Összesítésünk eddigi munkáinkból:

Koronavírus: íme a térkép, így terjed a járvány Közép-Európában (Portfolio, 2021. február 11.) 

A járvány terjedésének regionális – országos szint alatti – jellegzetességei viszonylag ritkán kapnak helyet a napi hírek között, különösen akkor, ha Magyarországon kívül más országok járványügyi helyzetére vagyunk kíváncsiak. Pedig a járvány terjedésének megértéséhez az egyes régiók értékeinek vizsgálata sokszor jóval több információt ad, mint az országos adatoké. A cikkhez felhasznált regionális járványügyi adatok Közép-Európa országainak (jelen cikkben ez Magyarország mellett Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Romániát jelenti) hivatalos adatközléséből származnak. A HÉTFA Kutatóintézet elemzőinek cikke azt mutatja be, hogy milyen regionális és időbeli eltérései voltak a járvány terjedésének a térségben – egy térképes animáció segítségével. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 

Hullámvasúton az üdülőkörzetek munkaerőpiaca (Portfolio, 2020. augusztus 14.)

Bár a járvány miatti tavaszi leépítéseket követően júniusban végre elindult a hazai foglalkoztatás bővülése, azonban az egyes ágazatok és térségek között nagy eltérések vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen mélyről és milyen gyorsan indult meg a fellendülés. A fejlettebb térségekben és az üdülőkörzetekben gyorsabb volt a létszámleépítés, majd a fellendülés is, mint az elmaradottabb járásokban. A turizmusnak leginkább kitett térségek nagyon komoly foglalkoztatási hullámzásokat éltek meg az év első felében. Mivel úgy tűnik, hogy a nyáron megindult foglalkoztatás-bővülést erős szezonális körülmények (turizmus, nyári mezőgazdasági munkák) is támogatják, ezért nem lélegezhetünk még fel, és ősszel – különösen, ha a járvány miatt esetlegesen ismét átfogó korlátozásokat kell bevezetni – még további nehéz hónapokat élhet meg a magyar munkaerőpiac. A HÉTFA Kutatóintézet szakértői legújabb elemzésükben a NAV-hoz benyújtott vállalati létszámadatok alapján vizsgálják a foglalkoztatás változásának területi és ágazati mintázatait. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 

Fejlődés a járvány után (Demokrata, 2020. augusztus 8.)

A HÉTFA Kutatóintézet az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsa titkárának közreműködésével javaslatokat fogalmazott meg a kormánynak a koronavírus gazdasági hatásait enyhítő intézkedésekről és a társadalom ellenálló képességének növeléséről. Mindezt a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve. Az Újranyitás, válságkezelés, fenntarthatóság című tanulmány szerzői szerint a járványhelyzet miatt bevezetett megoldások jelentős részét hosszú távon is alkalmazni kellene. >> A teljes tanulmány ide kattintva letölthető. 

Veszélyes helyzetbe került a karanténgeneráció (Info Rádió, 2020. július 15.)  & Bajban lehetnek a 25 év alatti munkavállalók (Trend FM, 2020. július 17.)

Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója az Info Rádiónak és a Trend FM rádióknak adott interjúkban a HÉTFA legújabb gyorselemzésének eredményeit mutatta be, mely azt vizsgálta, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire. >> Az elemzés nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 

Meglepő járásokban ugrott nagyot a fiatalkori munkanélküliség – Hogyan lehet segíteni a karantén-generációnak? (Portfolio, 2020. július 14.)

A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, aminek következtében sokan veszítik el az állásukat, és kényszerülnek az eredetileg tervezetthez képest más karrierkutakra. Kevés szó esik azonban arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit fokozottan érintik ezek a negatív következmények. A HÉTFA új gyorselemzése azt vizsgálja, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 

Magyar vállalkozónők a vírusválság idején: 1 órával kevesebb az üzletre, 2 órával több a családra (Portfolio, 2020. június 27.)

