A hároméves Erasmus+ projektet összesen 8 partnerszervezet valósítja meg a HÉTFA vezetésével: SEED Alapítvány (Magyarország), Andalucía Emprende Fundación Pública Andaluza (Spanyolország), Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Románia), Regional Agency for Entrepreneurship and Innovations (Bulgária), Mihajlo Pupin Institute (Szerbia), Slovak Business Agency (Szlovákia), Brand-Sofi (Finnország). A RE-FEM projekt célja, hogy lehetőségeket kínáljon a női vállalkozóknak a rezíliensé válásban kutatáson és oktatási anyagok fejlesztésén keresztül.

A decemberi találkozót a szlovákiai partnerszervezet rendezte meg Pozsonyban a többi partner szoros együttműködésével. A találkozón összesen 7 különböző országból 8 partner vett részt. A meeting során a RE-FEM projektmenedzsmentjének kereteit fektették le, valamint megvitatták a következő hónapok ütemtervét.

További információ a projektről a RE-FEM Facebook oldalán elérhető: https://www.facebook.com/REFEM0/about

A Stratégia kidolgozása során több alkalommal támaszkodtak a szakmai csoportok és a szélesebb nyilvánosság javaslataira. A vasúthasználati szokások felmérését a HÉTFA Kutatóintézet végezte, 2020. július és szeptember között. A kutatás célja az ingázók közlekedési szokásainak megismerése, a vasúthasználattal kapcsolatos előnyök és hátrányok azonosítása, valamint az utazási módok (HÉV, vonat, busz, autó) közötti váltási hajlandóság felmérése voltak. A kérdőíves adatfelvételre és fókuszcsoportos beszélgetésekre épülő kutatás során beérkezett közel 10000 válasz alapján a vasúthasználati szokásokhoz kapcsolódó vélemények, észrevételek és javaslatok is beépültek a Stratégiába, amit 2021 februárjában a BFK teljes terjedelmében társadalmi egyeztetésre bocsát.

A vasúthasználati szokásokról szóló kutatásaink eredményéről itt olvashat.

A BAVS-ról további részletek itt érhetők el.

Fotó forrás: Nyitrai Dávid (BFK)

A fejlesztési terv hangsúlyozza, hogy a térség turisztikai lehetőségekben gazdag. Ezeket az értékeket, például a természeti környezetet vagy a fürdőhelyeket azonban jobban ki lehetne használni. Hiányzik az összehangolt, komplex turisztikai kínálat és az önálló arculat is. Az is nagy probléma, hogy kevés a szálláshely.

A turisztikai stratégia egyik fő fejlesztési célja a családi parasztgazdaságok helyzetének javítása. Ezek a gazdaságok a helyi termékek forgalmazása és szálláshelyek kínálása révén erősíthetnék a térségi turizmust.

A fejlesztési stratégiáról részletesebben beszámolt a Zaol, a Népújság és az RTV 4 is.

Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója a konferencia két kerekasztal-beszélgetését moderálta. Egyrészt, az Elnéptelenedés és megtartóerő vidéken elnevezésű panelt, mely a falufejlesztés lehetőségeit vette sorra. Másrészt a Kereskedelmi és lakáscélú ingatlanépítések a történelmi borvidéken című beszélgetést, mely az északi parti szőlőföldeket fenyegető beépítés kérdéseit járta körbe. A konferencia további szekciói a középvárosok fiatalokat megtartó erejével és a Balaton körüli zenei rendezvényekkel foglalkoztak.

A rendezvényt azzal a céllal szervezték meg, hogy minél szélesebb nyilvánosság nyerjen betekintést a város és a térség életét meghatározó ügyekbe és formálhassa véleményével azok alakulását. A különböző nézőpontok közelítése is fontos törekvés: a civilek, önkormányzati szereplők, vállalkozók és művészek közötti együttműködés erősítése, támogatása.

A rendezvényről további részleteket olvashat ide kattintva. A hírben szereplő fotót Jokesz Antal készítette.

Szendrei Zsolt hangsúlyozta, hogy az emlékhelyek és a települések megfelelő viszonyrendszerének kialakításának egyik kulcsa a stratégiai szintű előrelátás. Előadásában számos európai emlékhelyet mutatott be, melyek új funkcióval töltötték fel az eredeti használati értéküket elvesztett, de értékes történeti emléket képviselő, ezért megőrzendő épületeket.

A rendezvény a Szent Márton Év keretében, a Via Sancti Martini évzáró konferenciájaként került megrendezésre.
Az előadás diái ide kattintva elérhetőek.

