A nemzetközi tanárképzés 2026. október 1. és 22. között, négy egymást követő csütörtökön, 16:00 és 18:00 óra között zajlik online, Zoomon. A program elsősorban általános és középiskolai pedagógusokat, különösen STEM- és STEAM-tantárgyakat tanítókat vár, de iskolavezetők, tanácsadók és más, az inkluzív oktatás iránt érdeklődő szakemberek részvételét is örömmel fogadják. A kétórás alkalmak rövid előadásokból, kérdezz-felelek részekből és kiscsoportos beszélgetésekből állnak, így a résztvevők saját tapasztalataikat is megoszthatják kollégáikkal.

A képzéssorozat négy alkalma a nemek közötti egyenlőség különböző aspektusait dolgozza fel a STE(A)M-oktatásban. Az első alkalom a nemi sztereotípiák tantermi dinamikára gyakorolt hatásával foglalkozik, a második a pedagógus szerepére és egy gyakorlati tantermi ellenőrzőlistára helyezi a hangsúlyt. A harmadik alkalom a STREAM IT keretében alkalmazott mentorálási, tehetséggondozási és gyakorlati módszereket mutatja be, míg a negyedik alkalommal testvérprojektek képviselői osztják meg saját, befogadó STE(A)M-oktatást támogató eszközeiket és tapasztalataikat.

A képzés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A képzéssorozatra ezen a linken lehet regisztrálni: https://us02web.zoom.us/webinar/register/WN_WXu0d148SMW0McwdZABZVA 

A STREAM IT projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A kifejtett vélemények és álláspontok kizárólag a szerzők véleményét tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség álláspontjával. A tartalomért sem az Európai Unió, sem a finanszírozó szervezet nem tehető felelőssé.

A képzéssorozatról további információ az angol nyelvű sajtóközleményben olvasható.

A magyar valóság

A beszélgetést Katona Gergely moderátor (Baptista Diakóniai Központ, Szociális Szájjegyzet) nyitotta meg, bemutatva a szektor aktuális állapotát tükröző statisztikai adatokat. Magyarországon becslések szerint körülbelül 90 000 fő dolgozik a szociális ellátórendszerben, ám közülük mindössze 20% rendelkezik diplomával. Bár a hivatalos statisztikák 582 000 Ft körüli bruttó átlagbért mutatnak, a dolgozók ezt inkább – a pótlékok és egyéb kifizetések egyenetlensége miatt – bruttó 400 000 Ft körülire teszik. Országosan 20%-os, bizonyos területeken pedig a 40%-ot is meghaladó létszámhiány tapasztalható. A szakirányú végzettséget szerzők mintegy 40%-a már a diploma megszerzése után sem a szociális szférában helyezkedik el.

Reziliencia – több mint rugalmasság

A beszélgetés központi fogalma a reziliencia volt, Dr. Ádám Szilvia (Semmelweis Egyetem) a rezilienciát úgy határozta meg, mint azt a képességet, amely révén válsághelyzet után az egyén vagy szervezet képes újraépülni, sőt akár fejlődni is. Kővári Erzsébet (BMSZKI) a COVID-járványt, a menekültválságot és a rezsiválságot hozta példaként, ahol a jó kommunikáció és összefogás segített az intézményeknek. Dr. Hídvégi Zsófia (Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága) idegtudományi szempontból kiemelte: az ember társas lény, így a másokhoz való kapcsolódás az idegrendszer megnyugtatásának fontos eszköze.

Miért mennek el a kollégák?

A szakértők egybehangzó véleménye szerint a pályaelhagyás hátterében nem csak a bérkérdés áll, hanem a munkakörülmények, a pozitív visszajelzés hiánya és a munkahelyi légkör. A szupervíziós esetek 85–90%-ában a problémák forrása nem az ügyfelekkel való nehézség, hanem a kollegális feszültségek és a vezető–beosztott viszony. A megoldás kulcsa a „pszichológiai biztonság” megteremtése – egy olyan közeg, ahol hibázni is lehet.

Szupervízió: nem luxus, hanem mentálhigiénés alapvetés

A szupervízió egy szakmaközi reflexiós folyamat, amely négy dimenzióban segíti a segítők mentális gondozását: én és a szakmám, én és a munkatársam, én és az ügyfelem, én és a rendszer. A szakértők egyetértettek abban, hogy a szupervíziónak a szakmai szocializáció részévé kellene válnia. Kővári Erzsébet elmondta, hogy a BMSZKI-ban 2020 óta központilag szervezett szupervízió érhető el. Ugyanakkor a mentális egészség megőrzése nemcsak ezen múlik: a munkaidő-beosztás, a szabadságok kiadása és a kommunikációs csatornák milyensége legalább ennyire fontos.

