Megjelenés éve: 2022

Megbízó: Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

A Településfejlesztési Koncepció ezen a linken érhető el

A Közös Megalapozó vizsgálat ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Csepel integrált településfejlesztési stratégiája középtávon jelöli ki a kerület fejlesztési céljait, hozzájuk rendelve az azok eléréséhez szükséges integrált megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. Az integrált településfejlesztési stratégia elsődlegesen Csepel épített és természeti környezetének szellemiségére épít, kiemelten a legfontosabb tradicionális kapcsolódásokra, múltbéli hagyományokra, valamint jövőbeli lehetőségekre. A stratégiai munkarész középtávon (2021-2027) rögzíti a kerület fejlesztési céljait, melyek a megalapozó vizsgálat eredményein alapszanak. A korábbi, 2015-ben készült stratégia jelen felülvizsgálata 2022-ben készült, és 2027-ig tekint előre. A dokumentum négy célt határozott meg: Csepel történeti ipari területeinek gazdasági célú fejlesztése, az épített környezet fejlesztése, a zöldfelületi rendszer fejlesztése, valamint Csepel társadalmi konfliktusainak kezelése. A középtávú stratégiai fejlesztési célok a Településfejlesztési Koncepcióban kijelölt jövőképpel és hosszútávú célokkal teljes szinergiában kerültek kialakításra. A Településfejlesztési Koncepció hosszútávra (15 évre) határozza meg a kerület fejlesztésének főbb irányait a gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzések rögzítése és összehangolása alapján. Csepel az alábbi jövőképet határozta meg erre az időszakra: „Csepel, mint Budapest kiemelkedő területe kiaknázza a településszerkezeti adottságaiban rejlő potenciált, folyamatosan megújuló, élhető, minőségi zöldfelületeket biztosító városi környezetet, vonzó életkörülményeket biztosít a kerület lakói számára, versenyképes feltételeket teremtve az itt működő vállalkozásoknak”.

Megjelenés éve: 2022

Megbízó: Veszprém Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Veszprém fenntartható városfejlesztési stratégiája a 2021–2027-es európai uniós finanszírozási ciklus kiemelt jelentőségű háttérdokumentuma, egyben a város általános helyzetképének és középtávú céljainak komprehenzív összefoglalása. Célja Veszprém fejlesztési irányainak jól megalapozott azonosítása, a kínálkozó szükségleteknek és lehetőségeknek megfelelő beavatkozási javaslatok megfogalmazása, valamint a kapcsolódó területi tervezési és európai uniós finanszírozási elvárásoknak megfelelő dokumentáció összeállítása öt kiemelt területen: a prosperáló, a zöldülő, a digitális, a megtartó és a kiszolgáló város dimenziójában. Veszprém kedvező helyzetű, súlyos fejlesztési kockázatoktól mentes város, mely a belső nagyvárosi gyűrű kiegészítő alközpontjaként egyes területeken, elsősorban a felsőoktatás és a tudásintenzív iparágak terén regionális vezető, illetve társközponti szerepekre is törekedhet. A Bakony-Balaton régióval való kapcsolat, valamint a 2023-as európai kulturális fővárosi pozíció nyomán a város jövőképének szerves része a kreatív iparágak jelenlétének erősítése is. A stratégia öt átfogó célja és az ezekre építkező tíz részletes cél főként Veszprém erősségeire épít, míg néhány további cél – például a klímaadaptivitás – globális kényszerekre is reagál. A célokat jól összefoglalja az azok keretéül szolgáló jövőkép: eszerint „2030-ra Veszprém a harmónia, a magas életminőség és az erős közösségek városa lesz”. Megvalósításukat összesen 80 projektjavaslat támogatja, amelyek Veszprém jövőképének egészére kiterjednek. A projektek kidolgozottsági szintje, forrásigénye, várható megvalósítói köre és finanszírozási lehetőségei egyaránt igen széles skálán mozognak. Előzetes becslés szerint 26 projekt számíthat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz forrásaira. A stratégia a 2022–es népszámlálás adatainak összegzését követően kötelezően frissítendő: a helyzetkép frissítésén felül ekkor nyílhat mód a finanszírozási keretek naprakésszé tételére is.

