Megjelentek az Erasmus+ Net0Manager projekt záró szakpolitikai eredményei: a szakpolitikai tanulmány és javaslatcsomag és a fókuszcsoport szintézis riport. A szakpolitikai munkacsomag vezetését a Hétfa Kutatóintézet látta el, a dokumentumok kidolgozása pedig Olaszország, Spanyolország, Belgium, Törökország, Svájc, Litvánia partnereinek közreműködésével zajlott. Az anyagokat a projekt brüsszeli zárókonferenciáján mutatták be, amely egyben alkalmat adott a közel kétéves közös munka értékelésére is.

A kutatás szakirodalmi elemzésekre, felmérésekre és széles körű érintetti konzultációkra épült. A szakpolitikai tanulmány rávilágít arra, hogy bár néhány tagállam már kísérletezik fenntarthatósági mikrotanúsítványokkal, a legtöbb országban továbbra sincs egységes elismerési keretrendszer, megfelelő intézményi háttér és olyan oktatói kapacitás, amely lehetővé tenné a moduláris, gyakorlatközpontú képzések széles körű bevezetését. Ez a széttöredezettség lassítja a haladást, és akadályt jelent mind a tanulók, mind a munkaadók és a képzőintézmények számára.

A szakpolitikai összefoglaló erre építve világos cselekvési irányokat jelöl ki. Javasolja egy európai szintű elismerési keret kialakítását, amely biztosítja a mikrotanúsítványok hitelességét és átjárhatóságát. Kiemeli, hogy a képzési tartalmakat a munkaadókkal együtt kell tervezni, hogy azok közvetlenül a munkaerőpiaci igényekhez kapcsolódjanak – például az ESG-jelentéstételhez vagy a karbonlábnyom-számításhoz. A dokumentum hangsúlyozza továbbá az oktatói kapacitások és a digitális infrastruktúra fejlesztésének fontosságát, hogy a szakképzési intézmények képesek legyenek korszerű, rugalmas programokat kínálni.

A tanulság világos: Európa csak akkor érheti el klímacéljait, ha alapjaiban megújítja a fenntarthatósági készségekhez kapcsolódó képzési és elismerési rendszereit. A mikrotanúsítványok hidat jelenthetnek a szakpolitikai ambíciók és a munkaerőpiac valós igényei között – de csak akkor, ha rendszerszinten beépülnek a képesítési keretrendszerekbe, megfelelő beruházások támasztják alá, és a munkáltatók széles körben elfogadják őket.

A teljes szakpolitikai tanulmány, szakpolitikai összefoglaló és a fókuszcsoportok riportja elérhető és letölthető innen.

A fórum megnyitóján a szakértők hangsúlyozták a kkv-k kulcsszerepét Európa zöld és digitális átállásában. A plenáris program során a résztvevők gyakorlati megoldásokat mutattak be a 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátási cél elérésére, ismertették az Európai Unió klímastratégiáját, valamint áttekintették a globális karbonpiacok növekvő szerepét a nemzetközi klímasemlegességi szövetségek kialakításában.

A program egy szakértői panelbeszélgetéssel folytatódott az innovációs politikákról a kkv-k és középvállalatok számára. A vita középpontjában az állt, hogyan támogathatják jobban az európai keretrendszerek a versenyképességet és a rezilienciát. A Fórum egyik mérföldköve volt a szándéknyilatkozat aláírása az EU–Afrikai KKV Szén-dioxid-kibocsátás Csökkentési, Eltávolítási és Kompenzációs Szövetség (EASME-CERRCA) létrehozásáról, amely az európai és afrikai üzleti közösségek közötti szorosabb együttműködés új szakaszát nyitotta meg a fenntartható fejlődés előmozdításában.

A Net0Manager projekt külön szekcióban mutatta be eredményeit. A partnerek ismertették, hogyan segíthetik a mikrotanúsítványok a kkv-kat a szén-dioxid-gazdálkodáshoz, az ESG-előírásoknak való megfeleléshez és a fenntartható átalakuláshoz szükséges készségek megszerzésében. A már nettó zéró cél felé haladó vállalatok jó gyakorlatai bizonyították, hogy a változás nemcsak lehetséges, hanem már el is indult.

