A beszélgetés a Youtube-on ide kattintva hallgatható meg.

Az ötös metró tervezése annak rendje és módja szerint elhalt, az akkori munkánknak mégis van egy érdekes tanulsága, ugyanis hamar rájöttünk, hogy az eredeti kérdésre nem igazán lehet hagyományos, költség-haszon alapú közgazdasági vizsgálatokkal választ adni. A Margit-sziget megközelítésének (és használatának) problémái ugyanis jóval mélyebben fekszenek, minthogy egy metróállomás kezelni tudná.

Baranyai Zsolt teljes cikke elérhető a Portfolio honlapján, ezen a linken keresztül, PDF formátumban pedig ide kattintva érhető el.

Fotó: Getty Images

Az első workshop 2024.03.01-én került megrendezésre Budapesten Balás Gábor, a HÉTFA ügyvezető igazgatója, valamint Szendrei Zsolt és Csizovszky Anna, a HÉTFA Város- és Területfejlesztési Irodájának munkatársai vezetésével, Jaksa Renáta Anna és Tarnóczky Tímea, Nemzetközi Projektiroda vezetője és vezető projektmenedzsere aktív közreműködésével. A rendezvény fő célja a reziliencia értelmezésének különösen is területi értelmezésének megvitatása volt, vagyis mit jelent reziliensnek lenni a budapesti agglomerációban, mivel szemben és hogyan lehet(ne) felkészülni, milyen tényezők fenyegetik a térséget, milyen tervezési, stratégiai megfontolásokat lenne érdemes szem előtt tartani. A rendezvény kezdetén a résztvevők megosztották egymással az alkalmazkodóképességgel kapcsolatos tapasztalataikat, melyet egy rövid elméleti kérdésekkel foglalkozóbeszélgetés és tömör, a témát bemutató előadást követetett, mely katalizálta a rezilienciáról való gondolkodást. A kerekasztal beszélgetések során élénk diszkusszió alakult ki a térség problémáiról, a döntéshozatali struktúra sajátosságairól és a térségi koordinációról a jelenlevő nemzeti és helyi szintű döntéshozók, városfejlesztési szakemberek, kutatók, civil szervezetek és önkormányzati társulások képviselői között.

A workshop-sorozat következő alkalmai 2024 késő tavaszán és telén várhatóak.

Megjelenés éve: 2022

Megbízó: Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

A Településfejlesztési Koncepció ezen a linken érhető el

A Közös Megalapozó vizsgálat ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Csepel integrált településfejlesztési stratégiája középtávon jelöli ki a kerület fejlesztési céljait, hozzájuk rendelve az azok eléréséhez szükséges integrált megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit. Az integrált településfejlesztési stratégia elsődlegesen Csepel épített és természeti környezetének szellemiségére épít, kiemelten a legfontosabb tradicionális kapcsolódásokra, múltbéli hagyományokra, valamint jövőbeli lehetőségekre. A stratégiai munkarész középtávon (2021-2027) rögzíti a kerület fejlesztési céljait, melyek a megalapozó vizsgálat eredményein alapszanak. A korábbi, 2015-ben készült stratégia jelen felülvizsgálata 2022-ben készült, és 2027-ig tekint előre. A dokumentum négy célt határozott meg: Csepel történeti ipari területeinek gazdasági célú fejlesztése, az épített környezet fejlesztése, a zöldfelületi rendszer fejlesztése, valamint Csepel társadalmi konfliktusainak kezelése. A középtávú stratégiai fejlesztési célok a Településfejlesztési Koncepcióban kijelölt jövőképpel és hosszútávú célokkal teljes szinergiában kerültek kialakításra. A Településfejlesztési Koncepció hosszútávra (15 évre) határozza meg a kerület fejlesztésének főbb irányait a gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzések rögzítése és összehangolása alapján. Csepel az alábbi jövőképet határozta meg erre az időszakra: „Csepel, mint Budapest kiemelkedő területe kiaknázza a településszerkezeti adottságaiban rejlő potenciált, folyamatosan megújuló, élhető, minőségi zöldfelületeket biztosító városi környezetet, vonzó életkörülményeket biztosít a kerület lakói számára, versenyképes feltételeket teremtve az itt működő vállalkozásoknak”.

