A 2022-2023 folyamán zajló értékelés statisztikai adatokra épülő kiválasztási szempontrendszer alapján lehatárolta Magyarország potenciális belső perifériáit. Az értékelés részletesebben vizsgál Magyarország mind a hat gazdaságfejlesztési zónájából egy-egy érintett térséget, illetve közülük kiválasztásra került két mintatérség, a Marcal mente és  Nyugat-Nógrádban a Börzsöny-Cserhát vidéke, ahol dokumentumelemzésen, statisztikai és fejlesztéspolitikai adatok elemzésén,  interjúk és műhelybeszélgetések lefolytatásán túl a helyi szereplők igényein alapuló térségfejlesztési akcióterv is készült.

Az értékelés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) megújításának folyamatát segíti azáltal, hogy mintát biztosít a beavatkozási célterületek akcióterveinek megalapozására és módszertani megközelítésére vonatkozóan, valamint javaslatokat fogalmaz meg a területpolitika beavatkozási célterületeinek intézményrendszerével kapcsolatban.

A „Belső perifériák a fejlesztéspolitikában” című értékelés teljes terjedelmében itt érhető el. Bővebb összefoglalónk az értékelés eredményeiről pedig itt olvasható

]]> https://hetfa.hu/2024/04/02/elkeszult-a-belso-periferiak-a-fejlesztespolitikaban-cimu-ertekelo-jelentes/feed/ 0 https://hetfa.hu/2021/05/03/fenntarthatosagi-szempontok-az-eu-s-forrasfelhasznalasban-kollegank-a/ https://hetfa.hu/2021/05/03/fenntarthatosagi-szempontok-az-eu-s-forrasfelhasznalasban-kollegank-a/#respond Mon, 03 May 2021 07:39:41 +0000 https://hetfa.hu/?p=7583 Jakab Gábor, a HÉTFA elemzője részt vett a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) Szakmai Egyeztető Munkabizottságának online műhelyértekezletén. Az értekezlet témája a fenntarthatósági szempontok érvényesíthetősége volt, az az EU 2021-27-es forrásainak hazai felhasználásában. Az eseményt kollégánk előadása nyitotta meg, az European Climate Foundation megbízásából készült kutatásra alapozva, amely oldalunkról is letölthető.

Az előadást követő vitában a Tanács javasolta egy olyan NFFT-állásfoglalás megfogalmazását, ami segíti a kutatásban ismertetett fenntarthatósági szempontok rendszerszintű beépítését az EU-források tervezésébe. A résztvevők a legnagyobb problémának a silószerű gondolkodást látták, illetve azt, hogy a fizikai beruházások során nem jut szerep a természeti tőke veszteségeinek felmérésére, ezáltal a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésének szempontjait nem veszik figyelembe. A Tanács tagjai és szakértői kiemelték, hogy a fenntarthatóság előmozdítása érdekében integrált, komplex megközelítésekre, a tudomány új eredményeinek becsatornázására és a szakpolitikák közötti együttműködésre és összhangra lesz szükség.

Bővebb információ az eseményről ezen a linken érhető el.

Az értékelés célja az volt, hogy bemutassa a fejlesztési programok eredményeit. Valamint a fejlődési lehetőségek feltárásával, megoldási javaslatok kidolgozásával, hozzájáruljon a fejlesztések eredményességének javításához. Az eredmények alapján az értékelés – a várható új fejlesztéspolitikai szabályok figyelembevételével – javaslatokat is megfogalmaz a 2021-2027-es programozási időszak stratégiai fókuszaira és beavatkozási logikájára.

Az elemzés tárgyát a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kis- és középvállalkozásokat célzó beavatkozásai képezték, az értékelés kiterjedt továbbá a GINOP keretében megvalósuló intézkedések Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban megvalósuló tükör intézkedéseire is.