A záró partnertalálkozón a konzorcium áttekintette eddigi eredményeit. A HÉTFA Kutatóintézet munkatársai, Szentes Anna és Csóka Laura bemutatták a Mikrotanúsítványok a nettó zéró célért című szakpolitikai tanulmányát, valamint ismertették a hat nemzeti fókuszcsoport szintézis jelentését, amely alátámasztja a rugalmas, készség-alapú képzések iránti európai igényt. Mindkét kiadvány hamarosan elérhető lesz a Net0Manager weboldalán.

Bár a projekt hivatalosan lezárult, a Net0Manager Képzési Platform továbbra is elérhető marad, ingyenes és rugalmas tanulási lehetőséget kínálva a kkv-knak klímasemlegességi átállásuk támogatására.

A Fórum egyértelmű üzenettel zárult: a kkv-k nem pusztán résztvevői Európa klímasemlegességi átmenetének, hanem annak mozgatórugói. A készségekbe, az innovációba és az új képzési megközelítésekbe való befektetés révén az európai kkv-k élen járhatnak egy versenyképesebb, fenntarthatóbb és klímasemlegesebb gazdaság felé vezető úton.

]]> https://hetfa.hu/2025/09/26/kkv-k-europa-zold-atallasanak-kozeppontjaban-lezarult-a-net0manager-projekt-az-sme2b-uzleti-forumon/feed/ 0 https://hetfa.hu/2025/09/25/megjelent-a-net0manager-projekt-negyedik-hirlevele/ https://hetfa.hu/2025/09/25/megjelent-a-net0manager-projekt-negyedik-hirlevele/#respond Thu, 25 Sep 2025 10:30:20 +0000 https://hetfa.hu/?p=12209 Mostantól elérhető a Net0Manager projekt negyedik és egyben utolsó hírlevele! A Net0Manager Erasmus+ projekt célja az uniós kis- és középvállalkozások szaktudásának bővítése a szén-dioxid kibocsátás menedzsmentjének területén. A Net0Manager partnerség innovatív módszerek bevezetésével segíti elő az átfogó szervezeti stratégiák kialakítását abból a célból, hogy lehetővé tegye a vállalkozások számára a környezetkímélő és fenntartható jövőhöz való hozzájárulást a net0 menedzsmentszemlélet oktatásán és alkalmazásán keresztül. A HÉTFA Kutatóintézet magyar partnerként a magyarországi kkv szektorra fókuszálva vesz részt a projektben.

A hírlevélből tájékozódhat a projekt brüsszeli záróeseményéről, a Net0Manager képzési platform bevezetéséről és a szakpolitikai ajánlásokról, amelyek témája a mikrotanúsítványok szerepe a zöld átállásban.

A hírlevél ezen a linken keresztül érhető el.

A projekt harmadik hírlevele részletesen beszámol a budapesti nemzetközi partnertalálkozó eredményeiről, bemutatja a Net0Manager képzési platformot, valamint ismerteti, miként támogatja a projekt a mikrotanúsítványok bevezetését a szakképzés területén.

A hírlevél olvasói megismerhetik a projekt legfrissebb eredményeit, valamint megismerhetik a fenntarthatóság iránt elkötelezett kis-és középvállalkozások és szakemberek számára rendelkezésre álló erőforrások részleteit.

További információk a Net0Manager projekt weboldalán érhetők el.

A találkozó kiemelt témája volt a Net0Manager képzési tananyagok tesztelésének folyamata és a nemzeti környezetbe illesztése, amely biztosítja, hogy a tananyag megfeleljen a legmagasabb szakmai és gyakorlati követelményeknek.

Az együttműködésnek és a közös szakmai munkának köszönhetően a Net0Manager projekt egyre közelebb kerül ahhoz, hogy gyakorlatias, hatékony megoldásokat kínáljon a karbon lábnyom csökkentésére.

Ha szeretne naprakész információkhoz jutni a Net0Manager projektről, kövesse a projektet közösségi média csatornáin, és látogasson el a projekt honlapjára!