Jó gyakorlatok és személyes stratégiák

A résztvevők számos előremutató kezdeményezésről számoltak be: ilyen a BMSZKI és MOME együttműködése, a közösségi pszichiátriai programok, a relaxációs szobák kialakítása, valamint a vezetőképzés és rezilienciatréning. A beszélgetés végén a szakértők saját megküzdési stratégiáikat is megosztották: a tudatos öngondoskodás, a földelési technikák, a reakcióidő tágítása, a pozitív fókusz és a támogató kapcsolatok mind hozzájárulnak a segítők mentális egyensúlyának megőrzéséhez.

A kerekasztal-beszélgetés legfontosabb tanulsága, hogy a segítő szakma fenntarthatóságához elengedhetetlen a „segítők segítése”. Ahogy a repülőgépeken is oktatják: először saját magunkra kell feltennünk az oxigénmaszkot.

A beszélgetés podcast változata itt hallgatható meg: CARES projekt – A segítés ára: Kerekasztal beszélgetés a magyar szociális és gondozási szektorról

Konferencia időpontja 2026. október 1.

Konferencia helyszíne Budapest, Északi Járműjavító (Közlekedési Múzeum)

A konferencia témája: ÚJRATERVEZÉS – Új konszenzusépítés az urbanisztikában

A megváltozott politikai környezet lehetőséget teremt arra, hogy a régóta halasztott legfontosabb urbanisztikai kérdések is napirendre kerüljenek. Idén ősszel ezért nemcsak szakpolitikai problémákról, hanem szerkezeti kérdésekről is szükséges lesz nyíltan beszélnünk – legyen szó akár az önkormányzati rendszerről, akár a területfejlesztés intézményi kereteiről és jövőképéről. Jó válaszok azonban csak nyitott, tabuk nélküli szakmai párbeszédből születhetnek, amelynek az Országos Urbanisztikai Konferencia kíván teret adni.

Konferenciánk célja, hogy fórumot teremtsen az urbanisztikához kapcsolódó szakemberek, döntéshozók és gondolkodók közös eszmecseréjének, válaszokat keresve a magyar urbanisztikai rendszerünk strukturális és szakpolitikai kérdéseire. 

További részletek: https://ouk2026.hu/

Találkozzunk a konferencián!

A MUT és a HÉTFA csapata

A Horizont Europe által támogatott STREAM IT projekt célja, hogy elősegítse a lányok és nők részvételét a STEAM-oktatásban, a kutatásban és az innovációban inkluzív oktatási lehetőségek, mentorprogramok és tudománykommunikációs tevékenységek révén. A STREAM IT projekt koordinátoraként a HÉTFA felel a projekt szakmai és operatív megvalósításának koordinációjáért, valamint aktívan közreműködik az oktatási és mentorprogramok, a tudománykommunikációs tevékenységek és a nemzetközi együttműködés megvalósításában. 

A nemzetközi döntőt megelőző projektpartneri találkozón a STREAM IT konzorcium tagjai áttekintették a projekt előrehaladását, megosztották tapasztalataikat, és egyeztettek a projekt zárásához kapcsolódó szakmai és kommunikációs feladatokról. A délutáni verseny során a döntősök nyolc percben mutatták be kutatásukat úgy, hogy a tudományos pontosság megőrzése mellett közérthetővé és figyelemfelkeltővé tegyék azt a szélesebb közönség számára. Az előadásokat szakmai zsűri értékelte a tudományos tartalom, az előadásmód, a kreativitás és a kommunikációs készségek alapján. A zsűri tagjai Dr. Molnár Bálint, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kommunikációs igazgatója és egyetemi adjunktusa, Bozsik-Nagy Nikoletta, a Telex tudományos és technológiai újságírója, valamint Dr. Abrankó-Rideg Nóra, a Magyar Táncművészeti Egyetem pályázati és projektigazgatója, vegyész, oktató és a Milestone Institute mentora voltak.

A versenyen a mesterséges intelligenciától és a biotechnológiától kezdve az orvostudományon, a fenntartható mezőgazdaságon és az anyagtudományon át egészen a repüléstechnikai kutatásokig számos tudományterület képviseltette magát. Az első helyet Daryna Aihars (Yuriy Fedkovych Chernivtsi National University, Ukrajna) nyerte el Modern Approaches to Solving the Problem of the Sonic Boom in Supersonic Flight című előadásával. A második helyezést Agnes Warmuth (Lund University, Svédország) érte el Every Dot Counts című prezentációjával, míg a harmadik helyen Solveiga Samulenaite (Vilnius University, Litvánia) végzett The Role of the Gut Microbiota in the Development of Eating Disorders című előadásával. A verseny ismét rámutatott arra, hogy a tudománykommunikáció kulcsszerepet játszik abban, hogy a kutatási eredmények közérthető, érdekes és a társadalom számára is releváns formában jussanak el a nagyközönséghez. 