Az értékelés keretében a HÉTFA végezte az uniós forrásokból finanszírozott, kkv-kat célzó hazai szakpolitika általános értékelését, illetve a támogatott projektek releváns uniós és hazai szakpolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulásának vizsgálatát. Feladatai közé tartozott többek között a megvalósult beavatkozások mögötti problémák azonosítása, a kkv-k szükségletei alapján a gazdasági növekedést és termelékenységet elősegítő fejlesztési logika felvázolása, illetve a programszintű eredmények és mikroszintű hatások feltárása keretében egyes elemek vizsgálata.

„A hazai kkv-programok értékelése eredményességi és intézményi szempontok” címmel készült elemzés teljes terjedelmében itt elérhető.

Utóértékelésünk megállapította, hogy a költségnövekedést a társadalmi-gazdasági környezetben tapasztalt változások teljes mértékben kompenzálták, a projekt – annak jelentős ingatlanár felértékelő hatása révén – már 2020-ra megtérül, sőt az eredetileg becsült megtérülés a költségnövekedés ellenére tovább fog növekedni, három fő okra visszavezethetően:

• az ingatlanárak utóbbi években tapasztalt jelentős emelkedése,
• a tervezetthez képest nagyobb telepített faállomány értéke,
• a park hőszigethatást csökkentő szerepe, ami az első tanulmány megírása óta a klímaváltozás következtében felértékelődött (és a jövőben várhatóan még jobban felértékelődik), jelentős, a megmentett emberi életévek értékében mérhető többletet teremtve.

Az értékelés ide kattintva elérhető.

A kiadvány, mely ide kattintva érhető el, két kötetet tartalmaz. Az első kötet az Európai Szociális Alap első 60 évének történéseit, főbb mérföldköveit tekinti át. A második kötet pedig a magyar fejlesztéspolitika intézményrendszerének alakulását ismerteti 2004-től kezdve, az Európai Szociális Alap tükrében.

A kiadványba került tanulmányok első változata az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából készült. A kötetet a HÉTFA fejlesztéspolitikai szakértői szerkesztették: Balás Gábor, a HÉTFA alapítója és igazgatója, valamint Koltai Luca, a HÉTFA Közpolitikai és Hatásvizsgálati Iroda vezető tanácsadója. A könyv társszerkesztője Csite András,  HÉTFA alapítója és ügyvezetője és Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.Továbbá a HÉTFA több munkatársa is közreműködött a kiadvány elkészítésében.

A konferencia azokat a magyarországi intézkedéseket mutatta be, melyek a fiatalok, álláskeresők és inaktívak foglalkoztatását segítették elő, az Európai Szociális Alap támogatásával. A panelbeszélgetések egyúttal a programok eddigi eredményeit és tapasztalatait is áttekintették, valamint számba vették a még hátrelévő kihívásokat és lehetőségeket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárságának szervezésében megvalósult konferencián elhangzott előadások ide kattintva elérhetőek.

A díjat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ítélte meg és Czibere Károly, a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár adta át.

A HÉTFA ügyvezetője úgy vélte, hogy az EU átalakításának lehetséges forgatókönyvei közül a többsebességes Európa valamelyik modellje tűnik reálisnak. A váltás igénye nem szakpolitikai kérdés, hanem főleg a döntéshozatali mechanizmusok bénultságával van összefüggésben. Ezt Balás Gábor szerint a ma még csak informálisan létező, de hivatalosan nem elfogadott Berlin-Párizs (-Róma) döntési mechanizmus hivatalossá válása fog feloldani. Ez azt is jelenti, hogy egy ilyen, euró alapú belső magban a kisebb tagállamoknak nem csak a monetáris politikájukról, hanem egyéb szakpolitikai befolyásukról is le kell mondaniuk. Az új mechanizmus kialakulása nem lesz gyors, csak évek múlva várható.

Ahhoz, hogy Magyarország a számára legelőnyösebb mechanizmushoz csatlakozhasson, fontos lenne számba venni, hogy mit ad Magyarországnak az EU, a kohéziós politika forrásain kívül. A HÉTFA ügyvezetője szerint a fejlesztéspolitika hatásait túlbecsüljük. Valójában ennél sokkal jelentősebb hozadékai is vannak az uniós csatlakozásnak hazánkra nézve; főként az egyes ágazati szabályozások egységesülésében.

