A HÉTFA Járásszékhely Monitor 2025 teljes terjedelmében ITT olvasható, míg a COVID-19 járványhoz és más válságokhoz kapcsolódó elemzéseink a HÉTFA Reziliencia Platformon érhetők el.

A HÉTFA Járásszékhely Monitor 2025 Magyarország 174 járásszékhelyét vizsgálja, amit indokol, hogy a járási rendszer 2013-as bevezetését követően egyre szélesebbé vált az általuk ellátott térségközponti feladatok köre, érdemben befolyásolva e városaink életminőségét, kihatva a térségeikben élőkre is. A települések életminőségét korábbi elemzésünk, a HÉTFA Járásszékhely Monitor 2020 által bevezetett HÉTFA Városi Életminőség Indexe vizsgálja nyolc dimenzió mentén, 50 indikátor segítségével. Ezek a városok által kínált lehetőségek és szolgáltatások körét, illetve minőségét, valamint a település társadalmi-gazdasági jellemzőit írják le. Jelen vizsgálat 2022-es adatokra támaszkodik, összehasonlítva azokat a korábbi elemzésben szereplő 2012-es és 2018-as értékekkel.

Az elemzés rámutat, hogy Magyarország járásszékhelyeinek életminősége összességében tovább javult 2018 után, de lassult a 2012 és 2018 között tapasztalt emelkedéshez képest: a 2010-es évek életminőség-növekedését a COVID-járványhoz kapcsolódó krízis több dimenzióban (szociális biztonság, erős gazdaság, civil társadalom) is megtörte. Az egyes térségek eltérő pályát jártak be: a legfejlettebb térségek közé számító, és már korábban is lassuló fejlődésű Északnyugat-Magyarországon erősen érződött a gazdasági és életminőségi megtorpanás 2018 és 2022 között. Ugyanakkor Budapest agglomerációjában és a Balaton tágabb térségében található járásszékhelyek kifejezetten rugalmasan reagáltak a COVID-válságra. A korábban is nehézségekkel küzdő térségek közül a Dél-Dunántúl legtöbb járásszékhelye ebben az időszakban sem tudott jelentős lépéseket tenni a felzárkózás érdekében, míg a Tiszántúl legtöbb járásszékhelye, valamint az északkeleti országrész számos járási központja érezhetően tudta erősíteni életminőségét.

A kutatás a MAHASZ, az EJI és az Artisjus közreműködésével, valamint a Hétfa Kutatóintézet szakmai irányításával valósult meg, egy új, makroökonómiai megközelítésre támaszkodva. A vizsgálat során a kutatók nemcsak a szektor közvetlen teljesítményét, hanem annak szélesebb gazdasági beágyazottságát is értékelték: elemzésre kerültek a foglalkoztatási és költségvetési hatások, valamint a kapcsolódó iparágakra gyakorolt multiplikátorhatások. A tanulmány részletesen bemutatja a módszertani megközelítést, a felhasznált adatforrásokat és a hazai zeneipar strukturális jellemzőit is. A tanulmány illeszkedik a legfrissebb nemzetközi zeneipari kutatások sorába, egyfajta hazai adaptációja az IFPI 2024-es, „Zeneipar az EU-ban” című kiadványának.

A legfrissebb Zeneipari Jelentést a www.zeneipar.info oldalról lehet letölteni.

Az Hétfa elemzése szerint a magyar zeneipar minden 1 milliárd forintos közvetlen költésből 2,04 milliárd forintnyi gazdasági aktivitást generál, így kétszeresére növeli a gazdaságban létrejövő értéket. A szektor közvetlen forgalma 2023-ban meghaladta a 137 milliárd forintot – ezzel nagyobb teljesítményt mutatva, mint a könyvpiac –, míg a teljes ökoszisztéma több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket termelt, ami a GDP mintegy 0,3%-át adja. A zeneipar több mint 17 ezer embernek biztosít munkát, jellemzően mikro- és kisvállalkozások keretében. A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet a szektor kettős szerkezetére: bár a cégek többsége mindössze néhány főt foglalkoztat, a bevételek döntő hányada koncentráltan, a legnagyobb szereplőknél összpontosul. Ez a helyzet egyfelől rugalmasságot és dinamizmust ad a szektornak, másfelől gyengítheti az érdekérvényesítést és növeli a szakemberek kiszolgáltatottságát. A kutatás hangsúlyozza: a pandémia utáni talpra állást követően elengedhetetlen a zeneipar rendszeres és részletes nyomon követése, amely a megalapozott döntéshozatal és a hatékony szakpolitikai beavatkozások kulcsa lehet.

