2021. november 17-én a HÉTFA Kutatóintézet közös konferenciát rendezett az Interrégió Fórum Egyesülettel, mely során a NEET, azaz anem dolgozó, nem tanuló fiatalok helyzetét, támogatása került fókuszba.
Az EEA and Norway Grants Fund for Youth Employment által támogatott ’Individual Placement and Support for NEETs through Education Youth Technology Platform (EYTP)’ – IPS4NEETs – projekt keretében hibrid zárókonferenciára került sor Budapesten. A konferencia a nem foglalkoztatott, sem oktatásban, sem képzésben nem részesülő fiatalokat (ún. NEET fiatalokat) célzó projekt utolsó rendezvénye volt. A konferencia az Interrégió Fórum Egyesület és a HÉTFA Kutatóintézet együttműködésével jött létre, ugyanis a kutatóintézetünk most induló ’Lost Millennials: Transnational Research Network for the Evaluation of Initiatives Targeting 25+ NEETs’ című projektje szintén a NEET fiatalokkal foglalkozik, mely kapcsán hamarosan további hírekkel jelentkezünk.
A rendezvényt Trine Skymoen, Norvégia magyarországi nagykövete nyitotta meg. Kiemelte, hogy az ifjúsági munkanélküliség Európa olyan közös kihívása, melyre együttesen kell megoldásokat keresnünk. Ma Európában 14 millió fiatal nem vesz részt oktatásban vagy képzésben és nincs jelen a munkaerőpiacon sem. Az okok összetettek, ide tartoznak az fiatal generáció által megélt krízisek, mint például a 2008-as gazdasági válság, illetve a koronavírus járvány befolyása a fiatalok életútjára. A nők és a férfiak esélyei közötti munkaerőpiaci szakadék csökkentése kiemelkedő fontosságú, hiszen az európai fiatal nők ötöde nem találta meg helyét a munkaerőpiacon. Az EGT és Norvég Alapok az ifjúsági foglalkoztatásért programja ezért a fiatalok esélyeinek javítását helyezi a középpontba.
Jan Evensen (Fønix, Norvégia) és Lene Odberg Thorstensen (Fønix, Norvégia) az IPS4NEETS projekt középpontjában álló, IPS (Individual Placement and Support) módszer működését mutatta be a résztvevőknek. Az IPS egy rugalmas és egyénre szabott módszertan, amely könnyen alakítható, így tehát a projektben résztvevő országok szakemberei saját kulturális környezetükhöz tudták igazítani a gyakorlatokat.
A konferencia során Koltai Luca (HÉTFA Kutatóintézet) bemutatta a NEET fiatalok általános helyzetképét, a hazai tendenciákat, és a koronavírus hatásait. Székely Levente (Ifjúságkutató Intézet) a 2020 őszén végzett Ifjúságkutatás eredményeit ismertette. Szőnyi Eszter (HÉTFA Kutatóintézet) előadásában ismertette, az EGT és Norvég Alapok az Ifjúsági Foglalkoztatásért Alapja által támogatott, most induló ’Lost Millennials’ projektet. Csillag Márton (Budapest Intézet) a ’Youth Employment PartnerSHIP’ projekt ugyancsak az EGT és Norvég Alapok az ifjúsági foglalkoztatásért alapja által támogatott kutatásának eredményeit mutatta be. Bördős Katalin (HÉTFA Kutatóintézet) előadásában egy 2019-ben publikált kutatás eredményeit mutatta be, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársainak szemszögéből vizsgálta az álláskereső fiatalokat.
A konferenciát kerekasztal beszélgetés zárta, melyben Vad Lilla (Református Szeretetszolgálat), Mihály Bulcsú (Bagázs Egyesület), Inátsy Papp Sándor (Máltai Szeretetszolgálat), Varga Miklós (ZMVA) osztotta meg gyakorlati tapasztalatait a fiatalokkal kapcsolatos munkájukról.
The Lost Millennials and IPS4NEETs projects are funded by Iceland, Liechtenstein and Norway through the EEA and Norway Grants Fund for Youth Employment (A projekt támogatója: EGT és Norvég Alap az ifjúsági foglalkoztatásért)
A konferencia megtekinthető itt.
Sajtómegjelenések:
Barabási Dominik publikációja (Index): Nem szeretik a fiatalokat a cégek, és ez néha kölcsönös
A HÉTFA Kutatóintézet megállapításai a nem tanuló nem dolgozó fiatalok (NEET) helyzetéről
A gazdaság koronavírus-válságból történő gyors kilábalásának következtében hazánk foglalkoztatási helyzete egyre kedvezőbben alakul. A munkanélküliségi rátában szinte nincs eltérés a járványt megelőző szinttől, és újra jelentkeznek a munkaerőhiány jelei. Eközben a fiatalok (15-24 év köztiek) munkanélküliségi rátája 3,3%-kal nőtt (KSH 2021), ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek negyede fiatal. A magyar fiatalok egy részének így továbbra is nehézséget jelent, hogy bekerüljön a munka világába. A munkanélküli pályakezdés az egész karrierre negatív hatást gyakorolhat.
