A kiinduló modellel még csak a fejlesztéspolitikai programok egészének makrogazdasági hatásait tudtuk modellezni, azonban azt a megrendelők újabb és újabb hatásvizsgálati igényeihez igazítva fejlesztettük. Ezáltal bővíteni tudtuk a megvizsgálható hatások (pl. a programok hatásait az alacsonyan és a magasan képzett foglalkoztatottakra) és a megvizsgálható programtípusok körét is (ma már külön tudjuk modellezni az vállalkozástámogatási, energetikai, K+F, építési és humán programok hatásait, illetve már tudjuk vizsgálni nem csak programok, de nagyobb projektek és egyszerűbb jogszabályi változtatások hatásait is). Az, hogy egy felmerült piaci igényre tudtunk-e ajánlatot adni, azt elsősorban a modell adott kérdéshez igazításához szükséges fejlesztés idő és költségigénye szabott gátat.

A jelenlegi modellkeret nem alkalmas arra, hogy az adózási rendszerben a tőkéhez, a jövedelemhez és a fogyasztáshoz kapcsolódó adónemekben végbemenő szofisztikált változások hatásait kellő mértékben és minőségben tudjuk elemezni. A 2021 nyarán indult projekt keretében modellünk olyan továbbfejlesztését szeretnénk elérni, amelyek révén a jövőben a vállalati szektor heterogenitására és az adórendszeren belüli változtatások hatásaira is választ tudjunk adni és az ezirányú megkeresésekre is tudjunk megfelelő megoldást nyújtani megrendelőinknek.

„A 2020-1.1.1-KKV-START-2020-00294 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2020-1.1.1-KKV START pályázati program finanszírozásában valósul meg 2021 júniusa és 2023 januárja között.”

A 2023. január 31-én zárult projekt eredményterméke itt érhető el.

Kép forrása: www.unsplash.com 

A tanulmány a vízgazdálkodás működésének a költségvetés hosszú távú egyensúlyára gyakorolt hatását elemzi. A téma egyre sürgetőbbé válik, mivel a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság kérdéskörében a természeti erőforrások szűkösebbé válása és a klímaváltozásból eredő hatások begyűrűzése egyaránt növekvő kockázati tényezővé vált.

A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás esetén a fő kérdés annak vizsgálata, hogy az állami tulajdonban lévő természeti erőforrásokkal, készletekkel való gazdálkodás közgazdasági eszközrendszere megfelel-e a megőrizve hasznosítás szempontjának.

A tanulmány a vízgazdálkodás működését és hatását az államháztartásra a szektor három feladata mentén vizsgálja: a) víziközmű feladatok: víz és szennyvíz-szolgáltatás; b) árvízvédelem; c) vízkészlet- gazdálkodás (felszíni alatt és felszín felett egyaránt).

A víziközmű beruházások hatását az ország makrogazdasági folyamataira és különösen a költségvetésre munkánk a HÉTFA-CGE modell segítségével számszerűsíti. A főbb eredmények szerint Az ágazati tőkeállomány már jelenleg is vélhetőleg alulbecsült értéke beruházások nélkül 2035-ig kevesebb, mint felére csökkenhet, azaz összességében a várható meghibásodások és vízminőségi problémák száma drasztikusan megugorhat. Ez költséges adaptációt igényel a fogyasztók részéről, továbbá negatívan érinti az adófizető ágazatok termelékenységét is.

Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közösen rendezett konferenciáján mutatta be a tanulmányt. A prezentáció itt érhető el.

A „Business investment promotion in taxation – measures, experiences and challenges of evaluation” című workshopot Az NGM Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztálya szervezte. Klára előadása az uniós támogatások makrogazdasági hatásainak hatásvizsgálatáról szólt. Az előadás bemutatta, hogyan segíti a HÉTFA új hatásvizsgálati makromodellje a különböző gazdaságpolitikai beavatkozások, külső események gazdasági szereplőkre és iparágakra gyakorolt hatásának megértését és becslését.

Az előadás lényegi gondolatai megtalálhatóak a hatásvizsgálatok és a makromodellezés rejtelmeiről szóló Összkép cikkben.

A modell a hirtelen bekövetkező és gyors változások gazdasági szereplőkre és más iparágakra gyakorolt hatásának megértését és becslését segíti. A CGE modellek mikroökonómiai alapokra épülő makromodellek, azaz a gazdasági folyamatok a modellben a szereplők egyéni döntéseiből vezethetők le. A modell alapjául a gazdasági szereplők közötti jövedelemáramlásokat leíró adatok szolgálnak. Ezek segítségével mutatható meg, hogy a gazdaság egy szektorát érintő hirtelen bekövetkező, jelentős változás hogyan hat a többi ágazatra.

Major Klára és Drucker Luca a modellt használó HÉTFA műhelytanulmányukban az áramkimaradások makrogazdasági hatásait vizsgálták. Eredményeik szerint az áramkínálat 2%-os visszaesése 0,53%-os GDP csökkenéshez vezet. A csökkenést az magyarázza, hogy a legtöbb szolgáltatás és termék előállításhoz és fogyasztásához szükség van energiára. A visszaesés mértékében jelentős szerepet játszik az, hogy a különböző szereplők eltérő mértékben csökkentik fogyasztásukat és termelésüket.

Major Klára – Drucker Luca: Macroeconomic impact of electric power outage – simulation results from a CGE modelling experiment for Hungary

Major Klára elmondta, vizsgálatuk szerint az áramkínálat 2%-os visszaesése 0,53%-os GDP csökkenéshez vezet. A csökkenést az magyarázza, hogy a legtöbb szolgáltatás és termék előállításhoz és fogyasztásához szükség van energiára. A visszaesés mértékében jelentős szerepet játszik az, hogy a különböző szereplők eltérő mértékben csökkentik fogyasztásukat és termelésüket.

A szerzők az áramkimaradások hatását ún. számszerűsített általános egyensúlyi (azaz CGE) modell segítségével vizsgálták. Ez a módszer szektorális sokkok gazdasági szereplőkre és iparágakra gyakorolt hatásának megértését és becslését segíti.

Major Klára – Drucker Luca: Macroeconomic impact of electric power outage – simulation results from a CGE modelling experiment for Hungary