Az előadást követő vitában a Tanács javasolta egy olyan NFFT-állásfoglalás megfogalmazását, ami segíti a kutatásban ismertetett fenntarthatósági szempontok rendszerszintű beépítését az EU-források tervezésébe. A résztvevők a legnagyobb problémának a silószerű gondolkodást látták, illetve azt, hogy a fizikai beruházások során nem jut szerep a természeti tőke veszteségeinek felmérésére, ezáltal a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésének szempontjait nem veszik figyelembe. A Tanács tagjai és szakértői kiemelték, hogy a fenntarthatóság előmozdítása érdekében integrált, komplex megközelítésekre, a tudomány új eredményeinek becsatornázására és a szakpolitikák közötti együttműködésre és összhangra lesz szükség.

Bővebb információ az eseményről ezen a linken érhető el.

Kollégánk előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az előttünk álló kihívások kapcsán a helyi kapacitások lehetnek az igazán szűk a keresztmetszetek, mert az egyértelműen  hasznos, egyszerű projektek lassan elfogynak, a komplexebb problémák megoldását segítő komplexebb projektek tervezéséhez és működtetéséhez pedig az elmúlt évtizedekben átalakult és feladataiban, kapacitásaiban egyre hierarchikusabbá váló önkormányzati rendszerben egyre több összefogásra lenne szükség a járásszékhelyek és a környező települések között. Erre alulról építkezve a múltbeli tapasztalatok nem adnak nagy reményeket, de talán a megyei szint koordinációs kapacitásainak növelésével lehet benne előrelépés.

A konferencia visszanézhető az alábbi linken.

A konferenciáról szóló első sajtóbeszámoló („Nincs egyetértés: aranykort vagy nemzeti tragédiát hoz az új uniós költségvetés? – a Mandiner Makronóm tudósítása)  ezen a linken érhető el.

A portál a hirdetésekre adott munkaadói ajánlatok alapján, valós idejű és területi alapú statisztikai adataihoz is hozzáférést biztosít mindenki számára, ezzel is segítve a munkavállalókat, munkaadókat, hogy az aktuális kereslet-kínálati piacnak megfelelően tudják magukat pozícionálni.

A HÉTFA Elemző Központ együttműködő partnerként vesz részt az álláskereső portál továbbfejlesztéseiben, két kísérleti projekt keretében, melyek egyaránt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatásával valósulnak meg. Mindkét projekt három tagú konzorciumban szerveződik: a HÉTFA és a melostock.hu portált működtető szervezet mellett tag az Ajka-Devecser és Térsége Ipartestület, illetve a Békéscsabai Ipartestület. A projektekben több munkaerőpiaci szereplő is részt vesz együttműködő partnerként.

A kísérleti projektek célja az állásportál továbbfejlesztése: a bevont cégek munkaadói folyamatosan használják és tesztelik a portált, a HÉTFA szakértői pedig szakmai tanácsadóként segítik a projekt során felmerült tapasztalatok és ötletek feldolgozását és gyakorlatba való átültetését.

Összesítésünk eddigi munkáinkból:

Koronavírus: íme a térkép, így terjed a járvány Közép-Európában (Portfolio, 2021. február 11.) 

A járvány terjedésének regionális – országos szint alatti – jellegzetességei viszonylag ritkán kapnak helyet a napi hírek között, különösen akkor, ha Magyarországon kívül más országok járványügyi helyzetére vagyunk kíváncsiak. Pedig a járvány terjedésének megértéséhez az egyes régiók értékeinek vizsgálata sokszor jóval több információt ad, mint az országos adatoké. A cikkhez felhasznált regionális járványügyi adatok Közép-Európa országainak (jelen cikkben ez Magyarország mellett Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Romániát jelenti) hivatalos adatközléséből származnak. A HÉTFA Kutatóintézet elemzőinek cikke azt mutatja be, hogy milyen regionális és időbeli eltérései voltak a járvány terjedésének a térségben – egy térképes animáció segítségével. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 

Hullámvasúton az üdülőkörzetek munkaerőpiaca (Portfolio, 2020. augusztus 14.)

Bár a járvány miatti tavaszi leépítéseket követően júniusban végre elindult a hazai foglalkoztatás bővülése, azonban az egyes ágazatok és térségek között nagy eltérések vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen mélyről és milyen gyorsan indult meg a fellendülés. A fejlettebb térségekben és az üdülőkörzetekben gyorsabb volt a létszámleépítés, majd a fellendülés is, mint az elmaradottabb járásokban. A turizmusnak leginkább kitett térségek nagyon komoly foglalkoztatási hullámzásokat éltek meg az év első felében. Mivel úgy tűnik, hogy a nyáron megindult foglalkoztatás-bővülést erős szezonális körülmények (turizmus, nyári mezőgazdasági munkák) is támogatják, ezért nem lélegezhetünk még fel, és ősszel – különösen, ha a járvány miatt esetlegesen ismét átfogó korlátozásokat kell bevezetni – még további nehéz hónapokat élhet meg a magyar munkaerőpiac. A HÉTFA Kutatóintézet szakértői legújabb elemzésükben a NAV-hoz benyújtott vállalati létszámadatok alapján vizsgálják a foglalkoztatás változásának területi és ágazati mintázatait. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 

Fejlődés a járvány után (Demokrata, 2020. augusztus 8.)

A HÉTFA Kutatóintézet az Országgyűlés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsa titkárának közreműködésével javaslatokat fogalmazott meg a kormánynak a koronavírus gazdasági hatásait enyhítő intézkedésekről és a társadalom ellenálló képességének növeléséről. Mindezt a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve. Az Újranyitás, válságkezelés, fenntarthatóság című tanulmány szerzői szerint a járványhelyzet miatt bevezetett megoldások jelentős részét hosszú távon is alkalmazni kellene. >> A teljes tanulmány ide kattintva letölthető. 