A koronavírus-járvány többszörös kihívás elé állította a vállalkozónőket, akik a normálisnak számító időszakokban is komplex menedzsment feladatként birkóznak meg az üzleti tevékenység és a magánéleti, családi kötelezettségek összehangolásával. A válság nem kímélte a vállalkozásokat, de a megnövekedett otthoni tennivalók szintén komoly nehézséget okoztak a cégek tulajdonosainak, különösen a gyermeket nevelő nőknek. A cikk a HÉTFA magyar vállalkozónőket vizsgáló friss kutatásának eredményeit mutatja be. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 

A HÉTFA szakértői javaslatcsomagja a fenntartható válságkezelő és újranyitást támogató fejlesztési stratégia kialakításához

A HÉTFA szakértői javaslatcsomagot készített az European Climate Fund megbízásából, „Újranyitás, válságkezelés, fenntarthatóság – Szempontok és javaslatok a koronavírus gazdasági hatásait enyhítő intézkedések fenntarthatósági célokkal összhangban álló kialakításához” címmel. A jelentés azt vizsgálja, hogy a válságkezelő, újranyitást támogató fejlesztési intézkedések miként tudják úgy szolgálni a járvány utáni újrakezdést és a jövő járványaival szembeni felkészülést, hogy közben javítják a természeti és társadalmi erőforrásokkal való gazdálkodást, valamint fenntarthatóbbá teszik Magyarország fejlődését.

Online beszélgetés a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében a HÉTFA szakértőivel a járvány városfejlesztési hatásairól

A beszélgetés azt a kérdést járta körbe, hogy milyen változások, újítások fognak megjelenni városaink fejlődésében a járvány időszakában tapasztaltakból. A beszélgetőpartnerek Kocsis János Balázs, a MUT alelnöke és Baranyai Zsolt a HÉTFA Város- és Területfejlesztési Iroda városszociológusa. A beszélgetést Balás Gábor, a HÉTFA ügyvezetője és a MUT elnökségi tagja moderálta.

A magyar közösségek figyelnek egymásra (Demokrata, 2020. május 24.)

A Demokrata Potápi Árpád Jánossal, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával készített interjút arról, miként sikerült a külhoni magyarságnak úrrá lennie a nehézségeken. Az államtitkár a Kárpát-medencei járványhelyzet ismertetése során a HÉTFA által, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságnak megbízásából hetente készített jelentésekre támaszkodott, melyek a közép-európai, azon belül a Kárpát-medencei járványhelyzetet elemzik. Kihangsúlyozta továbbá, hogy a világjárvány idején a diaszpórában és a Kárpát-medencében egyaránt összekapaszkodtak a magyar közösségek, és egymást segítve, támogatva igyekeztek túlélni a veszélyhelyzetet.

Mit tehetünk, hogy ne térjenek vissza a városi dugók a járvány lecsengésével? – Íme 8 javaslat (Portfolio, 2020. május 23.)

A járványgörbét sikerült ellaposítani Magyarországon, de ha a közösségi közlekedés sokaknak ijesztő marad, akkor a korábbinál is többen ülhetnek majd vissza az autójukba. A járványgörbe után hogyan tudnánk a csúcsidőket is ellaposítani, hogy elkerüljük a soha nem látott mértékű csúcsidei dugók megjelenését? Baranyai Zsolt városszociológus, a HÉTFA  Város és Területfejlesztési Iroda munkatársa 8 javaslatot is megfogalmazott a Portfolion megjelent cikkében. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 

Hatalmas kárt okozhat Magyarországnak, ha őszig elmaradnak a fesztiválok (Portfolio, 2020. április 29.)

Magyarországon a nagyobb rendezvények, vásárok, fesztiválok megtartásáról a nyári hónapok előtt még biztosan nem lesz szó a koronavírus járvány miatt, és erre a forgatókönyvre is készítettek modellbecslést kollégáink a hazai fesztiválpiac kilátásait vizsgáló elemzésükben. Becslésük szerint minden egyes, fesztiválra el nem költött forint körülbelül 7 forintot von ki a gazdaságból a tovagyűrűző hatások miatt, így ha az idei fesztiválok elmaradnak, akkor az emiatt a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár a GDP közel 1%-át is elérheti. A cikk szerzője Főző Zsolt, a HÉTFA Kreatívipari Műhely vezetője. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 

Milyen változásokat hozhat a járványsokk a városfejlesztésben? – Íme néhány irány (Portfolio, 2020. április 22.)

Ahogy a középkori járványok, a mostani koronavírus-járvány is nyomot fog hagyni a városaink fejlődésén. Baranyai Zsolt városszociológus, a HÉTFA Város-és Területfejlesztési Iroda munkatársa összeszedte, melyek lehetnek a legmarkánsabb közlekedési és közterületi változások. >> A cikk pdf formátumban is letölthető.

Kisvállalkozások érettségi vizsga előtt (Figyelő, 2020. április 16.)

