A projekt egyik fontos eredménye a MindCraft játék, amely interaktív formában segíti a fiatalokat a mentális egészséggel kapcsolatos témák megismerésében. A játék célja, hogy közelebb hozza a mentális jóllét kérdését a fiatalokhoz, ösztönözze az önreflexiót, valamint támogassa a tudatosabb és nyitottabb gondolkodást a mentális egészség témájában.

A fejlesztés a projektpartnerek együttműködésében valósult meg, figyelembe véve a Duna-régió fiataljainak tapasztalatait és szükségleteit. A játék számos nyelven elérhető, köztük a projekt partnerországainak nyelvein, angolul, valamint több roma nyelvi változatban is, ezzel elősegítve a szélesebb körű hozzáférést és a befogadó szemlélet érvényesülését.

A játék itt érhető el: https://www.meetmindcraft.eu/en 

A „From Ideas to Change: Mental Health Support for Young People” című nemzetközi konferencia a projekt több mint két és fél éves együttműködésének eredményeit foglalta össze. A rendezvény során a résztvevők áttekintették a projekt útját a helyi szükségletek feltérképezésétől a közösen kidolgozott megoldásokig. Az előadások bemutatták a fiatalok mentális egészségével kapcsolatos legfontosabb kihívásokat, a sérülékeny csoportok tapasztalatait, valamint a projektpartnerek által megvalósított pilot tevékenységek eredményeit. A program emellett lehetőséget teremtett arra is, hogy a résztvevők megismerjék a projekt keretében fejlesztett módszereket és eszközöket, valamint megvitassák, hogyan járulhatnak hozzá a helyi tapasztalatok a szélesebb körű szakpolitikai változásokhoz.  

A HÉTFA részéről Szöőr-Fülöp Luca „From Local Practice to Danube Strategy” címmel tartott előadást, amely a projekt pilottevékenységeinek eredményeit, a helyi akciótervek főbb tanulságait és a Duna Régió Stratégiájához kapcsolódó szakpolitikai ajánlásokat mutatta be. Az előadás arra fókuszált, hogy a projekt során szerzett helyi tapasztalatok miként alakíthatók át olyan szakpolitikai javaslatokká, amelyek hosszabb távon is támogathatják a fiatalok mentális jóllétét. A prezentáció kiemelte a különböző ágazatok közötti együttműködés fontosságát, valamint a helyi szinten kipróbált megoldások szerepét a régiós és nemzetközi szakpolitikai fejlesztésekben.

Az Interreg Danube Region Programme támogatásával, az Európai Unió és a Széchenyi Programiroda társfinanszírozásával megvalósuló COOPOWER projekt – amelyben Magyarországról a HÉTFA Kutatóintézet vesz részt partnerként – célja, hogy a Duna régióban előmozdítsa a sérülékeny helyzetű fiatalok munkaerőpiaci lehetőségeit, és támogassa azokat az együttműködési formákat, amelyek a helyi szereplők, szolgáltatók, oktatási intézmények, munkáltatók és közösségek közös munkájára épülnek.

A pozsonyi partnertalálkozón megtartott workshop kiemelt témája a hat pilot területen – Bulgáriában, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában – zajló munka bemutatása volt. A partnerek beszámoltak többek között a helyi szereplők bevonásáról, a fiatalok elérését célzó tevékenységekről, a készségfejlesztési igények feltárásáról, a Local Cooperation Incubator létrehozásáról, valamint a tervezett képzési, mentorálási és foglalkoztatási támogatási elemek előkészítéséről.

A találkozó lehetőséget adott arra is, hogy a partnerek közösen gondolkodjanak a pilotok során felmerülő kihívásokról és az ezekre adható gyakorlati válaszokról. A szlovák jó gyakorlatok bemutatása különösen hasznos tapasztalatokat nyújtott: a résztvevők vállalkozói ismeretekhez, pénzügyi tudatossághoz, mentoráláshoz és közösségi alapú ifjúsági szolgáltatásokhoz kapcsolódó példákat ismerhettek. A programot a Detrekőcsütörtökön működő közösségi központba tett tanulmányút egészítette ki, ahol a partnerek első kézből kaptak betekintést a sérülékeny csoportokat támogató helyi közösségi munkába.