Veszélyes helyzetbe került a karanténgeneráció (Info Rádió, 2020. július 15.)  & Bajban lehetnek a 25 év alatti munkavállalók (Trend FM, 2020. július 17.)

Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója az Info Rádiónak és a Trend FM rádióknak adott interjúkban a HÉTFA legújabb gyorselemzésének eredményeit mutatta be, mely azt vizsgálta, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire. >> Az elemzés nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 

Meglepő járásokban ugrott nagyot a fiatalkori munkanélküliség – Hogyan lehet segíteni a karantén-generációnak? (Portfolio, 2020. július 14.)

A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, aminek következtében sokan veszítik el az állásukat, és kényszerülnek az eredetileg tervezetthez képest más karrierkutakra. Kevés szó esik azonban arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit fokozottan érintik ezek a negatív következmények. A HÉTFA új gyorselemzése azt vizsgálja, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 

Magyar vállalkozónők a vírusválság idején: 1 órával kevesebb az üzletre, 2 órával több a családra (Portfolio, 2020. június 27.)

A koronavírus-járvány többszörös kihívás elé állította a vállalkozónőket, akik a normálisnak számító időszakokban is komplex menedzsment feladatként birkóznak meg az üzleti tevékenység és a magánéleti, családi kötelezettségek összehangolásával. A válság nem kímélte a vállalkozásokat, de a megnövekedett otthoni tennivalók szintén komoly nehézséget okoztak a cégek tulajdonosainak, különösen a gyermeket nevelő nőknek. A cikk a HÉTFA magyar vállalkozónőket vizsgáló friss kutatásának eredményeit mutatja be. >> A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 

A HÉTFA szakértői javaslatcsomagja a fenntartható válságkezelő és újranyitást támogató fejlesztési stratégia kialakításához

A HÉTFA szakértői javaslatcsomagot készített az European Climate Fund megbízásából, „Újranyitás, válságkezelés, fenntarthatóság – Szempontok és javaslatok a koronavírus gazdasági hatásait enyhítő intézkedések fenntarthatósági célokkal összhangban álló kialakításához” címmel. A jelentés azt vizsgálja, hogy a válságkezelő, újranyitást támogató fejlesztési intézkedések miként tudják úgy szolgálni a járvány utáni újrakezdést és a jövő járványaival szembeni felkészülést, hogy közben javítják a természeti és társadalmi erőforrásokkal való gazdálkodást, valamint fenntarthatóbbá teszik Magyarország fejlődését.

Online beszélgetés a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében a HÉTFA szakértőivel a járvány városfejlesztési hatásairól

A beszélgetés azt a kérdést járta körbe, hogy milyen változások, újítások fognak megjelenni városaink fejlődésében a járvány időszakában tapasztaltakból. A beszélgetőpartnerek Kocsis János Balázs, a MUT alelnöke és Baranyai Zsolt a HÉTFA Város- és Területfejlesztési Iroda városszociológusa. A beszélgetést Balás Gábor, a HÉTFA ügyvezetője és a MUT elnökségi tagja moderálta.

A magyar közösségek figyelnek egymásra (Demokrata, 2020. május 24.)

A Demokrata Potápi Árpád Jánossal, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával készített interjút arról, miként sikerült a külhoni magyarságnak úrrá lennie a nehézségeken. Az államtitkár a Kárpát-medencei járványhelyzet ismertetése során a HÉTFA által, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságnak megbízásából hetente készített jelentésekre támaszkodott, melyek a közép-európai, azon belül a Kárpát-medencei járványhelyzetet elemzik. Kihangsúlyozta továbbá, hogy a világjárvány idején a diaszpórában és a Kárpát-medencében egyaránt összekapaszkodtak a magyar közösségek, és egymást segítve, támogatva igyekeztek túlélni a veszélyhelyzetet.

Mit tehetünk, hogy ne térjenek vissza a városi dugók a járvány lecsengésével? – Íme 8 javaslat (Portfolio, 2020. május 23.)

A járványgörbét sikerült ellaposítani Magyarországon, de ha a közösségi közlekedés sokaknak ijesztő marad, akkor a korábbinál is többen ülhetnek majd vissza az autójukba. A járványgörbe után hogyan tudnánk a csúcsidőket is ellaposítani, hogy elkerüljük a soha nem látott mértékű csúcsidei dugók megjelenését? Baranyai Zsolt városszociológus, a HÉTFA  Város és Területfejlesztési Iroda munkatársa 8 javaslatot is megfogalmazott a Portfolion megjelent cikkében. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 

Hatalmas kárt okozhat Magyarországnak, ha őszig elmaradnak a fesztiválok (Portfolio, 2020. április 29.)

Magyarországon a nagyobb rendezvények, vásárok, fesztiválok megtartásáról a nyári hónapok előtt még biztosan nem lesz szó a koronavírus járvány miatt, és erre a forgatókönyvre is készítettek modellbecslést kollégáink a hazai fesztiválpiac kilátásait vizsgáló elemzésükben. Becslésük szerint minden egyes, fesztiválra el nem költött forint körülbelül 7 forintot von ki a gazdaságból a tovagyűrűző hatások miatt, így ha az idei fesztiválok elmaradnak, akkor az emiatt a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár a GDP közel 1%-át is elérheti. A cikk szerzője Főző Zsolt, a HÉTFA Kreatívipari Műhely vezetője. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 

Milyen változásokat hozhat a járványsokk a városfejlesztésben? – Íme néhány irány (Portfolio, 2020. április 22.)

Ahogy a középkori járványok, a mostani koronavírus-járvány is nyomot fog hagyni a városaink fejlődésén. Baranyai Zsolt városszociológus, a HÉTFA Város-és Területfejlesztési Iroda munkatársa összeszedte, melyek lehetnek a legmarkánsabb közlekedési és közterületi változások. >> A cikk pdf formátumban is letölthető.

Kisvállalkozások érettségi vizsga előtt (Figyelő, 2020. április 16.)

