A konferencia fókuszában a terület- és városfejlesztésben érintettek, a fejlesztők, a finanszírozók és a szabályozók eltérő érdekeiből adódó konfliktusok és kooperációs lehetőségek álltak a „Ki fejleszti a várost? – Érdekek, konfliktusok és együttműködések a terület- és városfejlesztésben” kérdésköre mentén.

Különös aktualitást ad konferenciának a városfejlesztés terén uralkodó általános bizonytalanság: az európai uniós városfejlesztési források még nem állnak rendelkezésre, miközben az építőiparban is piaci visszaesés tapasztalható. Feltételezhető ugyanakkor, hogy egy jelentős ingatlan és városfejlesztési ugrás előtt állunk, így kiemelten fontos, hogy közösen vitathassuk meg a jövő kilátásait. Erre építve a konferencia az alábbi nyolc kulcstémára épült:

• Jelentős ingatlanfejlesztések hatásai a városok fejlődésére
• Uniós fejlesztések tapasztalatai és az aktuális várakozások
• Állami ösztönzők és kormányzati fejlesztések hatásai
• Lakhatás és a lakásépítések városalakító szerepe
• Várostérségek terjeszkedése, agglomerációs kiköltözés
• Építőipari kilátások a városfejlesztésben
• Régióközpontok fejlesztése kutatói, szakértői szemmel
• Közlekedésfejlesztések urbanisztikai hatásai

A konferencia programja itt érhető el: PROGRAM

A konferencia absztraktfüzete itt érhető el: ABSZTRAKTFÜZET

A konferencián készült képek itt érhetők el: GALÉRIA

A konferencia plenáris ülésén meghallgathattuk Böszörményi-Nagy Gergely előadását a MOME megújulásáról, Karácsony Gergely főpolgármester előadását Budapest és/vagy vidék? címmel, Fürjes Balázs előadását Budapest, a nemzeti story témában, Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár bemutatóját a területfejlesztés aktuális kérdéseiről, valamint Lánszki Regő építészeti államtitkár előadását a építésügy szabályozási környezetének változásáról.

A konferencia szakmai programjának hangsúlyos elemei voltak a kerekasztal-beszélgetések. A plenáris szekcióban az ingatlanfejlesztés és a városok szimbiózisa, a stratégiai tervezés gyakorlata, a piaci bérlakásépítés, valamint a barnamezős fejlesztések hazai lehetőségei kerültek terítékre. Az egyes tematikus szekciók közül az Magyar Regionális Tudományi Társaság szervezésében meghívott szakértők a régióközpontok fejlesztési lehetőségeit járták körbe, míg a MUT frissen megalakult közlekedési tagozata az egészséges utcák és terek, valamint az agglomerációs közlekedés kihívásai témában szerveztek pódiumbeszélgetéseket.

A konferencia során a résztvevők hat szekcióban összesen közel 50 előadást hallgathattak meg, melynek köre kiterjedt a településfejlesztésre, -rendezésre és a térhasználatra, a lakáspiacra és a lakhatásra, a zöldinfrastruktúrára és a fenntarthatóság urbanisztikai vonásaira, a társadalmi bevonás és a közösségi tervezés településfejlesztési aspektusaira, valamint a közlekedésfejlesztés urbanisztikai vetületeire. Ezeken felül, napirenden tartva a konferencia három felvezető rendezvényének témáit, két szekció is foglalkozott a szuburbanizáció és az agglomeráció témájával.

A konferencia keretében a Magyar Urbanisztikai Társaság kimagasló szakmai teljesítményt elismerő egyéni Hild János-díjat adományozott dr. Gerzánics Annamáriának a balatoni települések közérdekű rendezéséért és szabályozásáért, valamint dr. Németh Nándornak a leszakadó falvak felzárkóztató fejlesztéséért végzett elhivatott és innovatív szakmai munkásságáért.

