2025. október 22-én 19:30-kor a Palácio dos Anjos adott otthont a dis-place esti, nyilvános előadásának, amelyet korábban egy délelőtti, középiskolásoknak szóló bemutató előzött meg. Míg a délelőtti alkalom az Escola Profissional Valdorio diákjainak adott lehetőséget arra, hogy közvetlenül is felfedezzék az előadás terét és alkotói folyamatát, az esti program szélesebb közönséget szólított meg: Oeiras városából érkező látogatókat, az Artemrede szervezet tagjait, helyi kulturális szakembereket és érdeklődő lakosokat. Az így kialakult sokszínű közönség eltérő tapasztalatokkal és nyitottsággal érkezett a kortárs részvételi művészeti darabra.

Az előadást követően a HÉTFA Kutatóintézet által szervezett disszeminációs eseményen a szerb Studio 6 alkotócsoport, a portugál művészek – Marta Carreiras és Martim Rodrigues –, az Artemrede képviselői, valamint a közönség tagjai osztották meg gondolataikat a produkcióról és a PRODUCTION³ projekt tágabb céljairól.

A program egy kutatási eredményeket bemutató előadással kezdődött, amely a három országban – a Magyarországon, Portugáliában és Szerbiában – zajló közönségkutatás tapasztalatait foglalta össze. A kutatás azt vizsgálja, hogyan változnak a kulturális élményekkel kapcsolatos elvárások, és hogy mit értékel a közönség a leginkább. A kezdeti eredmények azt mutatják, hogy az érzelmi bevonódás, a jelentéskeresés és a kapcsolódás továbbra is meghatározóak. A részvétel ugyan sokak számára vonzó, de csak akkor, ha az önkéntes, világosan keretezett, és lehetőséget ad az egyéni komfortszint kiválasztására. Van, akinek a csendes megfigyelés is teljes értékű élmény, míg mások számára az aktív bevonódás ad lehetőséget a mélyebb kapcsolódásra.

A kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők arra reflektáltak, hogyan formálódott a szerb művészek által létrehozott dis-place című produkció a különböző közönségek jelenlétében. A Studio 6 tagjai kiemelték, hogy nem a nemzeti háttér volt a meghatározó különbség a szerbiai és portugáliai előadások között, hanem a generációs különbségek: míg Szerbiában vegyes korosztály volt jelen, Portugáliában főként fiatal felnőttek és kamaszok vettek részt az előadásokon. Ez nemcsak a befogadást, hanem az előadás utáni közös tevékenységek dinamikáját is alakította.

A portugál művészek a projektben megvalósult mentorálás és együttműködés jelentőségét emelték ki, amely lehetővé tette a kísérletezést, és erős szakmai kapcsolatok kialakulását segítette az Artemrede önkormányzati hálózatán belül. Az Artemrede képviselői kiemelték, hogy a központi témák – például a mentális egészség, a valahová tartozás vagy a kiszolgáltatottság – különösen mély és személyes kapcsolatot teremtettek a nézőkkel.

A beszélgetés során közös felismerésként fogalmazódott meg, hogy a részvételi előadóművészet nem megvalósítható egyetlen formában. A PRODUCTION³ ereje abban rejlik, hogy többféle belépési pontot kínál: a megfigyeléstől a tér aktív használatáig, az eszközök kipróbálásától a közös alkotásig.

Az algési esemény jól tükrözte a PRODUCTION³ projekt alapvető célját: közelebb hozni egymáshoz az alkotókat, a szervezőket és a közönséget, teret adva a tapasztalatok megosztásának és a kölcsönös tanulásnak. A projekt zárószakaszában a főbb eredmények és tanulságok egy átfogó kutatási jelentésben lesznek összegyűjtve, amelyet 2025 végén tesz közzé a konzorcium.

