Megjelenés éve: 2014

Az ITP Gazdaságfejlesztési és Településfejlesztési részdokumentumainak, valamint a Zala megye ágazati operatív programokhoz kapcsolódó területfejlesztési részdokumentum összeállításában vett részt a HÉTFA Elemző Központ.

Mimeo

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

A Zala Megyei Integrált Területi Program célja a TOP keretében rendelkezésre álló területi gazdaságfejlesztési és településfejlesztési források hatékony, egymást erősítő megtervezése a korábbi egyeztetési folyamatok során kialakított Területfejlesztési Koncepció és Területfejlesztés Program által megjelölt célok mentén. A Zala Megyei Önkormányzat által tervezhető források összesen hét projektcsomag mentén szolgálják azt a célt, hogy Zala Megye 2020-ra a munka, a polgári gyarapodás és a versenyképes térségi gazdaság szinonimájává váljon. Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója a megye fejlesztésének 2030-as jövőképét, azaz fő hosszú távú célját a „Gazdag és harmonikusan fejlődő, zöld Zala” megteremtésében fogalmazza meg. A Koncepció három átfogó célt és hét, 2014-2020-ra vonatkozó stratégiai ágazati célt jelölt ki a megye számára.

Megjelenés éve: 2014

Mimeo

Az előadás ezen a linken érhető el

A koncepcióvázlat röviden bemutatja a térséget és annak helyzetét, felveti a kérdést, hogy a térségbeli települések és vállalkozások együtt vagy külön-külön tudnak több fejlesztési forrást megszerezni, hogyan lehet meggyőzni a kormányzatot, térségi szereplőket a fejlesztési támogatásról és új fejlesztési ötleteket ad.

Megjelenés éve: 2014

Megbízó: Hévíz Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Hévíz nem csak turisztikai desztináció, hanem közel 4 400 ember lakóhelye és a város munkaadói közel 2000 ezer embernek biztosítanak munkahelyet. E célcsoportok igényeinek kielégítése merőben más megközelítést igényel, azonban szem előtt kell tartanunk, hogy az itt lakók és a vendégek által használt városi területek és funkciók sok esetben ugyanazok, továbbá azt is, hogy a lakosok és a munkavállalók döntő többsége a turisztikai szektorban tevékenykedik, így a település turisztikai vonzerejét növelni célzó fejlesztések közvetlen hatással vannak mindennapjaikra. Hévíz Város célstruktúráját a fejlesztési alapelvek, az elérendő jövőkép, illetve ezek érdekében a forrásokkal való leghatékonyabb gazdálkodás határozza meg. A városvezetés a bemutatott pozitív jövőkép beteljesítése és a hosszú távú versenyképesség érdekében olyan célkitűzéseket határoz meg, melyek megteremtik a tartósan fenntartható, egyediséget erősítő minőségi fejlődés feltételeit.

Megjelenés éve: 2013

Megbízó: Zala Megye Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Jelen előzetes megvalósíthatósági tanulmányban bemutatott projekt általános célja a térség, a régió versenyképességének javítása, egyrészt kiemelten a keszthelyi ipari potenciál erősítésével, másrészt a Hévíz-Balaton Airport célirányos fejlesztésével, vezető regionális reptérré fejlesztésével. E cél elérése érdekében egyrészt a Keszthely-Sármellék térsége ipari infrastruktúrájának fejlesztéséhez szükséges elsődleges lépéseket mutatjuk be, másrészt a Hévíz-Balaton Airport fellendítésének lehetséges eszközeit és a megfelelő üzemeltetéshez szükséges legfontosabb infrastrukturális fejlesztéseket.

Megjelenés éve: 2013

Megbízó: Zala Megye Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

A Hévízi-tó a körülölelő láp- és mocsárvilággal szerves egységet képez, amely egyedülálló és sajátos adottságokkal, flórával és faunával rendelkezik. A tavat közrefogó lápterületek egyfajta szűrőrétegként is funkcionálnak, szabályozva a klímát és a terület vízháztartását, továbbá egyedi, különleges biotópok is, számos különleges növény- és állatfajnak biztosítanak életteret. A Hévízi-tó közvetlen környezetében található láperdő (véderdő) és a tágabb környezetben húzódó tőzegláp önmagában is védendő érték, különlegességüket pedig tovább fokozza a bennük rejlő rekreációs potenciál, amennyiben azok a területre érkező vendégek és a környék lakói számára értékes életteret jelentenek, ahol a zöldfelületek jótékony fiziológiai és pszichológiai hatásai egyaránt élvezhetők. A tanulmányunkban bemutatott projekt legfontosabb eleme Hévíztől délre, a Hévízi csatorna mentén Sármellék és Keszthely területéhez tartozó, a Kis-Balaton által határolt kb. 10*5 km-es, csatorna-és árokrendszerrel szabdalt, lápi védettséget élvező terület, valamint a Hévíz-tó véderdejeként funkcionáló láperdő egy részének természetvédelmi rehabilitációja, valamint az itt található természeti értékekhez kapcsolódó ökoturisztikai fejlesztések megvalósítása.