A XXIX. Országos Urbanisztikai Konferencia záróeseményeként átadtuk a konferencia résztvevői által megszavazott közönségdíjakat három kategória mentén. Díjazott lett:

• Az M3 metróvonal rekonstrukciója – a legnagyobb hatású közfejlesztés kategória nyertese
• BudaPart és a MOL Campus – a legnagyobb hatású ingatlanfejlesztés kategória nyertese
• Budapest XX. kerülete, Pesterzsébet, Duna-sétány – a legnagyobb hatású helyi városfejlesztési projekt kategória nyertese

Ezúton is köszönjük a Market Építő Zrt., a Szabadics Építőipari Zrt., a WING Zrt., a Gardenfutura Kft. és a Forestay Development Kft. támogatását!

Köszönjük az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, a BME Urbanisztika Tanszék, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület, a Kortárs Építész Központ, valamint a Magyar Regionális Tudományi Társaság szakmai támogatását és aktív részvételét.

Köszönjük a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek, hogy helyszínt biztosított a konferencia számára!

Köszönjük médiapartnerünk, a Portfolio.hu segítségét, támogatását!

A rendezvényt Fülöp Attila, gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. Radomszki Lászlóné társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár beszámolt a program eredményeiről és tapasztalatairól. Tóth Judit, európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár, a 2021-2027-es programozási időszakban várható a társadalmi felzárkózást érintő fejlesztési lehetőségeket ismertette.

A rendezvényen a munkatársunk is előadást tartott. Tóth Kinga, a HÉTFA elemzési igazgatóhelyettese, a Roma Platform 2022 – 2023 projekt értékelésének eredményeit mutatta be a résztvevőknek. Az értékelés eredményei rávilágítottak, hogy a platform résztvevői nagyra értékelték, hogy helyben kaphattak információkat a szakpolitika alakulásáról, tervezett támogatási lehetőségekről és elfogadott szakértőket hallgathattak meg. Emellett fontos volt a szakemberek közti kapcsolatok erősödése, a minisztériumi szakemberek közvetlen elérése és új kapcsolatok kiépítése.

Kollégáink tanulmánya azt járja körbe, hogy a Balaton, a Boden-tó és Vänern-tó régiói miben különböznek és miben hasonlítanak egymásra, természeti és mesterséges, környezetük és társadalmi-gazdasági jellemzőik alapján. Megállapították a három tórégió jelentős eltérései mellett azokat a közös pontokat is, amelyek összekötik e térségeket és lehetővé tehetik egységes szakpolitikai irányvonalak mentén való fejlesztésüket. Ilyenek a jelentős, ám sérülékeny ökológiai értékek, valamint a társadalmi és adminisztratív értelemben vett periférikus helyzetük. Emiatt a nagytó-régiókat integráltan érdemes fejleszteni, miközben tekintettel kell lenni az adott térség kihívásaira is. A vizsgálat eredményei a hazai területpolitika számára is hasznosíthatóak, ugyanis bemutatják a különböző kihívásokkal küzdő, speciális helyzetű térségek szerepét és fejlesztési lehetőségeit.

A PROFEEDBACK projekt keretében félévente egy-egy konferencián vitatják meg a különböző európai országokból, egyetemekről, kutatóközpontokról és tanácsadó szervezetektől jött kutatók és politikai szakértők valamely értékelési szempontból releváns témát, szakpolitikát, összegyűjtve és megvitatva mindazon empirikus, elméleti és módszertani tapasztalatokat, amelyek jól mutatják, hogy a programértékelések miként tudták és tudják segíteni az adott jelenségre adott hatékony szakpolitikai válaszok megszületését.

2023. október 9-10. között megrendeztük a negyedik PROFEEDBACK konferenciát Belgrádban, melynek fókusza ezúttal a klímaváltozás, a zöld átmenet és a körforgásos gazdaság volt, valamint az ezekhez a területekhez köthető szakpolitikák értékelése. A konferenciát hibrid formában szerveztük meg, ami lehetővé tette az online csatlakozást is. Több mint 100 résztvevő vett részt a konferencián, amely lehetőséget biztosított a széleskörű tudáscserére és szakmai párbeszédre.