A pozsonyi találkozó megerősítette a helyi tapasztalatokra építő, ugyanakkor más országokban is hasznosítható megoldások kidolgozásának fontosságát a projekt következő szakaszában. 

A COOPOWER projekthez kapcsolódó további hírekért, szakmai tartalmakért és eseményekért iratkozzanak fel a projekt hírlevelére: https://interreg-danube.eu/projects/coopower.

A rendezvényen kutatók és gyakorlati szakemberek vitatták meg a szociális és szolidáris gazdaság aktuális kihívásait, a társadalmi innováció szerepét, valamint a társadalmi integrációt támogató kezdeményezések eredményeit és korlátait.

A konferencia délutáni szekciójában két előadással is képviseltette magát az ESIRA projekt. Koltai Luca, a Hétfa Kutatóintézet kutatója „Társadalmi innováció támogatása a társadalmi vállalkozásokon keresztül az ESIRA projektben” címmel mutatta be az ESIRA projekt tapasztalatait, kiemelve a társadalmi vállalkozások szerepét a helyi közösségek innovációs képességének erősítésében. Szerepi Anna, a Magyarországi Református Szeretetszolgálat (MRSZ) munkatársa „A Multiaktor Platform módszertan megvalósításának hazai tapasztalatai” című előadásában ismertette a több szereplő együttműködésére épülő módszertan hazai alkalmazásának eredményeit és tanulságait.

A workshop három tematikus blokkban foglalkozott a szociális és szolidáris gazdaság módszertani kérdéseivel, a társadalmi integráció egyéni szintű hatásaival, valamint a közösségi szintű eredményekkel és kihívásokkal. A programot közös szakmai vita és együttműködési lehetőségekről szóló beszélgetés zárta.

A rendezvényt az OTKA 147050 „A szociális gazdaság szerepe a társadalmi integráció elősegítésében a magyarországi vidéki térségekben” című kutatás keretében szervezte az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont.

A HÉTFA Kutatóintézet a CARES – Caregivers Advancing Regulatory Environment and Skills szervez magyar eseményt, amelyben teret kíván adni a szakmai párbeszédnek.

A kutatási eredmények bemutatását követően „A segítés ára: munkaerőhiány, kiégés és reziliencia a magyar segítő szektorban” című kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. A beszélgetést Katona Gergely, a Baptista Diakóniai Központ munkatársa és a Szociális Szájjegyzet blog moderátora vezeti. A kerekasztal résztvevői különböző nézőpontokból járják körül a szektor aktuális kihívásait és a lehetséges válaszokat. A beszélgetésben részt vesznek Dr. Győri Ágnes (ELTE TK), Dr. Ádám Szilvia (Semmelweis Egyetem), Dr. Hídvégi Zsófia (Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága), valamint Kővári Erzsébet (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei). 

Időpont: 2026. június 24. (szerda), 14:00-16:00

Helyszín: Empathy Közösségi Tér (1051 Budapest, Arany János utca 31.)

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Regisztráció az alábbi linken lehetséges:
https://forms.gle/eTgzkP3wsSuzbwrZA

A beszélgetésről hangfelvétel készül, amelyet a szervezők később nyilvánosan is elérhetővé tesznek.

A projekt az Erasmus+ program támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

Az eseményre szóló meghívó és a részletes program az alábbi mellékletben található: Meghívó

A CARES projekt egyik kiemelt célja, hogy támogassa a gondozási szektorban dolgozó szakembereket, hozzájáruljon mentális jóllétük megőrzéséhez, valamint elősegítse a fenntarthatóbb és vonzóbb munkakörnyezet kialakítását. A projekt keretében fejlesztett képzési anyagok, önálló tanulást támogató eszközök és mentorálási lehetőségek mind azt szolgálják, hogy a szektor dolgozói jobban felkészülhessenek a mindennapi munkájuk során felmerülő kihívások kezelésére.

