Nők vállalkozói tevékenységének fellendítése a digitális, poszt-covid korszakban

A HÉTFA által koordinált ifempower projekt zárórendezvényére 2021. július 12-én, online formában került sor. Az eseményen 17 országból 64-en vettek részt: felsőoktatási intézmények képviselői és hallgatói, a nők vállalkozói készségét erősíteni kívánó vállalkozások, vállalkozástámogató szervezetek képviselői, valamint nemzeti és uniós döntéshozók. A találkozó fő céljai között szerepelt a női vállalkozók támogatását célzó uniós szakpolitikai kezdeményezésekről való tájékoztatás, az ifempower projekt eredményeinek bemutatása, illetve olyan szakpolitikai ajánlások és cselekvési tervek megfogalmazása, melyek a nemek közti esélyegyenlőség megteremtését célozzák a vállalkozói szférán belül.

Az ifempower az Európai Unió Erasmus+ programja által társfinanszírozott projekt, melyben 7 európai ország 9 partnerszervezete vesz részt. A 2018 szeptemberében indult projekt fő célja a nők vállalkozói tevékenységének ösztönzése volt.

Hogyan támogatja az Európai Bizottság a női vállalkozókat?

Dana Adriana Puia Morel, PhD, a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW) munkatársa előadásában hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság többféle módon is támogatja a vállalkozó, vagy vállalkozni kívánó nőket. A WEgate a vállalkozói hálózatépítésre és tapasztalat-megosztásra, az Entrecomp a vállalkozók oktatására összpontosít, az Enterprise Europe Network (EEN) pedig a vállalkozások nemzetközi szintű növekedését segíti. A Gender-Smart Investing olyan vállalatokba történő befektetéseket támogat, amelyekben női felsővezetők, vagy alapítók dolgoznak; “A digitális és vállalkozói kompetenciák fejlesztése a lányok és nők körében” című tender, csakúgy, mint a DigComp – az európai digitális kompetencia-keretrendszer – pedig a nők digitális kompetenciáinak fejlesztését segíti. Dana Morel szerint a legtöbb ilyen kezdeményezésben jelentős szerepet játszanak a tanulási lehetőségek, hiszen általuk tudnak leginkább fejlődni a női vállalkozók.

Milyen eredményeket ért el az ifempower projekt?

Zsár Virág, a HÉTFA vezető tanácsadója, az ifempower projekt koordinátora bemutatta a projekt fő céljait, és a három év során elért főbb eredményeket. A projektpartnerek a projekt kezdetekor egy kutatási tanulmányt készítettek mind a hét résztvevő országban. Az empirikus adatokon alapuló szociológiai tanulmány átfogó képet nyújtott a női vállalkozók helyzetéről Európában. A konzorcium ezután elkészített egy innovatív nemzetközi tananyagot és az arra épülő tanítási segédanyagot. A tananyag több kurzusból áll, amelyek bármely nagyobb egyetemi szak programjába beilleszthetőek. Az ifempower nyári és téli iskolák képzési módszertanát is kidolgozták a partnerek. Az online oktatási platform ingyenes online eszköztárat kínál a partnerországok nyelvein. Az oktatási tevékenység kiegészítésére ezenkívül mentorprogramot is kidolgoztak, amely lehetővé teszi a női hallgatók számára, hogy megvalósíthassák üzleti ötleteiket. Végezetül női vállalkozói Konzultációs Irodákat hoztak létre a projektpartnerek, ahol szakértők nyújtanak személyre szabott tanácsadást az érdeklődőknek.

Dr. Bartha Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem docense ismertette a projekt zárótanulmányát, valamint összefoglalta a partneregyetemek nemzetközi tananyaggal kapcsolatos tapasztalatait. A mentorprogramban részt vevő női hallgatókkal végzett közös munka során kulcsfontosságú szerepet kapott a bizalom kialakítása, mivel a hallgatók nem szívesen osztják meg üzleti ötleteiket ismeretlenekkel. A pandémia sajnálatos módon ellehetetlenítette a személyes találkozókat, ami kihívás elé állította az oktatókat és mentorokat egyaránt. Dr. Bartha Attila a következő ajánlásokat fogalmazta meg az ifempower felsőoktatási programjának fenntarthatósága érdekében:

