Munkatársaink az OTKA pályázathoz kapcsolódó kutatásaik első eredményeit mutatták be. Szabó Tamás, a Közpolitikai és Hatásvizsgálati Iroda munkatársa A COVID-19 válság gazdasági hatásai a magyar határ menti vállalkozásokra: Egy empirikus elemzés címmel adott elő, részletes vállalati adatok elemzésével. Igari András, a Város- és Területfejlesztési Iroda kutatója pedig Szabó Pállal, az ELTE kutatójával, a Regionális Tudományi Tanszék vezetőjével közösen A COVID-19 válság hatásai az európai régiókra kiemelt gazdasági és társadalmi indikátorok tükrében címmel tartott előadást. Elemzésükben a COVID-19 járványhoz kapcsolódó GDP- és a foglalkoztatásváltozás, valamint a többlethalálozás indikátorait vizsgálták európai régiókban.

Munkatársainkon kívül az OTKA pályázathoz kapcsolódóan számos további előadás is elhangzott. Varjú Viktor, a HUN-REN KRTK RKI munkatársa A COVID-19 válság hatása a körforgásos átmenetre, különös tekintettel a globális csomagolóanyag-hulladék áramokra címmel, Uzzoli Annamária, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet munkatársa pedig A koronavírus-járvány hatása a hazai egészségügy digitalizációjára címmel tartott előadást. Az ELTE kutatói közül Jakobi Ákos Digitalizációs trendek a COVID-19 válság előtt, alatt és után, Kiss János Péter COVID-hatások és regionális különbségeik a turizmusban és a vendéglátásban, míg Szalkai Gábor A közúti forgalom Magyarországon a COVID időszakában című előadásaikban mutatták be kutatásaik eredményét.

A mű jelentőségéről ide kattintva olvasható rövid összefoglaló.

Kellemes olvasgatást kívánunk!

A kötetbe foglalt tanulmányok egyik legjelentősebb természeti erőforrásunk, a víz használatával kapcsolatos történeti ismereteinket bővíthetik. A folyók és tavak közösségi hasznosítása, az áradások és az aszályok kezelése, vizeink szennyezése és a károk elhárítása olyan közös ügyek, amik generációk sokasága számára jelentettek feladatot és kihívást. Bízunk abban, hogy e kötet – a történelmi háttér és párhuzamok bemutatása révén segítséget nyújt mai gondjaink megértéséhez, a közös válaszok kialakításához.

A HÉTFA a könyv kialakításában, a tanulmányok és az ezeket bemutató konferencia megszervezésében, továbbá a mindezt anyagilag lehetővé tevő OTKA kutatás lebonyolításában működött közre. A munkában kiemelkedő szerepe van a szerkesztő, Horváth Gergely Krisztiánnak.

A HÉTFA az OTKA kutatási projekt lebonyolításával azt is igyekezett bizonyítani, hogy az intézményi közgazdaságtan egyik hazai műhelyeként érdemben hozzá tud járulni az egyes tudományterületek, a jelen esetben a történészek és közgazdászok alkotásra sarkalló szakmai párbeszédéhez. A kötet kiadásával az alkotók, így a HÉTFA is, a fájdalmasan korán elhunyt barát és kollega, Vári András emléke előtt tiszteleg.

A kötet Víz, ami összeköt – A történetírás és a közgazdaságtan együttműködésének lehetőségeiről című bevezető tanulmánya ide kattintva érhető el.

A teljes tanulmánykötet ide kattintva tölthető le

A jogrendszer kulcsszerepet játszik minden modern gazdaság működésében. Különösen fontos, hogy támogassa a vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok létrejöttét azáltal, hogy elősegíti a szerződéses ígéretek kikényszerítését. Ha a bíróságok nem kényszerítik ki a szerződéseket, a vállalkozások hagyatkozhatnak ugyan jogon kívüli biztosítékokra, például személyes kapcsolataikra, társadalmi normákra vagy üzleti partnereik azon törekvésére, hogy megőrizzék jó hírnevüket, de ezek a biztosítékok – a jog kiegészítő szerepe nélkül – az üzleti együttműködések körét a személyes kapcsolatok viszonylag szűk körére korlátozzák, ami komoly gátja egy virágzó vállalkozói gazdaság kifejlődésének. 

