Az European Climate Foundation támogatásával kidolgozott téziseinkkel egy patrióta magyar környezetpolitika kialakításához igyekszünk hozzájárulni. A patrióta, pragmatikus természet- és éghajlatvédelmi politika jellegzetessége, hogy a gazdasági fejlődést, az innovációt, az életminőség-javítását motorként hajtja, hogy a nemzet természeti örökségét ápolja, védi, hogy támaszkodik az otthonát, helyi közösségét gyarapító lokálpatrióta társulásokra, és feladatának tekinti a szuverenitás megőrzését. A fenntarthatóság patrióta megközelítésével mozgásba hozhatjuk a nemzet rendelkezésére álló politikai-szabályozási eszközöket – a természeti örökségünk védelmében. Ebben a megközelítésben egyszerre értékelhető önmagában a természetvédelem fontossága, és ismerhető fel a környezetvédelem, a nemzeti stratégiai célok elérésének megkerülhetetlen eszköz-készlete.
A természeti örökségünk védelme, a környezet- és természetvédelmi politika a nemzeti szuverenitás erősítésének alapvető eszköze. Hosszú távú stratégiai célunk az kell legyen, hogy Magyarország Európában kiemelkedő színvonalú életlehetőséget biztosítson minden polgár számára. Ebből következően Magyarországnak elemi érdeke, hogy saját területén, valamint a Kárpát-medencében az adottságainak megfelelő természeti tényezők minél szélesebb skáláját minél jobb minőségében fenntartsa.
A gazdasági növekedés akkor támogatandó, ha nem tesz tönkre értékeket, számunkra fontos erőforrásokat. A körforgásos gazdaság azon megoldások gyűjtőneve, metaforája, amik alkalmazásával képesek vagyunk két fontos szempont összeegyeztetésére: egyfelől, hogy tevékenységeink ne csökkentsék utódaink lehetőségeit a jó élet feltételeinek megteremtésére, ne éljük fel a természeti örökségünket; másfelől, hogy a természeti korlátaink tiszteletben tartása ne jelentse a jelen generációk életminőségének romlását sem.
A természet- és tájvédelem az emberi életminőség javításának eszköze és magától értetődő terepe a lokálpatriotizmusnak, az otthon megőrzésének és gyarapításának. Nem csupán a járvány hatására, de az elmúlt évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a természeti környezetet az állampolgárok egyre inkább felértékelik. Ez igaz mind a városi, mind pedig a vidéki zöldterületekre, parkokra, erdőkre, vízpartokra és más természetes tájakra. A természettel való harmonikusabb együttélés és az élhetőbb környezet szignifikánsan javítja az emberek életminőségét és az egészségben eltöltött éveik számát, amely pozitívan hat az ország gazdasági teljesítményére.
A fenntartható, környezettudatos vízgazdálkodás az ország hosszútávú ivóvíz- és élelmiszer ellátásának alapvető feltétele. Kiemelten fontos a vízkészletek öntözési célú túlhasználatának elkerülése, ami vízhiányt, a felszíni víztesteknél hidrológiai, a felszín alatti víztesteknél mennyiségi rossz, illetve gyenge állapotot okozhat. Ezen kockázatok a vízkivételek szabályozásával, illetve más oldalról az igények csökkentésével (területi vízvisszatartás, korszerű, víztakarékos öntözési technológiák) orvosolhatók.
Az aktív közlekedés térnyerésével, valamint a hibrid és elektromos közlekedési módok elterjedésével az épületek válnak a leginkább légszennyező tényezővé a korszerűtlen fűtési technológiák miatt. A levegőminőséget tekintve Magyarországon a legnagyobb problémát a kismértékű szállópor-szennyezettség jelenti, amelynek legfőbb forrása a közlekedés és a lakossági szilárd tüzelés. A jövőre vonatkozó tervekből látszik, hogy a megújulóenergia-termelés volumenének növelése a napenergiára helyezi a hangsúlyt. Egy, a megújuló forrásokra is támaszkodó energiatermelés ösztönzi az innovációt, amely tovagyűrűző hatásainak köszönhetően újabb lökést adhat a gazdasági növekedésnek, valamint a karbonsemlegesség felé vezető úton haladva tovább növelheti a magyar lakosság életminőségét.
Részletes javaslataink itt érhetőek el.
Legutóbbi hozzászólások