Az elmúlt években munkaerőpiaci fellendülés volt tapasztalható hazánkban. Az álláskeresők száma csökkent, a munkavállalók száma pedig nőtt. A koronavírus-járvány miatti visszaesésnek a foglalkoztatás legtöbb szektorában már nyoma sincs, azonban a hazai munkaerőpiac egyszerre küzd a munkaerőhiánnyal és bizonyos csoportok esetében a tartós munkanélküliség jelenségével.
A társadalom idősödésével egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a fiatalok egyre nagyobb része minél hamarabb, minél kisebb egyéni és társadalmi ráfordítás mellett találja meg helyét a munka világában. A 15-29 év közti magyar fiatalok közel 14,7%-a nem tanul és nem is dolgozik (Eurostat 2020), ők azok, akik tanulmányaik befejeztével nem léptek be a munkaerőpiacra vagy kisodródtak onnan (ún. NEET).
A NEET fiatalok aránya alapján hazánk a középmezőnyben van Európában, de számuk a járvány hatására nőtt. A legnehezebb helyzetben az alacsony végzettségű és kistelepüléseken élő fiatalok vannak, a kedvezőtlenebb gazdasági helyzetű térségekben kétszer magasabb a NEET fiatalok aránya a városokban élőkhöz képest. Ezek a fiatalok sokszor nem rendelkeznek munkaerőpiaci tapasztalattal, irreális elvárásaik vannak a számukra elérhető lehetőségekről, és hiányoznak azon kulcsképességeik, amelyek segítenék őket, hogy állást találjanak. A sikertelen álláskeresés tapasztalata miatt elveszíthetik motivációjukat, és könnyen a reménytelenségbe, vagy az illegális gazdasági tevékenységek világába süllyedhetnek. A munkanélküli karrierkezdés akár hosszú távon is hatással lehet fiatalok motivációjára, karrierútjukra, jövőbeli kilátásaik és jövedelmi lehetőségeikre, ezért az új „elveszett generációnak” is nevezik őket. A hazai és európai tapasztalatok szerint a nők nagyobb eséllyel sodródnak ki a munkaerőpiacról mint a férfiak, a gyermekvállalás, a munka és a magánélet összeegyeztetése továbbra is kihívást jelent számukra.
A koronavírus és annak hatásai, mint a fiatal generáció normatív krízise
A koronavírus első éve után 2021-ben növekedésnek indult a hazai gazdaság és munkaerőpiac. A munkanélküliségi rátában szinte nincs eltérés a járványt megelőző szinttől, és újra jelentkeznek a munkaerőhiány jelei. Eközben a fiatalok (15-24 év köztiek) munkanélküliségi rátája 3,3%-kal nőtt (KSH 2021). A munkanélküliek negyede fiatal, ebből következik, hogy az ő esélyeik növelése kulcsfontosságú.
A koronavírus új akadályokat állított a fiatalok elé, a digitális oktatás magában hordozza az iskolai lemorzsolódás lehetőségét, az elszigetelődést és a motiváció csökkenését. Így a járvány súlyos nyomot hagyott a fiatalok mentális egészségén is.
Hazánkban a fiatalok többsége dolgozik vagy tanul
Az Ifjúságkutató Intézet 2020 őszén végzett Ifjúságkutatásának eredményei szerint tíz százalékra tehető azoknak a magyar fiatalok aránya, akik nem dolgoznak és nem is tanulnak. A nem tanuló és nem dolgozó fiatalok közt legtöbben gyermekgondozás miatt voltak távol a munkaerőpiactól (61%), tizedük álláskeresési járadékot kapott, míg 17%-uk ellátás nélküli álláskereső, 15%-uk pedig inaktív eltartott volt 2020-ban. A fiatalok közt a dolgozók aránya a válság ellenére sem csökkent (a 2016-os 54%-ról 2020-ra 55%-ra nőtt), körükben a rugalmas foglalkoztatási formák is elterjedtebbek (12%-uk részmunkaidőben, 18%-uk kötetlen munkarendben 2% otthonról dolgozik). A dolgozó fiatalok többsége (56%-a) biztosnak érezte a munkahelyét, és csak 8%-uk tervezett munkahelyváltást. A fiatalok fizetésbeli elvárásai a 2016-os 242 ezer forintról 2020-ban 348 ezer forint fölé emelkedtek. A még tanulók optimisták az álláskeresés terén, több mint felük úgy vélte néhány hónapon belül el fog tudni helyezkedni.
Legutóbbi hozzászólások