Az ESIRA Horizont Európa projekt célja az európai vidéki közösségek támogatása inkluzív és társadalmi szempontból innovatív megközelítéseken keresztül. A szakpolitikai workshop során egy döntéshozókból, kutatókból és helyi szereplőkből álló szakértő csoport gyűlt össze annak érdekében, hogy feltárják a vidéki térségek előtt álló strukturális akadályokat, és megvizsgálják, hogyan teremthet a szociális gazdaság új lehetőségeket a reziliencia, az egyenlőség és a településfejlesztés megerősítésére. Az eseményen Koltai Luca képviselte a HÉTFA Kutatóintézetet, amely partnerként vesz részt a projektben.

A rendezvényen összegzett meglátások fontos alapot jelentenek a projekt keretében megrendezett szakpolitikai workshopokhoz. A szakpolitikai workshopok hosszú távú célja, hogy gyakorlatorientált ajánlásokat fogalmazzunk meg a társadalmi inklúzió és a szociális gazdaság vidéki térségekben való támogatására.

A projekt a szakpolitikai workshopot követően rendezte meg az ESIRA Tudományos Ismeretterjesztő Műhelyt 2025. december 17-én, 10 órakor. Az esemény az ESIRA projekt mellett további Horizont Európa projektek képviselőinek adott lehetőséget tapasztalatcserére. Az eseménnyel kapcsolatban további információk elérhetők ezen a linken.

Az ESIRA projekt célja a vidéken élő, marginalizált helyzetben lévő társadalmi csoportok megerősítését célzó innovatív kezdeményezések támogatása, különös tekintettel a vidéki közösségek bevonásával történő munkára. A projektben megvalósuló személyes találkozók értékes lehetőséget kínálnak a jó gyakorlatok megosztására és a helyi vidéki közösségek sajátos igényeinek alaposabb megértésére. A Burgosi Egyetem által koordinált ESIRA projektben a HÉTFA Kutatóintézet partnerként vesz részt.

A mostani találkozón sor került a projekt következő lépéseivel kapcsolatos megbeszélésekre, interaktív workshopokra, valamint tereplátogatásokra is. A résztvevők megismerhették a Bieszczady régió különböző szociális gazdasági kezdeményezéseit, amelyek sikeresen ötvözik a közösségi részvételt a  fenntartható fejlődéssel. A tereplátogatások során a partnerek olyan szervezeteket kerestek fel, amelyek a kulturális örökség, az oktatás, a turizmus és a vidéki nők támogatásának területén aktívak, például Olszanica önkormányzatát, a Bieszczady Kulturális Örökség Központot, az „Arm in Arm” Alapítványt, a Przełączenie Egyesületet, valamint a „Babiniec – Czarna és barátai” Egyesületet. A program során a partnerek találkozhattak továbbá a projekt révén megalakult Helyi Akciócsoportok és Többszereplős Platformok (MAP) tagjaival is. A többszereplős platformok a helyi közösség munkáján keresztül kulcsfontosságú szerepet játszanak a helyi társadalmi innovációk előmozdításában és a szociális gazdasági kezdeményezések megerősítésében az összes partnerországban.

A MindCraft kialakítása a MEET (MEntal WEll-being in Education for disadvantaged YOUth) nemzetközi projekt keretében valósult meg, amelynek a HÉTFA is tagja. A MEET 2024 tavaszán indult 11 ország partnerségében, célja a fiatalok mentális egészségének elősegítése az oktatásban. A projektet az Interreg Duna Régió Program támogatja.

A MindCraft online eszköz elérhető ezen az oldalon: https://www.meetmindcraft.eu/hu

A MEET projektről bővebben itt olvashat: https://interreg-danube.eu/projects/meet

A találkozón az ESIRA projekt partnerei vettek részt Európa különböző tájairól, többek között Spanyolországból, Olaszországból, Magyarországról, Szerbiából, Lengyelországból, Litvániából, Franciaországból és Norvégiából. A partnerek bemutatták az eddig elért eredményeiket és a jövőre vonatkozó terveiket. A résztvevők megosztották egymással tapasztalataikat a projekt során kialakított többszereplős platformokkal (Multi-Actor Platforms – MAP-ek) való munkával kapcsolatban. A MAP-ek a projekt által érintett régiók helyi közösségéből összeállt munkacsoportok, melyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a helyi társadalmi innovációk előmozdításában és a szociális gazdasági kezdeményezések megerősítésében. A projekttalálkozó résztvevői megismerkedhettek az Innlandet régióból származó norvég MAP csoporttal, akik bemutatták a társadalmi inklúzió és helyi kapacitásépítés területén végzett tevékenységeiket és terveiket.

Koltai Luca, HÉTFA elemzési igazgatója előadásában ismertette a projekt keretében támogatott szociális gazdasági kezdeményezések értékelésének folyamatát. Tóth Kinga, a HÉTFA elemzési igazgatóhelyettese a HÉTFA által vezetett munkacsomag előrehaladásáról tartott előadást. A munkacsomag célja a vidéki marginalizáció mozgatórugóinak és a közösségvezérelt szociális gazdasági kezdeményezések lehetőségeinek kutatása. A munkacsomag keretében elvégzett kutatást összegző regionális jelentések már elérhetők a projekt honlapján. A partnerség a következő időszakban szakpolitikai ajánlások megfogalmazásán fog dolgozni a közösségvezérelt szociális gazdasági kezdeményezések támogatására. Az első sikeres szakpolitikai workshopot pedig további workshopok fogják követni – a projekt eseményeivel kapcsolatos legfrissebb hírekért kövesse az ESIRA közösségi média oldalait (LinkedIn, Facebook, Instagram, X)!

