A 2022-2023 folyamán zajló értékelés statisztikai adatokra épülő kiválasztási szempontrendszer alapján lehatárolta Magyarország potenciális belső perifériáit. Az értékelés részletesebben vizsgál Magyarország mind a hat gazdaságfejlesztési zónájából egy-egy érintett térséget, illetve közülük kiválasztásra került két mintatérség, a Marcal mente és Nyugat-Nógrádban a Börzsöny-Cserhát vidéke, ahol dokumentumelemzésen, statisztikai és fejlesztéspolitikai adatok elemzésén, interjúk és műhelybeszélgetések lefolytatásán túl a helyi szereplők igényein alapuló térségfejlesztési akcióterv is készült.

A vizsgálatra kiválasztott belső perifériák

Az eredmények szerint a belső perifériák a nagyobb városok, magasabb rendű út- és vasútvonalak által kirajzolódó fejlettebb centrumtérségek árnyékzónájában fekszenek, illetve zárványként jelennek meg. A nagyobb foglalkoztatási és szolgáltató központok a belső periféria térségekből nehezebben elérhetők. Környezetükhöz képest elmaradottabbak, jellemzően vidékies-falusias karakterű térségek, gazdasági teljesítményük szerényebb, társadalmi jellemzőik kedvezőtlenebbek. Az egyes belső perifériák általában különböző karakterű térségeket, járásokat foglalhatnak magukba, nem rendelkeznek egy jól meghatározható, közös térszervező központtal, nem alkotnak szerves egységet. Ebből fakadóan a belső perifériákat a külső kapcsolatok gyengesége jellemzi, emellett pedig a belső kapcsolatok sűrűsége és intenzitása is alacsony. A belső perifériák ugyanakkor pozitív jellemzőkkel, erőforrásokkal és lehetőségekkel is bírnak: jellemző a természetközeli területek jelenléte, a kihasználatlan és kedvezőbb árú földterületek és ingatlanok rendelkezésre állása, egyedülálló természetű kulturális tőke, történelmi örökség jelenléte, valamint a fejlesztések generálására alkalmas szerveződések.

Az értékelés javaslatainak fő üzenete, hogy a belső periféria térségben jelentkező társadalmi-gazdasági-infrastrukturális elmaradottság felszámolására irányuló fejlesztéspolitikai törekvéseken túl szükséges az igazgatási-hatalmi-politikai térben jelentkező peremhelyzetet is oldani, a térségeken belüli és a térség határain túlmutató kapcsolatok sűrűségének és intenzitásának fejlesztésén keresztül. A fejlesztési irányok kijelöléséhez szükséges azokat a helyi társadalom és gazdaság igényeihez, szükségleteihez és vágyaihoz illeszteni. Tekintettel arra, hogy sok helyütt nem állnak rendelkezésre kiforrott elképzelések a jövőről, ezekben az esetekben elengedhetetlen a jövőkép megszületéséhez szükséges körülmények megteremtése, és a helyi-térségi innovációs és cselekvőképesség elősegítése.

Az értékelés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) megújításának folyamatát segíti azáltal, hogy mintát biztosít a beavatkozási célterületek akcióterveinek megalapozására és módszertani megközelítésére vonatkozóan, valamint javaslatokat fogalmaz meg a területpolitika beavatkozási célterületeinek intézményrendszerével kapcsolatban.

A „Belső perifériák a fejlesztéspolitikában” című értékelés teljes terjedelmében itt érhető el.

Megjelenés éve: 2020

Megbízó: Innovációs és Technológiai Minisztérium

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Absztrakt / összefoglaló

Az elvégzett értékelés általános célja a fejlesztéspolitika kkv-kra gyakorolt hatásainak értékelése volt, mind a közvetlen, mind a közvetett vállalkozási támogatások esetén. Ennek elérésére az alábbi három specifikus értékelési területre vonatkozóan, összesen 30 értékelési kérdést vizsgáltunk:

1. A 2014-2020 közötti programozási időszak uniós forrásainak felhasználását célzó hazai kkv szakpolitikai megközelítés értékelése.
2. A kkv-fejlesztést célzó korábbi beavatkozások hatásainak beazonosítása.
3. A kis- és közepes vállalkozások fejlesztését célzó programok esetében a pályáztatásban és megvalósításban résztvevő szereplőkre ható befolyásoló tényezők beazonosítása, azok megjelenése okainak és hatásainak feltárása.

