Szerzők: Herczeg Bálint – Koltai Luca – dr. Illés László

Megjelenés éve: 2023

A HÉTFA Kutatóintézet szakértői a MultiContact Consulting Kft. alvállalkozójaként, a Miniszterelnökség megbízásából átfogó értékelést készítettek „A felsőoktatásban való bennmaradást célzó intézkedések ex-post értékelése” címmel. Az értékelés célja az volt, hogy a Strukturális Alapokból finanszírozott fejlesztések utólagos (ex-post) elemzésével megvizsgálja, hogy a felsőoktatási beavatkozások milyen hatást gyakoroltak a felsőoktatás lemorzsolódási arányának csökkentésére a 2014-2020-as programidőszak során.

Az ex-post értékelés tényellentétes hatásvizsgálati módszerrel becsülte meg a beavatkozások hatásait. A hatások vizsgálatához az EFOP-3.4.3-16 (Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében) esetében volt lehetőség adminisztratív adatok alapján elemzési adatbázis összeállítására. A projektek megvalósítói a legfőbb eredménynek a szemléletváltás elősegítését, a módszertani megújulást, a digitális tananyagok elkészítését és a karok közötti együttműködés javulását tekintették. A hatáselemzés elvégzése során problémát jelentett a támogatott hallgatók azonosítása, így végül a szakmai beszámolókból kinyerhető, azonosításhoz szükséges információk alapján összesen 11 egyetem 6 110 támogatott és 60 172 nem támogatott hallgatói képzési út került az elemzési adatbázisba.

Az EFOP-3.4.3-16 fejlesztés nagyobb valószínűséggel ért el kedvezményezett (tehát nem a legrosszabb helyzetű) járásokból származó hallgatókat, a tanulmányi és egyéb ösztöndíj is emelte a programba bejutás valószínűségét, valamint nagyobb arányban jutottak be önköltséget fizető hallgatók is. Kisebb valószínűséggel kerültek be a nagyobb településeken lakó hallgatók, emellett a passzív félévek és külföldi tanulmányok is csökkentették a programba való bejutás valószínűségét.

A regressziós modellek alapján megállapított hallgatói lemorzsolódást befolyásoló jellemzők a következő csoportokba sorolhatók:

  • a hallgatók egyes attribútumai (a hallgató neme, a hallgató lakhelyéül szolgáló település mérete, illetve a járás típusa, amennyiben kezdeményezett járásról van szó),
  • a választott képzés jellemzői (az informatika vagy műszaki területen való tanulás, képzési szint),
  • valamint a képzés során bekövetkezett események (passzív félévek és a finanszírozás formájának változásai, a tanulmányi ösztöndíjak, valamint az önköltség/költségtérítés fizetése).

A megfigyelhető jellemzők figyelembevétele mellett a programban résztvevők lemorzsolódási valószínűsége 9 százalékponttal alacsonyabb, mint a kontrollnak választott hallgatók esetében. Ez tekinthető a támogatások hatásának.

Az elemzés eredményeinek fényében számos javaslat született a következő tervezési időszak lemorzsolódást célzó projektjeinek tervezésével kapcsolatban. Javasolt a részvételi adatok egységes, szisztematikus gyűjtése; a bekerülési feltételek pontosítása és felülvizsgálata a jövőbeli programok esetében, illetve a mentorálási, felzárkóztató és kiegészítő szakmai programok előtérbe helyezése a jövőbeli beavatkozások tervezése során.

„A felsőoktatásban való bennmaradást célzó intézkedések ex-post értékelése” című értékelés teljes terjedelmében itt érhető el.