Megjelenés éve: 2022

Megbízó: Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó vizsgálatának I. kötete ezen a linken érhető el

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó vizsgálatának II. kötete ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Rákosmente, Budapest XVII. kerülete a főváros egyik legnagyobb kiterjedésű részeként a keleti agglomeráció térségi központja. Rákosmente növekedő népességének és a nagyarányú családi házas beépítésnek köszönhetően Budapest kedvelt kertvárosias területe. A kerület gazdasági területen komoly potenciálokkal rendelkezik. Az M0-s autóút, a „keleti kapu jelleg”, illetve a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelsége együttesen olyan lehetőségeket hordoz, melyek a jövőben tovább növelhetik a kerület erősségeit és gazdasági teljesítőképességét. Rákosmente súlyos társadalmi feszültségektől mentes, a kerület lakosságának képzettségi és foglalkoztatási mutatói fokozatosan emelkedő tendenciát mutatnak. Lakásállománya jónak mondható, alacsony komfortú lakások csak nagyon kis arányban találhatóak, a lezajlott és a jövőben folytatott energetikai fejlesztéseknek köszönhetően a közintézmények és a lakóépületek is folyamatosan megújulnak. Amellett, hogy Rákosmente a pesti oldal legzöldebb kerülete, területén található a Merzse-mocsár, Budapest egyetlen megmaradt mocsaras területe. Emellett a kerületet átszeli a Rákos-patak, mely kiemelt fejlesztések területe, és a pesti oldal egyik fontos ökológiai folyosója. Jelen dokumentumban Rákosmente megfogalmazza középtávú stratégiai prioritásait, illetve ehhez kapcsolódó főbb fejlesztési projektelgondolásait. A stratégiai dokumentum összefoglalja a kerület céljait, illetve részcéljait, a kulcsprojektekkel kiegészülve. A fejlesztési dokumentum elsődleges célja, hogy az elkészült megalapozó munkarészre támaszkodva meghatározza azokat a koncepcionális és stratégiai fókuszokat, amikre Rákosmente az elkövetkező 5-15 évben szeretne koncentrálni.

Megjelenés éve: 2021

Megbízó: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ezen a linken érhető el

Az ITS megalapozó vizsgálatának helyzetfeltárás és -elemzés dokumentációja ezen a linken érhető el

Az ITS megalapozó vizsgálatának helyzetértékelés dokumentációja ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre Önkormányzatának új Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) alapvetően a korábbi 2014-2020-es időszakra vonatkozó ITS felülvizsgálatát jelenti, kiegészítve az új vizsgálatok alapján, időközben szükségessé vált új elemekkel és a korábbi elavult, vagy megvalósult elemek szelektálásával. Az ITS felülvizsgálatának célja a kerület következő évekre szóló fejlesztési víziójának, valamint ezek ismeretében az elérendő fejlesztési célok és azok integrált megvalósítását szolgáló beavatkozások körének meghatározása, a 2021-2027 közötti időszakra kitűzött új kohéziós politika függvényében. Célként jelenik meg az együttműködés – térségi fővárosi, kerületközi, kerületi partnerség -, a kezdeményező településfejlesztés, valamint a klímatudatosság és a fenntarthatósági szemlélet erősítése. A stratégia elkészítését megelőzte egy frissített Megalapozó vizsgálat elkészítése is, mely a korábbiakhoz hasonlóan két fő szerkezeti egységből áll egy Helyzetfeltáró és – elemző munkarészből, illetve egy Helyzetértékelő munkarészből. A finanszírozásban döntően a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) fog részt venni.

Megjelenés éve: 2019

Megbízó: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzata

A Településfejlesztési Koncepció ezen a linken érhető el

A Településfejlesztési Koncepció megalapozó vizsgálata ezen a linken érhető el

Absztrakt:

A településfejlesztési koncepció 15-20 éves időtávon fekteti le Józsefváros jövőképét és alapvető céljait. A koncepció középtávú vetületeit elsősorban az integrált településfejlesztési stratégia, valamint különböző ágazati dokumentumok fejtik ki. A településfejlesztési koncepció célrendszere öt horizontális alapelvre – környezettudatosság, gazdasági fenntarthatóság, önfenntartó társadalom, okos város, zöld város –, valamint négy tematikus célra – gondoskodó kerület, előremutató lakásgazdálkodás, gazdaságilag erős kerület, motiváló élettér – bomlik le. E célok általános területi érvényűek, szinte mindegyikük releváns az egyes kerületrészekben. Józsefváros területfelhasználása meglehetősen stabil, a várható változások néhány konkrét kulcsterületre koncentrálnak – így a Corvin Sétány Projektre (ahol irodai kapacitások is megjelennek), valamint a kerület kiterjedt rozsdaövezeteire (ahol rekreációs, ipari és lakófunkciók megjelenése egyaránt várható). Az átalakulás előtt álló rozsdaövezetek közül kiemelendő jelentőséggel bír a volt Józsefvárosi pályaudvar területe. Józsefváros örökségi értékeit alapvetően a 2018-ban készülő örökségvédelmi hatástanulmány tárja fel és járja körbe. E koncepció védelmi javaslatai elsősorban az meglévő épületállomány védelmére és a településkép megőrzésre koncentrálnak.