A koronavírus járvány nyomán járó gazdasági krízis komoly kihívás elé állítja a hazai kisvállalkozókat. A Figyelő cikke elemzők, gazdasági szakemberek és vállalkozók megszólaltatásával térképezi fel a kisvállalkozások helyzetét, túlélési stratégiáit. Csite András, a HÉTFA ügyvezetője szakértői javaslatában az érettségi vizsgával állítja párhuzamba a válságot: a vállalkozók tapasztalata, tudása, és kreativitása határozza meg, hogy ki milyen válaszokat alakít ki a járványügyi helyzetben – e kemény napok, hetek teszik igazából érett vállalkozóvá a vállalkozót.

Úgy véli, hogy a kis- és nagyvállalkozók előtt most az a feladat áll, hogy megvizsgálják, mekkora mozgásterű maradt, a rendelkezésre álló erőforrásokkal mihez lehet kezdeni, átnézzék, miként csökkenthetők a válság okozta károk, s elmélyedjenek abban, amit az elmúlt időszakban elhibáztak, vagy rosszul mértek fel. A válság a normál időszakban megszokottnál is komolyabb töprengést, a döntések alapos megfontolását és kísérletezést szül.

Így alakítja át a koronavírus a gazdaságot  (azonnali.hu, 2020. április. 08.)

Az azonnali.hu cikke több gazdasági szakember és vállalkozó megszólaltatásával járja körbe a magyar cégek járványhelyzethez való alkalmazkodásának, túlélésének kérdéskörét. Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója úgy véli, hogy „egyelőre van kereslet a vállalkozások termékei iránt, csak éppen piactér nincs, ahol ezekhez hozzáférhetnénk”. Szerinte a piacon eladóként jelen lévők felelőssége, hogy megtalálják a fogyasztókhoz vezető új csatornákat.

A koronavírus-járvány hatása az élőzenei- és fesztiválszektorra   (2020. április 6.)

A fesztiválszektort érintő leállás kapcsán a HÉTFA Kreatívipari műhely munkatársai is részt vettek a károk felmérésében és a Music Hungary Szövetség javaslatcsomagjának összeállításában. Az elemzés számos konkrét javaslatot is megfogalmaz a szektor szereplőinek megsegítésére: a szerzők hangsúlyozzák, hogy gyors beavatkozásra van szükség ahhoz,hogy a zeneszék és segítőik a korlátozások lejárta után visszatérhessenek a közönség szolgálatába, és hogy ne kerüljenek visszafordíthatatlan csődhelyzetbe a következő hónapokban.

Íme a térképek, melyik magyar járásokat veszélyeztethetik leginkább a nyaralójukba leköltözők! (portfolio.hu, 2020. április 4.)

A járvány napjaiban sok nagyvárosi családban merül fel a vidéki üdülőbe, telekre való tartós kiköltözés gondolata. Az országon belüli mozgások, költözések is növelik azonban a járvány terjedésének esélyét, a jószándékú családi döntések kedvezőtlenül hathatnak a rosszabb egészségi állapotúakra. Kollégáink azt vizsgálják, hol vannak a legmagasabb mortalitási kockázatú lakó- és üdülőkörzetek, és az üdülőkbe való kiköltözés hol veszélyeztetheti leginkább a helyi népességet. >> A cikk pdf formátumban is letölthető.

Nem a magyar csomag mérete, hanem a tartalma és az időzítése a fontos!  (portfoilo.hu, 2020. április 2.)

A HÉTFA vezetői a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítéséhez szükséges kormányzati beavatkozásokról szóló vitához kapcsolódóan fogalmaznak meg szakértői véleményt. Csite András és Balás Gábor négy javaslatot tesz közzé; amellett érvelnek, hogy most, a leálló és átalakuló fogyasztás időszakában elsősorban arra kell összpontosítani, ami életben tartja és a karantén-helyzetre való átállásra segíti a munkáltatókat és munkavállalókat. A csomag optimális méretéről, a gazdaságélénkítés hónapokkal később esedékes feladatairól a mai bizonytalanság közepette nem lehet jó döntéseket hozni. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 

Íme a térkép: egész városokat, térségeket üt ki a koronavírus-válság Magyarországon (portfoilo.hu, 2020.március 24.)

A HÉTFA szakértői azt vizsgálják, hogy mely térségek a legkiszolgáltatottabbak a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságának. A vizsgálat rámutat, hogy a járvány elsősorban azokban a térségekben fog nagy sokkot okozni, ahol a turizmuson kívül nincs más munkaalternatíva. Munkatársaink szerint ha ez a súlyos helyzet elhúzódik, akkor a kormánynak területfejlesztési eszközöket is be kell vetnie; kollégáink egyúttal 4 konkrét javaslatot is megfogalmaznak a kormánynak annak érdekében, hogy ezekben a térségekben minél kisebb legyen a veszteség. >> A cikk pdf formátumban is letölthető. 

Vállalkozónők a koronavírus idején néhány európai országban (HÉTFA kutatás, 2020. szeptember)

A HÉTFA Kutatóintézet Európa több országára kiterjedő felmérése is bizonyította, hogy a nők által vezetett vállalkozásokat a koronavírus válság különösen kedvezőtlenül érintette. Ez azzal magyarázható, hogy a nőknek jellemzően egyszerre kellett megküzdenie a járvány káros gazdasági következményeivel, valamint a gyermeknevelési, idősgondozási feladatok növekedésével. Ezáltal különösen nehéz volt a nők számára a vállalkozói és munkavállalói, valamint családban betöltött szerepeik összeegyeztetése a lezárások időszakában. A munka és magánélet egyensúlyának kiépítése és megtartása már a válság előtt is nehézséget okozott, azonban a lezárások, a távoktatás bevezetése, valamint az otthoni feladatok növekedése tovább rontott a helyzeten. >> A kutatás letölthető az alábbi linken.

