A beadott módosítás az alábbi OEVK-et érintette:

• Budapesten a korábbi 18 OEVK-ek számát kettővel csökkentve 16 új OEVK-t alakítottak ki
• Pest vármegyében két új kerületet alakítottak ki, így az OEVK-ek száma 12-ről 14-re nőtt
• Csongrád-Csanád vármegyében az 1-es, a 2-es és a 4-es OEVK-ek határait módosították
• Fejér vármegyében módosították mind az öt OEVK határait.

Jelen gyorselemzésben azt mutatjuk be, hogy milyen alapvető társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek jellemzik a magyarországi egyéni választókerületeket. Ehhez néhány társadalmi és gazdasági mutatót gyűjtüttönk össze, számítottunk ki és elemeztünk Magyarország 90 vidéki (Budapesten kívül található) OEVK-ére. Célunk rámutatni arra, hogy a 2026-ban megválasztandó egyéni képviselők eltérő karakterű és társadalmi-gazdasági helyzetű, különböző kihívásokkal küzdő térségek – és választópolgárok – képviseletére jelentkeznek, amelyek megfelelő (érdek)képviselete során eltérő jellegű kérdések merülhetnek fel.

A gyorselemzés teljes szövege ezen a linken érhető el.

A teljes cikk elérhető a Portfolio honlapján, ezen a linken keresztül, PDF formátumban pedig ide kattintva érhető el.

Az értékelés a következő kérdésekre igyekezett választ találni:

1. Melyek voltak a járvány legfontosabb gazdasági és társadalmi hatásai?
2. Hogyan befolyásolta a járvány a fejlesztéspolitikai programok végrehajtását, milyen válságintézkedések és konstrukciók születtek a kohéziós politika keretein belül?
3. Hogyan értékelhető ezen beavatkozások sikeressége?
4. Melyek a járvány legfontosabb tanulságai a kohéziós politika jövőjére vonatkozóan?

Az értékelési kérdések megválaszolása érdekében a HÉTFA szakértői széleskörű módszertani eszközöket alkalmaztak; dokumentum. és ökonometriai elemzést, makroökonómiai modellezést, valamint félig strukturált interjúkat készítettek a fejlesztéspolitikai programok tervezésében és végrehajtásában résztvevő személyekkel és szervezeti egységekkel. Ezeken felül kérdőíves vizsgálatot végeztek 68 kiválasztott, közvetlenül kkv-k számára kiírt GINOP konstrukcióban támogatott vállalkozás körében. Őket a járvány vállalkozásukra gyakorolt hatásairól, a járvánnyal kapcsolatos válaszintézkedésekkel kapcsolatos elégedettségükről és jövőbeli terveikről kérdeztük. A kérdőívet 2554 vállalkozás töltötte ki, ez a minta területi és ágazati szempontból reprezentatív a 68 kiválasztott GINOP konstrukcióban győztes pályázattal rendelkező, több mint 20 ezer vállalkozásra. A járványnak az operatív programok előrehaladására gyakorolt hatását a 2020-as és 2021-es Éves Végrehajtási Jelentések áttekintése, illetve az interjúk segítségével is vizsgáltuk.

Eredményeink szerint a COVID-19-járvány minden operatív program esetében komoly sokkot okozott. Az ESZA-típusú beavatkozásoknál a jelenlétet igénylő programelemek ellehetetlenültek. Ezek némi leállást követően jellemzően az online térbe kerültek át, ritkább esetben pedig törölték őket, a rendezvények esetleg későbbi időpontban, más tartalommal kerültek megrendezésre. Az ERFA beavatkozások végrehajtását  is megállította egy időre a járvány, itt a dolgozók egészségügyi állapota miatt történő átmeneti kiesések, a beszállítói láncok megszakadása, az áremelkedések, illetve a külföldi vendégmunkások távozása jelentette a legnagyobb problémát. Emellett a beszállítói láncok megszakadása, az alapanyaghiány és a drágulás voltak azok a tényezők, amelyek a projektek végrehajtását megnehezítették. A legtöbb esetben a COVID-19-járvány következményeként bekövetkező csúszások nem eredményezték a projektek teljes ellehetetlenülését, a kedvezményezettek számára nyújtott adminisztratív könnyítéseknek köszönhetően a projektek idővel utolérték magukat.