Balás Gábor szerint az EU átalakításának lehetséges forgatókönyvei azt mutatják, hogy az eurózónában lévő válságok súlya nagyobb, mint az azon kívülieké. Mindez a kohéziós politika szerepét is jelentősen érinti majd. Magyarország számára az igazi döntési helyzet az lesz, hogy belépünk-e az eurózónába lemondva még több kérdésben szakpolitikai önállóságunkról azért cserébe, hogy nagyobb mértékben részesülhessünk a kohéziós forrásokból.

Balás Gábor beszélgetőpartnerei Balázs Péter (CEU, egyetemi tanár; volt külügyminiszter és uniós biztos) és Krekó Péter (igazgató, Political Capital) voltak. A kerekasztalról a Portfolio.hu is beszámolt, a cikk itt olvasható.

A fejlesztéspolitika makrohatásai

Az egyik tanulmány a 2007-2013 közötti Strukturális és Kohéziós Alapok finanszírozta programok együttes makrogazdasági hatásainak vizsgálat eredményeit foglalja össze.  Az elemzés megkülönbözteti a rövid távú (keresleti) és a támogatások hatására bekövetkező (például a termelékenységváltozásban és kapacitásbővülésben megnyilvánuló) kínálati hatást.

Eredményeink szerint a támogatások hatására 2015-ben a GDP 4,9%-kal volt több annál, mint amekkora a 2007-ben indult programok nélkül lett volna.  A foglalkoztatás szintjét 2,8%-kal emelték meg nyolc év alatt a fejlesztések. Különösen az alacsonyan képzettek esetében volt jelentős ez a hatás, körükben 5,2%-kal lett magasabb a foglalkoztatás a fejlesztési projektek következtében.

Fontos eredmény, hogy a növekedés jelentős része a fejlesztések kapacitásbővítő és termelékenységnövelő hatásából ered, így a fejlesztési programok lezárultával is megmarad. A programok hatására az időszakos keresletélénkítő hatást kiszűrve a GDP 2015-ös szintje 2,1 %-kal lett magasabb. A foglalkoztatás egészére 0,8%, az az alacsonyan képzettek foglalkoztatása esetén 1,9%-nyi ez a növekmény.

Eredményeink szerint a támogatások GDP-re gyakorolt hatásának nagysága alapvetően attól függ, hogy milyen mértékben esik vissza az export és nő az import az EU-s pénzek felhasználásának következtében. A hatások számbavétele során ugyancsak fontos tényezőnek bizonyult, hogy mely ágazat használta fel támogatottként vagy beszállítóként a forrásokat. A fejlesztési források mintegy 45%-a került beszállítóként az építőiparhoz, a legnagyobb kedvezményezetti kör pedig a közösségi szolgáltatások ágazata. Ez, a közigazgatást, egészségügyet, oktatást és szociális rendszert magába foglaló szektor a támogatások 38%-át kapta meg.

A hatásvizsgálat során több forgatókönyvet elemeztünk, ezek a képzett és képzetlen  munka, illetve a tőke közötti helyettesíthetőségekre vonatkozó feltételezésekben térnek el. Eredményeink szerint a fejlesztési források hatásossága a gazdaság prosperitásával mozog együtt: ha a gazdaság prosperál a fejlesztési források hatása is erősebb.

Elemzésünk egyik kuriózuma volt, hogy a fejlesztések generálta beszállítói keresletre nem becsléseket, hanem a szállítói számlák aggregált adatbázisát használhattuk. Bár jelen tanulmány csak a beszállítók ágazati struktúráját használta fel a makrogazdasági hatások becslésére, de egy majdani területi elemzés lehetőségének előkészítésére a szállítói oldal megyei összetételét is feltártuk. Tanulmányunk első függelékében található az az érdekes adat melyet először a Portfolió közölt, majd sok más sajtóorgánum is átvett a borsod-abaúj-zemplén megyei cégek kiugró számlázási aktivitásával kapcsolatban.