Íme a térkép: így terjed a járvány Közép-Európában (portfolio.hu, 2021. február 18.)

A HÉTFA szakértői azt vizsgálják, hogy milyen regionális és időbeli eltérései voltak a járvány terjedésének Közép-Európában. A cikk tartalmaz egy térképes animációt is, mely bemutatja a heti új esetszámok népességre vetített számának változását a járvány térségbeli megjelenésétől 2021. január 31-ig. Munkatársaink rámutattak, hogy a két hullám nagyságrendileg is eltért, valamint a második hullám során nagyobb időbeli ingadozások voltak megfigyelhetők. Ebben az időszakban Csehország és Szlovénia voltak a járvány legfőbb gócpontjai. >> A cikk pdf formátumban is elérhető.

Online konferencia előadás a COVID-19 hatásairól Közép-Európa vidéki területein (2021. április 15-16.)

Igari András, a HÉTFA elemzője angol nyelvű előadást tartott a 3. Okos Közösségek Akadémia ”okos lehetőségek a vidéki közösségek számára 2021-2027 között” című nemzetközi konferencián. Szakértőnk ismertette a közép-európai járványterjedés területi jellegzetességeit, és különös figyelmet fordított a város-vidék közti eltérésekre. Az elemzés során fény derült arra, hogy a járvány negatív egészségügyi hatásai a vidéki és periférikus térségeken jelentősebbek voltak, így a halálozási ráta is ebben a térségekben volt a magasabb. >> Az előadás diasora megtekinthető ezen a linken.

A negyedik hullám berobbanásának nyomában: miért ekkor, miért így és miért ott? (Portfolio, 2021. november 22.)

A HÉTFA Kutatóintézet munkatársának elemzése bemutatja, miként befolyásolhatják a járvány terjedését és várható hatásait különféle területi sajátosságok. >> A cikk pdf formátumban is elérhető.

Kiemelt kép forrása: Pixabay

]]> https://hetfa.hu/2020/09/11/hetfa-covid-elemzes/feed/ 0 https://hetfa.hu/2020/06/24/a-hetfa-szakertoi-javaslatcsomagja-a-fenntarthato-valsagkezelo-es-ujranyitast-tamogato-fejlesztesi-strategia-kialakitasahoz/ https://hetfa.hu/2020/06/24/a-hetfa-szakertoi-javaslatcsomagja-a-fenntarthato-valsagkezelo-es-ujranyitast-tamogato-fejlesztesi-strategia-kialakitasahoz/#respond Wed, 24 Jun 2020 13:35:03 +0000 https://hetfa.hu/?p=7053 A HÉTFA szakértői javaslatcsomagot készítettek az European Climate Foundation megbízásából, „Újranyitás, válságkezelés, fenntarthatóság – Szempontok és javaslatok a koronavírus gazdasági hatásait enyhítő intézkedések fenntarthatósági célokkal összhangban álló kialakításához” címmel.

A jelentés azt vizsgálja, hogy a válságkezelő, újranyitást támogató fejlesztési intézkedések miként tudják úgy szolgálni a járvány utáni újrakezdést és a jövő járványaival szembeni felkészülést, hogy közben javítják a természeti és társadalmi erőforrásokkal való gazdálkodást, valamint fenntarthatóbbá teszik Magyarország fejlődését.

Az elemzés 16 gazdaságpolitikai intézkedési javaslatot fogalmaz meg, melyek az otthoni munkavégzés feltételeinek témakörétől kezdve, a közterületi változtatásokon és a minket kiszolgáló logisztikai és a tájhasználati beavatkozások kérdéskörén keresztül absztraktabb szabályozásokat is tartalmaznak.

Az utóbbi napokban számos kutató, szakértő fogalmazta meg véleményét a koronavírus járvány gazdasági hatásainak enyhítéséhez szükséges kormányzati beavatkozásokról. E vitához kapcsolódva cikkünkben amellett érvelünk, hogy most, a leálló és átalakuló fogyasztás időszakában, arra összepontosítsunk, ami életben tartja és a karantén-helyzetre való átállásra segíti a munkáltatókat és munkavállalókat. A csomag optimális méretéről, a gazdaságélénkítés hónapokkal később esedékes feladatairól a mai bizonytalanság közepette nem lehet jó döntéseket hozni. 

Elemzésünket a Porfolio is közzétette, illetve nyomtatható pdf formátumban is letölthető. 

A koronavírus járvány következtében a gazdaság egyre jobban visszaesik, Magyarország, Európa és a világ termelési láncai egy időre leállnak. A mértéket ma még nem tudjuk, ahogyan azt sem, hogy a járvány terjedését megakadályozó közegészségügyi intézkedések mennyire bizonyulnak eredményesnek, s hogy visszatér-e a járvány belátható időn belül. Ma már sejtjük, hogy a megszokott rend helyreállásáig még jó pár hónapot, akár egy évet is kell várni, s az előttünk álló időszak tele lesz bizonytalansággal, a korlátozó és ezeket feloldó intézkedések váltakozásával, helyi krízisekkel és legfőképpen egyéni, családi drámákkal.

Magyarország nagyon komoly erőfeszítéseket tesz a járvány terjedésének csillapítása érdekében, s döntő többségünk fegyelmezetten követi az elvárásokat és ajánlásokat. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy nemzetközi összehasonlításban az ország jól teljesít a járvány terjedésének lassításában.

Ez a nálunk és számos külpiacunkon sikeres lassítás ugyanakkor azt is jelenti, hogy nagyon hosszú, akár az egész évben velünk lévő járványügyi helyzetre kell felkészülni, s a bizakodás, hogy a gazdaság nyáron újraindulhat, egyre kevésbé tűnik megalapozottnak.