A Net0Manager Erasmus+ projekt az uniós vállalati vezetők szén-dioxid-kibocsátás menedzsmentjével kapcsolatos készségeinek és kompetenciáinak fejlesztésére összpontosít, innovatív megközelítéseket kínálva a szén-dioxid kibocsátás kezeléséhez.

A fókuszcsoport célja olyan szakpolitikai javaslat kidolgozása volt, amely javítja a fenntarthatósági képzés színvonalát és elősegíti a fenntarthatósági szakemberek európai szakképzési rendszerbe való integrációját. Ezen felül a mikrotanúsítványok témája volt a fókuszban. Ezek a speciális tanúsítványok célzott ismereteket és készségeket biztosítanak, lehetővé téve a szaktudás megszerzésének gyors és rugalmas módját. A mikrotanúsítványok azok számára ideálisak, akik anélkül szeretnének speciális készségeket megszerezni vagy felfrissíteni, hogy hosszútávú programok mellett köteleződnének el. A mikrotanúsítványok ideálisak azon szakemberek számára, akik versenyképesek szeretnének maradni a gyors ütemben változó munkaerőpiacon. Az általunk szervezett fókuszcsoport tanulsága, hogy szükség van a kkv-k igényeire szabott képzésekre, amelyek egyedi kihívásaikra összpontosítanak. A résztvevők további megállapítása, hogy a képzéseknek nem elég az elméleti ismereteket átadniuk, ezen felül szükséges lenne a vállalkozások hozzáállását és szemléletét is formálniuk a fenntarthatóság szemléletével kapcsolatban. A képzésben résztvevők számára a legelőnyösebb, ha lehetőségük van tudásuk fokozatos építésére és innovatív képzéseken vehetnek részt. Az innováció elengedhetetlen ahhoz, hogy a változó szabályozásokkal és technológiai fejlesztésekkel párhuzamosan tudjanak fejlődni, és a képzést követően beleszőjék mindennapos üzleti tevékenységeikbe a fenntarthatóságot.

A fókuszcsoportba bevont szakemberek értékes javaslataira alapozva készül online tananyag és online platform a Net0Manager projekt keretei között a fenntarthatósággal kapcsolatban. A tananyagról bővebben ezen a linken olvashatnak.

Az új mérőszám kidolgozására azért volt szükség, mert bár a GDP sok fontos dolgot mér ugyan, de az emberi élet, jólét és fenntarthatóság szempontjából releváns tényezőket nem. Ezért született javaslat egy új megközelítést alkalmazó mérőszámra, amely megközelítőleg 80 elemi indikátorral dolgozik és ezeket rendszerezi három, már önmagában is integrált módszertanba:

• Fenntartható GDP (sGDP), amely a Magyar Nemzeti Bank módszertana;
• Fenntartható teljesítmény keretindikátor (SPFI), amely a HÉTFA Kutatóintézet által kifejlesztett mutatón alapszik;
• GDP-n túli jólléti mutató (WBGI), amely a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexén alapul.

A három mutató együtt alkalmas a termelési tényezők mennyiségének és minőségének mérésére, és reális képet nyújt a szélesebb értelemben vett jóllét állapotáról. A hármas indikátorrendszer képes longitudinálisan vizsgálni az egyes országok fenntarthatósági átmenetének minden aspektusát, azonban az országok közötti összehasonlítást nem teszi lehetővé.

A kutatás eredményeit Dr. Áder János volt köztársasági elnök úr, valamint Dr. Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára mutatta be a Magyarországon megrendezett World Science Fórumon 2024. végén.

A kutatás szakmai tartalmának összeállítását a HÉTFA Kutatóintézet Klímapolitikai Irodájának munkatársai koordinálták. A kutatás eredményei ezen a linken érhetők el.

A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók (Hétfa Kutatóintézet, Magyar Nemzeti Bank, Makronóm Intézet) által kidolgozott, három indikátorból mérőszám bemutatásakor kiemelte, hogy az új mérőszám megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait.” A kutatást a HÉTFA Fenntarthatósági és Klímapolitikai Műhelyének munkatársai koordinálták.