Fotók: Paulo Martins, Artemrede

A PRODUCTION³ projekt a Kreatív Európa finanszírozásában, a Művészetek Völgye Fesztivál koordinálásával, az Artemrede egyesület (Portugália), az ArtLink Fesztivál (Szerbia) és a HÉTFA Kutatóintézet közreműködésével valósul meg, melynek fő célja, hogy kísérletezzen, valamint újragondolja a közönség és a művészet viszonyát azáltal, hogy erősíti a kapcsolatokat az alkotók, a kulturális rendezvények szervezői és a közönség között. A projekt keretében alkalmazott innovatív alkotási modellek és közönségközpontú előadások fejlesztése révén a projekt azt vizsgálta, hogy hogyan alakíthatja át a részvétel mind a művészi folyamatokat, mind a közönség élményét az előadások során.

A szerb művészek dis-place című darabja jól példázza ezt a törekvést. Az interdiszciplináris előadás feloldja a művészi szerepek és műfajok közötti határokat: két zenész, egy író-dramaturg és egy vizuális művész túllépnek saját területeiken, hogy felfedezzék és kipróbálják egymás művészi gyakorlatait. Emellett a darab során a közönség nem csak megfigyelőként vesz részt, hanem a művészek arra is meginvitálják őket, hogy az egyes hangokat, mozgásokat és a közös teret kifejezési és történetmesélési eszközökként éljék meg, és szabadon alakítsák ki a produkció saját értelmezését.

A TDGO23 diákjai számára ez a tapasztalás sokkal több volt, mint egy tanórai tevékenység – derült ki írásos gondolataikból. Tanáraik irányításával szabadon felfedezték az előadói teret, megismerkedtek a hangszerekkel és a különböző anyagokkal, melyeket a művészek használtak, valamint közelről tapasztalhatták meg az alkotási folyamatot. Személyes gondolataik rávilágítanak arra, hogy a közvetlen részvétel hogyan alakíthatja át a fiatal közönség és a kortárs művészet közötti kapcsolatot:

„Olyan volt, mintha egy álomba lépnénk, ahol a test és a hang új nyelveket beszél.” – Maria

„Rájöttem, hogy a művészetet nem érteni kell, hanem érezni.” – Tomás

„Csodálatos volt felfedezni a hangszereket – olyan volt, mintha mi magunk is alkottunk volna.” – Lara

Ezek a gondolatok jól példázzák a részvételi előadások potenciálját: a művészet nem kell, hogy távoli és megközelíthetetlen legyen, hanem ehelyett egyaránt lehet mélyen személyes és könnyen  hozzáférhető is.

A konzorcium kutatási partnereként a HÉTFA továbbra is támogatja az összes projekttevékenységet azáltal, hogy értékeli a közönség és művészek perspektíváit, és olyan betekintéseket gyűjt, amelyek a szélesebb kulturális ökoszisztémának is hasznára válhatnak. Az olyan előadások, mint a dis-place, értékes ismereteket nyújthatnak abban, hogy hogyan fejlődhetnek a művészeti gyakorlatok az empátia, a kapcsolatok és a közös kreativitás által a különböző közönségcsoportok között.

A PRODUCTION³ 2025 végén zárul a kutatási eredmények és projekt fő tanulságainak bemutatásával, megerősítve az eredeti közös célt: a művészek, a szervezők és a közönség közötti kapcsolatok innovatív módon történő szorosabbá tételét.

Fotó: Forró Krisztina – HÉTFA Kutatóintézet

A kutatás a MAHASZ, az EJI és az Artisjus közreműködésével, valamint a Hétfa Kutatóintézet szakmai irányításával valósult meg, egy új, makroökonómiai megközelítésre támaszkodva. A vizsgálat során a kutatók nemcsak a szektor közvetlen teljesítményét, hanem annak szélesebb gazdasági beágyazottságát is értékelték: elemzésre kerültek a foglalkoztatási és költségvetési hatások, valamint a kapcsolódó iparágakra gyakorolt multiplikátorhatások. A tanulmány részletesen bemutatja a módszertani megközelítést, a felhasznált adatforrásokat és a hazai zeneipar strukturális jellemzőit is. A tanulmány illeszkedik a legfrissebb nemzetközi zeneipari kutatások sorába, egyfajta hazai adaptációja az IFPI 2024-es, „Zeneipar az EU-ban” című kiadványának.