• Az egyetem oktatási profiljának megfelelő, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő oktatási és ösztönző programok biztosítása női hallgatók számára;
• A nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő, és arra irányuló képzések biztosítása egyetemi oktatók számára, hogy a későbbiekben biztonságos és ösztönző tanulási környezetet alakíthassanak ki a női hallgatók számára;
• Nagyobb hangsúly a hallgatók szociális kompetenciáinak fejlesztésére;
• A mentorprogramot az egyetemi környezethez kell igazítani, és egy kurzus vagy projekthét keretében érdemes azt felajánlani;
• A vállalati szektor (pl. multinacionális cégek) bevonása a mentorprogramba;
• Kapcsolatépítés a szakmailag releváns civil szervezetekkel, pl. nőket támogató egyesületekkel; hallgatók tájékoztatása programjaikról és rendezvényeikről;
• A női hallgatókat ösztönözni kell arra, hogy csapatban indítsanak vállalkozást, mivel ez nagyobb lehetőséget biztosít az üzleti növekedéshez és a munkahelyteremtéshez;
• A női hallgatókat támogatni kell új vállalkozásaik indításában, az üzleti ötlet elindításának és megvalósításának konkrét lépéseit hosszabb távon is nyomon kell követni.

Hogyan lehet eljuttatni és becsatornázni a projekt eredményeit a nemzeti és uniós döntéshozatalba?

A rendezvény második felében egy inspiráló kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyet Eva Merloni, PhD, az Area Europa elnöke, valamint az Európai Kisvállalkozói Szövetség (ESBA) képviseletében a WEgate projektvezetője moderált. A kerekasztal beszélgetésben három igen elismert európai szakértő vett részt:

Sanja Popović-Pantić, PhD, az EEN Női Vállalkozói Ágazati Csoportjának elnöke, aki egyben az Association of Business Women és a szerbiai Mihajlo Pupin Intézet képviselője, kiemelte a női vállalkozók előtt álló fő kihívásokat. A finanszírozáshoz való hozzáférés, piacokhoz való hozzáférés, a válság idején a fenntarthatóságot biztosító eszközökhöz való hozzáférés, valamint a digitalizációval kapcsolatos ismeretek és készségek oktatása a nők számára a legfontosabb prioritások közt említendők.

Anna Clark, PhD, a Women@EIT elnöke a kapcsolatépítésre és a példaképek követésére biztatta a résztvevőket. Véleménye szerint a nők még mindig alul képviseltek a vállalkozói és technológiai szektorban, különösen a vezetői beosztásokban. Hangsúlyozta az oktatás átalakításának szükségességét is: jobban be kell vonni a nőket, lányokat a formális oktatásba a STEM tudományterületein és ehhez jelentősebb finanszírozást kell biztosítani számukra. Emellett szükséges a sokszínűség előnyeit népszerűsíteni annak érdekében, hogy az egyenlőség jobban megvalósulhasson a nagyobb szervezeti struktúrákban is.

Amélie Leclercq, a European Women’s Lobby Board elnökségének tagja, a Business & Professional Women (BPW) Europe belgiumi képviselője és a Presechni Tochki eood igazgatója hangsúlyozta, hogy a nőknek egyéni és rendszerszinten is lobbizniuk kell annak érdekében, hogy nagyobb teret és szerepet kapjanak a gazdaságban. Kiemelte a politikai döntéshozói nyelvezet alkalmazásának fontosságát is: olyan kulcsszavak használata, mint például innováció, modernizáció, digitalizáció és inkluzivitás, elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyenlőségi célkitűzések beépíthetőek legyenek az egyes döntéshozók által képviselt küldetésekbe és jövőképbe.