A koronavírus járvány nyomán járó gazdasági krízis komoly kihívás elé állítja a hazai kisvállalkozókat. A Figyelő cikke elemzők, gazdasági szakemberek és vállalkozók megszólaltatásával térképezi fel a kisvállalkozások helyzetét, túlélési stratégiáit. Csite András, a HÉTFA ügyvezetője szakértői javaslatában az érettségi vizsgával állítja párhuzamba a válságot: a vállalkozók tapasztalata, tudása, és kreativitása határozza meg, hogy ki milyen válaszokat alakít ki a járványügyi helyzetben – e kemény napok, hetek teszik igazából érett vállalkozóvá a vállalkozót.

Úgy véli, hogy a kis- és nagyvállalkozók előtt most az a feladat áll, hogy megvizsgálják, mekkora mozgásterű maradt, a rendelkezésre álló erőforrásokkal mihez lehet kezdeni, átnézzék, miként csökkenthetők a válság okozta károk, s elmélyedjenek abban, amit az elmúlt időszakban elhibáztak, vagy rosszul mértek fel. A válság a normál időszakban megszokottnál is komolyabb töprengést, a döntések alapos megfontolását és kísérletezést szül.

Így alakítja át a koronavírus a gazdaságot  (azonnali.hu, 2020. április. 08.)

Az azonnali.hu cikke több gazdasági szakember és vállalkozó megszólaltatásával járja körbe a magyar cégek járványhelyzethez való alkalmazkodásának, túlélésének kérdéskörét. Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója úgy véli, hogy „egyelőre van kereslet a vállalkozások termékei iránt, csak éppen piactér nincs, ahol ezekhez hozzáférhetnénk”. Szerinte a piacon eladóként jelen lévők felelőssége, hogy megtalálják a fogyasztókhoz vezető új csatornákat.

A koronavírus-járvány hatása az élőzenei- és fesztiválszektorra   (2020. április 6.)

A fesztiválszektort érintő leállás kapcsán a HÉTFA Kreatívipari műhely munkatársai is részt vettek a károk felmérésében és a Music Hungary Szövetség javaslatcsomagjának összeállításában. Az elemzés számos konkrét javaslatot is megfogalmaz a szektor szereplőinek megsegítésére: a szerzők hangsúlyozzák, hogy gyors beavatkozásra van szükség ahhoz,hogy a zeneszék és segítőik a korlátozások lejárta után visszatérhessenek a közönség szolgálatába, és hogy ne kerüljenek visszafordíthatatlan csődhelyzetbe a következő hónapokban.

Íme a térképek, melyik magyar járásokat veszélyeztethetik leginkább a nyaralójukba leköltözők! (portfolio.hu, 2020. április 4.)

A járvány napjaiban sok nagyvárosi családban merül fel a vidéki üdülőbe, telekre való tartós kiköltözés gondolata. Az országon belüli mozgások, költözések is növelik azonban a járvány terjedésének esélyét, a jószándékú családi döntések kedvezőtlenül hathatnak a rosszabb egészségi állapotúakra. Kollégáink azt vizsgálják, hol vannak a legmagasabb mortalitási kockázatú lakó- és üdülőkörzetek, és az üdülőkbe való kiköltözés hol veszélyeztetheti leginkább a helyi népességet. >> A cikk pdf formátumban is letölthető.

Nem a magyar csomag mérete, hanem a tartalma és az időzítése a fontos!  (portfoilo.hu, 2020. április 2.)

A HÉTFA vezetői a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítéséhez szükséges kormányzati beavatkozásokról szóló vitához kapcsolódóan fogalmaznak meg szakértői véleményt. Csite András és Balás Gábor négy javaslatot tesz közzé; amellett érvelnek, hogy most, a leálló és átalakuló fogyasztás időszakában elsősorban arra kell összpontosítani, ami életben tartja és a karantén-helyzetre való átállásra segíti a munkáltatókat és munkavállalókat. A csomag optimális méretéről, a gazdaságélénkítés hónapokkal később esedékes feladatairól a mai bizonytalanság közepette nem lehet jó döntéseket hozni. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 

Íme a térkép: egész városokat, térségeket üt ki a koronavírus-válság Magyarországon (portfoilo.hu, 2020.március 24.)