Az első napot Balás Gábor, a HÉTFA ügyvezetője és a PROFEEDBACK COST Akció szakmai vezetője nyitotta meg köszöntő beszédével. Ezután a résztvevők három párhuzamos szekció közül választhattak, melyek mind egy-egy témakört jártak körül a klímaváltozás, a zöld átmenet és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szakpolitikák értékelése területén. A második napon a PROFEEDBACK COST Akció munkacsoport és menedzsment üléseire került sor. Az ülések fontos elemei az Akciónak, hiszen ezen alkalmakon a PROFEEDBACK Akció tagjai munkacsoportokban vitatnak saját módszertani területükhöz kapcsolódó szakmai kérdéseket és a menedzsment testület (Management Committee) tagjai itt döntenek a program során megvalósuló egyéb tevékenységek kereteiről.

A visszajelzések alapján a két napos rendezvény sikerrel zárult. 2024-ben három új PROFEEDBACK konferenciát szervezünk Bukaresten, Athénban és Bécsben.

További információ a PROFEEDBACK COST Akcióról itt érhető el.

Az esemény keretében két kerekasztal keretében vitatták meg az előadók az Európai strukturális és beruházási alapok és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz különbségeit és hasonlóságait értékelési szempontból. Az első kerekasztalt Balás Gábor, a HÉTFA alapítója, ügyvezetője és igazgatója moderálta. A kerekasztal résztvevői Rachel Lancry Beaumont (Régiók Európai Bizottsága, Területi kohéziós politika és uniós költségvetés szakbizottság), Chrysoula Latopoulou (Európai Számvevőszék) és Oto Potluka (Európai Értékelési Társaság) voltak. A második kerekasztalt Lena Tsipouri moderálta és Elena-Alexandra Calistru (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság), Nikos Maroulis (Technopolis Group), Sonja Haertel (Németország brüsszeli állandó képviselete) és Jaroslav Dvorak (Klaipeda Egyetem) vettek részt rajta.

A brüsszeli rendezvényt a HÉTFA a Régiók és Városok Európai Hete hivatalos programjaként rendezte meg, valamint a PROFEEDBACK (PlatfoRm OF policy Evaluation community for improvED EU policies and Better ACKnowledgement) elnevezésű COST Akció támogatásával. A HÉTFA által vezetett PROFEEDBACK célja, hogy elősegítse a programértékelési közösség uniós szintű hálózatépítését és a szakpolitikák értékelésével kapcsolatos tudásmegosztást erősítendő, valamint az értékeléseknek a szakpolitikai döntéshozatal hatékonyságát javító szerepét.

További információ az eseményről a Régiók és Városok Európai Hete oldalán érhető el: https://regions-and-cities.europa.eu/programme/2023/side-events/7839

További információ a Profeedbackről a projekt honlapon érhető el: https://profeedback.eu/

A konferencia új helyszíne: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Címe: 1121 Budapest, Zugligeti út 9-25.

 A konferencia programja az eredeti tervekhez képest jelentősen kibővült. A már leadott regisztrációk természetesen továbbra is érvényesek, és egyben várjuk a további jelentkezéseket.

A konferencia tartalmáról röviden:

• A plenáris szakaszban előad Karácsony Gergely Budapest Főpolgármestere, Mayer Gábor Területfejlesztésért Felelős Államtitkár, valamint Lánszki Regő, Építészeti Államtitkár.
• Meghallgathatjuk emellett Lamos Péter plenáris előadását a veszprémi Európa Kulturális Főváros aktuális fejlesztése kapcsán, Balás Gábor, a HÉTFA Elemző Központ ügyvezetőjének előadását a városfejlesztések hatásvizsgálatáról, valamint Szöllősi Gábor előadását a szivacsváros koncepcióról.
• Kerekasztal beszélgetések keretében terítékre kerülnek a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program eredményei, a hazai piaci bérlakásépítés hazai lehetőségei, valamint a barnamezős fejlesztések lehetőségei és kihívásai.
• A Magyar Regionális Tudományi Társaság „Régióközpontok fejlesztése kutatói-szakértői szemmel” címmel szervez kerekasztal beszélgetést, valamint szekcióelőadásokat.

REGISZTRÁCIÓS HATÁRIDŐ: 2023. OKTÓBER 08.

REGISZTRÁCIÓ

A Konferencia részleteiről továbbiakban is a konferencia honlapján tájékozódhatnak.