A projekt első online nemzetközi szakpolitikai eseménye megerősítette, hogy a különböző európai országok hasonló problémákkal szembesülnek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a munkaerő megtartása, a kiégés megelőzése, a szakmai elismerés növelése és a folyamatos kompetenciafejlesztés kulcsfontosságú feltételei a szociális szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságának.

A szakmai párbeszéd folytatásaként a CARES projekt június 17-én rendezi meg a második online nemzetközi szakpolitikai eseményét, amely ezúttal a gyakorlati megoldásokra helyezi a hangsúlyt. A résztvevők megismerhetik a projekt keretében létrehozott online képzési platformot és annak képzési moduljait, emellett európai szervezetek képviselői mutatnak be olyan jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulhatnak a gondozási szakemberek jóllétének erősítéséhez és a munkaerő fenntarthatóságának javításához.

Az esemény célja nem csupán a projekt eredményeinek bemutatása, hanem a tapasztalatcsere és a közös gondolkodás elősegítése.A különböző országokból érkező előadók és résztvevők megoszthatják egymással módszereiket, kezdeményezéseiket és szervezeti megoldásaikat.

A rendezvény ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött:

Időpont: 2026. június 17. (szerda), 14:00-15:30
Helyszín: Online (Zoom)
Nyelv: angol

A regisztráció az alábbi linken lehetséges:
https://us02web.zoom.us/meeting/register/WDdnfBrHRjWLj6bi9jKE4Q

Az előadókról és a részletes programról  az esemény meghívójából tájékozódhat: Invitation for the 2nd Online Policy Lab.

A Dashboard bemutatja a területi reziliencia fogalmának koncepcióját (Conceptualization), egy átfogó, interaktív statisztikai felületet a területi reziliencia regionális szintű indikátoraival Európában (Statistics), a reziliencia eltérő térségekben való megjelenésének és értelmezésének különböző történeteit (Stories), a projekt keretében elvégzett esettanulmányok eredményeit (Case Studies), a kifejlesztett értékelési eszközöket (Assessment), valamint a kapcsolódó kifejezéseket (Documentation – Glossary). A kutatás további eredményei (köztük a projekt zárójelentése) elérhetők az ESPON honlapján.

Az elmúlt években a „reziliencia” fogalma erősen beágyazódott az Európai Unió (EU) szakpolitikai diskurzusába, ám továbbra sem alakult ki közös megegyezés a kifejezés tényleges jelentéséről, területi kormányzási gyakorlatban való alkalmazásáról. Az ESPON TERRES projekt célja az volt, hogy pótolja ezt a kutatási hiányosságot, és kidolgozza a „területi reziliencia” fogalmi keretét, felvázolja a mérési módszertant, amely potenciálisan segíthet az EU kohéziós és egyéb ágazati politikáinak irányításában, különösen szubnacionális szinten.

A kutatás eredményeként meghatároztuk a területi reziliencia átfogó koncepcióját, áttekintettük szakpolitikai alkalmazásának jelenlegi gyakorlatát és lehetőségeit; összeállítottuk a területi reziliencia mérésére alkalmas mutatókészletet és ajánlásokat dolgoztunk ki a jövőbeli adatgyűjtésekre vonatkozóan; elemeztük és feltérképeztük a reziliencia területi egyenlőtlenségeit; jövőbeli kutatási és módszertani ajánlásokat fogalmaztunk meg; illetve előkészítettük a területi reziliencia értelmezését és mérését támogató online dashboardot is.