A HÉTFA szakértői azt vizsgálják, hogy mely térségek a legkiszolgáltatottabbak a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságának. A vizsgálat rámutat, hogy a járvány elsősorban azokban a térségekben fog nagy sokkot okozni, ahol a turizmuson kívül nincs más munkaalternatíva. Munkatársaink szerint ha ez a súlyos helyzet elhúzódik, akkor a kormánynak területfejlesztési eszközöket is be kell vetnie; kollégáink egyúttal 4 konkrét javaslatot is megfogalmaznak a kormánynak annak érdekében, hogy ezekben a térségekben minél kisebb legyen a veszteség. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 

Vállalkozónők a koronavírus idején néhány európai országban (HÉTFA kutatás, 2020. szeptember)

A HÉTFA Kutatóintézet Európa több országára kiterjedő felmérése is bizonyította, hogy a nők által vezetett vállalkozásokat a koronavírus válság különösen kedvezőtlenül érintette. Ez azzal magyarázható, hogy a nőknek jellemzően egyszerre kellett megküzdenie a járvány káros gazdasági következményeivel, valamint a gyermeknevelési, idősgondozási feladatok növekedésével. Ezáltal különösen nehéz volt a nők számára a vállalkozói és munkavállalói, valamint családban betöltött szerepeik összeegyeztetése a lezárások időszakában. A munka és magánélet egyensúlyának kiépítése és megtartása már a válság előtt is nehézséget okozott, azonban a lezárások, a távoktatás bevezetése, valamint az otthoni feladatok növekedése tovább rontott a helyzeten. >> A kutatás letölthető az alábbi linken.

Íme a térkép: így terjed a járvány Közép-Európában (portfolio.hu, 2021. február 18.)

A HÉTFA szakértői azt vizsgálják, hogy milyen regionális és időbeli eltérései voltak a járvány terjedésének Közép-Európában. A cikk tartalmaz egy térképes animációt is, mely bemutatja a heti új esetszámok népességre vetített számának változását a járvány térségbeli megjelenésétől 2021. január 31-ig. Munkatársaink rámutattak, hogy a két hullám nagyságrendileg is eltért, valamint a második hullám során nagyobb időbeli ingadozások voltak megfigyelhetők. Ebben az időszakban Csehország és Szlovénia voltak a járvány legfőbb gócpontjai. >> A cikk pdf formátumban is elérhető.

Online konferencia előadás a COVID-19 hatásairól Közép-Európa vidéki területein (2021. április 15-16.)

Igari András, a HÉTFA elemzője angol nyelvű előadást tartott a 3. Okos Közösségek Akadémia ”okos lehetőségek a vidéki közösségek számára 2021-2027 között” című nemzetközi konferencián. Szakértőnk ismertette a közép-európai járványterjedés területi jellegzetességeit, és különös figyelmet fordított a város-vidék közti eltérésekre. Az elemzés során fény derült arra, hogy a járvány negatív egészségügyi hatásai a vidéki és periférikus térségeken jelentősebbek voltak, így a halálozási ráta is ebben a térségekben volt a magasabb. >> Az előadás diasora megtekinthető ezen a linken.

A negyedik hullám berobbanásának nyomában: miért ekkor, miért így és miért ott? (Portfolio, 2021. november 22.)

A HÉTFA Kutatóintézet munkatársának elemzése bemutatja, miként befolyásolhatják a járvány terjedését és várható hatásait különféle területi sajátosságok. >> A cikk pdf formátumban is elérhető.

Kiemelt kép forrása: Pixabay

]]> https://hetfa.hu/2020/03/26/a-jarvanyugyi-valsag-mely-hazai-tersegek-gazdasagat-teszi-leginkabb-sebezhetove-1-a-hetfa-elemzese/ Thu, 26 Mar 2020 15:12:03 +0000 https://hetfa.hu/?p=6875 A járvány okozta gazdasági recesszió ágazati hatásairól már több elemzés is született[1]. A korábbi tapasztalataink alapján azonban bizton állíthatjuk, hogy a válság egyes térségeket lényegesen jobban fog sújtani, mint másokat és egy hatékony válság kezelésnek azt is fontos feltérképeznie, hogy melyek a leginkább veszélyeztetett térségek – a helyi gazdaság és társadalom hol sínyli meg leginkább a fogyasztás és a termelés visszaesését–; valamint melyek a legjobban ellenálló városkörzetek. A következőkben a turizmus példáján mutatjuk be, hogy egy az országban egyenlőtlenül eloszló ágazat leállása miként okozhat komoly területi problémákat. [2]

Elemzésünket a Portfolio is közzétette, valamint ide kattintva le is tölthető. 