A Dalszerző online magazin összefoglalóját a tanulmány főbb állításairól ezen a linken lehet olvasni.

]]> https://hetfa.hu/2025/09/08/megjelent-a-tizedik-proart-zeneipari-jelentes/feed/ 0 https://hetfa.hu/2019/04/25/proart-zeneipari-jelentes-2018/ https://hetfa.hu/2019/04/25/proart-zeneipari-jelentes-2018/#respond Thu, 25 Apr 2019 12:20:05 +0000 https://hetfa.hu/?p=6571 Szerző: Főző Zsolt – Virágh Enikő

Megjelenés éve: 2019

Megbízó: ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért

A tanulmány ide kattintva, a Jelentésből készített kivonat pedig itt érhető el.

Absztrakt / összefoglaló

A Zeneipari jelentés 2018 legfontosabb célja – ahogy eddig is –, hogy bemutassa ezt a színes, sokszereplős és szerteágazó iparágat, illetve annak legfontosabb területeit, történéseit és ügyeit. Mivel az előző jelentések során a zeneipar működése, a különböző zeneipari folyamatok és fogalmak már részletesen bemutatásra kerültek, ezúttal elsősorban a 2016–2017 között bekövetkezett változásokra, trendekre, eseményekre helyeztük a hangsúlyt. A 2018. évi Zeneipari jelentést a ProArt megbízásából a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ készítette. A jelentésben szereplő adatok és megállapítások forrásai elsősorban a három közös jogkezelő szervezet, az Artisjus, az EJI és a Mahasz saját adatai, a zenehallgatókra és a zenészekre fókuszáló online kérdőívek eredményei, valamint a zeneipar különböző területein tevékenykedő szakértőkkel készített interjúk, illetve újságcikkek voltak.

A tanulmányról továbbá itt és itt található információ.

Társszerkesztő: Csite András, Schanda Tamás János

Közreműködött: Hunya Balázs és Kiss Csaba

Megjelenés éve: 2018

Megbízó: Emberi Erőforrások Minisztériuma

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Absztrakt / összefoglaló

A Humánfejlesztés-politika Magyarországon című gyűjteményes kötet az Európai Szociális Alap (ESZA) történetét és magyarországi vonatkozásait mutatja be. A kiadvány két kötetet tartalmaz. Az első kötet az Európai Szociális Alap első 60 évének történéseit, főbb mérföldköveit tekinti át. A második kötet pedig a magyar fejlesztéspolitika intézményrendszerének alakulását ismerteti 2004-től kezdve, az Európai Szociális Alap tükrében.

A tanulmányról továbbá itt található információ.

A tanulmányok ide kattintva érhetőek el.

Szerző: Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo

Megjelenés éve: 2016

A kiadványról részletesebb információk elérhetőek a Balassi Kiadó oldalán.

A kiadásért felelős: a Miniszterelnökség és a HÉTFA Kutatóintézet

Szerzők: Szabó Zsolt, Balás Gábor, Borbás Gabriella, Kiss Gábor, Piross Antal, Potvorszki Gábor, Szerletics Ákos

Megjelenés éve: 2016

A kötet ide kattntva érhető el.

Megjelenés éve: 2017

Megbízó: Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság

A tanulmány ezen a linken érhető el. 

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság

A tanulmány ezen a linken érhető el

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért

A tanulmány ezen a linken érhető el