A „Evaluation of the ‘Focus on the Child’ Programme in Hungary” című cikk a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által megvalósított, „Fókuszban a gyermek” program értékelését mutatja be, amely a „Felzárkózó Települések” (FETE) hosszú távú programjának részeként működik.

A kutatás, amelyet a HÉTFA Kutatóintézet 2021 és 2023 között végzett, komplex módszertannal dolgozott: kvantitatív és kvalitatív adatgyűjtés, háztartási kérdőíves felmérések, panelkutatások, valamint interjúk szülőkkel, szolgáltatókkal és helyi szereplőkkel. Az eredmények rávilágítanak a célterületeken élő családok nehéz szociális helyzetére, ugyanakkor kimutatható javulást jeleznek a kisgyermekek nyelvi és kognitív fejlődésében, a szülői bevonódásban, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

A cikk elérhető az EUROPOLITY folyóirat honlapján: https://europolity.eu/wp-content/uploads/2025/06/3.-Koltai-Teller.pdf

Hivatkozás: Csite András – Kovács Bence – Szendrei Zsolt: Szórványkollégiumok Erdélyben, Létünk 2025/1.
Link: https://letunk.rs/index/page/id/346/lg/hu

A cikkben a Magyar Református Szeretetszolgálat Válaszút Programjának hatásait vizsgáljuk a hátrányos helyzetű ózdi diákokra. A komplex kísérleti program 120 7-10. évfolyamos diáknak segített a középiskolába jutásban és a középiskolában maradásban. Kutatásunk bebizonyította, hogy a programba bevont diákok átlagosan 28 százalékkal nagyobb valószínűséggel maradnak középiskolában, és 16 százalékkal nagyobb valószínűséggel választanak olyan középiskolát, amely esélyt ad az érettségire és a felsőoktatásba való bejutásra.

A cikk elérhető ezen a linken keresztül.

A hét európai országban elvégzett kutatás segít azonosítani a női vállalkozók szükségleteit, és stabil alapot nyújt a vállalkozónők képzettségének és rezilienciájának növelését támogató gyakorlati tevékenységek kidolgozásához. A kutatás során összesen 608 vállalkozónő megkérdezésével történt adatfelvétel során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a vállalkozónők hogyan tudják átvészelni a különböző válságokat, és hogyan tudnak rezilienssé válni. Az elemzés középpontjában a digitalizáció áll: vajon a gyors digitális átállás segített-e a női vállalkozóknak abban, hogy a viharos időkben rezilienssé váljanak? Javította-e a digitalizáción alapuló reziliens stratégiák gyakorlása (beleértve a távmunkát, az online értékesítést és a hasonló megközelítéseket) a vállalkozónők operatív hatékonyságát és erejét?

Az érdeklődők a tanulmányt ezen a linken keresztül tudják elérni.

A tanulmány elérhető a következő linken:
https://ojs.lib.unideb.hu/metszetek/article/view/14430

A cikk angol nyelven az alábbi linken érhető el.

A tanulmány Veszprém példáján ismerteti, hogyan változtak a zöldfelületek a városban a történelem során. A szerzők a veszprémi zöldfelületek felhasználási szokásait vetették össze a Budapesttel, valamint az európai tendenciákkal. A cikk kataszteri, katonai és topográfiai térképek, történelmi fotóarchívumok és statisztikai adatok elemzésén alapul. A cikk bemutatja, hogy Veszprém városának fejlődése eltért az európai trendektől, valamint rávilágít a veszprémi zöldfelületek fejlődésének sajátosságaira. Ezen kívül a szerzők ismertetik a mesterségek felületek növekedésének, a városi zöldfelületek csökkenésének nehézségeit.

Kép forrása: www.unsplash.com

A cikk angolul is elérhető az alábbi linkre kattintva.

A tanulmány ismereti a zöldinfrastruktúra sajátosságait és Keszthely példáján bemutatja értékelési lehetőségeit: Keszthely zöldinfrastruktúra felmérése 2016-ban készült el, és a korábbiakhoz képest új mérési módszertant alakítottak ki az egyes infrastruktúra elemekre. A cikk ismerteti a módszertant, annak alkalmazott eredményeit, mely így más hazai települések esetében is sikerrel alkalmazható.