Kétségtelen, hogy a turizmus a leginkább veszélyeztetett ágazatok egyike, ahol elsőként érzékelhető a koronavírus okozta járvány gazdasági hatása – azok a térségek, ahol a turizmus jelentősége nagy, biztosan a legnagyobb vesztesek között lesznek. A szállásfoglalások lenullázódása tovagyűrűző hatással bír: tudjuk, hogy a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban a bruttó hozzáadott érték alig 2%-a keletkezik, de a KSH szatellit számla adatai szerint a turizmus gazdasághoz való közvetett és közvetlen hozzájárulása a GDP bő tizedét teszi ki[3], a foglalkoztatásban pedig még ennél is nagyobb (12,5%) a jelentősége. Becslések szerint[4] a turizmusban 400 ezer ember munkája került veszélybe.

A turizmus térben is koncentrált: a fővárosba irányul a vendégforgalom harmada, a Balaton régió településeire újabb ötöde – ezen belül is a legnagyobb számban Hévízre, Siófokra, Balatonfüredre és Zalakarosra. Emellett a gyógyfürdők (többek között Hajdúszoboszló, Bük, Eger, Gyula, Sárvár), illetve a nagyobb városok súlya jelentős (Szeged, Győr, Miskolc, Debrecen, Pécs).

Adatok forrása: KSH Tájékoztatási adatbázis

Az, hogy egy térség mennyire sínyli meg az ágazat szinte teljes visszaesését azonban nem attól fog függeni, hogy mekkora részt képvisel a térség az ország turizmusából, hanem attól, hogy a turizmusnak mekkora szerepe van a helyi gazdaságban. Ennek megragadására készítettünk egy nagyon óvatos becslést (ld. módszertani keret), amelyben megvizsgáltuk, hogy az adott térség GDP-jéből mekkora részarányt képviselhet a turizmus. Mivel a KSH a GDP-t megyei szint alatt nem számolja ki, ezért a regionális tudomány másfél évtizede kialakította a Térségi Gazdasági Erő (TGE[5]) mutatószámát, ami a járások gazdasági fejlettségének megragadására alkalmas és a GDP-vel rokonítható mutató. Ennek a mutatónak a forintban kifejezett értékéhez fogjuk viszonyítani a turizmus által az adott térségben generált hozzáadott értékének becslését.

A turizmus által generált TGE járási becslés módszertana

 

A turizmus által generált GDP egész országra vonatkozó adatát osztottuk szét a járások között, mégpedig a szálláshely-szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozások és egyéb, EVA-bevallásokkal élő cégek értékesítési adatainak járások közötti megoszlása alapján. Az értékesítési adatok a Céginformacio.hu Kft. regiszteréből legyűjtött vállalati mérleg- és eredménykimutatásokból származnak.

 

Számításaink során több, erősen leegyszerűsítő megközelítéssel éltünk. Feltételeztük, hogy a szálláshelyszolgáltatással foglalkozó vállalkozások értékesítéseinek területi különbségei jól közelítik az adott térségben a teljes turizmus által generált GDP-t. Továbbá a turizmus által generált hozzáadott érték térségi szétosztásakor csak a kisméretű (mikro- és EVÁ-s) vállalkozások adatait vettük figyelembe. E méret szerinti szűkítésre azért volt szükség, mert a rendelkezésre álló adatbázisban a vállalkozásokat székhely szerint lokalizálták, így például a szállodaláncok telephelyekre vonatkozó adatai nem ismertek. Úgy sejtjük, hogy a mikrovállalkozások is a népszerű turisztikai desztinációkhoz kötődnek, vagyis a nagyobb hotelek környékén értékesítenek többet. A szálláshely-szolgáltatás multiplikátor hatását mindenhol azonosnak vettük.

A becslés szerint a legérzékenyebb térségek gazdasági erejének akár a fele is a turizmus ágazathoz köthető.