A legfrissebb Zeneipari Jelentést a www.zeneipar.info oldalról lehet letölteni.

Az Hétfa elemzése szerint a magyar zeneipar minden 1 milliárd forintos közvetlen költésből 2,04 milliárd forintnyi gazdasági aktivitást generál, így kétszeresére növeli a gazdaságban létrejövő értéket. A szektor közvetlen forgalma 2023-ban meghaladta a 137 milliárd forintot – ezzel nagyobb teljesítményt mutatva, mint a könyvpiac –, míg a teljes ökoszisztéma több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket termelt, ami a GDP mintegy 0,3%-át adja. A zeneipar több mint 17 ezer embernek biztosít munkát, jellemzően mikro- és kisvállalkozások keretében. A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet a szektor kettős szerkezetére: bár a cégek többsége mindössze néhány főt foglalkoztat, a bevételek döntő hányada koncentráltan, a legnagyobb szereplőknél összpontosul. Ez a helyzet egyfelől rugalmasságot és dinamizmust ad a szektornak, másfelől gyengítheti az érdekérvényesítést és növeli a szakemberek kiszolgáltatottságát. A kutatás hangsúlyozza: a pandémia utáni talpra állást követően elengedhetetlen a zeneipar rendszeres és részletes nyomon követése, amely a megalapozott döntéshozatal és a hatékony szakpolitikai beavatkozások kulcsa lehet.

A Dalszerző online magazin összefoglalóját a tanulmány főbb állításairól ezen a linken lehet olvasni.

]]> https://hetfa.hu/2025/09/08/megjelent-a-tizedik-proart-zeneipari-jelentes/feed/ 0 https://hetfa.hu/2025/08/14/nezobol-resztvevo-a-kozonseg-bevonasanak-gyakorlatai-inspiralo-gondolatcsere-a-production%c2%b3-projekt-zaroesemenyen-a-muveszetek-volgyeben/ https://hetfa.hu/2025/08/14/nezobol-resztvevo-a-kozonseg-bevonasanak-gyakorlatai-inspiralo-gondolatcsere-a-production%c2%b3-projekt-zaroesemenyen-a-muveszetek-volgyeben/#respond Thu, 14 Aug 2025 07:44:39 +0000 https://hetfa.hu/?p=12154 2025. július 23-án a Művészetek Völgye adott otthont a PRODUCTION³ projekt záróeseményének. A hároméves, Európai Unió Kreatív Európa programja által társfinanszírozott kezdeményezést a Művészetek Völgye Fesztivál koordinálja a magyar HÉTFA Kutatóintézet, a portugál Artemrede és a szerb ArtLink partnerségével.

A HÉTFA Kutatóintézet által szervezett és moderált „Nézőből résztvevő – a közönség bevonásának gyakorlatai” mini-konferencia során közösen gondolkodtunk arról, hogyan változik a közönség szerepe a művészeti folyamatokban: milyen formában válhat aktív részesévé egy-egy produkciónak, és milyen új kapcsolódási lehetőségek jöhetnek létre alkotó, szervező és befogadó között. A konferencia keretében a három országban végzett közönségkutatások tapasztalataira is reflektáltunk, amelyeket szintén a HÉTFA Kutatóintézet készített, megvilágítva, miként formálják ezek az eredmények a művészeti szervezetek munkáját és közönségkapcsolatait.

A záróesemény első része, a „Közönségkapcsolatok újragondolva – a bevonás új stratégiái” című kerekasztal-beszélgetés, a projekt szervezés-oldalú tapasztalatait helyezte fókuszba. A portugál, szerb és magyar partnerek közösen értékelték a hároméves együttműködés eredményeit, és megosztották, milyen tanulságokat hozott számukra a közönség bevonásának folyamata. A beszélgetés középpontjában a művészet közösségépítő szerepe, a helyi igények pontos megértésének fontossága, valamint annak kérdése állt, hogyan lehet összehangolni a művészi elképzeléseket a reális, hosszú távon is működő közönségfejlesztési célokkal. Bár a projektországok prioritásai és módszerei eltértek, a résztvevők egyetértett abban, hogy a siker kulcsa az érzelmi kapcsolódás megteremtése, egy következetes, hosszú távú stratégia kialakítása, valamint a közönség visszajelzéseinek beépítése a hosszú távon fenntartható kulturális produkciók létrehozásába.