Megjelenés éve: 2022

Megbízó: Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó vizsgálatának I. kötete ezen a linken érhető el

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó vizsgálatának II. kötete ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Rákosmente, Budapest XVII. kerülete a főváros egyik legnagyobb kiterjedésű részeként a keleti agglomeráció térségi központja. Rákosmente növekedő népességének és a nagyarányú családi házas beépítésnek köszönhetően Budapest kedvelt kertvárosias területe. A kerület gazdasági területen komoly potenciálokkal rendelkezik. Az M0-s autóút, a „keleti kapu jelleg”, illetve a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelsége együttesen olyan lehetőségeket hordoz, melyek a jövőben tovább növelhetik a kerület erősségeit és gazdasági teljesítőképességét. Rákosmente súlyos társadalmi feszültségektől mentes, a kerület lakosságának képzettségi és foglalkoztatási mutatói fokozatosan emelkedő tendenciát mutatnak. Lakásállománya jónak mondható, alacsony komfortú lakások csak nagyon kis arányban találhatóak, a lezajlott és a jövőben folytatott energetikai fejlesztéseknek köszönhetően a közintézmények és a lakóépületek is folyamatosan megújulnak. Amellett, hogy Rákosmente a pesti oldal legzöldebb kerülete, területén található a Merzse-mocsár, Budapest egyetlen megmaradt mocsaras területe. Emellett a kerületet átszeli a Rákos-patak, mely kiemelt fejlesztések területe, és a pesti oldal egyik fontos ökológiai folyosója. Jelen dokumentumban Rákosmente megfogalmazza középtávú stratégiai prioritásait, illetve ehhez kapcsolódó főbb fejlesztési projektelgondolásait. A stratégiai dokumentum összefoglalja a kerület céljait, illetve részcéljait, a kulcsprojektekkel kiegészülve. A fejlesztési dokumentum elsődleges célja, hogy az elkészült megalapozó munkarészre támaszkodva meghatározza azokat a koncepcionális és stratégiai fókuszokat, amikre Rákosmente az elkövetkező 5-15 évben szeretne koncentrálni.

Megjelenés éve: 2022

Megbízó: Veszprém Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Veszprém nagy lehetőségek előtt áll: az elmúlt tíz év alatt elért eredmények, a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése, a hozzá kapcsolódó és tőle függetlenül indult fejlesztések széles köre, az egyre erősödő közösségi hálók mind-mind garanciát jelentenek arra, hogy a város szintet lépjen a hazai és a nemzetközi kulturális, gazdasági és turisztikai térben. Ez a stratégia azért készült, hogy javaslatokat tegyen: hogyan hozható ki a legtöbb a kínálkozó lehetőségekből, melyek azok a célok, amelyeket a legfontosabbként érdemes magunk elé tűznünk, és mit tudunk tenni azért, hogy minél közelebb kerüljünk az elérésükhöz? Veszprém már meglévő, meghatározó jelentőségű tervei, koncepciói – és a város meghatározó intézményi, kulturális és üzleti szereplőinek javaslatai – alapján egy olyan Veszprémet vizionáltunk 2030-ra, amit szorosabb kapcsolat fűz a Bakonyhoz és a Balatonhoz, amelyben a készségek fejlesztése és a fiatalok megszólítása központi téma, amely megfelel a digitalizáció jelentette kihívásoknak és a globális turisztikai trendeknek, amely erős nemzetközi kapcsolatrendszer része, amelynek erős kreatívipara és kutatás-fejlesztési kapacitásai vannak és amely nemzetközi szintű kulturális tartalmakat tud előállítani. Ebben a Veszprémben magától értetődő és széles körű lesz az önkéntesség, a nyitottság, az erős helyi identitás és a hátrányos helyzetű csoportok támogatása. A stratégia a humán kapacitások fejlesztése, a szoft megoldások előtérbe helyezése mellett teszi le a voksot. Ugyan a megvalósításhoz szükséges konkrét pályázati források javarészt még nem rendelkeznek részletesen kidolgozott keretekkel, a projektek finanszírozásának elsődleges pillére a hazai és európai uniós pályázati lehetőségek megragadása, másodlagos pillére pedig a hazai tematikus forráslehetőségek kiaknázása.