Az új mérőszám kidolgozására azért volt szükség, mert a GDP sok fontos dolgot mér ugyan, de az emberi élet, jólét és fenntarthatóság szempontjából releváns tényezőket nem. Ezért született javaslat egy új megközelítést alkalmazó mérőszámra, amelynek kidolgozásán a három magyarországi műhely közel egy éven keresztül dolgozott.

A módszer 80 mutatóval dolgozik, és három, önmagában is integrált módszertant, indikátort kombinál, melyek:

• Fenntarthatósági GDP (sGDP)
• Fenntarthatósági teljesítmény keret indikátor (SPFI)
• GDP-n túli jólléti mutató (WBGI)

A három mutató együtt alkalmas a termelési tényezők mennyiségének és minőségének mérésére, és reális képet nyújt a szélesebb értelemben vett jóllét állapotáról. Az új mérőszámmal kapcsolatos módszertani részleteket a fórumon Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára ismertette.

A tanulmány egésze a következő hetekben elérhetővé válik a HÉTFA és a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.

További részletek a portfolio.hu tudósításában találhatók.

A 5. Előrehaladási Jelentés vizsgálati időszaka a 2021-2022-es évek, célja a fenntarthatóság négy pillérének (humán, társadalmi, környezeti és gazdasági erőforrások) vizsgálata, és a nemzeti adottságok és a lehetőségek elemzésével a kitűzött célok elérése helyzetének feltárása.

A 16 kulcsindikátort vizsgálva az látható, hogy bár az előző előrehaladási jelentéshez képest számos pozitív változás történt, azonban egyes esetekben a mutató értéke csökkent.  A 16 vizsgált indikátor közül 7 kapott átlag alatti, vagy rossz értékelést és ezzel szemben csupán a foglalkoztatási ráta, valamint bruttó állóeszköz-felhalmozási ráta kapott jó értékelést az EU-s átlaghoz viszonyítva.

A Jelentés készítői szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztak, melyek a fenntarthatóság iránti felső szintű szakpolitikai elköteleződés növelésére, az energiahatékonysági beruházások fontosságára, az egészségesebb társadalom és a minőségi oktatás megteremtésére, a gazdasági stabilitás megőrzésére, a természeti erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság erősítítésére, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, a biodiverzitás és a vízgazdálkodás fontosságára irányulnak.

A jelentés elérhető az NFFT honlapján az alábbi linken.

Megjelenés éve: 2022

Megbízó: Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

A Településfejlesztési Koncepció ezen a linken érhető el

A Közös Megalapozó vizsgálat ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Csepel integrált településfejlesztési stratégiája középtávon jelöli ki a kerület fejlesztési céljait, hozzájuk rendelve az azok eléréséhez szükséges integrált megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. Az integrált településfejlesztési stratégia elsődlegesen Csepel épített és természeti környezetének szellemiségére épít, kiemelten a legfontosabb tradicionális kapcsolódásokra, múltbéli hagyományokra, valamint jövőbeli lehetőségekre. A stratégiai munkarész középtávon (2021-2027) rögzíti a kerület fejlesztési céljait, melyek a megalapozó vizsgálat eredményein alapszanak. A korábbi, 2015-ben készült stratégia jelen felülvizsgálata 2022-ben készült, és 2027-ig tekint előre. A dokumentum négy célt határozott meg: Csepel történeti ipari területeinek gazdasági célú fejlesztése, az épített környezet fejlesztése, a zöldfelületi rendszer fejlesztése, valamint Csepel társadalmi konfliktusainak kezelése. A középtávú stratégiai fejlesztési célok a Településfejlesztési Koncepcióban kijelölt jövőképpel és hosszútávú célokkal teljes szinergiában kerültek kialakításra. A Településfejlesztési Koncepció hosszútávra (15 évre) határozza meg a kerület fejlesztésének főbb irányait a gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzések rögzítése és összehangolása alapján. Csepel az alábbi jövőképet határozta meg erre az időszakra: „Csepel, mint Budapest kiemelkedő területe kiaknázza a településszerkezeti adottságaiban rejlő potenciált, folyamatosan megújuló, élhető, minőségi zöldfelületeket biztosító városi környezetet, vonzó életkörülményeket biztosít a kerület lakói számára, versenyképes feltételeket teremtve az itt működő vállalkozásoknak”.