A második beszélgetés, „A közönség, mint alkotótárs” címmel, a művészek szemszögéből mutatta be a projektben fejlődő alkotói folyamatokat. Portugáliából, Magyarországról és Szerbiából érkező művészek olyan előadásokat prezentáltak, amelyek több szakaszban is részvételi módszereket alkalmaztak. Volt köztük fiatalokkal közösen, műhelymunkák során formált, mentális egészséget feldolgozó produkció; a hangfestés (soundpainting) technikájára épülő interaktív színház; valamint olyan multidiszciplináris alkotás, amely feloldotta a színpad és a közönség közötti határokat. Ezen produkciók és módszerek rávilágítottak, hogy a közönség bevonása megvalósulhat már az alkotási folyamat kezdetétől, az előadás során, vagy akár a közösségeket célzó kísérőprogramokon keresztül is.

Az esemény során bemutatott módszerek és tapasztalatok kiválóan szemléltették, mennyi lehetőség rejlik a közönség aktív bevonásában. Ezt erősítette meg a PRODUCTION³ záróeseménye is, amely nemcsak a projekt hároméves munkáját foglalta össze, hanem rámutatott arra, hogy a közönség bevonása új utakat nyit a művészeti alkotásban és a közösség- és közönségépítésben.

Fotó: Kriza Márton

A PRODUCTION³ projekt célja, hogy válaszokat adjon a közönség változó igényeire, és új lehetőségeket kínáljon a művészet és a társadalom összekapcsolására. Ennek keretében megvalósuló mini-konferencia résztvevői közösen gondolkodnak azon, miként válhat a közönség aktív részese a művészeti folyamatoknak – akár mint alkotótárs.

A PRODUCTION³ projekt partnereként a HÉTFA Kutatóintézet a produkciókhoz kapcsolódó kutatási tevékenységek szakmai megalapozásán dolgozik. Közönségfelmérésekkel és szakértői interjúkkal segíti  a résztvevő szervezeteket abban, hogy hosszú távon is működőképes, fenntartható fejlődési irányokat alakíthassanak ki. A cél közös: közelebb hozni egymáshoz az alkotókat, a szervezőket és a közönséget a közöttük lévő kapcsolat erősítésével és elmélyítésével.

A nap során két kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül. Az első, „Közönségkapcsolatok újragondolva – a bevonás új stratégiái” címet viselő szekcióban kulturális programszervezők osztják meg tapasztalataikat a közönségre szabott tervezésről és az interaktív élmények szerepéről, különös tekintettel arra, hogyan járulhat hozzá a művészet a közösségek formálásához és a társadalmi kapcsolatok erősítéséhez.

A második beszélgetés, „A közönség, mint alkotótárs” címmel, a részvételi művészet és közösségi alkotás gyakorlatára helyezi a hangsúlyt. A beszélgetésen portugál, szerb és magyar művészek osztják meg tapasztalataikat arról, hogyan válhat a közönség aktív részesévé a művészeti folyamatoknak.

A nap célja, hogy inspirációt ösztönözzön és gyakorlati példákat kínáljon azok számára, akik a művészetet nem csupán bemutatni, hanem közösen megélni kívánják – legyenek ők alkotók, szervezők vagy épp elkötelezett nézők.

A mini-konferencia részletes programja itt található.

Fotó: Tót Mea

A HÉTFA munkatársai nagy örömmel segítették a Jelentés elkészítését a Hagyományok Házával és a Revival Kutatóműhellyel együttműködésben.