Egyelőre keveset tudunk arról, hogy a magyar vállalkozások milyen mértékben hagyatkoznak a bíróságokra a szerződéses kapcsolataikban. A kutatás célja, hogy feltárja, milyen típusú üzleti kapcsolatok, termékek és piacok esetében különösen fontos szempont a bírósági érvényesíthetőség a szerződések megkötésében; és mely gazdasági szegmensek működnek jellemzően a bíróságok „hatókörén” kívül. A kutatás diagnózist állít fel arról, meddig jutott Magyarország azon a fejlődési úton, amely egy olyan gazdasági és jogi rendszerhez vezet, ahol a szerződéses ígéretek bírósági védelme két idegen közötti üzleti kapcsolat számára is erős biztosítékot nyújthat. Azonosítja továbbá a fejlődést támogató és akadályozó tényezőket.

A szakadásos regresszió (RD) egy módosított változatát használjuk, amelyben az óvodai beíratkozás szabályait használjuk a szakadási pont meghatározásához. E modell segítségével becsüljük meg a támogatott gyermekfelügyeleti lehetőségek elérhetőségének az anyák munkapiaci kínálatára gyakorolt hatását úgy, hogy a szakadási pont környezetében egyéb tényezők (családtámogatás, preferenciák) is változnak. A gyermek életkorához kötődő tényezőket elkülönítjük a születési dátumához kötődőektől úgy, hogy a kezelt és kontroll csoportot átlagosan azonos életkorú gyermekek anyukáiból állítjuk össze. A szakadásos regressziót különbségek különbsége módszerrel egészítjük ki a szezonális hatások kiszűrése érdekében. A mérésünk eredményei azt mutatják, hogy a támogatott gyermekellátási lehetőségek szignifikánsan, 18%-kal növelik az anyák munkapiaci aktivitását. Az eredmények rámutatnak egyrészt arra, hogy az endogenitás kiszűrése milyen nagymértékben módosíthatja a mért hatást, másrészt felhívják a figyelmet ara, hogy kiemelten fontos a kérdés komplex szakpolitikai megközelítése.

Az alábbi térképek a támogatott és fizetős gyermekellátási lehetőségek régiónkénti megoszlását, illetve a tanulmányban bemutatott mért hatás regionális lebontását mutatják be.

A térképek nagyobb méretben történő megtekintéséhez kattintson a képekre!

   

A tanulmány ide kattintva tölthető le  

Budapest Főváros Levéltára, az ELTE TáTK Történeti Szociológia Tanszéke, a Hétfa Kutatóintézet és a „Vízhasználat, vízszabályozás és társadalom a 13–20. századi Magyarországon” OTKA-kutatócsoport Víz és társadalom Magyarországon a középkortól az államszocializmus időszakáig c. konferencia

Időpont: 2014. január 31. péntek

Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, 1139 Budapest, Teve u. 3-5. tel.: +36 1 298-7500

A konferencia részletes programja ide kattintva tölthető le  

A kutatók cikkükben azt vizsgálták, hogy az ingyenes gyermekfelügyelet elérhetősége milyen mértékben ösztönzi a három éves gyermekek anyukáit arra, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. A kutatás eredményei azt igazolják, hogy a gyermekfelügyelet pozitív hatással van az anyák munkakínálatára. Ugyanakkor a hatás korántsem akkora, mint általában gondoljuk, az anyák munkakínálatát egyéb, életkorhoz köthető tényezők is igen erősen befolyásolják, mint például a gyermektől való elválással kapcsolatos vélekedés.