Megjelenés éve: 2013

Megbízó: Zala Megye Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Tanulmányunk a zalai Balaton-part, a Keszthelytől induló, Gyenesdiáson, Vonyarcvashegyen át egészen Balatongyörökig haladó tengely egy már évek óta napirenden lévő projektötletének, egy összefüggő parti sétány kialakításának lehetőségét vizsgálja. A projekt célja gondozott, környezet- és természetvédelmi szemléletformálásra is alkalmas, a vízparti, illetve vizes élőhely-jelleget hangsúlyozó, a térség családbarát turisztikai attrakcióihoz igazodó közhasználatú zöldterületi parti sétány és kapcsolódó elemeinek kialakítása, amely megteremti a Keszthely és Balatongyörök között húzódó zalai Balaton-part egységét. Az érintett önkormányzatoknak e part menti területek hasznosítására számos elképzelésük volt, melyek megvalósításának egyik legnagyobb gátja a tulajdonviszonyok rendezetlenségében rejlett. Az 1970-es évektől kezdve e partszakaszokat jelölték ki a Balatonból kikotort iszap elhelyezésére, s az érintett területek ekkor kerültek át állami tulajdonba. Mára a területek döntő része teljesen feltöltött, további iszap elhelyezésére nem alkalmas. A zagyterületek továbbra is állami tulajdonban, illetve a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében vannak, melynek feladatát képzi e területek rekultivációja, ez azonban sokszor elmarad, így e területek nagy része elhanyagolt állapotban van, beerdősödött, rendezetlen viszonyokat kialakítva a települések értékes parti szakaszain. A zagykazetták az érintett települések számára egyrészt leromlott környezeti állapotuk miatt jelentenek gondot, főként viszont azért, mivel azok kb. 200 hektár területet tesznek ki, és nincs még egy olyan partszakasza a Balatonnak, ahol ilyen szinten el lennének zárva a települések a vízparttól.

Megjelenés éve: 2013

Megbízó: Zala Megye Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Tanulmányunk a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház középtávú fejlesztései terveihez illeszkedő, a térség egészségturizmusa szempontjából elsődlegesen relevánsnak tartott projekteket mutatja be. A tanulmányban részletezett fejlesztések célja a Szent András Reumakórház nemzetközi porondon is jegyzett gyógyító és az egészségmegőrzést szolgáló intézménnyé történő továbbfejlesztése, színvonalas kutató- és innovációs tevékenységére alapozva; a hévízi gyógyvíz élettani hatásainak tudományos megalapozása és ezáltal Hévíz mint gyógyturisztikai célpont hosszú távon történő, fenntartható növekedésének elősegítése, valamint a tófürdő környezetének fejlesztése a fürdővárosi arculat erősítése érdekében. Napjainkban általános egészségturisztikai tendenciaként jelenik meg a gyógyászati tevékenység során használt erőforrások és az azokra épülő kezelések, terápiák ténylegesen bizonyított hatásainak vizsgálata iránti igény felerősödése. Bár hazánk mind európai, mind világviszonylatban az egészségturizmus élbolyához tartozik, e pozíciója elsődlegesen kiváló adottságainak köszönhető. Ahhoz, hogy a hazai gyógyfürdők, így Hévíz is megtarthassák vezető szerepüket, tudományos igényességgel bizonyított hatékonysági vizsgálatok elvégzése, és azok eredményeinek a szolgáltatáspalettába törtnő beépítése szükséges. A stabil és hosszú távú, a megfelelő irányba történő fejlődés és növekedés egyik előfeltétele tehát a már nemzetközi hírnévvel rendelkező hévízi szolgáltatások tényleges hatásainak kutatása és bizonyítása.