Az értékelési eredmények alapján – a várható új fejlesztéspolitikai szabályok figyelembevételével – javaslatokat is megfogalmaztunk a 2021-2027-es programozási időszak stratégiai fókuszaira és beavatkozási logikájára.

A tanulmányról továbbá itt található információ.

Társszerkesztő: Csite András, Schanda Tamás János

Közreműködött: Hunya Balázs és Kiss Csaba

Megjelenés éve: 2018

Megbízó: Emberi Erőforrások Minisztériuma

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Absztrakt / összefoglaló

A Humánfejlesztés-politika Magyarországon című gyűjteményes kötet az Európai Szociális Alap (ESZA) történetét és magyarországi vonatkozásait mutatja be. A kiadvány két kötetet tartalmaz. Az első kötet az Európai Szociális Alap első 60 évének történéseit, főbb mérföldköveit tekinti át. A második kötet pedig a magyar fejlesztéspolitika intézményrendszerének alakulását ismerteti 2004-től kezdve, az Európai Szociális Alap tükrében.

A tanulmányról továbbá itt található információ.

A kiadásért felelős: a Miniszterelnökség és a HÉTFA Kutatóintézet

Szerzők: Szabó Zsolt, Balás Gábor, Borbás Gabriella, Kiss Gábor, Piross Antal, Potvorszki Gábor, Szerletics Ákos

Megjelenés éve: 2016

A kötet ide kattntva érhető el.

Megjelenés éve: 2017

Megbízó: Keszthely Város Önkormányzata

A tanulmány ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Keszthely városa kiváló környezeti adottságokkal rendelkezik: területének 75%-a az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozik, a Balaton mellett a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton északi része, a Keszthelyi láp is területén található. A belterületen is számos szépen fenntartott park, kiemelkedő, idős fasor, felszíni vízfolyás teszi változatossá a természeti környezetet. A városvezetés a 2014-2020-as időszak Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásainak köszönhetően ennek az adottságnak megőrzését, társadalmi és gazdasági szempontú fejlesztését tűzte ki célul. Ennek mentén a belváros zöldfelületei megújulnak, a zöldfelületek társadalom és gazdaság számára szolgáltatott előnyei előtérbe kerülnek, erősödik a terület zöld infrastruktúra hálózata. A Zöld infrastruktúra fejlesztési- és fenntartási akcióterv (ZIFFA) létrejöttét a TOP-2.1.1-15-ZA1 „Barnamezős területek rehabilitációja, a Reischl-féle sörház felújítása” című projekt tette lehetővé.

Megjelenés éve: 2017

Megbízó: Dunavarsány Város Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia mellékletei és különböző tematikus projektek ezen a linken érthetők el

A Településfejlesztési Koncepció ezen a linken érhető el

A Településfejlesztési Koncepció megalapozó vizsgálata ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Dunavarsány életének hosszú távú fejlesztési kereteit a településfejlesztési koncepció (TK) jelöli ki. E dokumentumtípussal a város már régről rendelkezik, annak felülvizsgálata rendszeres időközönként megtörtént. Legutóbb 2016-ban, jelen integrált településfejlesztési stratégiához (ITS) kapcsolódóan került sor a TK felülvizsgálatára, egyebek mellett frissített, az ITS-sel összhangba hozott célrendszerrel és – a kapcsolódó megalapozó vizsgálat részeként – városrészi lehatárolás bevezetésével.  Az ITS a településfejlesztési koncepcióra épül, annak középtávú, 6-7 éves távlatra szóló kifejtését végzi el, a távlati célokat operatívabb egységekre bontva és konkrét projekteket rendelve a beavatkozási irányokhoz. A projekteket rendszerbe szervezi és azokat, amelyek tematikus vagy területi alapon kiemelt súllyal bírnak, röviden ki is fejti. Azokon a helyszíneken, amelyek fejlesztése súlyponti kérdés és az önkormányzatnak van mozgástere az alakításukban, akcióterületeket jelöl ki, ahol egymásra épülő beavatkozásokkal komplex fejlesztéseket céloz meg. Az ITS-ben összesen 83 projekt szerepel. Ezek közül 13 tematikus kulcsprojekt, 21 akcióterületi kulcsprojekt – e két csoport projektjei részletesebben is ki vannak dolgozva –, míg 49 egyéb projekt említésszinten van jelen. A 34 kulcsprojekt összesen mintegy 71 milliárd forintnyi fejlesztést tervez 2022 végéig, melynek nagy többségét külső partnerek (befektetők, államigazgatási szervek stb.) fedeznék. A szintén mellékelt projektcsomagban a város jövőképével, gazdaság- és turizmusfejlesztésével, megújuló energia és intézményfejlesztési stratégiával foglalkozó tanulmányok is találhatók.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft.