Az előadások felvételei elérhetők a STREAM IT YouTube-csatornáján.

A kézikönyv átfogó elemzést nyújt a fiatalok mentális egészségének jelenlegi helyzetéről, és bemutatja azokat a legfontosabb kihívásokat, amelyekkel a fiatalok és az őket támogató rendszerek napjainkban szembesülnek. A kutatások szerint a mentális problémák 50%-a már 14 éves kor előtt, míg 75%-a 24 éves kor előtt jelentkezik. A világjárványok, a digitalizáció, a gazdasági bizonytalanságok és a társadalmi változások tovább növelték a fiatalokra nehezedő terheket, ezért különösen fontos a megelőzés és a korai beavatkozás erősítése.

A kiadvány részletesen ismerteti a jelenlegi ellátórendszerek legfontosabb kihívásait, köztük a szakemberhiányt, a területi egyenlőtlenségeket, a mentális problémákhoz kapcsolódó megbélyegzést, valamint azt, hogy a marginalizált fiatalok – például a korai iskolaelhagyók vagy a roma közösségekhez tartozó fiatalok – gyakran nehezen jutnak hozzá a megfelelő támogatáshoz. A problémák feltárása mellett a kézikönyv gyakorlati ajánlásokat, jó gyakorlatokat és szakpolitikai javaslatokat is bemutat, amelyek hozzájárulhatnak a fiatalok mentális jóllétét támogató rendszerek fejlesztéséhez.

Az Ifjúsági Mentális Egészség Kézikönyv az alábbi linken érhető el.

A kézikönyv mellett elkészült egy magyar nyelvű vezetői összefoglaló is, amely a kiadvány legfontosabb megállapításait és ajánlásait foglalja össze. Az összefoglaló az alábbi linken olvasható: Ifjúsági Mentális Egészség Kézikönyv Vezetői Összefoglaló.

Az alakuló ülést a Budapesti Corvinus Egyetem látta vendégül, ahol mintegy 150 regisztrált résztvevő vett részt. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Bruno van Pottelsberghe rektor, aki kiemelte a kutatásmenedzsment stratégiai jelentőségét a tudományos életben. Köszöntőt mondott Dr. Horváth Péter államtitkár is, hangsúlyozva a kutatást támogató szakemberek nélkülözhetetlen szerepét és a kormány részéről a szakma támogatását, és a szakmabeliekkel történő párbeszéd fontosságát irányozta elő. Az esemény alkalmából külön üdvözlő üzenetet küldött Prof. Dr. Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is, támogatásáról biztosítva az újonnan létrejött egyesületet.

A nyitóelőadások során Dr. Tamás Veronika bemutatta a HUNARMA kezdeményezésének hátterét, Zsár Virág a kutatásmenedzsment szerepéről és fejlődési lehetőségeiről beszélt európai és hazai kontextusban, míg Fekete Judit ismertette az egyesület küldetését és jövőképét.

Az alakuló közgyűlés elfogadta az egyesület alapszabályát, majd megválasztotta a tisztségviselőket. A HUNARMA elnöke munkatársunk, Zsár Virág, a HÉTFA Kutatóintézet Kft. vezető nemzetközi tanácsadója lett. Szakmai koordinációs alelnöke Fekete Judit (Budapesti Corvinus Egyetem), működési és pénzügyi alelnöke Dr. Tamás Veronika (ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont) lett. Az elnökség tagjai Kocsis-Kiss Mónika (MATE), Petrovics Nándor (Budapesti Corvinus Egyetem), Tiziana del Viscio (HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) és Bárányné Dr. Németh Julianna (ELTE TTK Biológiai Intézet).

A HUNARMA megalakulása a kutatásmenedzsment szakma hazai megerősítésében és elismertségének növelésében kiemelt jelentőséggel bír. Ezen túlmenően a kutatást támogató szakemberek hazai közösségének építésében és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében is fontos szerepe lesz. 

A HÉTFA Kutatóintézet az elmúlt években kutatásaival, elemzéseivel és szakpolitikai javaslataival aktívan hozzájárult a kutatásmenedzsment szakma hazai és európai helyzetének feltárásához, valamint a szakma elismertségének, képzési lehetőségeinek és professzionalizációjának erősítéséhez. Büszkék vagyunk arra, hogy ezek az erőfeszítések hozzájárulhattak a HUNARMA megalakulásához és a magyar kutatásmenedzseri közösség megerősödéséhez.