Európa és Magyarország közgazdászainak, gazdasági vezetőinek egy része a gazdaság „újraindítását”, „gazdaságélénkítő” intézkedéscsomagok mielőbbi meghirdetését javasolja, és van, aki már most is elkésettnek tartja a kormányzat ezirányú lépéseit. Megítélésünk szerint vannak sürgős lépések, melyeket meg kell hozni, de a türelmetlenség és a pánik indokolatlan. Számos intézkedés megtervezéséhez ma még nem áll rendelkezésünkre elegendő információ és nincs is sürgető kényszer, hogy azokról most hozzunk döntést, mert csak a kereslet visszatérését megelőző hónapokban lesz rá szükség; ráadásul a döntésnek nem is a mérete, hanem a megfelelő tartalma és a megfelelő időzítése lesz a lényeg. A pánik ritkán jó tanácsadó! Javasoljuk ezért, hogy a szellemi erőforrásainkat ne a csomag méretének növelésére és mielőbbi meghozatalának sürgetésére koncentráljuk, hanem a csomag ideális tartalmának összeállítására!

Az alábbiakban négy dolog mellett fogunk érvelni:

1. Amint a járványhelyzet is több szakaszra tagolható annak függvényében, hogy még befelé vagy már kifelé tartunk belőle, a gazdaságot megsegíteni hivatott eszközöknek is mást kell megcéloznia a leállás szükségszerű időszakában és a kilábalás előkészítésében.
2. A járvány felfutásának jelenlegi szakaszában még nem lehet az élénkítés a cél, ahogyan azt többen szorgalmazzák, hanem inkább a gazdaság szükségszerű leállásból fakadó károk enyhítésére és az ebben a környezetben is értelmes (pl. online) átállási, fejlesztési tevékenységre kell fókuszálni. A járvány visszahúzódásának időszakában jön majd el a fokozatos újraindítást segítő élénkítő lépések ideje.
3. Mivel a járvány okozta sokkhoz hasonlót még sem itthon, sem a világgazdaságban nem ért meg a modern gazdaságpolitika, ezért gazdasági hatásainak kezeléséhez újszerű eszközökre is szükség lehet. A régi receptek, az egyszerű keynesiánus keresletélénkítés nem fog működni. Éppen ezért nem kizárólag a csomag mérete, hanem sokkal inkább az adott időszak feladataihoz való megfelelő illeszkedése határozza majd meg, hogy mely országok fognak sikeresebben megküzdeni a válság gazdasági hatásaival.
4. A kilábalási időszak sokára lesz, és ma még nem tudjuk, hogy mely szektorokban mikor és milyen összetétellel fog a kereslet újra megjelenni (itthon és külpiacainkon), ezért a „gazdaságélénkítés” megkezdése rendkívül kockázatos. A második szakasz élénkítési lépéseiről való döntéssel semmiképpen nem vagyunk elkésve. A jelenlegi információink alapján most csak a járvány első szakaszában szükséges intézkedésekre kell fókuszálni és a második szakasz hatékony megtervezésénél figyelembe veendő szempontokat kell meghatározni. Egyúttal a kormánynak el kell köteleződnie az újraindítás széleskörű támogatása mellett, ahogyan azt a járványügyi védekezésnél is tette.

Másképpen fogalmazva: amellett fogunk érvelni, hogy nem kizárólag a csomag mérete fogja eldönteni, mely ország lesz sikeres a gazdasági károk enyhítésében, hanem a csomag minősége, beleértve mind tartalmát, mind pedig időzítését – ezért ne a méretről, hanem a csomag összetételéről folytassunk érdemi vitát.

Több szakaszból álló válságkezelésre kell készülni

Ha valaki az elmúlt két hét során, a járvány természetéről íródott cikkeket átböngészi, minden nap egy héttel hosszabb tetőzési és kilábalási előrejelzésekről olvashat. Míg két héttel ezelőtt nyár eleji újrakezdéssel biztattak, az elmúlt hét elején már nyár közepi tetőzést jósoltak, a napokban pedig már egy őszi, második fertőzési hullám megjelenését vetítették előre.

A lakosság nálunk és Európa más országában – vagyis az exportpiacainkon –, kormányzati kérésre, utasításra, vagy egyre inkább félelemből visszavonult a lakásába, minimalizálja a megszokott életében jellemző vásárlási, szolgáltatási keresletét, a járvány elmúlására várva.

Míg kezdetben a járvány kínálati sokkot, a termelés leállítását okozta a beszállítói láncok szétszakadásával és a munkahelyek járványügyi okokból történő leállításával, pár hét után már látszik, hogy ez a válság valójában egy tartós keresleti sokkot eredményez a gazdaságban, a lakossági fogyasztás drasztikus visszaesésével. A gazdaság újraindítását segítő kínálati beavatkozásokat így ahhoz érdemes időzíteni és igazítani, hogy hol és mikor jelenik meg újra olyan valós kereslet, amelynek kielégítésére a magyar gazdaságnak képesnek kell lennie.

Mi a véleményünk megfogalmazásakor abból a feltételezésből fogunk kiindulni, hogy amíg a megfelelő oltóanyag vagy a lakosság átfertőződése miatt kialakuló „nyájimunitás” létre nem jön, addig az emberek nem fogják újrakezdeni korábban megszokott életüket és a járvány elültével is csak nagyon óvatosan fognak visszatérni a korábbi, személyes kontaktust igénylő tevékenységeikhez, beleértve a vásárlást is. Vagyis a gazdaságirányításnak nem egy pár hónapos válságkezelést, hanem egy több szakaszból álló, és a lakossági kereslet drasztikus visszaesésében akár év végéig is kitartó gazdasági környezetre reagáló beavatkozás-sorozatot kell megterveznie.

Most a járvány első időszakához illeszkedő gyors és hatékony kríziskezelésre van szükség

A kereslet csökkenése ugyan bizonyos ágazatokat a többinél kevésbé érint, így a közszolgáltatókat, az internet segítségével szerveződő, kevés személyes találkozást igénylő iparágakat (pl. pénzügyi szektor, telekommunikáció, informatika), a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, valamint az építőipart, illetve a kiskereskedelem és a szállítmányozás egy részét, azonban számos ágazat működése már teljesen leállt, és egy ideig szünetelni is fog.