Megjelenés éve: 2013

Megbízó: Zala Megye Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

A tanulmányban bemutatott projekt célja a Keszthely-Hévíz térség vezető lovascentrumának kialakítása a Keszthelytől délre elhelyezkedő, a Pannon Egyetem Georgikon Karának kezelésében lévő Szendrey telepen. A lovascentrum megvalósításával olyan, a környék és az országos lovasélet szempontjából is meghatározó létesítményt kívánunk létrehozni, amely egyesíti magában az Egyetem biztosította szakértelmet, folyamatos szakmai fejlődési lehetőséget, valamint a helyi lakosok, a régióba érkező hazai és külföldi turisták és a versenysportokban érdekeltek igényeit is messzemenőkig kiszolgálja. A lovascentrum profiljának kialakításakor kiemelt szerepet kapott a Nemzeti Lovas Program azon célkitűzése, miszerint szükséges a lovassportok, a lovaskultúra közoktatási rendszerbe történő integrálása. Olyan együttműködési konstrukciók kialakítását tervezzük, amely lehetővé teszi a helyi, de akár a távolabbról érkező iskolákkal történő együttműködést is.

Megjelenés éve: 2013

Megbízó: Zala Megye Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Tanulmányunk a keszthelyi belváros megújulási folyamatainak újragondolását fejti ki előkészítő jelleggel. Az elmúlt években az Önkormányzat komoly, elsősorban infrastrukturális beruházásokat valósított meg magas támogatási intenzitású, vissza nem térítendő uniós támogatások segítségével. Nem sikerült azonban egy olyan városrehabilitációs folyamatot elindítani, amely képes lett volna a magán- és közszféra szereplőinek sokrétű együttműködésére, a magántőke bevonására, különböző pénzügyi eszközök kombinációját alkalmazva, amely révén megsokszorozható lett volna a településre becsatornázott támogatások tényleges hatása. A városrehabilitáció koncepciója az új, 2014-2020-as finanszírozási időszak kezdetén újragondolást igényel. Nem csak arra kell tekintettel lenni, hogy a következő támogatási programoktól nem várható az előzőhöz hasonló mértékű vissza nem térítendő támogatás önkormányzati beruházások megvalósítására, így a településeknek fel kell készülniük a pályázati rendszeren túlmutató komplex megközelítés alkalmazására, a proaktív hozzáállás érvényre juttatására.

Megjelenés éve: 2013

Megbízó: Zala Megye Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Tanulmányunkban bemutatott projekt célja a Keszthely-Hévíz térség Festetics-örökségére alapozó turisztikai attrakciófejlesztés, amelynek középpontjában a Keszthelytől délre található „Valcum”- Fenékpuszta terület rehabilitációja és későbbi fejlesztéseket is esetlegesen megalapozó fejlesztése áll. A projekt központi elemét a Festetics-majorság főépületének, a kiskastélynak a felújítása képezi, amely ma szégyenfoltként uralja a területet, és köszönti az idelátogatókat. A kastélyban látogatóközpont és egy kisebb emeleti kiállító terem kialakítását tervezzük, amely nem csak a „Valcum”-Fenékpusztáról adna információkat az ide érkezőknek, hanem egyben a Festetics-örökséget őrző és ápoló térség déli fogadókapujaként is működhetne, ahol a turisták naprakész információkat kaphatnak a környék turisztikai kínálatáról, különös tekintettel az ökoturisztikai attrakciókra és csatlakozhatnak szervezett programokhoz, csomagajánlatokhoz is. A fejlesztés hangsúlyos eleme kell, hogy legyen „Valcum”-Fenékpuszta és az új látogatóközpont pozícionálása a térség turisztikai kínálatán belül. Az élő Festetics-örökség részévé kell tenni a területet, a Keszthelyről és Hévízről induló turisztikai szolgáltatásokba kell beépíteni azt. Ez egyrészt a Helikon Kastélymúzeum Nonprofit Kft., mint potenciális projektgazda közreműködésével történhet meg, a keszthelyi kastély egyfajta külső bemutatóterévé téve „Valcum”-Fenékpusztát, egyúttal megvalósítva a térbeli összeköttetést (pl. postakocsi-járatok beindítása a Fenyves-allén). Másrészt pedig a térség turisztikai szolgáltatóival és egyéb releváns szereplőivel (pl. Nemzeti Park) rendszeres együttműködés kiépítése szükséges egy minél komplexebb turisztikai paletta kialakítása érdekében.