A járvány kitörésekor a fejlesztéspolitikai irányítás automatikus, minden projekt esetében életbe lépő adminisztratív könnyítésekkel kapcsolatos döntéseket hozott. A központi koordináció által hozott döntéseken felül az Irányító Hatóságok egyedi döntések keretében további módosításokról döntöttek. A kérelmek elbírálása és a támogatási szerződések módosítása pedig komoly adminisztrációs terhekkel járt számukra, ami erőforrást vont el az új felhívások és a 2021-2027-es időszak tervezésétől.

A végrehajtást érintő intézkedések mellett számos felhívás esetében megtörtént a műszaki-szakmai tartalom módosítása, azok COVID-19 fókusszal történő kiegészítése. Ezeken felül dedikáltan a COVID-19 járvány hatásait enyhítő válságkonstrukciók is születtek, összesen 4 operatív programban. A válságkonstrukciók finanszírozását az Európai Bizottság által életre hívott Koronavírus-reagálási Beruházási Kezdeményezés (Coronavirus Response Investment Initiative, CRII és CRII+ jogszabálycsomagok) is segítette, amelynek a keretében a tagállamok átcsoportosíthatták a még nem lekötött fejlesztési forrásaikat az egyes operatív programok, valamint prioritási tengelyek között.

A hazai fejlesztéspolitika a járvány kitörése után igyekezett gyors, és a legfontosabb válságjelenségekre hatékonyan reagáló intézkedéseket hozni. A fejlesztéspolitika intézményrendszerén belül meghozott beavatkozások 3 csoportba sorolhatók:

1. Az első csoportba azok a beavatkozások tartoznak, amelyek a korábban meghirdetett felhívásokban eszközöltek változásokat, olyan módon, hogy a projekt alkalmas legyen a járvány hatásainak tompítására. Ide sorolhatók azok az adminisztratív jellegű beavatkozások is, amelyeket a központi koordináció által meghozott végrehajtást érintő intézkedéseken felül, egyedi döntések révén hoztak az Irányító Hatóságok annak érdekében, hogy a projektek minél nagyobb arányban tudjanak sikeresen lezárulni.
2. A második csoportot azok a válságkonstrukciók alkotják, amelyek kifejezetten a járvány következményeként, annak hatására kerültek meghirdetésre, és amelyek a korlátozásokkal és leállással érintett időszakban nyújtottak segítséget a kedvezményezetteknek.
3. A harmadik csoportba azok az intézkedések sorolhatók, amelyek a járvány lecsengése után születtek meg, és amelyek a gazdaság újraindulását, a legnagyobb károkat szenvedő szektorok helyreállítását célozták.

Válságkonstrukciók 4 operatív program (EFOP, GINOP, KEHOP, VEKOP) 24 darab felhívása keretében lettek meghirdetve. Ezek egy része a járvány egészségügyi és szociális hatásaira reagált, a védekezés és az ellátás költségeit fedezte, míg másik részük a gazdasági szereplőket és munkavállalókat segítette. Ezek mellett a zöld átállást támogató felhívás is megjelent a kohéziós politika keretein belül, a járvány utáni rezilienciaépítést elősegítendő.

A COVID-19-járvány egészségügyi hatásainak kezelését, valamint a védekezés költségeit támogató EFOP konstrukciók eredményességének mérése az értékelés keretein belül csak korlátozottan volt vizsgálható. Egyrészt a projektek többsége retrospektív módon kerül elszámolásra, vagyis korábban a tagállami költségvetésből finanszírozott kiadások utólagos megtérítését célozza, másrészt a felhívások nem valamilyen szakpolitikai cél megvalósulását, hanem az emberéletek védelmét és az egészségügyre nehezedő rendkívüli terhelés költségeinek finanszírozását szolgálták. Ebből kifolyólag ezek hatása nehezen számszerűsíthető, habár az utólag az uniós források terhére elszámolt költségek nagy segítséget jelentenek az államháztartás számára és az elsődleges cél is minél több állami költés beforgatása volt. A retrospektív projektek esetében nem kell megvalósítási kockázattal számolni, hiszen az elszámolandó tevékenységek már korábban megvalósultak. A nehézséget az interjútapasztalatok alapján inkább a költségek elszámolása jelentette, mert sok olyan költés volt, amit nem az EU projektek elvárásainak megfelelően adminisztráltak. Egyrészt a járvány során gyakran történtek ad-hoc jellegű, nem megfelelően dokumentált beszerzések, másrészt a különböző intézmények túlórával kapcsolatos adminisztrációja sem volt egyenszilárd, hiszen az elsődleges szempont minden esetben a betegek ellátása volt. Ezáltal nem minden túlóra és beszerzés volt utólag elszámolható, csak azok, ahol a dokumentáció és az azokban szereplő alátámasztók megfelelőek.