Az azonnali élénkítés mellett érvelőkkel szemben úgy véljük, hogy a járvány első szakaszában a reális közösségi cél az áldozatok számának csökkentése és a gazdasági kapacitások megőrzése. A már meghirdetett hiteltörlesztési és adófizetési kedvezményeken túl a gazdaságpolitikai beavatkozást most a következő élethelyzetekre célszerű fókuszálni:

• kockázat-megosztással (rövidített munkavégzés, fejlesztési támogatás) támogatni kell minden olyan vállalkozói kezdeményezést, ami értelmes tevékenységet tud vagy szeretne folytatni ebben az időszakban;
• segíteni kell a távműködésre, az otthoni munkavégzésre való átállást mind a cégek, mind a munkavállalók oldalán (eszközzel, képzéssel, ellátás megszervezésével).
• Azoknál a cégeknél, ahol ilyen átállásra vagy értelmes feladatvégzésre nincs lehetőség, tompítani kell a leállás miatti sokkot, s a lokális termelési tudás és kapcsolatrendszer megőrzésére kell törekedni (pl. átvállalni a fizetett szabadságra járó bért a munkáltatóktól; a munkanélküli segély mértékével megegyező bértámogatást adni a munkáltatóknak az állományban tartott munkavállalóik után; a korábbi fizetésük egy jelentős részét odaadni a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak, ha fennmarad a munkaügyi kapcsolatuk a korábbi munkáltatójukkal).
• Azok esetében, akik a fenti intézkedések ellenére is elveszítik állásukat, a szerény megélhetéshez szükséges jövedelem és képzések biztosítása lehet a cél – segíteni megőrizni a reményt, hogy amikor a válság véget ér, ugyanolyan értékesek lesznek, mint a krízis előtt.

Ebben a krízisszakaszban a gazdaságpolitikának csak azoknak a szektoroknak a fejlesztését érdemes támogatnia, amelyek a válságban is tudnak működni, és termelőkapacitásaikat a válság utáni helyzetre készülve újítják meg:

• fejlesztési támogatás nyújtása beruházásra, innovációra;

• a digitális oktatás iránti kereslet növelése azért, hogy az emberek digitális kompetenciája, nyelvtudása ill. bármilyen otthon is megtanulható készségük fejlődhessen;
• a magyar élelmiszeripar rövid távon is megvalósítható kapacitásnövelése, ami kritikus helyzetben a hazai ellátáshoz szükséges állami megrendelések gyors teljesítését teszi lehetővé (a stratégiai vállalatok kijelölése és bevonása a honvédelmi rendszerbe már megkezdődött);
• a kiszállítási tevékenység és a raktározás kapacitásainak támogatása: a kiszállításba saját autóval bekapcsolódni kívánó, munka nélkül maradó (pl. taxis) cégek és munkavállalók/munkanélküliek támogatása (pl. az üzemanyagok világpiaci árában bekövetkező csökkenés miatt időszerűvé váló jövedékiadó-emelés elhalasztásával).

Nem tartjuk célszerűnek ugyanakkor ebben a krízisszakaszban olyan ágazatok és tevékenységek újraindítását, „élénkítését”, amelyek termékeire nincs és nem is várható valós kereslet a következő hónapokban. Mesterséges keresletet generálva nagyon könnyen tudnánk olyan helyzetet előidézni, mint a szocializmus végnapjaiban, amikor kereslet nélkül termeltek az üzemek. Erre sem akkor, sem most nincs szükség.

Fokozatos és kontrollált gazdaságélénkítés a válság második szakaszában lesz időszerű

A járvány lecsillapodását követően, esetleg a hatékony gyógyszeres védekezés feltételeinek megvalósítása esetén léphetünk át a járvány és ezáltal a gazdasági krízis kezelésének második szakaszába.

Ebben a második szakaszban a kereslet nem egyszerre fog visszatérni a gazdaság minden szektorába. Egyelőre nem tudjuk, mely szektor terméke iránt fog megerősödni a kereslet és milyen ütemben. Feltehetően azon országokban történik meg először a lakosság átfertőződése, így a járvány visszahúzódása is, ahol most nagy emberáldozatokat követel a járvány. Mivel mi az átlagnál egyelőre sikeresebben tudtuk lassítani a járvány terjedését, ez nem itthon, hanem valamely külpiacunkon fog bekövetkezni. Hogy melyiken és ezáltal a magyar gazdaság mely szektorának termékei iránt jelenik meg újra egy nagyobb kereslet, nem tudjuk. Már csak azért sem tudhatjuk, mert még az sem egyértelmű, hogy a több hónapos karanténban átélt idő miként alakítja át az emberek fogyasztáshoz, a fogyasztási javakhoz való viszonyát .

Nemcsak a keresleti oldalon lesz asszimmetrikus az újraindulás: az sem triviális, hogy a kínálati oldalon nem lesznek asszimmmetrikusak az ehhez szükséges feltételek . Amikor egy több országot magába ölelő ellátási láncban valamely láncszem járványügyi helyzete még nem engedi meg a termelés újraindulását, akkor az az egész termelési lánc újraindulását akadályozhatja. Ez egy komoly veszély, de egyben lehetőség is, amire fel kell készülni a második szakaszban.

A normálisnak tartott működési rend visszatérése megkezdődhet, és meg is fog kezdődni több országban, de ez csak speciális feltételek mellett lesz lehetséges. Ebben az időszakban a járványügyi korlátozások, lezárások fokozatos és (pl. térben) kontrollált enyhítésére kerülhet majd sor. Elsősorban azokon a területeken és lakossági csoportokban (pl. fiatal munkavállalók), ahol egyrészt bizonyított a járványmentesség, másrészt pedig biztosított az olyan intézkedések működtetése, melyek fenntartják ezt a mentességet[1]. Mindez előfeltételezi a betegellátás felkészítését, a nagy terhelési időszakokra is elégséges egészségügyi kapacitások kiépítését, a gyors és széleskörű tesztelést, valamint a járvány terjedésének kontrollját lehetővé tevő nyomon követést (pl. a nemrégi kifejlesztett mobilapplikációk segítségével)[2].