Kérdés esetén a szervezes@urbanisztika2023.hu e-mail címen állunk rendelkezésükre.

Bízunk benne, hogy hamarosan találkozunk a Konferencián!

A sikeres budapesti nagyköveti találkozót követően a projekt következő állomása a már meglévő nemzeti és nemzetközi kutatásmenedzsment hálózatok összekapcsolása az úgynevezett Közösségi és Tudásplatformon (angolul: Knowledge and Community Platform) keresztül. A platform lehetővé teszi a közös alkotási folyamat és a széleskörű párbeszéd megvalósítását a kutatásmendzsment szakmáról. Az egyeztetésekre országonként kerül sor, melyeket az RM Roadmap nagykövetek vezetnek. Az első egyeztetési folyamat 2023. október 2-án kezdődik, célja a kutatásmenedzsment hálózatok és közösségek feltérképezése. Az egyeztetés után az RM Roadmap nagykövetek országspecifikus konszenzuson alapuló dokumentumokat készítenek, melyekről a nemzeti kutatásmenedzsment közösségek szavaznak, majd az egyeztetések eredményeit megosztják az Európai Bizottsággal, valamint az európai kutatásmenedzsment közösséggel.

A kezdeményezés elősegíti a kutatásmenedzsment szakemberek és a kutatók együttműködését a kutatás minőségének javítása érdekében. A különböző hátterű kutatásmenedzserek aktív részvétele biztosítja, hogy a projektet különböző nézőpontok gazdagítsák.

A Közösségi és Tudásplatform bemutatója itt tekinthető meg.

A platform használatát segítő útmutató itt érhető el.

2023. augusztus 28. – szeptember 1. között munkatársunk az Európai Regionális Tudományi Társaság (European Regional Science Association – ERSA) éves konferenciáján vett részt Alicantéban. Előadásában bemutatta a koronavírus térbeli terjedési mintázatait, valamint a járvány okozta többlethalálozás mértékét Európa régióiban. Míg az első hullám idején a nemzetközi hálózatokba leginkább bekapcsolt, így a járvány által először elért centrumterületeket érintette a koronavírus, ezzel szemben a járvány későbbi hullámaiban a járvány súlyosságát már más jellemzők (a kormányzás minősége, kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzet) befolyásolták erőteljesebben. Mindezen változás hátterében részint a járványról szóló információk terjedése állhatott. Az első hullám során az információ gyorsabban terjedt, mint maga a vírus. Emiatt a periférikus, a járvány által később elért kelet- és közép-európai országokban több idő volt a felkészülésre, ami segíthette az első hullám hatásainak mérséklését.

2023. szeptember 4-7. között kollégánk a 9. EUGEO Konferencián vett részt Barcelonában. Előadásában bemutatta, hogy a későbbi hullámok során a járványról szóló információk terjedése kisebb jelentőségű volt. Kisebb kiugrások jellemezték és vélhetően önmagában már nem játszott olyan fontos szerepet a járvány elleni védekezésben, mint az első hullám idején. Ugyanakkor a vakcináció terjedését elősegíthette az arról való információ elterjedése, ami áttételesen segítette a járvány elleni védekezés sikerességét is.

Munkatársunk absztraktjai itt érhetőek el:

https://az659834.vo.msecnd.net/eventsairwesteuprod/production-ersa-public/0c42542f56fa44a4b2e9c2821112ae48 (379. oldal)

https://www.eugeobcn23.eu/1258-553-the-role-of-information-diffusion-in-the-control-of-covid-19-pandemic-andras-igari/

További információ a RESTART weboldalán: www.restartproject.eu.

A Kutatók Éjszakája egy Európa-szerte megrendezett eseménysorozat, amely az Európai Unió Marie Skłodowska-Curie Akció támogatásával valósul meg. Célja a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítése. Az érdeklődőfiatalok betekintést nyerhetnek a különböző tudományterületekbe és sokszínű programokon vehetnek részt.

A részletes program elérhető a Kutatók Éjszakája honlapon és az esemény Facebook oldalán is.

Kép forrása: kutatokejszakaja.hu