A GINOP-os projektek – és VEKOP-ból megvalósított tükörprojektjeik, ESZA projektek esetében pedig országos kihatású programok – célja a járvány által okozott negatív gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak enyhítése volt. A megjelent felhívásokra óriási volt az érdeklődés. A projektek több ezer vállalkozás több százezer munkavállalóját érintették, amelyek így fejlesztésekhez és munkavállalóik megtartásához szükséges forrásokhoz jutottak (több száz milliárd forint értékben) a válságos időszakban, így jelentős szerepük volt a válság hatásainak enyhítésében. A tárgyalt időszakban hatalmas nyomás helyeződött az intézményrendszerre azzal kapcsolatban, hogy a források időben eljussanak a kedvezményezettekhez. A források kedvezményezettekhez időben történő eljuttatásában nagy szerepe volt a projektek retrospektív módon történő elszámolhatóságának. Az intézményi interjúk során többen is kiemelték az Európai Bizottság által hozott döntések gyorsaságát, tagállamokkal történő jó kommunikációját és rugalmasságát a válság időszakában.

Az értékelés részeként a GINOP-ban a 2014-2020-as időszakban támogatást kapott vállalkozások teljesítménye ökonometriai elemzés módszerével összehasonlításra került a támogatásban nem részesülő versenytársaik teljesítményével. Eredményeink összessége azt mutatja, hogy a gazdasági teljesítményük (árbevétel és adózott eredmények) tekintetében a támogatott vállalkozások 2020-ban a rosszabbul, míg a többi változó tekintetében ugyanúgy teljesítettek, mint nem támogatott versenytársaik. Ugyanakkor a túlélési rátájuk jelentősen magasabb (90%-os, szemben a támogatásban nem részesülő vállalkozások 70%-os arányával), azaz valószínűsíthető, hogy ezek a cégek, részben a pályázatok fenntartási ideje miatt, a rosszabb piaci körülmények mellett is tovább folytatták a tevékenységüket. Amennyiben egy válság esetén a döntéshozó célja a munkaerőpiaci hatások és a megszűnő vállalkozások számának minimalizálása, akkor ezt a célt a közösségi forrásból történő támogatások segíteni tudták.

A COVID-19-járvány nagyon komoly gazdasági és társadalmi sokkot okozott, amelyre az intézményrendszernek reagálnia kellett, ám ez időben jól behatárolható időszakban történt, és a kezdeti nehézségeken idővel sikerült túllendülni, a projekteknek pedig utolérniük magukat. A járvány által okozott válság rávilágított a fejlesztendő területekre, és elodázhatta egyes fejlesztéspolitikai célok megvalósítását, de a fejlesztéspolitika számára nem támasztott új, korábban nem ismert, középtávon megoldandó kihívásokat. A COVID-válságból való kilábalás megtörtént. A Magyarország számára megfogalmazott országspecifikus ajánlások sem bővültek új elemekkel a járvány hatására. Az, hogy kutatásunk alapján nem azonosítható olyan konkrét társadalmi-, vagy célcsoport, amelyet a járvány miatti fejlesztéspolitikai átrendeződések negatívan érintettek volna, annak köszönhető, hogy a nagyon csoportspecifikus (például kisgyermekeseknek, társadalmi vállalkozásoknak szóló kiírások) kiírások már mind elindultak a járvány kitörésekor.

A kohéziós politika forrásaiból eszközölt járványintézkedések erősen ágazati fókuszúak (a REACT-EU intézkedések a területi különbségeket nem célozták) voltak, a területfejlesztés szempontjai háttérbe szorultak. Magyar szempontból nem lenne előnyös, ha az ágazati szempontok hosszútávon is előnybe kerülnének, az ország uniós fejlettségi rangsorban elfoglalt helyezése, valamint a belső területi különbségek miatt fontos, hogy a régiók felzárkózása és a különbségek csökkentése maradjon a fő vezérelv.