Az Egyesület munkáját a következő oldalakon kísérhetik figyelemmel:

LinkedIN: https://www.linkedin.com/company/120904661

Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61591168173520

E-mail: hunarmaegyesulet@gmail.com

A Horizont Europe által támogatott STREAM IT projekt célja, hogy elősegítse a lányok és nők részvételét a STEAM-oktatásban, a kutatásban és az innovációban inkluzív oktatási lehetőségek, mentorprogramok és tudománykommunikációs tevékenységek révén. A projekt koordinátoraként a HÉTFA felel a nemzetközi konzorcium munkájának összehangolásáért és a projekt szakmai megvalósításának koordinálásáért. A közgyűlésen a partnerek áttekintették a kutatási tevékenységek, az oktatási programok és mentorálási folyamatok eredményeit, valamint a projekt keretében fejlesztett eszközök és módszertanok előrehaladását.

Az egyeztetés során kiemelt figyelmet kaptak a projekt kommunikációs és disszeminációs tevékenységei, a National Inspiration Hub kezdeményezések, a Virtual Makerspace fejlesztése, valamint az oktatási programok hatásvizsgálatának eddigi eredményei. A partnerek áttekintették a készülő szakpolitikai ajánlásokat is, amelyek a projekt tapasztalataira építve kívánják támogatni a lányok és nők STEAM-területeken való részvételének erősítését Európában.  

A közgyűlésen a konzorcium a következő hónapok kiemelt feladatait is áttekintette. A partnerek egyeztettek a budapesti Nemzetközi Tudománykommunikációs Verseny előkészületeiről, a szakpolitikai párbeszédet támogató webináriumokról, valamint a STREAM IT és a STEAMbrace projektek közös záróeseményének szervezéséről. A megbeszélés ismét megerősítette a partnerek közötti szoros együttműködés jelentőségét, amely meghatározó szerepet játszik abban, hogy a projekt eredményei hosszú távon is hozzájáruljanak a lányok és nők STEAM-oktatásban, kutatásban és innovációban való részvételének erősítéséhez Európában.

A csoportba várjuk többek között kutatók, szakpolitikai szakemberek, trénerek, projektmenedzserek, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és vállalkozónők jelentkezését. A találkozók lehetőséget adnak arra, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat, bemutassuk futó programjainkat és kezdeményezéseinket, közösen gondolkodjunk a női vállalkozók támogatásának jelenlegi eszközeiről, és új együttműködéseket indítsunk el.

A projekt keretében összesen 5 szakmai találkozót szervezünk, alapvetően online formában, de igény esetén személyes alkalmakat is szívesen biztosítunk. Az első online találkozót március végére tervezzük.

Ha érdekli a kezdeményezés, kérjük jelentkezzen a regisztrációs linken keresztül.

Az IMPACTA az Interreg Duna Régió Program támogatásával, az Európai Unió és a Széchenyi Programiroda társfinanszírozásával valósul meg.

A MAPIT projekt célja, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a felzárkózó (widening) országok innovatív kis- és középvállalkozásai, kutatóhelyei, valamint az európai kutatási és innovációs hálózatok között, és ezáltal erősítse a nemzetközi együttműködéseket és az egyetemek, illetve az ipari szereplők kapcsolatait. A HÉTFA a projektben a Jövőtanulmányok Programja (Future Studies Programme) munkacsomag vezetőjeként a kutatásmenedzsment-kapacitások fejlesztéséért, a partnerintézmények igényeire épülő képzésekért és a szakmai tudásmegosztás elősegítéséért felel.

A HÉTFA a tallinni esemény társszervezőjeként két interaktív szakmai képzéssel járult hozzá a programhoz. A „Jó gyakorlatok a kutatástámogatás kiépítésében – az RM Roadmap interjúinak tapasztalatai” című képzés az európai kutatástámogató irodák kialakításának és megerősítésének bevált gyakorlatait mutatta be, különös figyelmet fordítva a szakmai fejlődésre, a vezetésre, a csapatok irányítására, a működési modellekre és a kutatásmenedzsment láthatóságára. A résztvevők saját intézményi tapasztalataikból kiindulva gondolhatták végig, milyen módon fejleszthetők tovább a kutatástámogatási struktúrák és szolgáltatások.

„Az eredmények hatása a megtervezéstől a tudáshasznosításig” című műhelymunka a kommunikációra és a projekt eredményeinek terjesztésére összpontosított. A gyakorlati feladatok abban segítették a résztvevőket, hogy egymással összefüggésben gondolják végig a projekt céljait, az elérni kívánt hatásokat és a létrejövő tudás hasznosításának lehetőségeit. A program további részei a konzorciumépítés és a pályázatírás módszereit, a támogatás elnyerését követő projektmenedzsmentet, valamint a résztvevők közötti közvetlen szakmai tapasztalatcserét is érintették.

Tudj meg többet a projektről itt: https://mapitproject.eu/