• A Balaton környékén kifejezetten nagy visszaesésre lehet számítani. Különösen a Siófoki, Balatonfüredi és a Keszthelyi járások kitettsége nagy. Noha a járvány elől menekülő nyaralótulajdonosok most hamarabb érkeztek, érkeznek, azonban ennek gazdasági előnyei korlátozottak, illetve nem feltétlenül kompenzálják a járványveszély fokozódásából fakadó veszélyeket.
• A jelentősebb gyógyfürdővel rendelkező járások közül a legnagyobb veszteségeket a Gyulai és a Hajdúszoboszlói (illetve Hévíz okán szintén a Keszthelyi) járások szenvedhetik el. A kisebb fürdővárosok tágabb vonzáskörzete is érintett lehet: nagy a turizmus által generált gazdasági erő a Villányt és Harkányt magába foglaló Siklósi, a Zalaszentgróti (Kehidakustány), valamint a Nagykanizsai (Zalakaros) járásokban is.
• A turizmus a helyi gazdaság kiemelten fontos eleme a kisebb járások közül a Bélapátfalvai (Szilvásvárad) járásban, a Dunántúlról a Zirci, Mosonmagyaróvári és a Kőszegi járásokban. Tokaj környékének sérülékenysége is érthető.
• Találunk néhány elmaradott térséget az ország északkeleti térségeiben is, ahol egy kisebb volumenű turisztikai forgalom – egyéb lehetőségek szűkössége okán – mégis jelentőssé válik.

Fentebb utaltunk a főváros turizmusban betöltött kimagasló szerepére. Noha Budapesthez köthető a külföldi vendégforgalom közel kétharmada, a főváros speciális szerepköréből és méretéből fakadóan nem szerepel a fokozottan sérülékeny kategóriában, hasonlóan a regionális szerepkörrel rendelkező nagyvárosokhoz.

A turizmus mellett várhatóan más ágazatok is le fognak állni (ld. autóiparból érkező hírek). Egyes térségekben azonban a járvány következtében fellépő gazdasági válság sokkal nagyobb helyi sokkot fog jelenteni, mint másutt, mert nincs más munkaalternatíva, mint az otthoni munkavégzésre lehetőséget nem adó turizmus. Abban az esetben, ha ez a sokk nem tart sokáig, csak pár hónapig, illusztrációnk jól mutatja a rövid távú területi leállás hatását, amit érdemes a kormányzatnak kompenzálnia. Ha viszont tartósabb lesz a válság, mint legutóbb 2009-ben vagy a visszaesés során sérülnek a turisztikai kapacitások is e térségben, akkor területfejlesztési eszközökre is szükség lesz a válság hatásainak kezelésére.

Mit tehet a kormányzat a turizmus leállásával sújtott térségek válságának kezelésére ?

A kormányzat a terhek időleges átvállalásával azt segítheti elő, hogy egy hosszabb gazdasági leállás során se szűnjenek meg a kapacitások. A cél az, hogy a sokkok hatására elszenvedett visszaesés minél kisebb legyen és minél rövidebb ideig tartson.

A már meghozott intézkedések mellé megfontolásra javasoljuk a következő lépéseket:

• Beruházásösztönzés, a felújítások támogatása a szálláshelyszolgáltatók számára, elsősorban azokban a térségekben, ahol a turizmus súlya kimagasló. A nyári turistaszezon elmarad ugyan, de a járványhelyzet után az építőipar az év második felében jó eséllyel fel fog éledni és lehetőséget kaphatnak e térségekben a turizmusban érintett cégek is, hogy a kényszerű leállást a szolgáltatásaik színvonalának fejlesztésére fordítsák, felgyorsítva a válság utáni kilábalást.
• Likviditáskezelés: a válság által érintett vállalkozások azonnali likviditási problémáinak kezelésére a kormány által meghirdetett törlesztési moratórium mellett áthidaló hitelek nyújtása szükséges, 70-80%-os állami garanciavállalás mellett. A mikro- és kisvállalkozások, illetve a közepes vállalkozások részére két-három különálló „dobozos konstrukció” kialakítása szükséges, nagyon rövid elbírálási határidővel, gyors folyósítással. Az áthidaló hitelek költségeinek egy részét az állam átvállalhatja (pl. rendelkezésre tartási jutalék). E javaslat minden kritikus ágazatra vonatkozóan alkalmazható.
• Az utóbbi években a turizmus-vendéglátásban tapasztalt munkaerőhiány miatt a cégek feltehetően szeretnék megtartani munkavállalóikat, ezért a munkahelyek megóvására tett kormányzati intézkedések is hasznosak és népszerűek lehetnek. Ha a turizmus válsága csak néhány hónapig tart, akkor a német és osztrák mintára ajánlható a csökkentett munkaidőkeret – „Kurzarbeitsmodell” – bevezetése 3+3 hónapos időszakra. Az intézkedés lényege, hogy a munkavállalók elbocsátása helyett a munkaadók az egyes alkalmazottak esetében rövidített munkaidőt alkalmaznak, akár a normál munkaidő 10(!)-90%-ig. A kieső jövedelmeket állami forrásból kompenzálják a nettó bérek 80-90%-ig, a társadalombiztosítási járulékokat pedig részben a munkaügyi hivatal folyósítja. A munkaadók kötelezettséget vállalnak arra, hogy a program lezárását követően legalább további egy hónapig foglalkoztatják az érintett munkavállalókat.
• A turizmus és vendéglátás mielőbbi újraindítása érdekében javasolt egy kiterjesztett, minden magyar családra és egyedülállókra is érvényes, fejenként egyszeri, nagyösszegű (pl. 100.000,- Ft) üdülési támogatás bevezetése, amit csak magyarországi turisztikai szolgáltatóknál lehet a járványt követő 6 hónapban felhasználni. Amennyiben a járványügyi helyzet megengedi, az intézkedés kiterjeszthető a külhoni magyar állampolgárokra is, pl. az oktatási támogatásban részesülők családjainak bevonásával.