Az európai uniós intézményrendszer sokat tanult arról, hogyan lehet a tagállamok számára rövid időn belül jelentős összegeket juttatni válságkezelés céljából. A gyorsaság a vállalkozások számára fontosabb volt, mint az új jogcímek kialakítása, hiszen a vállalkozások esetében a de minimis támogatások megfelelő keretet nyújtottak a válságintézkedéseknek. A magyar fejlesztéspolitika és közigazgatás pedig azzal kapcsolatban szerzett fontos tapasztalatokat, hogyan lehet a válságtámogatásokat gyorsan menedzselni, és a támogatásközvetítés oldaláról tett szert a jövőbeni hasonló sokkok esetén hasznosítható tapasztalatokra.

A járványidőszak legnagyobb pozitívuma a digitalizáció fejlődése, illetve a digitalizáció iránti igény felgyorsulása volt. A lezárások alatt az emberek kénytelen voltak használni a helytől és időtől független alkalmazásokat, így az a régóta nehézséget okozó szakpolitikai kihívás, hogy az állampolgárokat a személyes ügyintézésről a digitális megoldások felé terelje, jelentős lökést kapott. Magyarország digitális fejlesztéseivel kapcsolatos céljait a járvány közvetlenül nem befolyásolta, ezek 2020-ra megfogalmazódtak, az Európai Unió már korábban meghirdette a digitalizáció évtizedét. A COVID-19-járvány a 2021-2027-es időszak horizontális digitalizációs operatív programjában (DIMOP Plusz) csak korlátozott mértékben generált új tartalmat, ugyanakkor ahogy az az OP helyzetelemzésében is megfogalmazásra került, megnövelte a digitalizáció stratégiai jelentőségét, és rávilágított arra, hogy azok az országok, amelyek előrébb tartanak digitalizációban (az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás területén), ellenállóbbak a válságokkal szemben.

Az értékelés teljes szövege ezen a linken érhető el.

Megjelenés éve: 2023

A 2014-2020-as fejlesztéspolitikai időszakra vonatkozó értékelés készült a Miniszterelnökség megbízásából, a HÉTFA Kutatóintézet, illetve a MultiContact Consulting Kft. szakértőinek együttműködésével. Az értékelés célja az EFOP keretében megvalósuló, területi kohéziót elősegítő fejlesztések eredményeinek értékelése. Az értékelés célja volt a megvalósítás tapasztalatainak feltárása; annak vizsgálata, hogy a megvalósított fejlesztések eredményei hogyan járulnak hozzá a megfogalmazott célok eléréséhez; valamint az új időszak felhívás-tervezésének, megvalósításának támogatása.

A vizsgált projektek legnagyobb része a járási szintet célozta. A járásrendszer felállítását követően (2013 után) egyre nagyobb lett a járások közigazgatási szerepe. A gyermekjóléti- és családsegítő szolgáltatások 2016-tól a járás központját adó önkormányzatok kompetenciájába kerültek. A járások viszont jelenleg sem a területfejlesztésben, sem a szociális ellátásban vagy az oktatás és egészségügy terén nincsenek rendszerszervező, tervező vagy fejlesztő szerepben. A járások legerősebb szerepköre közigazgatási jellegű. Ahhoz, hogy a járásközpont városok (és ezzel a járások) a szociális ellátások terén rendszerszervező szereplőkké léphessenek elő, kiemelt figyelmet szentelve a járáson belüli egyenlőtlenségeknek, megfelelő feladatdelegálásra és tervezőszakember-kapacitásra lenne szükség.

A vizsgált konstrukciók egyik célja volt a járási együttműködések fejlesztése. Az EFOP-1.4.2 járási Gyerekesély projektek és az EFOP-1.5.1 Végtelen projektek kiindulópontja a járási gondolkodás volt. A projektek megvalósítása során a szolgáltatásszervezésben is megjelent a járási szintű gondolkodás. Az EFOP-1.5.3 és EFOP-3.9.2 projektekben hasonló megvalósító szereplők mellett változatosabb megvalósítási módok és tevékenységek születtek.