A Jelentés elérhető az alábbi linken: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/nepmuveszeti-jelentes-2025

Az értékelés elsődleges célja az volt, hogy felmérje a tanulási folyamat hatását a „Múzeumot alkotunk” tevékenység megvalósítása során. A jelentés a kezdeményezés valamennyi összetevőjét vizsgálta, beleértve a helyszíni tanulást, a videós túlélői tanúságtételeken keresztül történő digitális tanulást és az együttműködésen alapuló közös alkotási folyamatot. Különös figyelmet fordítottunk a tanulók fejlődésének értékelésére az attitűdök, a kritikus gondolkodási készségek, az empátia, a viselkedés és az ismeretszerzés tekintetében.

A projektről és a „Múzeumot alkotunk” tevékenységről

A „Save Schindler’s Ark” projekt célja, hogy a Schindler Bárkát a túlélők múzeumává alakítsa át. A Schindler Bárkája, amely Schindler listájának köszönhetően 1200 zsidó megmentését tette lehetővé és amely történetet Stephen Spielberg filmje tett ismertté, eredetileg Európa egyik legnagyobb gyapjúgyárának része volt. A Low-Beer család, amely 1854 óta birtokolta a gyárat, 1938-ban menekült el a nácik elől. 2018-ban visszavásárolták a gyár romjait, és a helyi közösséggel együttműködve létrehozták az Arks Alapítványt, amely a múzeum fejlesztését és a tanúságtételeken alapuló oktatási tevékenységet vezeti.

A „Making a Museum/ Múzeumot alkotunk” elnevezésű tevékenység különböző európai országokból érkező középiskolás diákokat vont be egy közös alkotási folyamatba, amely lehetővé tette számukra, hogy ötletekkel járuljanak hozzá a múzeum fejlesztéséhez és a túlélői tanúságtételeken alapuló tevékenységekhez. Ez az együttműködésen alapuló tanulási kezdeményezés olyan diákközpontú módszereket alkalmazott, mint a helyszíni tanulás a digitális tanulás, és tanúságtétel-alapú oktatási anyagok integrálása. A múzeum tartalmának gazdagításán túl a projekt célja a diákok ismereteinek bővítése és olyan kulcskészségek fejlesztése volt, mint az együttműködés, a kommunikáció és a kritikus gondolkodás, miközben elősegítette az empátiát és a történelmi emlékekkel való foglalkozást.

Értékelési módszertan

A tevékenység hatásának átfogó értékelése érdekében az értékelés vegyes módszertani megközelítést alkalmazott, amely a kvalitatív és kvantitatív kutatást kombinálta. A módszertant úgy alakítottuk ki, hogy összhangban legyen a projekt célkitűzéseivel, így biztosítva a résztvevők oktatási eredményeiről és tapasztalatairól szóló érdemi betekintést. Az értékelés elsődleges módszerét a részt vevő diákokkal végzett felmérések és a projekt során a diákokat irányító és megfigyelő tanárokkal készített interjúk adták.

Az értékelés eredményei rávilágítanak a „Múzeumot alkotunk” tevékenység jelentős oktatási előnyeire, valamint a történelmi tanúságtétel és emlékezet mélyebb megértésének elősegítésében játszott szerepére a diákok körében.

Izgatottan várjuk a „Save Schindler’s Ark” projekt további fejlődését és a holokauszt oktatásához és az emlékezethez való hozzájárulását.

További részletek a teljes értékelő jelentésben találhatók, amely ezen a linken érhető el.

[1] A projekt teljes címe: ‘Save Schindler’s Ark – implement testimony, iWALK and permanent hybrid digital and place-based learning in the unique place where the events occurred’ A projektet az Európai Unió CERV programja finanszírozzaA projekt sorszáma . 101089907.