A konferencia célja számba venni, hogyan lehet gazdagabb a magyar vidék, mit tesznek és tehetnek ennek érdekében a helyi élet gazdasági, közösségi vezetői, a megyei önkormányzatok és a kormányzati szereplők.

Az esemény előadói a vidéki élet szervezésének kiemelkedő szereplői, illetve a kormány és a megyei önkormányzatok vezetői.  A rendezvényt Fehérvári Tamás, a MÖOSZ elnöke nyitja meg. Előadóink között van Cseresnyés Péter államtitkár (NGM), Czibere Károly államtitkár (EMMI), Rákossy Balázs államtitkár (NGM), Makai Martina helyettes államtitkár (NFM), Rácz András helyettes államtitkár (FM), Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató (Herman Ottó Intézet), Csatári Bálint (MNVH volt elnöke), Horváth Tihamér (Kehida Termál), Naszvadi Balázs (Tolna Megyei Önkormányzat), Németh Nándor (Gyulajért), Szabó Gellért elnök (Faluszövetség, Szentkirály község polgármestere), Szepesi Balázs igazgató (HÉTFA Kutatóintézet), Eperjesi Tamás igazgató (Herman Ottó Intézet), Seszták Oszkár elnök (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat), Skuczi Nándor elnök (Nógrád Megyei Önkormányzat), Kovács Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat).

A konferenciára online itt tud regisztrálni. Email-es regisztráció a megyekonferencia@hetfa.hu email címen keresztül lehetséges. A részletes programról és az előadókról folyamatosan frissülő információkat olvashat a konferencia facebook eseményén.

Magyarország a 2017-es költségvetési törvényben 500 millió forintot irányoz elő a muravidéki, nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdaságfejlesztésének támogatására, melynek kiemelt területei a turizmus és a mezőgazdaság, valamint a vállalkozások javítása, illetve a befektetés-ösztönzés.

Csite András a bemutatón hangsúlyozta, hogy a Muravidék a magyar–szlovén gazdasági kapcsolatok hídja lehet – rendkívül nagy lehetőségek rejlenek a gazdasági kapcsolatokban, a befektetések ösztönzése ezért is különösen fontos célkitűzés.
Az első pályázati felhívások a tervek szerint 2017. február-március környékén látnak napvilágot. A fejlesztési program lebonyolítását a külön erre a célra létrehozott Muravidéki Gazdaságfejlesztési Központ koordinálja. A gazdaságfejlesztési stratégia bemutatásáról a Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja számolt be részletesebben.

A Hétfa igazgatója a Kutatóintézet értékeléseinek eredményeit és a kisvárosokban folytatott stratégiai tervezési tapasztalatait foglalta össze. Ezeken a településeken a fejlesztési tevékenységet nagyban meghatározza, hogy milyen viszonyban és távolságra vannak a legközelebbi nagyvárossal.

Azok a kisvárosok, amelyek nem egy nagyobb agglomeráció részei, komoly belső kapacitáshiánnyal küzdenek, ezért alapvetően gyenge pozícióval indultak a forrásokért folytatott versenyben. Ezt a hátrányt a fejlesztéspolitika leghátrányosabb helyzetű térségeket támogató, speciális (LHH) programja részben kompenzálni tudta, de voltak olyan kisvárosi térségek, amelyek ebből a programból is kimaradtak.

A 2014-2020-as fejlesztési időszakban ezeknek a térségeknek is kedvez a források tervezhetőbbé válása. A teljesítés felgyorsítása miatt azonban jelentősek a kapacitáshiányokk. Ezért a projektek minősége csak úgy biztosítható, hogy a fejlesztések megtervezéséhez, lebonyolításához a települések külső kapacitásokat vesznek igénybe.

A döntés jelentőségét növeli, hogy Budapest korábban nem rendelkezett a gazdaságra koncentráló stratégiával, amelyet most ráadásul a kerületi önkormányzatok és a Főváros együttműködésével alakítottak ki. Ez a közösen kidolgozott stratégia hozzájárulhat a fővárosi gazdaságfejlesztési erőfeszítések hatékonyabb koordinációjához.

A HÉTFA Balás Gábor vezette csoportja a stratégia kidolgozásának szakmai koordinációját végezte. Részt vettek a tervezési módszertan kidolgozásában, a döntést megalapozó anyagok elkészítésében, a szakértői egyeztetések megszervezésében és a stratégia megírásában. Budapest Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Stratégiája a HÉTFA közreműködésével 2014 tavaszán kialakított tematikus fejlesztési programok módszertana szerinti készült.

Az elfogadott Gazdaságélénkítési és Munkahelyteremtési Stratégia

A stratégia célrendszerének rövid összefoglalása