A válság második szakaszában tehát a gazdaságpolitikának olyan nagyságú és olyan támogatási eszközöket alkalmazó rugalmas csomagot kell kialakítania, ami a fokozatos újraindítást támogatja, ott és abban a sorrendben,

• ahol a kereslet gyorsabb újraéledésére lehet számítani;
• ahol a termelő kapacitások járványügyi szempontból már nem veszélyeztetettek (pl. mert fiatalabb a munkavállalói összetétel) és
• ahol megszervezhető a járványügyi védelem a termelés során (védett zónák).

Amint pedig egyre több és több szektor felel meg ezeknek a feltételeknek, úgy lehet majd újabbak újraindulását kezdeményezni és támogatni.

Ilyen típusú termelési zónák kialakítása azonban a megszokottól sokkal nagyobb szervezést igényel majd, és munkaszervezésben nagyobb kihívás lesz a kormányzat számára, mint a szükséges pénzügyi erőforrások előteremtése. Kicsi nyitott gazdaságként a magyar gazdaság talpra állására ebben a második szakaszban erősen hatni fognak a gazdagabb exportpiacainkon bevezetésre kerülő keresletélénkítő beavatkozások is, így ebben a szakaszban arra kell majd a pénzügyi és szervezési erőforrásokat koncentrálni, hogy a kínálati oldal képes legyen rácsatlakozni a megjelenő keresletre.

Az újraindtás majd innovatív megoldásokat fog igényelni, amire egy példa lehet a lokális védelmi zónák alkalmazása a magyar járműiparban

Hogy ez a második szakasz milyen szervezési feladatokat fog jelenteni, arra álljon itt egy gondolatkísérlet a német termelési láncok dominálta magyar járműiparral kapcsolatban.

A német kormány által meghirdetett, több mint hétszáz milliárd EUR nagyságú gazdasági csomag várhatóan eljut a Magyarországon is jelen levő nagy járműgyártókhoz, ill. ezek hazai beszállítóinak német anyacégeihez. Az újraindulást ebben az iparágban Magyarország azzal tudja támogatni, ha egyrészt járványügyi szempontból alacsony kockázatú feltételeket biztosít, másrészt pedig támogatja a hazai tulajdonban levő, a német autóiparnak beszállító magyarországi termelési kapacitások újraindulását, illetve a leállási időszakban a hatékonyságjavító fejlesztéseik megvalósítását.

Mivel lehetséges, hogy ez a kívülről jött kereslet még abban az időszakban fog megjelenni, amikor Magyarország még nem jutott teljesen túl a járványon, ezért a fokozatos újraindítás – a járvány újabb fölerősödését elkerülendő – csak szigorú járványügyi szabályok betartása mellett lehetséges, ami Magyarország területének egészén – a nagymértékű költségek miatt – vélhetően nem biztosítható.

Kisebb térbeli egységek, bizonyos ipari létesítmények, telephelyek és telephely-együttesek vírusmentessége még elfogadható költségek mellett biztosítható, s ezekben a védett zónákban[3] a termelési folyamatok átalakítása révén a járványügyi előírások is betarthatóak. Azaz a termelésnek a járvány lecsengése előtti újraindítására is van lehetőség, megfelelő közegészségügyi, munkavédelmi és termelési intézkedések meghozatala és betartása mellett. Ez feltételezi a termelőüzemek, a dolgozók és az állami szervek magas színvonalú lokális együttműködését.

Tekintettel a járműipar nagymértékű területi koncentrációjára, érdemes lehet arra készülni, hogy az először újrainduló gyártási kapacitások köré védett zónákat hozzunk létre a hazai járműipar néhány központjában. A széles értelemben vett járműipar GDP-hez való hozzájárulását közel 10 százalékra tehetjük, a foglalkoztatott munkavállalók száma pedig több mint 250 ezerre tehető. Ebben az ágazatban és a kapcsolódó üzleti szolgáltatásokban, logisztikában működő legjelentősebb 951 vállalkozás[4] elhelyezkedését vizsgálva azt látjuk, hogy Budapesten összpontosul a termelés harmada (de a munkavállalóknak csak hatoda), a 12 legjelentősebb vidéki járműipari városban pedig egy másik harmada.

Járműipari cégek árbevétele székhely szerint, 2018

Járműipari cégek foglalkoztatottjainak száma székhely szerint, 2018

Mindez arra utal, hogy amennyiben a nagyobb vidéki járműipari településeken – a lehetőségekhez képest gyorsan és elfogadható költségek mellett – megoldható a védett zónák kialakítása, úgy az ágazat termelésének jelentős része – egyéb feltételek rendelkezésre állása esetén – viszonylag gyorsan újraindítható. Más ágazatokban szintén jelen van a telephelyek területi koncentrációja, ezeknél is alkalmazható a védett zónák kialakításának rendszere.

A kreatív, többszakaszos válságkezelés versenyképességi előny is lehet. Koncentráljunk inkább erre!

A járvány okozta válság első és második szakasza tehát eltérő kezelést és gazdaságpolitikai intézkedéseket kíván. A második szakasz jelentősen el fog nyúlni, a normalitás helyreállására sokáig kell még várnunk. A nagymértékű bizonytalanság miatt a gazdaságpolitikának nem érdemes előreszaladnia a második gazdaságélénkítő szakasz tartalmának korai meghatározásával, hanem a folyamatok erőteljes monitorozása mellett érdemes megőriznie rugalmasságát és kreativitását, hogy az ország teljesítőképességéhez mérten szűkös erőforrásait minél hatékonyabban állíthassa majd az újraindítás szolgálatába.