A cikk főbb megállapításai alapján a jelenlegi keresleti munkaerőpiacon az NFSZ ügyfélkörében nő azok aránya, akik komplex problémáik miatt ragadnak be a tartósan álláskeresők körébe. Az interjúk tapasztalatai alapján:

• A fiatal regisztrált álláskeresők köre kontraszelektált, jelentős korlátozó tényező az alacsony képzettség és marginalizált családi helyzet. A regisztrált álláskereső fiatalok sokszor nagyon kevés vagy semennyi munkatapasztalattal sem rendelkeznek, ismereteik és elvárásaik a lehetőségeikről nem valósághűek. A szüleik által eltartott fiatalok munkamotivációja alacsony.
• Az 55 év felettiek aránya növekedett a regisztrált álláskeresők körében. Sokaknak elavult vagy alacsony szintű a képzettsége, állásvesztés esetén pedig nehezebben váltanak. Komoly korlátozó tényezőt jelenthetnek a magasabb életkorral gyakran együtt járó egészségi problémák is.
• A tartós munkanélküli helyzetben ragadás legfőbb okai az alacsonyabb iskolai végzettség, a korábbi hosszabb álláskeresési időszakok, az idősebb életkor (különösen: 55 év feletti) az egészségi problémák és a kevés munkatapasztalat. A tartós munkanélküliek jó részének elhelyezkedését akadályozza a rossz közösségi közlekedés is.
• A munkaerőhiány kapcsán nagy a nyomás az ügyintézőkön, arra hogy gyorsan közvetítsenek álláskeresőket, így a jobb munkaerő-piaci pozícióval rendelkezőkre koncentrálnak. Pedig ez az ügyfélkör a for-profit közvetítők célcsoportja is, akik sokszor sikeresebbek az integrálásukban.

A munkaerőpiac peremére sodródott álláskeresők többféle eszközt kombináló komplex programokat igényelnek, de nem nőtt azoknak az eszközöknek az elérhetősége, amelyekkel az NFSZ segíteni tudná őket. Továbbra sincs megfelelő kapacitás arra, hogy a nagy szolgáltatás igényű, csak hosszú idő alatt reintegrálható ügyfelekkel foglalkozzanak.

A cikk bemutatja, milyen szerepet játszhatnak a társadalmi vállalkozások a falusias térségek helyi foglalkoztatási lehetőségeiben, a helyi gazdaságban, valamint a helyi társadalom szervezésében. Kitér továbbá a társadalmi vállalkozások támogatási tapasztalataira és a közfoglalkoztatással való kapcsolatukra, valamint e szervezetek vizsgálatának nehézségeit is áttekinti.

A cikk a HÉTFA Kutatóintézet két, 2018-ban zajlott kutatásának (1,2) tapasztalataira támaszkodik.

Elsőként a szerző tartott rövid előadást a könyvkéziratról, bemutatva a mű főbb állításait és az írás során felmerült kérdéseket, dilemmákat. Ezt követően a felkért hozzászólók ismertették meglátásaikat és javaslataikat a könyv kapcsán. Szalai Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense a társaságok működése szempontjából és a közgazdaságtan alapvető kérdései felől közelítette meg a kötetet. Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára (a HÉTFA társalapítója és korábbi stratégiai igazgatója) pedig a kötet szakpolitikai döntéstámogató jelentőségét hangsúlyozta ki. A műhelyvitát Balás Gábor, a HÉTFA társalapítója és igazgatója moderálta.

A könyv több, korábbi HÉTFA kutatások tapasztalataira is épít. 2011-ben és 2016-ban átfogó kkv kutatások készültek; a vállalkozásvezetőkkel és menedzserekkel készített interjúk eredményei rámutatnak, hogy a hazai kkv világban a kölcsönös bizalom és megbízhatóság széles körben kialakult.