Meghívott szakértőink az alábbi ajánlásokat fogalmazták meg a női vállalkozói tevékenységek fellendítése érdekében:

• A piacokhoz való hozzáférés biztosítása: a nagyvállalatoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzésekre (SDG5). A kkv szektort nem e folyamattal párhuzamosan, hanem szinergiában szükséges fejleszteni. E tekintetben a civil szervezetekkel és egyetemekkel való együttműködés növelheti a szinergiákat a magánszektorban.
• A vállalati tenderek tekintetében az adópolitika olyan erős eszköz, amely arra ösztönözheti a nagyvállalatokat, hogy a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó vállalkozókat – beleértve a női vállalkozókat – is vonják be ellátási láncaikba.
• Javítani kell a forrásokhoz való hozzáférést, különösen az innováció támogatásának biztosításával a vállalkozásfejlesztés korai szakaszában. A meglévő üzleti inkubátor- és gyorsítóprogramokat úgy kell átalakítani, hogy ezeken az eddig férfiak által dominált területeken a különféle társadalmi csoportok egyaránt megjelenhessenek.
• Az állami támogatásokat kezelő hatóságoknak, valamint a szakszervezeteknek és a kereskedelmi kamaráknak a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése érdekében ajánlatos alkalmazniuk az egyenlőségre törekvő költségvetés (gender budgeting) módszerét. Ezt néhány uniós országban már sikeresen alkalmazzák, ugyanakkor több országra is ki lehetne terjeszteni.
• A közbeszerzésekben nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a nemek egyenlőségével kapcsolatos témáknak.
• Több női értékelőt szükséges bevonni a közbeszerzési pályázatok értékelésébe. Fontos a konkrét adatok begyűjtése, elemzése és a nők szerepének nyomon követése az egész folyamat során: érdemes rögzíteni az ajánlattevő nemét a pályázat kezdetekor és végül a szerződést megkötőkét is.
• Tájékoztatni kell a döntéshozókat a tényeken alapuló információkról, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy méltányos döntéseket hozhassanak. Ehhez elsősorban be kell azonosítani a kulcsfontosságú döntéshozókat és döntéshozatali folyamatokat, majd rendszerezett adatgyűjtést szükséges végezni az állami források felhasználásának nyomon követése érdekében.
• Be kell vonni a férfiakat az egyenlőség megteremtésére irányuló vitákba. Mivel a férfiak túlsúlyban vannak a politikai döntéshozatalban, nagyobb figyelmet kell fordítani a prioritásaik megértésére és az esélyegyenlőségi célkitűzéseket össze kell kapcsolni politikai programjukkal a változás ösztönzéséhez. Érteni és használni kell a döntéshozatalban résztvevők nyelvezetét a célok eléréséhez.
• A nők és férfiak közti vezetői, bér-, beruházási és nyugdíjszakadék csökkentésének egyik legjobb eszköze a férfiak nagyobb mértékű bevonása a gyermekgondozásba.
• Fontos, hogy a pozitív példaképeknek tekintett nők helyi, nemzeti és nemzetközi szinten is népszerűsítsék sikertörténeteiket. Ezeket a női vállalkozókat érdemes felkérni, hogy osszák meg tapasztalataikat a sikerhez vezető útjuk során felmerült nehézségekről, sztereotípiákról.
• Továbbra is szükség van a nők támogatására és bátorítására, hogy önbizalmukat erősítve elérhessék a szakmai céljaikat.

Az esemény végén egy kapcsolatépítő „World Café” eseményre is sor került, melynek keretében az érdeklődők megismerkedhettek a projekt főbb eredményeivel és a résztvevők beszámolóival, valamint közvetlenül is feltehették kérdéseiket a projekt szakértői felé.

A találkozót Zsár Virág zárta, köszönetet mondva a konzorciumnak munkájáért, ami már eddig is sok pozitív visszajelzést kapott az érintett érdekcsoportoktól. A rendezvényen elhangzottakat összegezve kiemelte, hogy az együttműködés és a közös munka elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozói szférában megvalósulhasson az esélyegyenlőség. Az intézkedéseknek különböző szinteken kell megvalósulniuk: az egyén szintjén, ahol fejleszteni kell az önbizalmat és a kompetenciákat, rendszerszinten pedig közös fellépésre van szükség. Amennyiben rendszerszinten nagyobb esélyegyenlőség valósul meg, a szükséges pénzügyi források is elérhetővé válnak.

További információért kövesse a projektet a  Facebook, LinkedIn és Twitter felületein, valamint  honlapunkon!