vizsga előtt (Figyelő, 2020. április 16.)

A koronavírus járvány nyomán járó gazdasági krízis komoly kihívás elé állítja a hazai kisvállalkozókat. A Figyelő cikke elemzők, gazdasági szakemberek és vállalkozók megszólaltatásával térképezi fel a kisvállalkozások helyzetét, túlélési stratégiáit. Csite András, a HÉTFA ügyvezetője szakértői javaslatában az érettségi vizsgával állítja párhuzamba a válságot: a vállalkozók tapasztalata, tudása, és kreativitása határozza meg, hogy ki milyen válaszokat alakít ki a járványügyi helyzetben – e kemény napok, hetek teszik igazából érett vállalkozóvá a vállalkozót.

Úgy véli, hogy a kis- és nagyvállalkozók előtt most az a feladat áll, hogy megvizsgálják, mekkora mozgásterű maradt, a rendelkezésre álló erőforrásokkal mihez lehet kezdeni, átnézzék, miként csökkenthetők a válság okozta károk, s elmélyedjenek abban, amit az elmúlt időszakban elhibáztak, vagy rosszul mértek fel. A válság a normál időszakban megszokottnál is komolyabb töprengést, a döntések alapos megfontolását és kísérletezést szül.


Így alakítja át a koronavírus a gazdaságot  (azonnali.hu, 2020. április. 08.)

Az azonnali.hu cikke több gazdasági szakember és vállalkozó megszólaltatásával járja körbe a magyar cégek járványhelyzethez való alkalmazkodásának, túlélésének kérdéskörét. Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója úgy véli, hogy “egyelőre van kereslet a vállalkozások termékei iránt, csak éppen piactér nincs, ahol ezekhez hozzáférhetnénk”. Szerinte a piacon eladóként jelen lévők felelőssége, hogy megtalálják a fogyasztókhoz vezető új csatornákat.


A koronavírus-járvány hatása az élőzenei- és fesztiválszektorra   (2020. április 6.)

A fesztiválszektort érintő leállás kapcsán a HÉTFA Kreatívipari műhely munkatársai is részt vettek a károk felmérésében és a Music Hungary Szövetség javaslatcsomagjának összeállításában. Az elemzés számos konkrét javaslatot is megfogalmaz a szektor szereplőinek megsegítésére: a szerzők hangsúlyozzák, hogy gyors beavatkozásra van szükség ahhoz,hogy a zeneszék és segítőik a korlátozások lejárta után visszatérhessenek a közönség szolgálatába, és hogy ne kerüljenek visszafordíthatatlan csődhelyzetbe a következő hónapokban.


Íme a térképek, melyik magyar járásokat veszélyeztethetik leginkább a nyaralójukba leköltözők! (portfolio.hu, 2020. április 4.)

A járvány napjaiban sok nagyvárosi családban merül fel a vidéki üdülőbe, telekre való tartós kiköltözés gondolata. Az országon belüli mozgások, költözések is növelik azonban a járvány terjedésének esélyét, a jószándékú családi döntések kedvezőtlenül hathatnak a rosszabb egészségi állapotúakra. Kollégáink azt vizsgálják, hol vannak a legmagasabb mortalitási kockázatú lakó- és üdülőkörzetek, és az üdülőkbe való kiköltözés hol veszélyeztetheti leginkább a helyi népességet. >> A cikk pdf formátumban is letölthető.


Nem a magyar csomag mérete, hanem a tartalma és az időzítése a fontos!  (portfoilo.hu, 2020. április 2.)

A HÉTFA vezetői a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítéséhez szükséges kormányzati beavatkozásokról szóló vitához kapcsolódóan fogalmaznak meg szakértői véleményt. Csite András és Balás Gábor négy javaslatot tesz közzé; amellett érvelnek, hogy most, a leálló és átalakuló fogyasztás időszakában elsősorban arra kell összpontosítani, ami életben tartja és a karantén-helyzetre való átállásra segíti a munkáltatókat és munkavállalókat. A csomag optimális méretéről, a gazdaságélénkítés hónapokkal később esedékes feladatairól a mai bizonytalanság közepette nem lehet jó döntéseket hozni. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 


Íme a térkép: egész városokat, térségeket üt ki a koronavírus-válság Magyarországon (portfoilo.hu, 2020.március 24.)

