A konferencia lehetőséget biztosított a vidék- és területfejlesztési szakembereknek és közpolitikai döntéshozóknak a kooperációra, valamint bemutatásra került a Zöldutak Magyarországon című kiadvány is, amely a KIFESZ és a Corvinus Egyetem közös gondozásában jelent meg.

A hallgatóság több témában is kiváló előadásokat és kerekasztal-beszélgetést hallhatott többek között a megújuló területfejlesztés politikai irányairól, a zöldút és a szelíd vidékfejlesztés kapcsolatáról, illetve a LEADER típusú kezdeményezésekről.

A konferencia utolsó szekciójában Jakab Gábor kollégánk, a HÉTFA Kutatóintézet klímapolitikai igazgatója beszélt az ESG és a vidékfejlesztés kapcsolatáról. A kerekasztal-beszélgetés során szó esett a vállalati ESG szemlélet és a civil zöld kezdeményezések céljai közötti különbségekről és hasonlóságokról; továbbá a szakértők olyan jó gyakorlatokat gyűjtöttek össze, ahol a tudatos vidékfejlesztés során kiemelten foglalkoztak a környezeti és társadalmi hatásokkal egyaránt, amely az ESG szemlélet két alappillére.

A Net0Manager Erasmus+ projekt az uniós vállalati vezetők szén-dioxid-kibocsátás menedzsmentjével kapcsolatos készségeinek és kompetenciáinak fejlesztésére összpontosít, innovatív megközelítéseket kínálva a szén-dioxid kibocsátás kezeléséhez.

A fókuszcsoport célja olyan szakpolitikai javaslat kidolgozása volt, amely javítja a fenntarthatósági képzés színvonalát és elősegíti a fenntarthatósági szakemberek európai szakképzési rendszerbe való integrációját. Ezen felül a mikrotanúsítványok témája volt a fókuszban. Ezek a speciális tanúsítványok célzott ismereteket és készségeket biztosítanak, lehetővé téve a szaktudás megszerzésének gyors és rugalmas módját. A mikrotanúsítványok azok számára ideálisak, akik anélkül szeretnének speciális készségeket megszerezni vagy felfrissíteni, hogy hosszútávú programok mellett köteleződnének el. A mikrotanúsítványok ideálisak azon szakemberek számára, akik versenyképesek szeretnének maradni a gyors ütemben változó munkaerőpiacon. Az általunk szervezett fókuszcsoport tanulsága, hogy szükség van a kkv-k igényeire szabott képzésekre, amelyek egyedi kihívásaikra összpontosítanak. A résztvevők további megállapítása, hogy a képzéseknek nem elég az elméleti ismereteket átadniuk, ezen felül szükséges lenne a vállalkozások hozzáállását és szemléletét is formálniuk a fenntarthatóság szemléletével kapcsolatban. A képzésben résztvevők számára a legelőnyösebb, ha lehetőségük van tudásuk fokozatos építésére és innovatív képzéseken vehetnek részt. Az innováció elengedhetetlen ahhoz, hogy a változó szabályozásokkal és technológiai fejlesztésekkel párhuzamosan tudjanak fejlődni, és a képzést követően beleszőjék mindennapos üzleti tevékenységeikbe a fenntarthatóságot.

A fókuszcsoportba bevont szakemberek értékes javaslataira alapozva készül online tananyag és online platform a Net0Manager projekt keretei között a fenntarthatósággal kapcsolatban. A tananyagról bővebben ezen a linken olvashatnak.

Az új mérőszám kidolgozására azért volt szükség, mert bár a GDP sok fontos dolgot mér ugyan, de az emberi élet, jólét és fenntarthatóság szempontjából releváns tényezőket nem. Ezért született javaslat egy új megközelítést alkalmazó mérőszámra, amely megközelítőleg 80 elemi indikátorral dolgozik és ezeket rendszerezi három, már önmagában is integrált módszertanba:

• Fenntartható GDP (sGDP), amely a Magyar Nemzeti Bank módszertana;
• Fenntartható teljesítmény keretindikátor (SPFI), amely a HÉTFA Kutatóintézet által kifejlesztett mutatón alapszik;
• GDP-n túli jólléti mutató (WBGI), amely a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexén alapul.

A három mutató együtt alkalmas a termelési tényezők mennyiségének és minőségének mérésére, és reális képet nyújt a szélesebb értelemben vett jóllét állapotáról. A hármas indikátorrendszer képes longitudinálisan vizsgálni az egyes országok fenntarthatósági átmenetének minden aspektusát, azonban az országok közötti összehasonlítást nem teszi lehetővé.

A kutatás eredményeit Dr. Áder János volt köztársasági elnök úr, valamint Dr. Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára mutatta be a Magyarországon megrendezett World Science Fórumon 2024. végén.

A kutatás szakmai tartalmának összeállítását a HÉTFA Kutatóintézet Klímapolitikai Irodájának munkatársai koordinálták. A kutatás eredményei ezen a linken érhetők el.