Sonia Marcos (Burgosi Egyetem), az ESIRA projekt koordinátora bemutatta a projekt célkitűzéseit, amelyek kilenc kísérleti térségben valósulnak meg. Tóth Kinga, a HÉTFA elemzési igazgatóhelyettese előadásában ismertette a projekt által érintett régiókra jellemző problémákat, mint az elöregedés, az elnéptelenedés és a közszolgáltatások korlátozott elérhetősége. A hátrányos helyzetre ható tényezőkön túl azonban hangsúlyozta a vidéki területeknek azon jellemzőit is, amelyek kedvező alapot jelentenek a szociális gazdaság fejlesztésére: az együttműködés és a közösségi alapú kezdeményezések erős hagyományait. Giulia Galera (EURICSE) előadásában rávilágított arra, hogy a szociális gazdaság hogyan tudja enyhíteni ezeket a kihívásokat, például munkahelyek teremtésével, alapvető szolgáltatások biztosításával és a társadalmi kohézió erősítésével. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális gazdaság teljes potenciáljának kiaknázásához szükség van testreszabott szakpolitikákra, amelyek elismerik ezeknek a kezdeményezéseknek az értékét.

A rendezvény egy panelbeszélgetéssel zárult, amelyen Anastasia Costantini (Európai Bizottság – Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága) és Karácsony Ádám (Régiók Európai Bizottsága) vett részt. Costantini beszámolt a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásainak részleteiről és a közelgő félidős felülvizsgálati folyamatról. Hangsúlyozta továbbá a szociális gazdaság hozzájárulását az Európai Unió versenyképességéhez, valamint a fenntartható fejlődéshez és a jóléthez. Karácsony Ádám a Régiók Bizottságának elkötelezettségét hangsúlyozta a szociális gazdaság támogatása mellett, amely hozzájárul a vidéki térségek „maradási jogának” megteremtéséhez. Hangsúlyozta a helyi közösségek és a politikai döntéshozók közötti együttműködés szükségességét, valamint azt, hogy több uniós forrásra van szükség a szociális gazdasági kezdeményezések megvalósításának támogatására.

A workshop központi üzenete, hogy a szociális gazdaság alapvető eszköz a vidéki hanyatlás megtörésére, azonban nagyobb elismerésre és támogatásra van szüksége az európai és nemzeti politikákban. Az ESIRA projekt konzorciuma a következő hónapokban további workshopokat szervez, hogy szakpolitikai ajánlásokat dolgozzon ki a társadalmi befogadás és a szociális gazdaság fejlesztése érdekében a vidéki térségekben.

A „Future Youth Information for Rural areas” (FYI-R) (CIG ref.18213) a COST eszköz támogatásával az Európai Unió finanszírozásában valósul meg.

Megjelenés éve: 2020

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Absztrakt / összefoglaló

A magyar PISA-felmérések eredményeinek trendjeit vizsgálva azt találtuk, hogy a negatív trendek sokkal meredekebbek lettek volna abban az esetben, amennyiben nem javult volna a diákok gazdasági, társadalmi és kulturális háttere, és nem változott volna meg a nemek aránya. Az iskolatípusok közötti arányeltolódás mellett kismértékben magyarázza a negatív trendeket az oktatási személyzettel kapcsolatos problémák növekedése és az igazgatók csökkenő döntési autonómiája. Azonban a trendet megjelenítő változók koefficiense minden tárgynál és specifikációban negatív és valamilyen szinten szignifikáns, tehát a beépített változókon keresztül kontrollált társadalmi és intézményi változások összessége nem magyarázza teljes egészében a magyar diákok eredményeinek romlását

A tanulmányról továbbá itt található információ.

Közreműködött: Balás Gábor, Békés Judit, Csite András, Geambasu Réka, Herczeg Bálint, Jakab Gábor, Kabai Gergely, Nyiri Benedek Márton

Megjelenés éve: 2019

Megbízó: Pénzügyminisztérium

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Absztrakt / összefoglaló

A Pénzügyminisztérium által támogatott kutatás a magyar szociális gazdaságnak a foglalkoztatás kínálati és keresleti oldalára gyakorolt helyi egyensúlyi hatásait járta körül az élelmiszer-gazdaságban. Kutatásunk a falusi, mezőgazdasági térségekre fókuszált. Célunk, hogy a társadalmi vállalkozások komplex foglalkoztatási hatásainak egy olyan kevert módszertanú elemzési modelljét állítsuk fel, amely később kiterjeszthető egyéb releváns szegmensek és térségek, például a szociális és az egészségügyi szolgáltatások területén működő társadalmi vállalkozások foglalkoztatási hatásainak felmérésre is.

A tanulmányról továbbá itt található információ.

Társszerkesztő: Csite András, Schanda Tamás János

Közreműködött: Hunya Balázs és Kiss Csaba

Megjelenés éve: 2018

Megbízó: Emberi Erőforrások Minisztériuma

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Absztrakt / összefoglaló

A Humánfejlesztés-politika Magyarországon című gyűjteményes kötet az Európai Szociális Alap (ESZA) történetét és magyarországi vonatkozásait mutatja be. A kiadvány két kötetet tartalmaz. Az első kötet az Európai Szociális Alap első 60 évének történéseit, főbb mérföldköveit tekinti át. A második kötet pedig a magyar fejlesztéspolitika intézményrendszerének alakulását ismerteti 2004-től kezdve, az Európai Szociális Alap tükrében.

A tanulmányról továbbá itt található információ.