A hatásvizsgálat ezen a linken érhető el.

Absztrakt:

A Millenáris Széllkapu integrált zöldfelület-fejlesztési program eredményeként a korábbi Ganz gyár területén egy kortárs közpark jön létre, kiegészítve a Millenáris Park meglévő területét és szervesen összeépülve azzal. A tervezett fejlesztés azon túl, hogy hozzájárul az alulhasznosított barnamezős terület megújításához, számos közvetett hatáson keresztül erősíti a környező városszövet átalakulását, illetve az itt lakók és a környéket használók életminőségének javulását. Tanulmányunk célja a Millenáris Széllkapu fejlesztés gazdasági-társadalmi-környezeti hatásainak előzetes vizsgálata, valamint a fejlesztés előzetes költség-hasznon elemzése, amelyet a beruházás eredményeként várható társadalmi, gazdasági és környezeti hatásmechanizmusok számba vételével vizsgáltunk. A fejlesztés hatásainak meghatározására felvázoltuk a teljes parkfejlesztés által gyakorolt hatásmechanizmust. Az összetett kapcsolati rendszer alapján a megtérülési költség-haszon elemzésben számszerűsített (kvantitatív), valamint nem számszerűsített (kvalitatív) tényezőket különítettünk el. Csak ott számszerűsítettük a hozamokat, ahol a feltárt közvetlen vagy közvetett hatások célcsoportja pontosan meghatározható volt és a hasonló fejlesztések hatásait számszerűsítő összehasonlító adatok is rendelkezésre álltak. A számszerűsített költségek és hasznok összevetésével értékeltük a teljes fejlesztés várható megtérülését. Ezeken felül kvalitatív módon, a hatások irányát bemutatva értékeltük azon hatásmechanizmusokat is, amelyeket nem tudtunk számszerűsíteni.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Keszthely Város Önkormányzata

A HÉTFA Elemző Központ Kft. által készített Befektetői Kézikönyve egy rövid áttekintést ad Keszthely város gazdasági környezetéről, intézményeiről, városrészeiről vállalkozók számára.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Zalaegerszeg Város Önkormányzata

Absztrakt:

Zalaegerszeg városában 2016. május 25-én alakult a ZEGIKON Helyi Közösség, melynek célja, hogy egy élhetőbb város kialakítása érdekében támogassa Zalaegerszeg kulturális közegének, identitásának fejlesztését. Az akciócsoport működési területe Zalaegerszeg közigazgatási területe, célcsoportja a város 60 157 fős lakossága. Ennek érdekében megkezdődött a ZEGIKON Helyi Közösségi Fejlesztési stratégia tervezése, melyben központi szerepet szántak a partnerségi bevonásnak. Három különböző eszközzel valósult meg az alulról érkező ötletek, vélemények összegyűjtése: lakossági kérdőívek, mélyinterjúk és a HACS tagsága felé történő folyamatos visszacsatolás és kerekasztal beszélgetés. A konzultációk és a stratégiai helyzetértékelés eredményei alapján elkészült a SWOT elemzés és megfogalmazódtak Zalaegerszeg fejlesztési szükségletei.