A terepen készült interjúk tanulságai alapján árnyalt kép rajzolódik ki a helyi és járási együttműködések jellegével kapcsolatban. Az eleve meglévő kapcsolódások, egyéni hozzáállás, valamint a személyes viszonyok jelentős hatást gyakoroltak az együttműködés minőségére. Azok az együttműködések tudtak hatékonyak lenni, ahol már a pályázatírás során kiterjedt körrel egyeztettek, akikkel aztán a megvalósítás során is szoros együttműködés tudott megvalósulni. Ahol volt egy elkötelezett, az intézményrendszerbe beágyazott szereplő (CSGYJK vezető, polgármester, önkormányzati munkatárs stb.), ott hatékonyabban, tartósabban tudtak együttműködések kialakulni és fennmaradni.

A projektek fontos célja volt az alapszolgáltatások fejlesztése is. A fejlesztések közül azok tudták a leghatékonyabban segíteni, kiegészíteni az alapszolgáltatást, és pótolni a hiányzó kapacitásokat, amelyek esetében a szakmai megvalósítók vagy maguk is az alapellátásban dolgoztak (pl. a család- és gyermekjóléti központban), vagy nagyon szorosan együttműködtek vele. Ebben az esetben legtöbbször tudatosan igyekeztek összehangolni a projekttevékenységeket a meglévő ellátással/infrastruktúrával. A munkaerőhiány miatt azonban a projektek sokszor nem tudtak mást csinálni, mint a térségben dolgozó kollégákat újabb és újabb feladatokkal ellátni; vagyis a kapacitások ugyan bővültek a járásban, de ez sok esetben azt jelentette, hogy ugyanaz a szakember immár nem heti 40, hanem 60-80 órában dolgozott különböző projekteken. Mindemellett ki kell emelni, hogy mivel ezek a fejlesztések véges időtartamú (a fenntartási időszak alatt korlátozott tevékenységgel zajló) projektek keretében kerültek megvalósításra, a folytatásuk pedig kétséges, így az esetek legnagyobb részében nem lehet tartós hiánycsökkentésről beszélni.

A vármegyei együttműködéssel kapcsolatban felmerülő dilemma, hogy a vármegyéknek jó rálátásuk van a kistelepülések helyzetére és a vármegye szolgáltatásaira. Így a Szolgáltatási Út Térkép (SZÚT) komoly hozzáadott értéket jelentett. Másrészt viszont számtalan olyan területet és intézményi struktúrát érint, amely nem tartozik (vagy már nem tartozik) a vármegyei önkormányzat hatáskörébe, hiszen az elmúlt tíz évben jelentős centralizációs folyamat zajlott le több ágazatban is; így megfogalmazódott, hogy bár a SZÚT-ban feltártak szolgáltatási hiányokat, azokra forrás és hatáskör hiányában a vármegyei szereplők nem tudtak érdemben válaszolni.

A Szolgáltatási Út Térkép dokumentumok és a Megyei Esélyteremtési Paktum (MEP) dokumentumok eredményei a területfejlesztés 2021-27-es időszakába csatornázódhattak be. A 2021-27-es vármegyei területfejlesztési tervezés során egyre nagyobb mértékben megjelennek a felzárkózási célok és intézkedések a tervdokumentumokban, de ez csak kisebb részben köszönhető az elkészült SZÚT-oknak és MEP-eknek. E dokumentumok egy része nem tartalmazta azokat az információkat, amik a tervezőknek hasznosak lettek volna; más esetekben a szereplők közti kommunikáció hiányosságai miatt nem jutottak el a tervezőkhöz. A korábbi tapasztalatok és eredmények sikeres beépülésében nagy szerepe volt annak, hogy volt-e a tervezési folyamatban olyan szakember, aki képviselje a felzárkózási szempontokat, célokat, így kedvezőtlen irányba hatott, hogy a felzárkózási munkatársak legtöbb esetben nem maradtak az önkormányzatoknál a projekt lezárultával.

„Az EFOP területi kohéziót elősegítő programok intézkedéseinek értékelése” című dokumentum teljes terjedelmében ezen a linken keresztül érhető el.

Intézetünknél jelenleg ezeken a területen van lehetőség fizetett gyakornoki munka végzésére:

Nemzetközi kapcsolatok – Legyél rendezvényszervező gyakornok a Nemzetközi Projektirodánál!

Feladatok: Részvétel nemzetközi konferenciák, projekttalálkozók, műhelyek szervezésében a projektmenedzserek támogatásával, önálló részfeladatokkal.