A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók (Hétfa Kutatóintézet, Magyar Nemzeti Bank, Makronóm Intézet) által kidolgozott, három indikátorból mérőszám bemutatásakor kiemelte, hogy az új mérőszám megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait.” A kutatást a HÉTFA Fenntarthatósági és Klímapolitikai Műhelyének munkatársai koordinálták.

Az új mérőszám kidolgozására azért volt szükség, mert a GDP sok fontos dolgot mér ugyan, de az emberi élet, jólét és fenntarthatóság szempontjából releváns tényezőket nem. Ezért született javaslat egy új megközelítést alkalmazó mérőszámra, amelynek kidolgozásán a három magyarországi műhely közel egy éven keresztül dolgozott.

A módszer 80 mutatóval dolgozik, és három, önmagában is integrált módszertant, indikátort kombinál, melyek:

• Fenntarthatósági GDP (sGDP)
• Fenntarthatósági teljesítmény keret indikátor (SPFI)
• GDP-n túli jólléti mutató (WBGI)

A három mutató együtt alkalmas a termelési tényezők mennyiségének és minőségének mérésére, és reális képet nyújt a szélesebb értelemben vett jóllét állapotáról. Az új mérőszámmal kapcsolatos módszertani részleteket a fórumon Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára ismertette.

A tanulmány egésze a következő hetekben elérhetővé válik a HÉTFA és a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.

További részletek a portfolio.hu tudósításában találhatók.

Megjelenés éve: 2017

Megbízó: Keszthely Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Keszthely városa kiváló környezeti adottságokkal rendelkezik: területének 75%-a az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozik, a Balaton mellett a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton északi része, a Keszthelyi láp is területén található. A belterületen is számos szépen fenntartott park, kiemelkedő, idős fasor, felszíni vízfolyás teszi változatossá a természeti környezetet. A városvezetés a 2014-2020-as időszak Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásainak köszönhetően ennek az adottságnak megőrzését, társadalmi és gazdasági szempontú fejlesztését tűzte ki célul. Ennek mentén a belváros zöldfelületei megújulnak, a zöldfelületek társadalom és gazdaság számára szolgáltatott előnyei előtérbe kerülnek, erősödik a terület zöld infrastruktúra hálózata. A Zöld infrastruktúra fejlesztési- és fenntartási akcióterv (ZIFFA) létrejöttét a TOP-2.1.1-15-ZA1 „Barnamezős területek rehabilitációja, a Reischl-féle sörház felújítása” című projekt tette lehetővé.

Megjelenés éve: 2017

Megbízó: Dunavarsány Város Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia mellékletei és különböző tematikus projektek ezen a linken érthetők el

A Településfejlesztési Koncepció ezen a linken érhető el

A Településfejlesztési Koncepció megalapozó vizsgálata ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Dunavarsány életének hosszú távú fejlesztési kereteit a településfejlesztési koncepció (TK) jelöli ki. E dokumentumtípussal a város már régről rendelkezik, annak felülvizsgálata rendszeres időközönként megtörtént. Legutóbb 2016-ban, jelen integrált településfejlesztési stratégiához (ITS) kapcsolódóan került sor a TK felülvizsgálatára, egyebek mellett frissített, az ITS-sel összhangba hozott célrendszerrel és – a kapcsolódó megalapozó vizsgálat részeként – városrészi lehatárolás bevezetésével.  Az ITS a településfejlesztési koncepcióra épül, annak középtávú, 6-7 éves távlatra szóló kifejtését végzi el, a távlati célokat operatívabb egységekre bontva és konkrét projekteket rendelve a beavatkozási irányokhoz. A projekteket rendszerbe szervezi és azokat, amelyek tematikus vagy területi alapon kiemelt súllyal bírnak, röviden ki is fejti. Azokon a helyszíneken, amelyek fejlesztése súlyponti kérdés és az önkormányzatnak van mozgástere az alakításukban, akcióterületeket jelöl ki, ahol egymásra épülő beavatkozásokkal komplex fejlesztéseket céloz meg. Az ITS-ben összesen 83 projekt szerepel. Ezek közül 13 tematikus kulcsprojekt, 21 akcióterületi kulcsprojekt – e két csoport projektjei részletesebben is ki vannak dolgozva –, míg 49 egyéb projekt említésszinten van jelen. A 34 kulcsprojekt összesen mintegy 71 milliárd forintnyi fejlesztést tervez 2022 végéig, melynek nagy többségét külső partnerek (befektetők, államigazgatási szervek stb.) fedeznék. A szintén mellékelt projektcsomagban a város jövőképével, gazdaság- és turizmusfejlesztésével, megújuló energia és intézményfejlesztési stratégiával foglalkozó tanulmányok is találhatók.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft.

A hatásvizsgálat ezen a linken érhető el.