Az uniós fejlesztési programok kis- és középvállalkozói értékelése

Egy másik tanulmányunk azt vizsgálja, hogyan értékelik az uniós fejlesztési forrásokat és azok hatásait a kis- és középvállalkozások. Elemzésünk egy részletes, viszonylag nagy mintás vállalkozói lekérdezés eredményeit foglalja össze. A kutatás kiemelt ágazati fókuszként vizsgálta az építőipar vállalatait. A vállalkozások vezetői szerint:

• A cégek leginkább korábban is tervezett fejlesztéseiket finanszírozták pályázati forrásból, melyhez az önrészt jellemzően a vállalkozás korábbi eredményéből forgatták vissza.
• Az uniós források leginkább a kapacitásbővítést, technológiai fejlesztést és az eladások növekedését segítették. Legkevésbé a munkavállalói létszám növelése, az alkalmazottak képzettségének erősítése területén voltak fontosak a támogatások.
• A megvalósítás során leginkább az adminisztratív terhek jelentettek problémát, míg a piac fogadókészsége, és a beszállítókkal való együttműködés nem jelentettek komoly nehézséget.
• Legpozitívabban a közepes méretű vállalkozások nyilatkoztak a pályázati rendszerről.
  A nagyobb, magasabb termelékenységű cégek, illetve a korábban sikeres pályázók inkább tervezik, hogy a jövőben is pályáznak.
• Kevésbé terveznek külföldön értékesíteni azok, akik aktívabbak, sikeresebbek voltak a pályázati rendszerben.
• Az építőiparban többet pályáztak és sikeresebbek is voltak, az itt működő vállalkozások háromnegyede számolt be uniós projektből származó megrendelésről.

A dokumentumok ezen a linken érhetőek el.

Beszélgetőpartnere Csepreghy Nándor miniszter-helyettes, parlamenti államtitkár (Miniszterelnökség), Kadlok Nándor, az Equinox Consulting Kft ügyvezetője és Kovács Zoltán, a Rekontir BPM Kft. ügyvezető igazgatója voltak.

Balás Gábor egyértelműen az uniós forrásokat támogató, hasznosságukat elismerő álláspontot képviselte. Ugyanakkor arra felhívta a figyelmet, hogy a pénzek sokkal kevésbé hatnak, mint azt sokan várják vagy becsülik (A HÉTFA tanulmánya az uniós források gazdaságfejlesztési és növekedési hatásairól ide kattintva elérhető.) Ennek köszönhető, hogy a fejlesztési projektek 2016-os leállása ellenére a nagy gazdasági visszaesés elmaradt – az elmúlt fejlesztési ciklusokban az uniós források nélkül is lett volna gazdasági növekedés. Sok szál vezethető vissza arra, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legnyitottabb gazdasága, így a fejlesztéspolitika keresleti hatásainak jó része a külkereskedelemre gyakorolt hatásban csapódik le és nem a hazai GDP-ben.

A HÉTFA ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a fejlesztéspolitikának a vállalkozások racionalitásával is érdemes lenne számolnia: cégek legtöbbször olyan fejlesztési projektekbe vágnak bele a források segítségével, amelyeket egyébként is megvalósítanának. Emiatt a fejlesztéspolitika egyik legfőbb hatása a fejlesztések előrehozatala és nem új irányok indítása. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy nem a gazdasági növekedésre, hanem csak a GDP szintre hat.

Az előzetes várakozások szerint 2020-tól jelentősen megnő a visszatérítendő támogatások szerepe, ennek ellenére nagyon keveset lehet tudni még ezeknek a forrásoknak az eredményeiről, hatásairól. Balás Gábor szerint fontos lenne, ha a témával kapcsolatban komoly értékelések indulnának el a mostani ciklusban.