Az országok közötti gazdaságújraindítási versenyben tehát nemcsak a beavatkozások méretével, hanem az alkalmazandó fejlesztési megoldások és közpolitikai intézkedések helyzetre szabottságával, igényekhez és lehetőségekhez való jobb illeszkedésével, azaz a csomag tartalmával tudunk helytállni. Ha a járvány első szakaszában eddig mutatott jó válságkezelő teljesítményt ki tudjuk egészíteni az újraindítás komplex feladatának sikeres megoldásával, Magyarország hosszabb távon is érdemi előnyre tehet szert versenytársaival szemben.

[1] Lásd ehhez: Arpit Gupta: Moving Past the Quarantine (https://www.city-journal.org/covid-19-moving-past-the-quarantine)

[2] Lásd ehhez: Udi Dekel: The System-Wide Campaign to Battle the Corona Crisis in Israel (https://www.inss.org.il/wp-content/uploads/2020/03/special-publication-260320.pdf)

[3] Lásd ehhez: Coronavirus: Acht Ideen, wie wir den Lockdown doch etwas schneller überwinden könnten (https://www.nzz.ch/wirtschaft/coronavirus-ideen-um-schnell-aus-dem-lockdown-herauszukommen-ld.1548478)

[4] A vizsgálat során az autopro.hu cégkatalógusában szereplő vállalkozások 2018-as cégadatait vizsgáltuk, melynek forrása a Céginformáció.hu adatbázisa volt.

[1] Az adatelemzésben a HÉTFA Kutatóintézet munkatársai, Fazakas Zsófia és Szabó Tamás, a térképek elkészítésében Jakobi Ákos működött közre.

Kiemelt kép: Pixabay

A résztvevőket Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke és Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkár köszöntötte. Ezt követően Estelle Bacconnier, az Európai Bizottság szakértője és Patrizia Bussi, az ENSIE – Szociális vállalkozások európai hálózata képviselője beszéltek a társadalmilag felelős közbeszerzés fontosságáról. A szekciót Csite András, a HÉTFA ügyvezetője moderálta, aki röviden ismertette a BSI projekt és a konferencia céljait.

A konferencia első szakmai panelja a szabályozási szempontokat járta körbe. Dr. Kretter Diána, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára a jelenlegi nemzeti szabályozási rendszert ismertette előadásában. Gyulai-Schmidt Andrea, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának docense prezentációjában a közérdekkel kapcsolatos megfontolások támogatásáról beszélt a közbeszerzés kapcsán, az európai esetjog tükrében. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára pedig az adatgyűjtés és az információszolgáltatás szerepét hangsúlyozta a társadalmi szempontok ösztönzésére kapcsán a közbeszerzésben. A szekciót dr. Tátrai Tünde, a BSI projekt magyarországi jogi szakértője, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának docense moderálta.

A délután folyamán két szakmai panelban folytatódtak az előadások. Az első panel a fenntartott szerződések témakörével foglalkozott. Elsőként Patrizia Bussi ismertetett egy spanyol jógyakorlatot a 20. cikkre vonatkozóan, majd Hubai Ágnes, a Közbeszerzési Szakértők Szövetségének elnöke tartott előadást, melynek fókuszában az a kérdés állt, miként segítheti a szociális szolgáltatási szerződések fenntartása a harmadik szektor fejlődését. A szekciót dr. Tátrai Tünde moderálta.

A második panel néhány gyakorlati kérdést járt körül mind az ajánlatkérők, mind a potenciális ajánlattevők szempontjából. Elsőként Kittka Dalma, Budapest önkormányzatának munkatársa tartott előadást a társadalmilag felelős közbeszerzés területén szerzett fővárosi önkormányzati tapasztalatokról. Ezt követően Zalabai Péterné, a Motiváció Alapítvány környezettervező rehabilitációs szakértője járta körbe az egyetemes tervezési kritériumok használatának kérdését a közbeszerzésben. Végül Szabadkai Andrea, a Kislépték Egyesület elnöke beszélt a kistermelők, kisméretű szociális vállalkozások közbeszerzési lehetőségeiről. A szekciót Koltai Luca, a HÉTFA Közpolitikai és Hatásvizsgálati Iroda vezetője, a BSI projekt szociális-gazdasági szakértője moderálta.

A konferencia zárásaként dr. Tátra Tünde összegezte az esemény főbb tapasztalatait. Kihangsúlyozta, hogy Magyarország jó úton jár annak érdekében, hogy a szociális és környezetvédelmi szempontok érvényesülhessenek a közbeszerzési eljárásokban – a szemlélet kezd gyökeret verni, és a téma is egyre nagyobb érdeklődésre tart számot, ugyanakkor még kevés a gyakorlat és sok a tennivaló ezen a téren.

A tanulmány bemutatja a társadalmi vállalkozások szerepét az élelmiszergazdaság területén, valamint kitér azokra a különbségekre, amelyek a társadalmi vállalkozások és az ágazatban működő kkv-k közt mutatkoznak.

A társadalmi vállalkozások működési céljai közt a profitorientáció, a foglalkoztatás bővítés és a közösségi célok egyaránt megjelennek. A for-profit vállalkozásoktól a társadalmi célok és a küldetés választja el őket. A társadalmi vállalkozások sokféle tevékenységet végeznek, amelyek közül az egyik leggyakrabban előforduló terület a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Különösen igaz ez a vidékies térségekben működő társadalmi vállalkozásokra, amelyek a tapasztalatok szerint működésükkel jelentékeny hatással bírnak mikrokörnyezetükre, a helyi gazdaság fejlődésére.

A cikk a HÉTFA Kutatóintézet 2018-ban zajlott kutatásainak tapasztalataira támaszkodik, melyek ide és ide kattintva érhetőek el.