Hivatkozás: Csite András – Kovács Bence – Szendrei Zsolt: Szórványkollégiumok Erdélyben, Létünk 2025/1.
Link: https://letunk.rs/index/page/id/346/lg/hu

Az elemzés a Kárpát-medencében élő magyar közösségeknek otthont adó földrajzi térben zajló gazdasági növekedési folyamatait kívánja felvázolni, az elmúlt évtizedre vonatkozóan. Célul tűzi ki, hogy bemutassa a gazdasági teljesítmény nemzetgazdasági szintű, illetve nagyrégiók (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Pannon-Horvátország, Muravidék, Őrvidék) és kisebb térségek közötti különbségeit, a területi egyenlőtlenségek változásának irányát.

Az elemzés első része a határon túli nagyrégiók közötti különbségekre fókuszál és az alábbi kérdésekre keresi a választ:

• Hogyan változott a Kárpát-medence egészének, egyes országainak, illetve egyes régióinak gazdasági helyzete az elmúlt évtizedben?
• Melyek voltak a meghatározó folyamatok, történések?
• Egységesült-e a Kárpát-medence az elmúlt évtizedben a gazdasági fejlettség tekintetében?
• Vajon közeledtek, vagy távolodtak egymáshoz képest az egyes határon túli térségek?

Összességében elmondható, hogy a Kárpát-medencén belül fellelhető területi különbségek a múltban gyökereznek, és a társadalmi-gazdasági fejlettség regionális különbségei nemcsak létezőek, de stabilnak is tekinthetőek. A nyugat-európai centrumtérséghez legközelebb fekvő nyugat-dunántúli és nyugat-felvidéki térségek fejlődése zavartalan, évszázados előnye máig tart, a legelmaradottabb térségek pedig a Kárpát-medence keleti és északkeleti részén találhatók, az évszázados lemaradás Kárpátalja vonatkozásában éleződött ki. Az aktuálisan, vagyis a 2010-es években adatokkal is alátámasztható területi folyamatok közül Erdély potenciális felemelkedése ad okot kiemelt figyelemre. Emellett a térszerkezet alakulásában, térségek, illetve városok relatív pozíciójának változásában a történeti meghatározottság mellett az államhatárok szerepe, az egyes országok makrogazdasági folyamatai meghatározóak.

A cikksorozat második részében az elemzők arra keresik a választ, hogy vajon a makroszintű aggregátumok vizsgálatából fakadó következtetések megerősíthetők-e az alacsonyabb térségi szinteken, léptékváltás után.

A cikksorozat első része itt ,míg a második rész itt érhető el.

Kiemelt kép címe: Az egy főre jutó GDP évi átlagos növekedési üteme a Kárpát-medence országaiban és magyarlakta régióiban, 2012–2017. Alapadatok forrása: Eurostat [nama_10r_3gdp], 2020. 09. 06-ai adatfrissítés; az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai az évközepi valutaárfolyamok alapján átszámítva. A területi növekedési ütemek számításához az országos volumenindexek alapján a 2017. évi reálárra átszámított adatokat használtunk.

2020 folyamán a HÉTFA Kutatóintézet számos kutató bevonásával készített elemzést a magyarság által lakott Kárpát-medencei térségek gazdasági helyzetének alakulásáról. Munkánk egyik érdekes eredménye, hogy olyan, a közzétett regionális statisztikákban nem szereplő gazdasági indikátort állítottunk elő, amely alkalmas a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából „patchwork” Kárpát-medence térségeiben a dinamika-különbségek összevetésére is. Az egy főre jutó GDP növekedését NUTS3 szintű, vagyis megyényi területegységekre, 2012 és 2017 időtávra számítottuk ki.

Számításaink szerint 2012 és 2017 között a Kárpát-medence magyarlakta térségében évi átlagban 3,3%-kal, vagyis az uniós átlag (1,5%) több mint kétszeresével növekedett az egy főre jutó GDP. Sőt, a dinamika a magyarok által is lakott 54 térség döntő többségében meghaladja az uniós átlagot, csupán 7 térségben alacsonyabb ennél. A gazdasági fejlettség térszerkezete évszázadnyi időtávon is stabil, így az nem is változott meg az utóbbi évtized alatt, ám az elmozdulások összességében a térségek közeledését jelzik, a Kárpát-medence egységesülésének irányába hatnak. Ennek hajtóereje az erdélyi és magyarországi megyék felzárkózása, előrelépése, illetve két fővárosi térség, Budapest és Pozsony mérsékeltebb ütemű fejlődése.

Kárpátalja és Vajdaság sem a Kárpát-medence, sem az Európai Unió viszonylatában nem volt képes érdemben felzárkózni. Vajdaságban csak nagyon szerény mértékű volt a növekedés, az ukrajnai recesszió Kárpátalján pedig különösen nagy visszaesést okozott.