A projekt utolsó hónapjában két nagyszabású tanulmányt mutatunk be, angol nyelven:

A Hétfa Kutatóintézet által készített értékelési jelentés, mely a „CELLULOID CONNECTIONS – Kreatív készségek fejlesztése analóg film és zenei együttműködések révén” címet viseli, átfogó értékelést ad a projekt eredményeiről. Bemutatja, hogyan zajlott az oktatási folyamat, és hogyan támogatta a nemzetközi együttműködés a kulturális és oktatási innovációkat. A jelentés kitér a projekt hosszú távú hatásaira és a filmes oktatás jövőjére gyakorolt lehetséges pozitív változásokra is. A kulturális kutatások terén szerzett széleskörű tapasztalatára építve a HÉTFA kvalitatív elemzést végzett a projekt folyamatairól és eredményeiről, ezzel támogatva a filmes oktatás innovatív és interdiszciplináris gyakorlatait.

Az Lost Analogue értékelési jelentés ITT letölthető.

A Lost Analogue oktatási kézikönyv a projekt középpontjában álló produkció, a Drakula Halála című filmremake készítésének kulisszatitkait tartalmazza. Az Erdélyi Magyar Filmszövetség által koordinált kézikönyv részletesen bemutatja az analóg technika alkalmazásának előnyeit és kihívásait, ezen kívül pedig külön fejezetben foglalkozik a produkció zenealkotási folyamatával (zeneszerző és zenei rendező: Miqueu Montanaro, MiMo Association), illetve az első tesztbemutató tapasztalataival, amelyet az  interdiszciplináris művészeti projektekben nagy gyakorlattal rendelkező Ördögkatlan Fesztivál tartott.

Az Lost Analogue oktatási kézikönyv ITT letölthető.

Amennyiben kérdése van, vagy szívesen működne együtt konzorciumunkkal, vegye fel velünk a kapcsolatot a projekt Facebook oldalán keresztül.

A HÉTFA Kutatóintézet is meghívást kapott az eseményre, ahol dr. Horváth Péter, a ProArt igazgatója és Nagy Klára, a Kreatívipari Műhely vezetője mutatta be a készülő ProArt Zeneipari Jelentés új kutatási módszertanát. A HÉTFA immár hetedik éve működik együtt a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért által készített Zeneipari Jelentés létrehozásában, amely idén egy makroökonómiai modell alapján vizsgálja a magyar zeneipar nemzetgazdasági jelentőségét. A kutatás célja, hogy feltárja az iparág más gazdasági szektorokra gyakorolt hatását, és pontos képet adjon annak gazdasági szerepéről a döntéshozók és az iparági szereplők számára.

A kutatás keretében egy zeneipari vállalkozások körében terjesztett kérdőíves felmérést végzünk azzal a céllal, hogy a statisztikai adatbázisokon túlmutatóan, valós információkat szerezzünk a szektorban tevékenykedő cégek gazdasági teljesítményéről – a kérdőívünk december 15-ig ezen a linken érhető el. A felmérés a magyar zenepiac helyzetét a 2024 szeptemberében az IFPI által publikált „A Zene az Európai Unióban” című kutatás módszertanának megfelelően térképezi fel. Ezzel a HÉTFA célja, hogy hozzájáruljon az európai szinten egységes zeneipari mérési módszertan kialakításához és előmozdítsa a szektor fejlődését.

Fotó kredit: Oláh Péter / Music Hungary

Közreműködött: Csite Blanka, Igari András, Mayer Balázs, Szabó Tamás

Megjelenés éve: 2020

Megbízó: ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Absztrakt / összefoglaló

A 2020. évi zeneipari jelentés a negyedik átfogó jelentés a magyarországi zeneipar helyzetéről. Mint minden második évben, idén is egy olyan áttekintéssel jelentkezünk, ami teljes képet kíván nyújtani a hazai zeneipar keresleti és kínálati viszonyairól, a zene különböző formáinak forgalmáról, a trendekről és az iparági szereplők által észlelt gazdasági kihívásairól. A jelentés készítésével célunk egy olyan kiadvány elkészítése, ami reálisan ábrázolja az iparág főbb eredményeit és helyzetét, és támogatni tudja az iparági szakemberek mindennapi munkáját. A jelentésnek nem célja a komolyzenei piac elemzése

A tanulmányról továbbá itt található információ