A HÉTFA szakértői azt vizsgálják, hogy mely térségek a legkiszolgáltatottabbak a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságának. A vizsgálat rámutat, hogy a járvány elsősorban azokban a térségekben fog nagy sokkot okozni, ahol a turizmuson kívül nincs más munkaalternatíva. Munkatársaink szerint ha ez a súlyos helyzet elhúzódik, akkor a kormánynak területfejlesztési eszközöket is be kell vetnie; kollégáink egyúttal 4 konkrét javaslatot is megfogalmaznak a kormánynak annak érdekében, hogy ezekben a térségekben minél kisebb legyen a veszteség. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 


Vállalkozónők a koronavírus idején néhány európai országban (HÉTFA kutatás, 2020. szeptember)

A HÉTFA Kutatóintézet Európa több országára kiterjedő felmérése is bizonyította, hogy a nők által vezetett vállalkozásokat a koronavírus válság különösen kedvezőtlenül érintette. Ez azzal magyarázható, hogy a nőknek jellemzően egyszerre kellett megküzdenie a járvány káros gazdasági következményeivel, valamint a gyermeknevelési, idősgondozási feladatok növekedésével. Ezáltal különösen nehéz volt a nők számára a vállalkozói és munkavállalói, valamint családban betöltött szerepeik összeegyeztetése a lezárások időszakában. A munka és magánélet egyensúlyának kiépítése és megtartása már a válság előtt is nehézséget okozott, azonban a lezárások, a távoktatás bevezetése, valamint az otthoni feladatok növekedése tovább rontott a helyzeten. >> A kutatás letölthető az alábbi linken.


Íme a térkép: így terjed a járvány Közép-Európában (portfolio.hu, 2021. február 18.)

A HÉTFA szakértői azt vizsgálják, hogy milyen regionális és időbeli eltérései voltak a járvány terjedésének Közép-Európában. A cikk tartalmaz egy térképes animációt is, mely bemutatja a heti új esetszámok népességre vetített számának változását a járvány térségbeli megjelenésétől 2021. január 31-ig. Munkatársaink rámutattak, hogy a két hullám nagyságrendileg is eltért, valamint a második hullám során nagyobb időbeli ingadozások voltak megfigyelhetők. Ebben az időszakban Csehország és Szlovénia voltak a járvány legfőbb gócpontjai. >> A cikk pdf formátumban is elérhető.


Online konferencia előadás a COVID-19 hatásairól Közép-Európa vidéki területein (2021. április 15-16.)

Igari András, a HÉTFA elemzője angol nyelvű előadást tartott a 3. Okos Közösségek Akadémia ”okos lehetőségek a vidéki közösségek számára 2021-2027 között” című nemzetközi konferencián. Szakértőnk ismertette a közép-európai járványterjedés területi jellegzetességeit, és különös figyelmet fordított a város-vidék közti eltérésekre. Az elemzés során fény derült arra, hogy a járvány negatív egészségügyi hatásai a vidéki és periférikus térségeken jelentősebbek voltak, így a halálozási ráta is ebben a térségekben volt a magasabb. >> Az előadás diasora megtekinthető ezen a linken.


A negyedik hullám berobbanásának nyomában: miért ekkor, miért így és miért ott? (Portfolio, 2021. november 22.)

A HÉTFA Kutatóintézet munkatársának elemzése bemutatja, miként befolyásolhatják a járvány terjedését és várható hatásait különféle területi sajátosságok. >> A cikk pdf formátumban is elérhető.

Kiemelt kép forrása: Pixabay