• Résztvevői adatbázis kezelése, meghívók kiküldése
• Helyszín, catering, technika (hang, kép, videó, stb.) biztosításában való részvétel
• Esemény dokumentáció támogatása (jegyzőkönyv, fotók, stb.)
• Esetenként sajtó bevonása, gondozása, hírek előkészítése közösségi média céljaira
• Utólagos kapcsolattartás biztosítása
• Segítség az utazásszervezésben
• Rendezvény projektszintű adminisztrálása és költségdokumentációja

Elvárások:

• Angol, mint munkanyelv használata
• Jó kommunikációs képesség
• Precizitás, önállóság, kreativitás
• Gyors tanulási képesség
• Az MS Office programcsomag alapos ismerete
• Videó- és képszerkesztési tapasztalat (előny)

Amit kínálunk:

• Betekintés hazai és nemzetközi rendezvények szervezésébe, itthon és külföldön egyaránt
• Változatos feladatok
• Rugalmas munkavégzés, eseti irodai jelenlét és home office
• Kellemes, fiatalos, baráti légkör
• Önállóan vállalt vagy kötelező szakmai gyakorlat tartalmas teljesítése
• Foglalkoztatás: preferált diákszövetkezeten keresztül

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2023. február 10. 10.00.

Jelentkezni angol nyelvű önéletrajzzal és motivációs levéllel lehet, amit a felveteli@hetfa.hu címre várunk, „Rendezvényszervező gyakornok”. Pályázatodban kérünk, tüntesd fel, hány órát tudsz dolgozni hetente. Kezdés a felvételi eljárást követően, várhatóan 2023 márciusától!

Jelentkezz gyakornoknak a HÉTFA Nemzetközi Projektirodájához!

Intézetünknél jelenleg az alábbi területen van lehetőség fizetett gyakornoki munka végzésére:

Nemzetközi kapcsolatok

Legyél gyakornok a Nemzetközi Projektirodánál!

Feladatok a nemzetközi kapcsolatok területén:

• Nemzetközi pályázati dokumentációk elkészítésébe való bekapcsolódás
• Háttéranyagok készítése, források gyűjtése, szerkesztése, partnerkeresés, adatbevitel
• Projektmenedzsment támogatása (adminisztráció, dokumentumok összeállítása, jegyzőkönyvírás)
• Segítségnyújtás az angol nyelvű kommunikációban (honlapszerkesztés támogatása, anyagok gyűjtése, írása, közösségi média felületeken megjelenés támogatása)
• Videók, képek szerkesztése
• Fordítás (angolról magyarra és fordítva)

Elvárások:

• Felsőfokú angol nyelvismeret, szóban és írásban egyaránt
• Jó fogalmazókészség
• Precizitás, önállóság, kreativitás
• Gyors tanulási képesség
• Az MS Office programcsomag alapos ismerete
• Legalább BA, BSc végzettség és folyamatban lévő gazdasági vagy társadalomtudományi tanulmányok
• Videó- és képszerkesztési tapasztalat (előny)

Amit kínálunk:

• Betekintés a nemzetközi pályázat-előkészítés és projektmenedzsment világába
• Változatos feladatok
• Rugalmas munkavégzés
• Kellemes, fiatalos, baráti légkör
• Önállóan vállalt vagy kötelező szakmai gyakorlat tartalmas teljesítése
• Foglalkoztatás diákszövetkezeten keresztül

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2022. október 21.

Jelentkezni angol nyelvű önéletrajzzal és motivációs levéllel lehet, amit a felveteli@hetfa.hu címre várunk „Nemzetközi gyakornok”. tárggyal Pályázatodban kérünk, tüntesd fel, hány órát tudsz dolgozni hetente. Kezdés a felvételi eljárást követően, várhatóan 2022. november elejétől!

Kutatásunkban jelenleg kérdőíves felmérést végzünk rendezvényszervezéssel foglalkozó cégek és rendezvényszervezők körében.

Amennyiben rendezvényszervezéssel foglalkozik cége, vállalkozása, kérjük, töltse ki az alábbi kérdőívünket: https://survey.alchemer.eu/s3/90484346/munkaltato

Amennyiben rendezvényszervezéssel foglalkozik akár egy cég munkatársaként, akár vállalkozóként, (gyakornoki szinttől egészen a szeniorokig), kérjük, töltse ki az alábbi linken elérhető kérdőívünket: https://survey.alchemer.eu/s3/90484138/munkavallalo

A válaszokat szeptember 23-a, péntekig várjuk, a kitöltés nagyjából 10-15 percet vesz igénybe. A könnyebb kezelhetőség érdekében javasoljuk, hogy számítógépről nyissa meg a kérdőívet.