Gálffy László kutatása a Duna magyarországi felső szakaszára fókuszál (13-15. század). A vizsgált korszak a magyarországi városfejlődésben döntő jelentőségű, a folyó alapvetően befolyásolta a középkori városszerkezet kialakulását, a városi társadalom különböző arculatú csoportosulásait. Kutatásának gerincét a Duna magyarországi felső szakaszához kötődő városok okleveles forrásanyagának vizsgálata adja (Pozsony, Győr, Komárom, Esztergom, Visegrád, Vác, Óbuda, Buda, Pest). 

Dominkovits Péter nyugat-dunántúli forrásanyagon kutatja a vízügyek gondozását, igazgatását a 16–18. századi Sopron, Vas és Győr vármegyében. Vizsgálatának alapja az a felismerés, hogy a 16–17. századi nyugat-dunántúli vármegyei protocollumok, a végvárvonal hátországát stabilizáló, hadellátást biztosító vármegyék kiterjedt köz- és hadigazgatási, hadellátási sorában kiemelten jelzik a vármegyék vízgazdálkodással kapcsolatos feladatkörét (árvizek elhárítása, malmok működésének szabályozása, hajóvontatás stb.). A török kort felváltó békeidőszak a szakfeladatokat ellátó közigazgatás fokozatos kialakulásának és intézményesülésének korszaka. A kutatás másik súlypontja a vármegyei mérnökök előtti időszak vármegyei vízrendezési tevékenységének feltárása.

Horváth Gergely Krisztián a Lajta vize használata körüli konfliktusokat, ill. szabályozásának történetét vizsgálja a 18. század végétől az 1850-es évekig, különös tekintettel Alsó-Ausztria és Moson megye viszonyára, ill. a folyó felső és alsó szakaszának települései (malmai) közötti, továbbá a magyaróvári uradalom és községei közötti konfliktusokra. A folyó vize a márialigeti nem kellően kontrollált duzzasztás-öntözés miatt egyszerre volt a gazdasági növekedés alapja, egyúttal árvizek és a lentebb fekvő malmok esetében vízhiány okozója. A vizsgálat a véges mennyiségű természeti erőforrások és a használatuk feletti konfliktusok természetének és a rendi gondolkodásmód megértéséhez kíván hozzájárulni.

Balaton Petra kutatásának középpontjában a székelyföldi térség vízügyi problémáinak, valamint az állami szerepvállalás és a társadalmi formációk tevékenységének (vízszabályozási, ármentesítő társulatok, erdélyi egyesületek) bemutatása áll. Az 1880-as években kiépülő vízjogi közigazgatás és hivatalrendszer működését eddig feltáratlan peremterületen, Csík, Háromszék, Maros-Torda és Udvarhely megyék, továbbá a Brassói és Nagyenyedi Kultúrmérnöki Hivatalok iratanyaga alapján vizsgálja.

Ö. Kovács József a sztálini típusú gazdaság- és társadalomátalakítás elemeként közelít a vízügyben 1948 után jellemző centralizációhoz és a természetátalakítás voluntarista terveihez. Kutatása elsősorban Pest megyei történeti forrásokra támaszkodva, a Duna-kanyarra koncentrálva elemzi a pártállamban gyakran egymás ellenében megfogalmazott célok (pl. energiagazdálkodás, melioráció, rekreáció, természetvédelem, ivóvíz biztosítása stb.) elérésére mozgósított eszközök konfliktusait a hétköznapokban.

A kutatócsoport résztvevői munkájukat annak létrehozója, a 2011-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Vári András emlékének ajánlják.

A kutatás eredményeképpen angol és magyar nyelvű tudományos cikk, magyar nyelvű kutatási összefoglaló és egy interneten hozzáférhető térkép készül, amelyen mind a gyermekellátási lehetőségek, mind pedig ezek munkapiaci hatásai megjelennek. A kutatás során választ kapunk arra a kérdésre, hogy az ország mely területein milyen mértékben és milyen összetételben (formális, informális) állnak rendelkezésre a gyermekellátási lehetőségek, és ezek elérhetősége mely térségekben fogja vissza leginkább a kisgyermekes nők munkakínálatát. A kutatás eredményei a foglalkoztatási szakpolitika és a gyermekellátási intézményfejlesztés stratégiája kialakítása során is felhasználhatóak.