Megjelenés éve: 2016

Megbízó: Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft.

A hatásvizsgálat ezen a linken érhető el.

Absztrakt:

A Millenáris Széllkapu integrált zöldfelület-fejlesztési program eredményeként a korábbi Ganz gyár területén egy kortárs közpark jön létre, kiegészítve a Millenáris Park meglévő területét és szervesen összeépülve azzal. A tervezett fejlesztés azon túl, hogy hozzájárul az alulhasznosított barnamezős terület megújításához, számos közvetett hatáson keresztül erősíti a környező városszövet átalakulását, illetve az itt lakók és a környéket használók életminőségének javulását. Tanulmányunk célja a Millenáris Széllkapu fejlesztés gazdasági-társadalmi-környezeti hatásainak előzetes vizsgálata, valamint a fejlesztés előzetes költség-hasznon elemzése, amelyet a beruházás eredményeként várható társadalmi, gazdasági és környezeti hatásmechanizmusok számba vételével vizsgáltunk. A fejlesztés hatásainak meghatározására felvázoltuk a teljes parkfejlesztés által gyakorolt hatásmechanizmust. Az összetett kapcsolati rendszer alapján a megtérülési költség-haszon elemzésben számszerűsített (kvantitatív), valamint nem számszerűsített (kvalitatív) tényezőket különítettünk el. Csak ott számszerűsítettük a hozamokat, ahol a feltárt közvetlen vagy közvetett hatások célcsoportja pontosan meghatározható volt és a hasonló fejlesztések hatásait számszerűsítő összehasonlító adatok is rendelkezésre álltak. A számszerűsített költségek és hasznok összevetésével értékeltük a teljes fejlesztés várható megtérülését. Ezeken felül kvalitatív módon, a hatások irányát bemutatva értékeltük azon hatásmechanizmusokat is, amelyeket nem tudtunk számszerűsíteni.

Megjelenés éve: 2015

Megbízó: Budapest Józsefvárosi Önkormányzat

A Köznevelési Cselekvési terv ezen a linken érhető el

A Köznevelési Stratégia ezen a linken érhető el

A Foglalkoztatási Cselekvési terv ezen a linken érhető el

A Foglalkoztatási Stratégia ezen a linken érhető el

A tanulmányhoz kapcsolódó Összkép magazin cikke ezen a linken érhető el

Az említett tanulmányok a „Budapest-Józsefváros, Magdolna Negyed Program” keretében, a „Karrierút fejlesztés és tanácsadás, diákmunka mentorálás” projekthez kapcsolódóan készültek, mely ezen a linken elérhető.

Absztrakt:

A Magdolna negyed 2005 óta helyszíne integrált szociális városrehabilitációs beavatkozásoknak, melyeknek központi célja a helyben élő lakosság készségeinek, kompetenciáinak javítása, így – többek közt – munkaérő-piaci pozícióinak fejlesztése is. A rehabilitációs programok így, a helyi humán tőke felzárkóztatásán keresztül kívánják a városrész komplex megújulását elérni. Az effajta beavatkozások szükségszerűen sok időt vesznek igénybe – a 2005 óta a Magdolna Negyed Program I., II. és III. üteme során eltelt tíz év alatt azonban számtalan fejlesztés valósult már még, amelyek mind egyre reálisabb közelségbe hozzák azt, hogy a negyed megújulása a külső szemlélő számára is láthatóvá váljon.

Megjelenés éve: 2015

Megbízó: Belügyminisztérium

A tanulmány ezen a linken érhető el

A tanulmányhoz kapcsolódó Összkép magazin cikke ezen a linken érhető el

Absztrakt:

Józsefváros 2008-ban dolgozta ki Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Az ezt követő években számos változás állt be, melyek a stratégia megvalósítását mind belső, mind külső tényezőként jelentősen befolyásolták – így kifejezetten indokolttá vált a stratégia felülvizsgálata. A változások e sorából kiemelkedő jelentőségű az időközben lezajlott gazdasági-pénzügyi válság, illetve a befektetői környezetben annak nyomán bekövetkező hangsúlyeltolódások; az önkormányzatok feladatainak, hatásköreinek és finanszírozásának jelentős átalakulása; valamint a településfejlesztés szakpolitikai és jogszabályi kereteinek módosulása. Eltérő természetű, de hasonló jelentőségű változás, hogy a korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célok, projektek jelentős hányada megvalósult, így azok helyett, részben azokra épülve, új célok megfogalmazása vált a kerületben szükségessé.