[1] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200317/oriasi-pofont-kap-iden-a-globalis-turizmus-ketszamjegyu-lehet-a-visszaeses-419941

[2] Az elemzés szerzői: Balás Gábor, Csite András, Fazakas Zsófia, Igari András, Lőcsei Hajnalka, Szabó Tamás (HÉTFA Kutatóintézet). Köszönet illeti Németh Nándort a TGE adatsor rendelkezésre bocsátásáért.

[3] http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/turizmszatt/turizmszat17.pdf

[4] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200319/akar-1-millio-fovel-is-nohet-a-munkanelkuliseg-magyarorszagon-mit-lehet-tenni-420529

[5] A mutató módszertanát lásd pl. Lőcsei Hajnalka: A Balaton régió gazdasági súlya és belső térszerkezete. In. Nemes Nagy József (szerk.): Kistérségi mozaik: Tanulmányok; ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport (2003) ; Budapest

A fejlesztési terv hangsúlyozza, hogy a térség turisztikai lehetőségekben gazdag. Ezeket az értékeket, például a természeti környezetet vagy a fürdőhelyeket azonban jobban ki lehetne használni. Hiányzik az összehangolt, komplex turisztikai kínálat és az önálló arculat is. Az is nagy probléma, hogy kevés a szálláshely.

A turisztikai stratégia egyik fő fejlesztési célja a családi parasztgazdaságok helyzetének javítása. Ezek a gazdaságok a helyi termékek forgalmazása és szálláshelyek kínálása révén erősíthetnék a térségi turizmust.

A fejlesztési stratégiáról részletesebben beszámolt a Zaol, a Népújság és az RTV 4 is.

A bemutatott doktori disszertáció Bécs és Prága turisztikai térhálózatát veti össze Budapestével. Arra keresi a választ, hogyan növelhető a városok turisztikai vonzereje, úgy, hogy közben a lakhatósága se csökkenjen.

A BME Urbanisztika Tanszékének tanársegédje új módszertani megközelítéssel dolgozik, melynek alapját a hálózatkutatás jelenti. A Flickr fényképmegosztó közösségi portálra feltöltött fotók alapján kirajzolódik, hogy melyek a turisták által leglátogatottabb pontok és útvonalak egy városokban. Ezek a hálózati elemzések megmutatják, hova érdemes turisztikai látványosságokat telepíteni, annak érdekében, hogy ne legyen túl nagy a turisták koncentrációja. Ez a látogatók számára is kellemesebbé tesz egy várost, emellett megtartja a városi terek élhetőségét a helyi lakosok számára is.

Annak érdekében, hogy ezeken a tárgyalásokon a turisztikai ágazat fejlesztési céljait kellő megalapozottsággal képviselhessék a magyar tárgyalófelek, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízta a HÉTFA Elemző Központot, hogy végezzen felmérést 500 hazai szállásadó és fürdőüzemeltető vállalkozás körében az eddigi uniós fejlesztések tapasztalatairól és az ágazat fejlesztési igényeiről. A telefonos felmérésre 2013. augusztus 29. és szeptember 16. között kerül sor.