A Kárpát-medence elmúlt évtizedben megtapasztalt egységesülési és integrációs sikerében nagy szerepe lehet az EU tagság adta lehetőségeknek, ami leginkább ott látszik, hogy épp abban a két térségben lassúbb a felzárkózás, Vajdaságban és Kárpátalján, melyek egyelőre kimaradtak az EU közös piacából.

Ábra alapadatok forrása: Eurostat [nama_10r_3gdp], 2020.09.06-ai adatfrissítés; Kárpátalja: Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján az évközepi UAH-EUR árfolyam szerint átszámítva. A reáláras adatokat – területi árindexek híján – az országos volumenindexek és bázisán számítottuk.

A cikk változatlan formában Hargita megye közéleti napilapjában, a Hargita Népe júnus 2-i számában is olvasható.

Kiemelt kép: Magyar Nemzet

A HÉTFA Kutatóintézet a jövőben szakmailag támogatja a VM4K munkáját, közös kutatási és elemzési projekteket alakítanak ki és együttműködnek nemzetközi projektek kialakításában. A szakmai egyeztetést követően a HÉTFA munkatársai a Központ klubestjén vettek részt, ahol beszámoltak a HÉTFA működéséről és projektjeiről.

Az előadásról a Pannon RTV számolt be részletesebben.

A kiemelt kép forrása: pannonrtv.com

A fejlesztési terv hangsúlyozza, hogy a térség turisztikai lehetőségekben gazdag. Ezeket az értékeket, például a természeti környezetet vagy a fürdőhelyeket azonban jobban ki lehetne használni. Hiányzik az összehangolt, komplex turisztikai kínálat és az önálló arculat is. Az is nagy probléma, hogy kevés a szálláshely.

A turisztikai stratégia egyik fő fejlesztési célja a családi parasztgazdaságok helyzetének javítása. Ezek a gazdaságok a helyi termékek forgalmazása és szálláshelyek kínálása révén erősíthetnék a térségi turizmust.

A fejlesztési stratégiáról részletesebben beszámolt a Zaol, a Népújság és az RTV 4 is.

A jelentés néhány főbb eredménye:

• A családi vállalkozás a gazdasági tevékenység megszervezésének fontos típusa, fő üzenete: sikeresség, a család egysége, kohéziója, tagjai egymással szembeni lojalitása.
• A Kárpát-medence külhoni térségeiben a magyar családi vállalkozások száma 88 ezerre becsülhető, ami a Magyarországon működő családi vállalkozások számának (kb. 468 ezer) ötödét teszi ki. A külhoni magyar családi vállalkozások száma Erdélyben a legnagyobb, ez a régió adja az összlétszám felét, mintegy 44 ezret.
• A családtagok céges keretek közötti együttműködésének számos előnye van, például a bizalomra való építkezés és annak erősítése, illetve a közös cél elérésé-ért folytatott küzdelem lendülete.

Csite András elmondta, hogy a felmérés szerint mintegy 88 ezer magyar családi vállalkozás működik a külhoni régiókban, amelyek közel félmillió magyar embernek biztosítanak megélhetést. A külhoni magyar családi vállalkozások hangsúlyosan magyar nyelven működnek. A kutatásból az is kiderült, hogy ezek a vállalkozások fontos helyi közösségépítő szerepet is betöltenek, valamint segítik az otthonmaradást. A HÉTFA ügyvezetője azt is hozzátette, hogy a cégeknek nagy gondot okoz a képzett külső munkaerő hiánya.

A Szakbizottság üléséról részletesebb beszámolót olvashat ide kattintva.

A HÉTFA elemzői a vállalkozók és vállalkozások iránti attitűdöket vizsgálták erdélyi középiskolások szemszögéből. A főbb eredmények szerint az erdélyi magyar középiskolás diákok jövőterveit és pályaválasztással kapcsolatos elképzeléseit kevésbé alakítja a szülői minta követése, sokkal inkább az önmegvalósítás, a társadalmi megbecsültség és a kereset a meghatározó. A megkérdezett fiatalok a nemzetközi átlagnál jóval nagyobb arányban szeretnének vállalkozni. A fiatalok által elképzelt vállalkozókép vegyes. Szerintük a vállalkozó céltudatos, keresi a kiskapukat, alkalmazottaival szemben tisztességes.

A Kisebbségi Szemle friss száma, benne a HÉTFA munkatársainak tanulmányával, ide kattintva érhető el. A kutatás a 2016 – a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve c. program keretében zajlott a Nemzetpolitikai Államtitkárság megbízásából.