Köszönjük, hogy válaszával hozzájárul kutatásunk sikerességéhez!

A kutatás előző szakaszában készült „Képzési struktúra a hazai rendezvényszektorban” tanulmány, amely a szakma iránt érdeklődők számára elérhető szakképzéseket, felsőoktatási, valamint felnőttképzéseket térképezte fel, itt érhető el.

Megjelenés éve: 2019

Megbízó: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Absztrakt / összefoglaló

A vonatkozó szakirodalom eddigi eredményei alapján a gyermekvállalásra leginkább a foglalkoztatottság, a stabil megélhetési és lakhatási körülmények hatnak. A kutatás eredményei világosan rámutatnak, hogy a hazai családtámogatási rendszer elemei közül is azoknak van kimutatható hatása, amelyek ezek egyikére irányulnak. Az adatok szerint azok a tényezők növelik a gyermekvállalási valószínűséget, amelyek a nők gyermekvállalást követő munkapiaci visszatérésének esélyeit növelik, például a nők foglalkoztatottsága a gyermekvállalási döntés időpontjában, a bölcsődei férőhelyek elérhetősége és a részmunkaidős foglalkoztatás elérhetősége. Emellett a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a családi adókedvezmény segítségével, illetve a megfizethető lakhatás az otthonteremtési támogatások útján, szintén növelik a gyermekvállalási kedvet.

A tanulmányról továbbá itt és itt található információ.

Megjelenés éve: 2017, 2018

Megbízó: Veszprém Város Önkormányzata

A pályázat első fordulójának anyaga ezen a linken érhető el

A pályázat második fordulójának anyaga ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Pályázatunkkal Európa mellett tesszük le voksunkat. Veszprém küldetése nemcsak az, hogy 2023-ra európai álomvilágot teremtsen a városban, hanem hogy megvalósítson egy valóban európai Magyarországot. A Veszprém 2023 program célja, hogy felfedezze a város kettősségében rejlő lehetőségeket, melyet a gazdag múlt, az erős egyházi jelenlét és a jelentős zenei és kortárs művészeti élet ambivalenciája alkot. A pályázat egyrészt megalkotja Veszprém városának és a régió egészének kulturális profilját, valamint célként jelöli ki, hogy kialakuljon hazánk első kreatív vidéki térsége. Ehhez szükséges a fiatalok megtartása, a helyi lakosság és a civil társadalom bevonása, a művészeti kapacitásbővítés, a szezonalitás által teremtett kihívások orvoslása. A pályázati anyagok emellett az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezésen túlmutatva hozzájárulnak a komplex városfejlesztéshez, az európai – és szélesebb nemzetközi – kapcsolatok előmozdításához, egy olyan turisztikai régió kialakításához, ahol a fenntarthatóság a legfőbb pillér, és a minőségi időtöltés a fő termék.

Közreműködött: Balás Gábor, Bene Viktória, Békés Judit, Csokuly Annamária, Erdős Judit, Jakab Gábor, Jelinek Csaba, Kabai Gergely, Király Gábor, Kovai Cecília, Maszlag Fanni, Polonyi Dániel, Pulay Gergő

Megjelenés éve: 2018

Megbízó: Belügyminisztérium

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Absztrakt / összefoglaló

A HÉTFA Kutatóintézet Belügyminisztérium megbízásából készített új kutatása a közfoglalkoztatásnak, mint munkaerőpiaci, szociális és településfejlesztési eszköznek a helyi gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásait térképezi fel. Az elmúlt pár év makrogazdasági változásai alapvetően átformálták a közfoglalkoztatást és elsősorban a közfoglalkoztatottak körét. A munkaerőpiaci változásoknak köszönhetően sokan tudtak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon, a közfoglalkoztatás világában maradók összetétele pedig egyre távolabb áll a piac igényeitől. A megváltozott gazdasági helyzet szükségessé teszi a közfoglalkoztatás rendszerének továbbfejlesztését.

A tanulmányról továbbá itt és itt található információ.