Absztrakt:

A Millenáris Széllkapu integrált zöldfelület-fejlesztési program eredményeként a korábbi Ganz gyár területén egy kortárs közpark jön létre, kiegészítve a Millenáris Park meglévő területét és szervesen összeépülve azzal. A tervezett fejlesztés azon túl, hogy hozzájárul az alulhasznosított barnamezős terület megújításához, számos közvetett hatáson keresztül erősíti a környező városszövet átalakulását, illetve az itt lakók és a környéket használók életminőségének javulását. Tanulmányunk célja a Millenáris Széllkapu fejlesztés gazdasági-társadalmi-környezeti hatásainak előzetes vizsgálata, valamint a fejlesztés előzetes költség-hasznon elemzése, amelyet a beruházás eredményeként várható társadalmi, gazdasági és környezeti hatásmechanizmusok számba vételével vizsgáltunk. A fejlesztés hatásainak meghatározására felvázoltuk a teljes parkfejlesztés által gyakorolt hatásmechanizmust. Az összetett kapcsolati rendszer alapján a megtérülési költség-haszon elemzésben számszerűsített (kvantitatív), valamint nem számszerűsített (kvalitatív) tényezőket különítettünk el. Csak ott számszerűsítettük a hozamokat, ahol a feltárt közvetlen vagy közvetett hatások célcsoportja pontosan meghatározható volt és a hasonló fejlesztések hatásait számszerűsítő összehasonlító adatok is rendelkezésre álltak. A számszerűsített költségek és hasznok összevetésével értékeltük a teljes fejlesztés várható megtérülését. Ezeken felül kvalitatív módon, a hatások irányát bemutatva értékeltük azon hatásmechanizmusokat is, amelyeket nem tudtunk számszerűsíteni.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Zalaegerszeg Város Önkormányzata

Absztrakt:

Zalaegerszeg városában 2016. május 25-én alakult a ZEGIKON Helyi Közösség, melynek célja, hogy egy élhetőbb város kialakítása érdekében támogassa Zalaegerszeg kulturális közegének, identitásának fejlesztését. Az akciócsoport működési területe Zalaegerszeg közigazgatási területe, célcsoportja a város 60 157 fős lakossága. Ennek érdekében megkezdődött a ZEGIKON Helyi Közösségi Fejlesztési stratégia tervezése, melyben központi szerepet szántak a partnerségi bevonásnak. Három különböző eszközzel valósult meg az alulról érkező ötletek, vélemények összegyűjtése: lakossági kérdőívek, mélyinterjúk és a HACS tagsága felé történő folyamatos visszacsatolás és kerekasztal beszélgetés. A konzultációk és a stratégiai helyzetértékelés eredményei alapján elkészült a SWOT elemzés és megfogalmazódtak Zalaegerszeg fejlesztési szükségletei.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Lenti Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Lenti Gyógyhely fejlesztési stratégiájának célja, hogy Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark az azt körülvevő déli városrészi területével együttesen egy versenyképes, minőségi Fürdővárossá alakuljon át. A stratégiai program hozzásegíti Lentit, hogy egy pezsgő, széles igényeknek megfelelő népszerű zöld pihenővárossá, Nyugat-Magyarország öko-turisztikai / gyógy-wellness fürdővárosává, komplex térségi turisztikai központtá váljon. A célok elérése érdekében négy alappilléren álló, fenntartható és finanszírozható fejlesztési stratégia került kidolgozásra. A Fürdőváros koncepció sikeres megvalósítása egy olyan alulról építkező, a helyi lakosság támogatását élvező, összehangolt turisztikai fejlesztéssorozat végrehajtását igényli, melyben az Önkormányzatra és az érintett gazdasági szereplőkre vezető szerep hárul, kiegészülve potenciális befektetőkkel és a betelepülni vágyó vállalkozókkal.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Keszthely Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

A pályázati dokumentáció ezen a linken érhető el

Absztrakt:

A Keszthely Zöld Város projekt célja, hogy olyan infrastruktúra-fejlesztéseket támogatáson, amelyek javítják a város általános környezeti állapotát, segítik fenntartható fejlődési pályára állítását. Keszthely esetében ezeket a forrásokat a keszthelyi belváros rehabilitációjának továbbvitelére kívánjuk fordítani, melynek során a belváros zöldfelületeinek minőségi és mennyiségi fejlesztésére, azok hiánypótló funkciókkal történő megtöltésére különös figyelmet fordítunk. A projekt során olyan technológiák, módszerek kerülnek alkalmazásra, amelyek környezet- és természetvédő módon biztosítják a megépített infrastruktúra és a település működését, elősegítik a fenntartható fejlődést. A vonatkozásában cél a kijelölt akcióterületen található zöldfelületek és a hozzájuk kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő, sokszor használaton kívüli, de akár jövedelemtermelésre alkalmas infrastruktúraelemek megújítása. A barnamezős területekre vonatkozó pályázati dokumentáció az egykor szebb napokat látott Reischl-féle Sörház megújítását a Terület- és Területfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében kiírt „Barnamezős területek rehabilitációja” TOP-2.1.1-15 felhívásban közzétett elnyerhető támogatások segítségével kívánja megvalósítani. Az épületegyüttes felújításának, átépítésének célja, hogy az egykori Reischl-féle sörfőzde és sörkert új tartalmat kapjon a mai kor követelményeihez igazodóan, de a műemlék épületegyüttes értékeit szem előtt tartva.