Megjelenés éve: 2021

Megbízó: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

Az ITS megalapozó vizsgálatának helyzetfeltárás és -elemzés dokumentációja ezen a linken érhető el

Az ITS megalapozó vizsgálatának helyzetértékelés dokumentációja ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzatának új Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) alapvetően a korábbi 2014-2020-es időszakra vonatkozó ITS felülvizsgálatát jelenti, kiegészítve az új vizsgálatok alapján, időközben szükségessé vált új elemekkel és a korábbi elavult, vagy megvalósult elemek szelektálásával. Az ITS felülvizsgálatának célja a kerület következő évekre szóló fejlesztési víziójának, valamint ezek ismeretében az elérendő fejlesztési célok és azok integrált megvalósítását szolgáló beavatkozások körének meghatározása, a 2021-2027 közötti időszakra kitűzött új kohéziós politika függvényében. Célként jelenik meg az együttműködés – térségi fővárosi, kerületközi, kerületi partnerség -, a kezdeményező településfejlesztés, valamint a klímatudatosság és a fenntarthatósági szemlélet erősítése. A stratégia elkészítését megelőzte egy frissített Megalapozó vizsgálat elkészítése is, mely a korábbiakhoz hasonlóan két fő szerkezeti egységből áll egy Helyzetfeltáró és – elemző munkarészből, illetve egy Helyzetértékelő munkarészből. A finanszírozásban döntően a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) fog részt venni.

Megjelenés éve: 2017

Megbízó: Veszprém Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

A stratégia Veszprém korábbi, 2014-ben készült, 2020-ig szóló kulturális koncepciójának felülvizsgálataként és kibővítéseként készült, 2030-ig tekintve, megteremtve az Európa Kulturális Fővárosa 2023-cím pályázásához szükséges városi stratégiai hátteret. Veszprém kulturális intézményrendszerének fő erősségei közé tartozik az intézményi sokszínűség, kiváltképp a kortárs képzőművészet, a színházművészet és az itt élő alkotók jelentős sűrűsödései, valamint az országos jelentőségű fesztiválportfólió. Hiányosságként, nehézségként veendő figyelembe az erőforrások erős korlátossága, valamint hogy a térségi együttműködések korlátozott számban, eseti jelleggel alakulnak ki. Jelen stratégia hat átfogó célt fogalmaz meg: a lakóhelyi versenyképességét, a sikeres örökségvédelmet, a kreatívipar fejlesztését, a turizmusgazdaság versenyképességének megőrzését és további erősítését, a kultúra közösségépítő potenciáljának kiaknázását, valamint a közönség befogadóképességének fejlesztését. Horizontális cél a programkínálat évközi egyenletességének biztosítása, valamint a város kultúrateremtő és -közvetítő erejének régiós szintű hasznosítása. A stratégia programmenedzsment-szintű felelőse kezdetben a Polgármesteri Kabinetiroda, majd – az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése után – az EKF-programszervezet. A monitoring kereteiben éves előrehaladási beszámolók készülnek, valamint 2019-ben és 2024-ben a stratégia teljes körű felülvizsgálatára kerül sor.

Megjelenés éve: 2017

Megbízó: Dunavarsány Város Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia mellékletei és különböző tematikus projektek ezen a linken érthetők el