Hat esettanulmány is készült a projekt keretein belül. A HÉTFA munkatársai a budapesti funkcionális várostérség kihívásaival foglalkoztak, mint az intenzív elővárosiasodás és városi szétterülés, az infrastruktúra, közszolgáltatások és természeti környezet túlterheltsége, valamint a kormányzási széttagoltság. Ezek megoldására olyan keretrendszert javaslunk, amely erősíti az együttműködést és az elkötelezettséget a kormányzási szereplők között. A budapesti eset értékes új kezdeményezéseket, néhány ígéretes együttműködési formát és az informális kapcsolatok magas hozzáadott értékét azonosította, emellett rávilágít a proaktív szereplők jelentőségére a reziliencia terén.

A partnertalálkozó kiváló alkalmat biztosított arra, hogy a partnerség közösen áttekintse a projekt eddigi eredményeit, valamint egyeztesse a projekt második szakaszának szakmai feladatait. A megbeszélések középpontjában az online képzési modulok véglegesítése, az online platform továbbfejlesztése, valamint a tudásmegosztási és disszeminációs tevékenységek álltak.

A HÉTFA által vezetett tevékenységek keretében két online nemzetközi szakpolitikai rendezvényt szervezünk a szociális és gondozási szektort érintő európai kihívásokról, továbbá egy hazai multiplikátor esemény megvalósítására is sor kerül.  Az első online nemzetközi szakpolitikai rendezvény 2026. május 13-án sikeresen lezajlott; az eseményről szóló beszámoló korábbi cikkünkben olvasható. A következő online nemzetközi szakpolitikai rendezvény 2026. június 17-én kerül megrendezésre, amellyel kapcsolatban hamarosan további információkat osztunk meg. 

A projekt multiplikátor-eseményeire valamennyi partnerországban – Litvániában, Olaszországban, Romániában és Magyarországon – is sor kerül. A magyarországi esemény időpontja 2026. június 24., amelynek célja többek között a projekt bemutatása, valamint az elért eredmények és tanulságok megosztása a szociális és gondozási területen dolgozó szakemberekkel előadás és kerekasztal-beszélgetés formájában.

A közelgő eseményeinkkel kapcsolatos tájékoztatás folyamatosan elérhető honlapunkon,  valamint Facebook– és LinkedIn oldalainkon.

A DECONSTRUCT projekt lezárását egy budapesti nemzetközi szakmai esemény is kísérte, amelyet 2026. április 15-én rendeztek meg az Európa Pontban. A rendezvényen a projektben részt vevő országok oktatási szakemberei, kutatói, döntéshozói és civil szervezeteinek képviselői közösen gondolkodtak a holokauszttorzítás jelenlegi kihívásairól és a projekt eredményeiről. A program során bemutatták a DECONSTRUCT kutatásainak legfontosabb megállapításait, az elkészült oktatási eszközöket, valamint olyan hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat is, amelyek hatékonyan segíthetik a történelmi tudatosság és a kritikus gondolkodás fejlesztését. 

A nemzetközi szakmai eseményen ismertették a Záró értékelési jelentését is, amelyet a HÉTFA Kutatóintézet Közpolitikai és Hatásvizsgálati Irodájának munkatársai készítettek. A jelentés a diákok és pedagógusok visszajelzései alapján vizsgálta a projekt oktatási anyagainak és képzéseinek hatását, különös tekintettel a holokauszttorzítás felismerésére, a kritikus gondolkodás fejlesztésére és a médiatudatosság erősítésére.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása szerint a pedagógusok továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a holokausztról szóló ismeretek átadásában, miközben a fiatalok egyre nagyobb arányban tájékozódnak online felületekről és közösségi médiából. Az értékelés kiemelte az IWitness tanulási modulok jelentőségét is, amelyek túlélők és szemtanúk személyes videóinterjúin keresztül segítették a diákokat a történelmi események mélyebb és emberközelibb megértésében. A visszajelzések alapján a személyes történetek nemcsak a történelmi tudatosságot erősítették, hanem hozzájárultak az empátia és a kritikus reflexió fejlődéséhez is.

A DECONSTRUCT projekt keretében kidolgozott oktatási anyagok és kutatási eredmények az IWitness platformon érhetők el.

