Szepesi Balázs vitaindítójának kulcskérdése az volt, hogyan lehet tudással formálni a világot a mai Magyarországon. Olyan elit-definíciót vázolt fel, melynek középpontjában az elit szabadsága, valamint ebből adódó lehetősége és felelőssége áll. Először a magyar társadalomtudomány teljesítményének hiányosságait elemezte. A tudás és a döntéshozatal közötti kapcsolódások problémái kapcsán hangsúlyozta, hogy a társadalomtudományra épülő tudás elvesztette hitelességét, tekintélyét. Ezt az változtathatná meg, ha több kutatás szólna a hazai érvényesülés lehetőségeiről és problémáiról. Ugyancsak fontos, hogy az elemzői, tudományos hivatás választói jobban elfogadják: feladatuk a lehetőségek feltárása, a döntések meghozatalának segítése, nem a helyes döntés kijelölése.

Majd kitért a magyar vállalkozók továbblépésének lehetőségeire és korlátaira is. Hangsúlyozta, hogy vállalkozóink nem ügyetlenebbek, mint más országokban, csak nehezített pályán mozognak. Itthon gyengék a formális intézmények és rendkívül magasak az adminisztrációs terhek. Mindezek mellett vannak sikerek – fontos lenne, hogy ezeket ne véletlennek vagy a szabályt erősítő kivételnek tekintsük, hanem követhető, erőt adó példának.

Az expozékat követő beszélgetésen szóba került a külföldi példák átvehetősége, állami források gazdasági hatása, a DeFacto blog és az Összkép magazin. A beszélgetés végső kicsengése pozitív volt: a döntéshozók és a döntéseket támogatók közötti összhang megteremthető, az azt szervező és motiváló eszmét, intézményt kell megtalálnunk.

Szepesi Balázs, a HÉTFA stratégiai igazgatója átfogó interjút adott az Index két munkatársának, Csonka Annának és Stubnya Bencének.

A cikk olvasásához klikk ide

A Szakmai Háttért ide kattintva olvashatja el 

Annak ellenére sem kapott különösebb figyelmet a könyvelő és a könyvelő-vállalkozó kapcsolat, hogy az utóbbi időszakban készült néhány gazdaságszociológiai és intézményi közgazdaságtani indíttatású felmérés kimutatta: a vállalatvezetők véleménye szerint vállalkozásuk adófizetésének mértékét leginkább könyvelőjük hozzáértése határozza meg.

A könyvelők és a könyvelői piac működésének mélyebb feltárását az is sürgetővé tette, hogy Magyarország kormányai az elmúlt pár évben észlelték a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek versenyképességet csökkentő mértékét, és programokat hirdettek e terhek lefaragására. A szabályok betartásával kapcsolatos adminisztratív költségek pedig jelentős részben a könyvelői díjakon keresztül jelennek meg a vállalkozások működésében.

A jelen tanulmány elkészítését lehetővé tevő kutatást e tudományos és közpolitikai összefüggésrendszerbe ágyazva bonyolítottuk le. Legfőbb kutatási kérdésként azt fogalmaztuk meg, hogy egy jelentősebb adminisztratív tehercsökkentési program megvalósulása esetén miként alakulna át a könyvelő-vállalkozó kapcsolat, s vajon a terhek csökkentéséből származó előnyök „lecsorognának-e” a vállalkozókhoz, vagy pedig a dereguláció hasznait a mindennapi ügyintézést, papírmunkát végző (a vállalkozások szempontjából külső) könyvelők és könyvelőirodák élveznék-e.

A kutatás zárótanulmányának végleges, elfogadott változatát ide kattintva olvashatja el

Eredményeink azt mutatják, hogy minél nagyobb mértékben szervezi ki egy cég a könyvelését, annál nagyobb nehézséget okoznak számára a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív terhek. Az adminisztráció szubjektív megítélése jelentős eltérést mutat a könyvelői interjúk alapján becsült objektív költségekhez képest. Ugyanakkor a megkérdezett könyvelők és cégvezetők véleménye egyezett abban, hogy a változó jogszabályok nyomon követése jelenti a legzavaróbb és legköltségesebb adminisztrációs terhet a vállalatok számára. Az atipikus foglalkoztatás különböző típusait vizsgálva kimutattuk, hogy a hozzájuk kapcsolódó adminisztratív terheket kis mértékben, de magasabbnak érzik a munkaadók a teljes munkaidős, határozatlan idejű foglalkoztatáshoz képest.

Bognár Fruzsina és Szabó-Morvai Ágnes írásának részletei ide kattintva olvashatók:

Műhelytanulmány VII. – A foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív terhek Magyarországon