Ennek hátteréről szólva Balás Gábor, a HÉTFA ügyvezetője elmondta: alapprobléma, hogy a 2007-2013-as időszakhoz képest a 2014-2020-as időszak fejlesztési forrásainak tervezett szabályozás a turizmust már nem nevesíti, mint támogatandó területet. 2014-től a fejlesztési forrásokat nem is szakterületekhez, hanem célokhoz próbálja hozzárendelni az EU így ahhoz, hogy forrást kapjon valamely ágazat azt kell bemutatnia, hogy fejlesztései az uniós célokhoz hozzá tud járulni. A turizmusnak ebben a keretben első körben nem találták meg a helyét, így adódik a kérdés, hogy milyen olyan célokat, eredményeket tud a turizmus, mint ágazat felmutatni, amivel meggyőzhető az Európai Bizottság, hogy e terület támogatása a kijelölt célok, pl. a gazdaságélénkítés vagy a területfejlesztés vagy a foglalkoztatás-bővítés fontos eszköze lehet. 

A turizmus támogathatósága mögött azonban Európa számos országa – például Franciaország vagy Olaszország is – felsorakozott. Ennek köszönhetően a kezdeti erős elutasítás helyett ma már a Bizottság csak azt várja, hogy a tervezett turisztikai fejlesztéseknél bizonyítsa be Magyarország, hogy nem önmagáért, a turisztikai ágazati célokért fontosak e fejlesztések – hiszen a bevételnövelés, a látogatók vagy a szállodai vendégéjszakák számának vagy a tartózkodás hosszának emelése nem célja az Európai Uniónak. Mivel a mostani időszakban jelentős források mentek turisztikai fejlesztésekre, ezért a Bizottság csak a korábbi fejlesztések ilyen eredményeinek megalapozott bemutatása esetén lesz meggyőzhető arról, hogy 2014 után is támogassa a magyar turisztikai fejlesztéseket. A magyar tárgyalások során a turizmus pozícióját az javíthatja, ha bizonyítható, hogy a korábbi fejlesztések eredményei alapján a tervbe vett fejlesztések pl. egy-egy térségnél az egyetlen vagy a legfontosabb gazdasági kitörési pontok lehetnének, tehát az adott turisztikai fejlesztéstípus hasznos területfejlesztési eszköz. 

Javíthatja a pozícióit, ha bizonyítható, hogy ez az ágazat jelentős szeletet képvisel a kkv-k körében, így a kkv-szektor fejlesztését szolgálja a turisztikai támogatások valamely része. Szintén hasznos, ha kimutatható, hogy a jelentős szezonális munkaerőigénye miatt a fiatalok első munkatapasztalata szempontjából – és így az ifjúsági munkanélküliség csökkentése szempontjából – is fontosak a tervezett ágazati fejlesztések. 

A tárgyalások során tehát fontos, hogy a magyar álláspont képviselői tisztában legyenek mind az ágazati szereplők fejlesztési elképzeléseivel, mind azzal, hogy a korábbi fejlesztések közül melyek azok, amelyek eredményei bizonyítják egyes turisztikai fejlesztés fontosságát az új célok mentén. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a tárgyalásokat irányító Nemzetgazdasági Minisztérium számára kíván segítséget nyújtani azzal, hogy megbízta a HÉTFÁ-t a korábbi fejlesztések eredményeit és az ágazat fejlesztési igényeit vizsgáló háttérelemzéssel. E háttéranyaghoz készül az a felmérés is, amelyhez kérik a kutatók a következő két hétben a turisztikai ágazat képviselőinek a segítségét– magyarázza Balás Gábor.

Forrás: http://turizmus.com/cikk/index/1/10002/turizmus_hirek/27212

Az értékelés alapvető célja annak feltárása és elemzése volt, hogy a Regionális Operatív Programok (ROP) keretében 2007-2011 között megvalósuló turisztikai fejlesztések esetében mi jellemezte a forrásallokációt és forrásabszorpciót, a fejlesztések mennyiben kapcsolódtak egymáshoz, mennyiben tudták egy egész ágazati koncepció mentén fejleszteni a turisztikai kínálatot, s milyen hatást fejtettek ki a területi kohézióra. Az értékelés három dimenzióban történt: egyrészt általános, országos szinten, valamint két különböző szempontú közelítésben, egy konkrét turisztikai térség (Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet) és egy konkrét turisztikai ágazat (egészségturizmus) példáján.

Az értékelési jelentés ide kattintva érhető el 

Fókuszban a török-magyar befektetési lehetőségek (heviz.hu)

Százmilló eurókat hoznának ide a törökök (index.hu)