A Településfejlesztési Koncepció ezen a linken érhető el

A Településfejlesztési Koncepció megalapozó vizsgálata ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Dunavarsány életének hosszú távú fejlesztési kereteit a településfejlesztési koncepció (TK) jelöli ki. E dokumentumtípussal a város már régről rendelkezik, annak felülvizsgálata rendszeres időközönként megtörtént. Legutóbb 2016-ban, jelen integrált településfejlesztési stratégiához (ITS) kapcsolódóan került sor a TK felülvizsgálatára, egyebek mellett frissített, az ITS-sel összhangba hozott célrendszerrel és – a kapcsolódó megalapozó vizsgálat részeként – városrészi lehatárolás bevezetésével.  Az ITS a településfejlesztési koncepcióra épül, annak középtávú, 6-7 éves távlatra szóló kifejtését végzi el, a távlati célokat operatívabb egységekre bontva és konkrét projekteket rendelve a beavatkozási irányokhoz. A projekteket rendszerbe szervezi és azokat, amelyek tematikus vagy területi alapon kiemelt súllyal bírnak, röviden ki is fejti. Azokon a helyszíneken, amelyek fejlesztése súlyponti kérdés és az önkormányzatnak van mozgástere az alakításukban, akcióterületeket jelöl ki, ahol egymásra épülő beavatkozásokkal komplex fejlesztéseket céloz meg. Az ITS-ben összesen 83 projekt szerepel. Ezek közül 13 tematikus kulcsprojekt, 21 akcióterületi kulcsprojekt – e két csoport projektjei részletesebben is ki vannak dolgozva –, míg 49 egyéb projekt említésszinten van jelen. A 34 kulcsprojekt összesen mintegy 71 milliárd forintnyi fejlesztést tervez 2022 végéig, melynek nagy többségét külső partnerek (befektetők, államigazgatási szervek stb.) fedeznék. A szintén mellékelt projektcsomagban a város jövőképével, gazdaság- és turizmusfejlesztésével, megújuló energia és intézményfejlesztési stratégiával foglalkozó tanulmányok is találhatók.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Lenti Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Lenti Gyógyhely fejlesztési stratégiájának célja, hogy Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark az azt körülvevő déli városrészi területével együttesen egy versenyképes, minőségi Fürdővárossá alakuljon át. A stratégiai program hozzásegíti Lentit, hogy egy pezsgő, széles igényeknek megfelelő népszerű zöld pihenővárossá, Nyugat-Magyarország öko-turisztikai / gyógy-wellness fürdővárosává, komplex térségi turisztikai központtá váljon. A célok elérése érdekében négy alappilléren álló, fenntartható és finanszírozható fejlesztési stratégia került kidolgozásra. A Fürdőváros koncepció sikeres megvalósítása egy olyan alulról építkező, a helyi lakosság támogatását élvező, összehangolt turisztikai fejlesztéssorozat végrehajtását igényli, melyben az Önkormányzatra és az érintett gazdasági szereplőkre vezető szerep hárul, kiegészülve potenciális befektetőkkel és a betelepülni vágyó vállalkozókkal.

Megjelenés éve: 2015

Megbízó: Aba Város Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó vizsgálata ezen a linken érhető el

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó vizsgálatának függeléke ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét, az ezek elérése érdekében tervezett beavatkozásokat, továbbá a megvalósítás és nyomon követés eszközeit és módszereit rögzíti. A stratégia elkészítését részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló vizsgálat előzte meg. A Megalapozó vizsgálat több tématerületet elemezve mutatja be a város stratégia-alkotás számára meghatározó legfőbb erősségeit, gyengeségeit, illetve a külső környezet városfejlesztési szempontból releváns jellemező hatásait. Az elmúlt 25 évben Aba dinamikus fejlődése töretlen volt. Ez nemcsak a lakosszám növekedésében, a közmű ellátás és életminőség javulásában érzékelhető, hanem a lakosság aktív közösségé válásában, a kultúra és a gondolkodásmód megváltozásában tapasztalható. Elsősorban ennek az előretekintő szemléletmód kialakulásának eredménye, hogy a település a kitűzött céljait sorra meg tudta valósítani. A 2000-es évek elejétől tudatos munkával – a beletörődő, enyhén hátrányos helyzetű nagyközségből – dinamikus modell értékű várossá vált Aba. A jó termelési adottságok és szerencsés elhelyezkedés elősegíti, hogy összekötő kapocs és segítő társ legyen az ipari nagyváros és a mezőgazdasági kiszolgáló térség összekapcsolásában. A stratégia akkor válhat eredményessé, ha annak segítségével a város ki tudja használni fejlődési potenciálját és az uniós támogatások adta lehetőségeket, valamint további fejlesztéseket generáló erővé válik.

Megjelenés éve: 2015

Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program –Fenntartható településfejlesztés a kis-és középvárosokban –Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében.

Absztrakt:

Az elkészült Közép-Magyarországi Régió stratégiai tervezés regionális szintetizáló és javaslattevő dokumentum célja, hogy összefoglaló jellegű értékelő megállapításokat fogalmazzon meg a kis- és közepes méretű városok és a budapesti kerületek 2007-2013-ra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiáinak megvalósulásával kapcsolatosan, ex ante értékelést nyújtson az elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégiákkal kapcsolatban, valamint, hogy javaslatot tegyen ezen megállapítások alapján a 2014-2020 időszakban alkalmazandó településfejlesztés főelemeire, külön kitérve a fenntarthatóság elvének érvényesülésére a településfejlesztésben. A regionális értékelő tanulmány a Belügyminisztérium „Javaslattétel a regionális összefoglaló dokumentumok tartalmi követelményeinek meghatározásához, módszertani kialakításához” című útmutató alapján, annak tartalmi és szerkezeti követelményeire építve.