A program első előadását a European Social Network (ESN) vezető szakpolitikai szakértője, Martin Lichte tartotta. Az előadás átfogó képet adott az európai szociális szolgáltatások helyzetéről, a szektorban tapasztalható munkaerőpiaci trendekről, valamint azokról a strukturális kihívásokról, amelyek egész Európában érintik a szociális szolgáltatásokat.

Az előadás rámutatott arra, hogy a szociális szolgáltatások területén dolgozók az Európai Unió teljes munkaerejének mintegy 5%-át teszik ki, miközben a szektor jelentős része alulfinanszírozott, és nehezített munkakörülmények jellemzik. A prezentáció külön kitért arra is, hogy a szektor dolgozóinak 80-90%-a nő, az átlagéletkor sok országban meghaladja a 45 évet, miközben Európa-szerte növekszik a hosszú távú gondozási szolgáltatások iránti igény.

Az előadás több innovatív európai jó gyakorlatot is bemutatott, többek között a prevenciót támogató közösségi gondozási modelleket, a gondozást végző családtagokat rövid pihenőhöz juttató („respite care”) programokat, valamint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia szerepét a szociális szolgáltatásokban. Az előadás hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlesztéseknek emberközpontúnak, hozzáférhetőnek és etikusnak kell maradniuk, miközben támogatják az önálló életvitelt és csökkentik az adminisztratív terheket.

A rendezvény második részében Claudia Petrescu (Center for Not-for-profit Law), a CARES projekt vezető partnere mutatta be a projekt transznacionális összehasonlító jelentésének főbb eredményeit, amelyek a projektpartnerek országainak – Magyarország, Olaszország, Litvánia és Románia – szociális és egészségügyi ellátórendszereit vizsgálták. A kutatás rámutatott arra, hogy az elöregedő társadalom, a növekvő gondozási szükségletek és a munkaerőhiány együttesen egyre nagyobb nyomást helyeznek az ellátórendszerekre.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy a szociális ellátórendszerekben dolgozók továbbra is erősen elkötelezettek a munkájuk iránt, ugyanakkor a kiégés, az érzelmi túlterheltség és a másodlagos traumatizáció szintje különösen magas több országban, köztük Magyarországon is. A résztvevők által jelzett legfontosabb problémák közé tartoztak a túlzott munkaterhelés, az alacsony bérezés, a szakemberhiány, az adminisztratív terhek és az elégtelen szervezeti támogatás.

A moderált kiscsoportos beszélgetések során a résztvevők saját országos tapasztalataikat is megosztották. A magyar csoportban különösen hangsúlyosan jelent meg a szociális munka társadalmi elismertségének hiánya, a szakmai együttműködések erősítésének szükségessége, valamint az a probléma, hogy sok területen megfelelő szakirányú végzettség nélkül is be lehet tölteni szociális munkaköröket. A résztvevők kiemelték a felsőfokú szociális képzések megerősítésének fontosságát, valamint a szociális, egészségügyi és oktatási ágazatok közötti szorosabb együttműködés szükségességét.

A beszélgetések során megfogalmazott ajánlások között szerepelt a bérek és munkakörülmények javítása, a dolgozók mentális jóllétének intézményi támogatása, a továbbképzések és mentoringrendszerek fejlesztése, valamint a szociális szakmák társadalmi megbecsülésének növelése.

A projekt a következő hónapokban további szakmai eseményekkel és egy második online szakpolitikai rendezvénnyel folytatódik, amelyek célja a nemzetközi tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok bemutatása egyéni prezentációk keretében.

A közelgő eseményekről hamarosan további információkat is megosztunk Önökkel honlapunkon, illetve közösségi média oldalainkon: Facebook, LinkedIn.

A CARES projekt transznacionális összehasonlító, angol nyelvű jelentése a szociális ellátás ágazatairól országos és uniós szinten az alábbi linken olvasható: CARES_Benchmark_report_on_social_care_sectors_Transnational